Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
1980. JŰLIUS 20., VASÁRNAP Íií%rt '4/0r K/iutap 3 Bukott ember? A SZOCIALISTA demokrácián alapuló választási rendszerünknek egyik demokratikus eleme esetenként több jelölt állítása. Ez a gyakorlat a 60-as évektől egyre terjed — részben a választási előkészületekben részt vevő szervek kezdeményezésére, részben a választó polgárok közvetlen javaslatára. Nagy tisztesség, a társadalmi elismerés kifejezése, ha valakit ilyen körülmények között javasolnak. Ebben a személye iránti megbecsülés, munkájának társadalmi elismerése nyilvánul meg. A kiadott választási irányelvek nem a minden áron való többes jelölést szorgalmazták. Kimondták, hogy a szükséges társadalmi igényeknek megfelelően kell-e fontos társadalompolitikai kérdéssel foglalkozni. A többes jelölés tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a területi pártós társadalmi szervek megfelelően dolgoztak. Néhány kérdésben azonban felfogásbeli különbségek is mutatkoztak. Ezt a többes jelölések nagy szóródása is jól mutatja: a legkevesebb kettős jelölés egy megyében 14; míg a legtöbb 234 tanácstagi körzetben volt. Egyes helyi szerveknél, tartva a többletmunkától, különböző indokok alapján nem vették szívesen a többes jelölést. Igaz, esetenként a többes jelölésnél előfordult a jelöltek idegenkedése is, közülük számosán nem is vállalták arra való hivatkozással, hogy mi van akkor, ha nem őt választják meg; hogy mit fognak szólni az emberek?! Ez alkalommal tizenöt országgyűlési képviselői választókerületben és 1779 tanácstagi körzetben állítottak két vagy három jelöltet. A VÁLASZTÓ polgárok megfelelő felelősséggel választották ki a legalkalmasabbakat, úgy ítélték meg, hogy bármelyik személy is kerül megválasztásra, ügyüket jól képviseli, a közélet fáradhatatlan munkása lesz.' Mi volt a döntő a kiválasztásuknál? Nehéz lénne minden területre egyformán érvényes sorrendet felállítani, hisz ez lakóterületenként változott. Azt vizsgálták a jelölőgyűlésen, hogy milyen rátermett a közéleti munkára, mekkora helyismerettel rendelkezik, van-e jártassága, mennyire ismerik a körzetben, milyen emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Nem erkölcsi, vagy politikai kifogások alapján döntöttek egyik vagy másik javára. Ez lényeges annak helyes értelmezésében, hogy hogyan kell tekinteni a másikra. Hisz egy ember nem mindenre alkalmas egyformán, de attól még becsületes marad, ha bizonyos jegyek alapján a társát választják. Kétségtelen, hogy közéletünk és a közvélemény ma még konzervatív ebben a vonatkozásban. A közvéleményt is formálni kell tehát abban az irányban, hogy erkölcsileg, emberi értékét tekintve senki nem lett kisebb azzal, hogy nem ő került be a választott testületbe. Még inkább nem lehet az egyiket vesztesnek, a másikat nyertesnek tekinteni úgy, mint pörlekedéssel harcban álló feleket. Azon kell fáradozni, hogy jelölt és jelölő egyaránt természetesnek fogja fel, hogy csak egyik választható meg és a kevesebb szavazatot kapott nem bukott ember. Az a bukott ember, aki törvényeinkkel szembekerül; aki közösségellenes magatartással, harácso- lással, ügyeskedéssel kompromittálja magát és nem az, aki a szocialista közösség érdekeinek előmozdítására vállalkozik. A PÁRTSZERVEZETEKNEK, a tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak olyan politikai légkört kell biztosíta- niok, hogy a közélet azon fáradhatatlan munkásait, akik a kettős jelölésre vállalkoznak, jobban becsüljük; a köz érdekében történő vállalkozásukat nagyobb elismerésben részesítsük. A helytelen szemléletet és gyakorlatot választási rendszerünk demokratizmusának továbbfejlesztése érdekében is fel kell oldani. Helyes kezdeményezésnek bizonyult, hogy néhány megyében a meg nem választott képviselőjelöltet javasolták megyei tanács-, illetve végrehajtó bizottsági tagnak megválasztani. Csak helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket is, melyek arra irányulnak, hogy a jelöléskor el nem fogadott, vagy meg nem választott személyeknek megfelelő közéleti megbízatást biztosítottak a tanácsi munkabizottságokban, a tömegszervezeti aktívacsoportokban. Ez segíti munkájuk, emberi vonásaik megismertetését, képességeik kibontakoztatását. közéleti jártasságuk gyarapítását. FONTOS, hogy ne felejtsék el őket, hanem továbbra is számítsanak rájuk azokon a területeken, ahol naponta társadalmi munkájukkal bizonyíthatják, hogy a dolgozó közösségek bízva számíthatnak rájuk. Strinnt Ferenc, az MSZMP KB munkatársa Váratlanul elhunyt Németh Lászlóné Életének 43. évében szívroham következtében elhunyt Németh Lászlóné Oravecz Teréz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Budapesti Postaigazgatóság személyzeti és szociális igazgatója. Hamvasztás utáni búcsúztatása július 24-én (csütörtökön) lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az elhunyt barátai, harcostársai, munkatársai júlus 24- én 14 óra 30-tól róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága, a Budapesti Posta- igazgatóság. Iskolaruha- és tanszervásár Idén augusztus 2-ig tart az engedményes iskolafüzet- és a különböző tanszerek vására. Ebben az időszakban átlagosan negyvenszázalékos árengedménnyel árusítják a füzetcsomagokat és az Iskolaszer- egységcsomagokat. A képen: iskolaköpeny-próba az Úttörő Áruház konfekcióosztályán. Szállodában — konyvbázSson Az alkotó elégedetlenek = Irigylem őket. Örökös türelmetlenségüket, tennivágyá- I sukat, ötletgazdagságukat. Hivatásuk magasfokú isme- = rétét és rajongó szeretetét. Fölényes szakértelmüket, ál- i landó készenlétüket az új befogadására és elfogadtatásá- ! ra. Elégedetlenségüket a meglevő rosszal és alkotókész- I ségüket a jobb felderítésére. = Fiatal vezetőknek mondják őket, bár a harmincat 1 mind túllépték. Fiatalságuk — lendületükben van. Az egyik szállodaigazgató Visegrádon, a Hotel Silvan us- ban, Bocsák László a neve. A másik... a másik tulajdonképpen három: Jeney István, Jován László, Dobai Ferenc, A százhalombattai könyvszolgálat vezetői. Magánéletükről alig tudok valamit. Bocsák családjával él fönn a szállóban, felesége az egyik helyettese. A három százhalombattai Debrecenből került az ország legnagyobb forgalmú könyvkereskedelmi egységének élére. Jeney népi táncos volt valaha, Dohaival az öreg Skodájáról szoktunk szót váltani, Jovánnal Kellér Andorról, a századfordulóról. Miért e kevés információ munkájukon kívüli életükből? Mert jóformán a munkájuk az életük. Tudom, jó néhány emberről elmondhatnám eZt széles e megyében. Ám körülöttük valahogy mindig vibrál a levegő. Lelkesedésük ragadós, gyakran csak azért ugróm be arrajártamkor hozzájuk, hogy magam is feltöltődjek egy kicsit. Feltöltődjek elszántsággal és tenniakarással. Sem a szálló, sem a könyv- szoligálat nem független az ország gazdaságától. Hatékonyság, takarékosság, üzemszervezés — a már szinte sablonossá váló szavak rájuk is kötelezőek. A nehezebb — vagy inkább: újszerűbb — követelményeket azonban ők nemcsak elfogadják, hanem igyekeznek azoknak megfelelni. ★ A Silvanusnak sincs több pénze beruházásra, fejlesztésre, mint más szállónak. Miért, hogy forgalma mégis nő, vendégköre kiterjedt? Mert a kevés pénzt okosan osztják be és ha elfogy — pótolják ötletekkel. A turistáknak drága az étterem? Sörözőt nyitnak, olcsóbb egytálételekkel. Unatkozik a vendég? Kis drinkbárt alakítanak ki, meg játékszobát, teniszlehetőséget szerveznek. A szakács a vendég asztalánál fejezi be az ételremeket, azonforrón tálalják, kis kosárban a megfelelő hőmérsékletű bor. Reklámlapokat küldenek szét: náluk a vendég kutyáját is szívesen látják. Mindenütt kiírva ed ár nyugatnémet márkában, dollárban. Lehet valutában is fizetni az üveg italt, vagy szobát —, az egyik legtöbb közvetlen valutát hozó egysége a Pannóniának a visegrádi szálló. Már alig fele a létszám a pár év előttinek, és bírják a munkát, íme: hatékonyság a gyakorlatban. Fiatal a gárda és szakértő valahány. Bocsák László — diplomata megjelenésű férfi, mindig zakóban, nyakkendőben — olyan átfogó kül-, bel- és gazdasági ismeretekkel bír, hogy csak ámulok, azután elsZégyellem magam: miért ámulok? Ebben a szakmában ez a természetes És mindig forog valami az agyában: valami frisset megcsinálni, ami nem kerül sokba, de vendéget hoz, vendéget szolgál, mert fő a vendég. ★ Jovánék mostanában a törpe számítógépükre büszkék. — Egy gombnyomás majd — lelkesednek — és postacímkékre kinyomtatja nekünk, mondjuk. valahány orvos van az országban A címkét felragasztjuk a körleveles borítékMeddig tátonganak az árrések? A kérdésekre válaszol a Zöldker vezérigazgató-helyettese A megyei lapoktól a Központi Sajtószolgálathoz befutott kérdéstömeg átrágása után kopogtattunk a Zöldker vezérigazgató-helyettesénél, Kenyeres Lászlónál: mint a zöldség-, gyümölcsfelvásárlásban domináns szerepű megyei Zöldért Vállalatok központjának egyik vezetője, adjon választ e kérdések egy részére. S mi ezután várjuk az érdekeltek, az olvasók hozzászólásait. A fogadtatás szívélyes volt, de mielőtt rátértünk volna a válaszokra, arra kértük Kenyeres Lászlót, adjon általános tájékoztatást az oly sok átszervezést — a legutóbbi 1977-ben volt —, megélt szervezet pillanatnyi helyzetéről. — Tavalyelőtt 300, de tavaly már csak 170 millió forintos nyeresége volt a 19 megyei vállalatnak, ami önmagáért beszél. De még ezt a nyereséget is csak úgy sikerült elérniük, hogy az állam 900 milliós támogatást adott, azonos mértékűt az 1978. évivel. A támogatás jelentős részét a 78. évi nagy burgonyatermelés eliminálására, a felvásárlási árzuhanás kivédésére költöttük, például 2 forintot kaptak kilónként a termelők, de az árut nem vittük el tőlük. A burgonya olyan termék, amely áruként döntően a Zöldérteknél fut össze, a téli tárolással jóformán kizárólag mi foglalkozunk. Roppant érzékeny cikk a krumpli, amiből évi átlagban 20 ezer vagonra lenne szükségünk, de 120 ezer vagon terem. — Tapasztalataink szerint mégi3 szerfölött cikcakkos a termelői kedv, s általa a megtermelt burgonya mennyisége. Csökkent a vetésterület, mi lesz az idén a krumplival? — Valóban nagyok az évek közti különbségek, mindenekelőtt az átlagtermés miatt — így Kenyeres László. — Hogy ne menjek messzire: 1978-ban még 36 ezer, de tavaly már csak — mintegy ellenhatásként —,19 ezer vagon volt a felvásárolt áiru. Az idén pedig már importáltunk ezer vagonnyit, főként az NDK-ból. Pedig a leszerződött mennyiség elegendő, 28 ezer vagonra rúg, de kétségteten, hogy a termő- terület országosan apad a nagyüzemeknél. Mégpedig a tavalyi 22 ezerről 17,5 ezer hektárra. Ha legalább 140 mázsás átlagtermést érnek el a gazdaságok, úgy nem lesz gond, de ha nem... Az elmúlt hetek csapadékos időjárása mindenesetre jót tett a burgonyának, akárcsak a zöldség-gyökérnek, de kevésbé kedvezett a meleget is igénylő paprikának, paradicsomnak. S ha már áttértünk más portékára, hadd jegyezzem meg, hogy a piackép szerfölött változó: vannak hiánycikkek is. főként gyümölcsből, de eladatlan tömegek uborkából, káposztából, zöldbabból. — Mégis drága az uborka ... — Az árakat a vállalatok önállóan állapítják meg. Előfordult, hogy a Békésben 3 forintért felvásárolt uborka 25 forintba került Budapesten. Éppen ez a visszaköszönő témakör, az árak és az árrések megtárgyalása is szerepelt július 10-én a Kecskemétre összehívott országos értekezletünkön. A nagy árrés egyik magyarázata, hogy a közgazdasági szabályozók idei módosításával elestünk 300 millió forint központi kockázati alaptól. A megmaradt dotáció két forrásból származik: 150 milliót kapunk téli tároláshoz nyújtott állami támogatásként, valamint a lakosságnak eladott áru minden tonnájához 800 forint szubvenciót kapunk, ötvenezer vagonra tehető ez a mennyiségben, együttesen azonban 110 ezer vagon körüli a forgalmunk, mert nemcsak a lakosságnak, hanem exportra, hűtő- és konzervipari célokra is adunk árut. — Térjünk vissza az őrökzöld árrésügyre. Mennyi á megengedett? Az mégsem elfogadható«állapot, hogy 3 forintos uborkából 25 forintos legyen . — Ez nyilvánvaló, s a Zöldker célja az, hogy 16 százai lékos átlagnál magasabb ne legyen a zöldség-gyümölcs fogyasztói áremelkedése az idén. Sajnos, az esztendő első öt hónapjában ez 28 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Pillanatnyilag úgy látom, hogy csökken ez a mutatószám, visszaesés következik be az árszínvonalban, s remélhetően a 20 százalékos átlag alatt maradunk ez évben. — Ami az árrést illeti, 38— 40 százalékos volt 1977—79-ig, vagyis 10 forintos fogyasztói árból 6 jutott a termelőnek, 4 nekünk. Az állami támogatás hozzávetőleg összesen 400 millió forintra tehető csökkenésének ellensúlyozásaként, s hogy mégis próbáljanak megállni saját lábukon a vállalatok, az ősszel határozat született arra, hogy 45—48 százalékra emelhessük az árrést. Tehát immár a fogyasztód ár fele jut a Zöldérteknek. Ez az arány nem rosszabb a nemzetközi átlagnál, hiszen Nyugaton 150—200 százalékos árréssel dolgoznak a kereskedők. — Nálunk a mostani is soknak tűnik, s bizony lehetséges azért másként is: a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer mindössze 5 százalékért adja el a tagszövetkezetek zöldségét. (Ha jól számoltak, tehát alig egytizednyi (!) árrés fejében is piacra, juttatható a zöldség.) Javaslom, érdemes lenne Szentesre utazniuk a megyei Zöldért Vállalatok igazgatóinak. — Milyen módosítást tervez— Jövőre már megengedjük a más megyékből való. de csakis kizárólag szerződéses alapon történő felvásárlást is — válaszol Kenyeres László. — Például, ha a Budapesti Zöldért azt mondja, hogy van. három szabolcsi tsz-partnere, amellyel szerződést kíván kötni, megteheti. Ez a lényeg: hogy jó előre tudjon erről mindenki, mert ily módon nem lehetséges egymás elől elorozni a portékát, elkerülhetjük az anarchiát, s a szükséges .központi .készletet is biztosítani tudjuk Záporoztathatnánk még a fogasabbnál fogasabb kérdéseket a vezérigazgató-helyettes fejére, akinek roppant nehéz hatások közepette kell dolgoznia, ami egyébként áll az egész Zöldért-szervezetre. vagyis 23 ezer emberre. Sok vállalatnak úgyszólván a létéért kell megküzdenie, vagyis azért, hogy ha mór nyeresége nincs, legalább vesztesége se legyen. Tanulságot levonni nem áll szándékunkban, egy félénk töprengésnek mégis hangot adunk: vajon nem közeleg-e a sokadik átrendeződés? Vajon azt a négyszázmilliós dotációt nem lehetne-e olyképp ellentételezni, legalábbis részben, hogy Valahogy csak-csak rövidüljön az áru útja, s ily módon a zöldség-gyümölcs fogyasztói árak szolidabban emelkedjenek?! Keresztényi Nándor Lehet, túl lelkesre sikeredett e pár sor. De miért fé- = lünk a nagy szavaktól? Kis tettek ugyan, amit Battán | és Visegrádon csinálnak, de — tettek. És ez nem ke- I vés = Andai György CB-távirat Szolidaritás Nelson Mandela és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) több politikai vezetőjének bebörtönzését mélységesen elítélve az összes politikai foglyok szabadon bocsátását követeli az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság az ENSZ apartheidelle- nes bizottságához küldött táviratában. Meggyőződésünk, hogy egyetlen népelnyomó rezsim sem zárhatja el tartósan a szabadság útját; a dél-afrikai nép, az ország demokratikus és haladó erői az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetésével győzni fognak a nemzeti felszabadító harcban. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk az Afrikai Nemzeti Kongresszust, amely egyre nehezebb politikai feltételek között folytatja küzdelmét a dél-afrikai fajüldöző rezsim elnyomása ellen — szögezi le a távirat. targoncájukról már kétsze: írtam, hiába, alkatrészhiám miatt használhatatlanok, asz. szonyok cipelik a tizenkiló. csomagokat. A csomagokat melyeket a posta gyak ran visszahoz, mond ván: a címlett ismeretlen Azután erélyes és hosszadat más levelezés után kiderül sokadik emeleten lakott a: egyáltalán nem ismeretlej címzett, a lift (természetesen; nem működött, a postás szépein visszaküldte a pakkot. ★ Mindkét helyen a cég segítőkészségét dicsérték. Bo. csák a Pannóniáét, Jován a Művelt Nép Köriyvterjesztőét. A legnagyobb segítségnek azt tartják, hogy — hagyják őket dolgozni, ötleteiket, elképzeléseiket megvalósítani. Elégedetlenségüket nem gáncsként fogják fel, hanem — érted haragszom, nem ellened — alkotóvágynak. Bocsák, lehet, valamikor talán egy nagy fővárosi szállodát fog igazgatni. Jeneyék, ha száz embert tudnak irányítani, százmilliót forgalmazni — miért ne lennének képesek valamikor nagyban, még nagyobban űzni az ipart? Ha netán elkerülnek Viseg- rádról, Százhalombattáról — hiányozni fognak. A Silvanus. a Könyvszolgálat nekik, és ők a Silvanusnak, a Könyv- szolgálatnak. ★ ra, napokat spórolunk, olyan adatbankunk, címtárunk lesz, hogy megszórjuk könyvvel a fél világot. Űttörócsapa tokkal szeretnének kapcsolatot kiépíteni: hozzájuk küldeni a könyvajánló jegyzékeket, a gyerekek hordanák szét családjukhoz, környezetükhöz. — Képzelje el, egyszerre, egy napra időzítve a dolgot, húszezer kissrác viszi haZa néhány könyv hírét. A könyvlista hátorcala üres, most néhány szép verset, örkény-egy- percest nyomtatnánk rá, hiszen nemcsak kereskedők vagyunk, a könyvvel kultúrát, tudást, műveltséget is „árulunk”. . ★ Túl rózsás, felhőtlen a kép? Bocsák a bürokráciával hadakozik. Tálat kínálnak a pincérek, azon többfajta sajt, azt és annyit vesz ki belőle a vendég, amit és amennyit akar. Igen ám, de az árakat, mondjuk ötdekás trappista adagra számítják, hogy lehet elszámolni egy szelet eidami, egy szelet ementáli, két darab göcseji kombinációt? Ugyanez a gond a megvalósítandó salátapultnál: vajon hány adag uborkasalátának felel meg, ha a vendég egy szép szál nyers uborkát választ ki? Dobai Ferencet legutóbb vasfűrésszel láttam, a rotagép robbant le, és amíg szerelő akad... Három emelővillás
