Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1980. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Hová lett az Of ötért? Gyégyszemiiveg csak Budapestről Alaposan meglepődtem a minap, amikor a nemrégen csináltatott szemüvegemet ja­víttatni vittem az Ofotértbe. A Szabadság térre, a hajdani kispiac szélén húzódó szalag­épület csücskébe, oda, ahol alig két hónapja kiadták az új okulárét. De a nagybetűs Fotó felirat alatt félig le­bontott épületet, kihalt, tör­melékkel telt, láthatóan ha­lálra ítélt helyiségeket talál­tam. Csak egy dolog volt sér­tetlen rajta, az ajtó előtti, le­húzott vasrács. Lebontott ház A rejtély hamar megoldó­dott, útbaigazítottak: az Ofotértet a szomszédos ren­delőintézet ruhatárában ta­lálom meg. Ügy is lett, de amíg én félig-meddig örül­tem a sikernek, a nem éppen kies helyiségben árválkodó egykori vezető, Hatalyák Já­nosáé, egy cseppet sem lát­szott boldognak. líli történt? — Bekövetkezett, amit már régóta ígértek, a városi ta­nács építése miatt lebontják régi otthonunkat. Én keveset tudok. Pár napja hirtelent jött a felszólítás, azonnal költöz­zünk el, s miközben roham­munkában csomagoltunk, már bontották is a tetőt a fejünk felett. Hatalyák Jánosné elmondta azt is, hogy a ruhatári kény­szerlakhelyen csupán a már megrendelt szemüvegeket ad­ják ki, új rendelést nem vesz­nek fel, árusítás sem folyik. Ha elfogynak a szemüvegek, a helyiség visszanyeri eredeti rendeltetését, az Ofotért pe­dig végleg lehúzza a redőnyt. Meglehetősen sZomorú. Mint ahogy az volt az üzlet vezető­je is, akinek ennél többet sem a saját vállalatánál, sem a tanácson nem mondtak s mihelyt véget ér a ruhatári odúsága, maga is a főváros­ba jár majd dolgozni, egy ottani Ofotértba. Ahogy sza­vaiból kivettem, nem szíve­sen. A másik alkalmazott pe­dig már ki is lépett a cég­től, ő nem vállalja a napi két­szeri hévezést. Érthetetlen, hiszen ahogy hallottuk, régóta tudták már az illetékesek, hogy a házat lebontják, s hogy hely kell a többi köZött az Ofotértnak is. Ha netán valamikor ismét megnyitnak egy Ofotért bol­tot, a felszerelést újra ide kell szállítaná, újra dolgozókat kell toborozni. A tanács vétlen Hogy legalább a kérdések egy részére választ kapjunk, felkerestük a városi tanácson Simon Istvánt, a termelés-el­látás felügyeleti csoport veze­tőjét. aki világos magyaráza­tot adott. Megtudtuk, hogy a tanácson nem múlott semmi, ők ideiében üzlethelyiséget ajánlottak az Ofotértnak, a Dózsa György út 1—3. számú tízemeletes épület földszintjén, négyzetméterenként 12 ezer forintért. Az Ofotért azonban úgy nyilatkozott, hogy számára nem nyereséges a gödöllői üz­let, s eZért az új helyiségre nem hajlandó pénzt költeni. Ezt az álláspontját egészen a bontás előtti negyedik napig tartotta. Közben a tanács tár­gyalásra hívta az érdekelte­ket, a Gödöllő és Vidéke Áfészt, a Psst megyei Kiske­reskedelmi Vállalatot és az Ofotértet, hogy legalább el­érje: a bolt választékát rész­ben vegye át a gödöllői áru­ház és a kultúrcikkbolt. Megállapodás született, az áruház emelete ugyan zsú­folt, de a kultúrcikkboltot az Ofotért ellátja a saját kínála­tával. A szemüvegvémyek be­váltására pedig a rendelőinté­zetben kerítenek helyet. S ek­kor jött a pálfordulás: az Ofotért hirtelen mégis úgy határozott, hogy a bolt meg­éri a beruházást. De ekkor már nem volt más megoldás: ki keljeit költözniük. Az úf üzlethez a tanács in­gyen adna területet a keleti gyalogúinak ismert, sétáló-be­vásárló utcává alakítandó te­rületén, a Patak étterem és a szolgáltatóház környékén. Az építéssel a Városgazdálkodási Vállalatot bíznák meg. Már csak a terv hiányzik, amit i»szintén a tanács vállalt ma­gára, de az Ofotért késleke­dik a tervprogram elküldésé­vel. Végezetül csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mi lesz azokkal, akiknek szem­üveget ír fel az orvos? Va­jon tényleg Budapestre kell utazniuk emiatt? Erről dr. Keresztes Miklóst, az Egyesí­tett Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosát kérdeztük: Marad az utazás — Az előzetes megállapodás értelmében, nem túl lelkesen ugyan, de beleegyeztünk, hogy a rendelőintézet első emeletén egy elkerített helyen módot adunk az Ofotértnak arra, hogy a szemüvegvényeket be­válthassa. ök azonban nem él­tek eZzel a felkínált lehetőség­gel- sem. A lényeg: szemüveget csi­náltatni valóban a fővárosba kell utazni. Az Ofotérthez szól a kérdés: még meddig? Gáti Zoltán Alumínium bútor exportra Új típusú kerti bútorok sorozatgyártását kezdték meg a VILL- GKP Ipari Szövetkezet erdőkertesi öntödéjében. Az itt ké­szített biítorokat Angliába és Franciaországba exportálják. A képen: Csiszár László kiveszi az öntőformából a szék hát­támláját. Barcza Zsolt felvétele Teljesítménydíjas elszámolás A gazdálkodás mindenki feladata Hat hónap elteltével is vál­tozatlanul nehéznek ítélik az idei gazdasági évet a gödöllői Vegyesipari Szövetkezetben, jóllehet első felének teljesít­ményével nagyjából elégedet­tek. A 13—13,5 milliós bevétel a tervezett teljes összegnek 50—51 százaléka. A szövetke­zet elnöke, Szávai Tibor sza­vai: nagy baj nem lesz, rosz- szabbra számítottunk. A nye­reség persze kevesebb lesz, mint tavaly volt. De a munka nem kevesebb, az egyetlen konfekcióüzem kivételével minden részlegben akadnak gondok, mind az anyagbeszer­zéssel, mind a megrendelések­kel. Változó géppark Amióta új helyre költözött a konfekcióműhely, a körülmé­nyek javulásának köszönhe­tően a teljesítmények is job­bak, szalagszerűen gyártják ezekben a hetekben a férfiza­kókat. később majd a felöltő­ket. A szövetkezet, amelynek dolgoznak folyamatosan szál­lítja a hozzávalókat, a munka ennek megfelelően ütemes. Másik jelentős termelő üze­mük a lakatosrészleg, ahol forgácsológépeket is üzemel­tetnek. Újabban kisebb ér­deklődés mutatkozik a csúcs­gépek iránt, vagyis erre a gép­fajtára kevesebb megrendelést tudnak szerezni, a horizontál gépekre viszont bőven akadna. Ebből következik a géppark változtatásának szükségessége, ami azonban nem megy máról holnapra. A kisebb érdeklődés nem jelenti azt, hogy nem le­het a csúcsgépekre munkát kapni. Lehet, de nagyobb után­járással. Az elnök szavai: ke­restünk és találtunk. A mai gazdasági helyzetben általános jelenség ez, tudniil­lik mindig és mindenütt ke­resni kell. Keresni a munkát, a megrendelést, a gépek jobb kihasználásának a lehetőségét, az energia- és anyagtakaré­kosság mikéntjét, a készletek csökkentésének a módozatait. Hovatovább állandó készenlét nélkül alig boldogulhatnak a vállalatok, szövetkezetek. Nem különleges dolog ez, de nálunk hosszú évekig nem volt jel­lemző, ezért tűnhetik fel új­nak. Csak két százalék A vegyesipariaknál is az úgynevezett első számú ve­zetők kezdtek foglalkozni elő­ször a készletgazdálkodással, ma már minden irányítónak kötelessége ez a feladat, ami­nek jó vagy rossz teljesítése anyagi következményekkel is jár. Könnyűnek persze ez sem könnyű. A szövetkezet foglal­kozik híradástechnikai készü­lékek javításával. Mivel a pót- alkatrészek beszerzése roppant körülményes, nem akkor vá­sárolnak, amikor kellene az a bizonyos alkatrész, hanem amikor éppen kapható. Füg­getlenül a készletek alakulá­sától. S ezzel át is tértünk a ve­gyesipari szövetkezet másik feladatkörébe, amit összefog­lalóan szolgáltatásnak nevez­nek. Ide tartozik a fodrászat, a cipőjavítás és a már emlí­tett híradástechnikai részleg. Noha többre számítottak, az első félévben mindössze 2 százalékkal csökkent a bevé­tel. Egy példa erejéig itt is időz­zünk. Miképpen lehet takaré­koskodni ezen a területen? Úgy is, persze, hogy nem égetik fölöslegesen az égőket. A na­gyobb tétel azonban nem a világító áram. A női fodrá­szatban viszonylag sok vizet használnak el. Meleg vizet is. Az eddigi módszer az volt, hogy a fodrász addig adagolta a hideg és a forró vizet, míg elérte a kellő hőmérsékletűt. Leöblítette a hajat, majd a csapot letette. Amíg az egyéb műveleteket végezte a gondo­san összekevert víz elfolyt a csatornába. Mondhatnánk úgy is, a fillérek, forintocskák szé­pen elcsorogtak a kanálisba. Ezt megelőzendő találták ki az energiatakarékos tej mosót. amely előre beállítja a kívánt hőfokú vizet, a fodrász egyet- I len csavarintással kinyithatja,' elzárhatja, csak addig folyat­ja, ameddig kell a víz. Az el­ső példányt elkészítették, most csinálják a másikat. Ha sike­rül, talán mások is kedvet kapnak hozzá, s akkor a gyár­tást is megfontolják. Kicsiben is sok Továbbra is az energiánál maradva: a szövetkezet illeté­kesei ellenőrizték a villany- számlákat és érdekes dolgok­ra bukkantak. Akadtak szám­lák, amelyek nem létező mé­rőhelyekről szóltak. Máshol, pedig ott is használtak villa­mos áramot, semmi nyoma nem volt a számlának. Meg eshet, hogy a hiány és a többlet kiegyénlíti egymást, de minden bizonnyal csak kivé­telesen, mindenképpen az a jó, ha mindenről minden el­fogyasztott kilowattról tudnak. Megtették a következő lé­pést is: az elektromos művek­kel teljesítménydíjas elszámo­lásra kötöttek szerződést, amelynek lényege, hogy a ga­rantált teljesítményre kedvez­ményt kapnak, aminek fejé­ben vállalták, bizonyos idősza­kokban a szerződöttnél nem használnak több áramot. Kicsiben is elég, sok ener­giát lehet elpazarolni, hang­súlyozta az elnök. Követke­zésképpen sokat is lehet meg­spórolni — apránként. Való­színűleg ilyen apróságoknak is szerepük van abban, hogy a szövetkezet nem maradt el lé­nyegesen első félévi tervétől. Egynapos program Vendégek testvérvárosunkból Kedves vendégek érkeznek ma este Gödöllőre, a csehszlo­vákiai Tyn nad Vltavouból, testvérvárosunkból. Az autó­busz negyvenöt turistát hoz, köztük lesz Frantisek Chmela, Tyn város tanácsának elnöke is. A turistacsoport egy napot tölt Gödöllőn, s a vendéglátók gazdag programról gondoskod­tak. A tyniek pénteken meg­tekintik a város műemlékeit, nevezetességeit, elviszik őket az új lakótelepekre, az Agrár- tudományi Egyetemre és a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tató Intézetbe. A MÉM Mű­szaki Intézetében az országos gépbemutató szolgál érdekes látnivalókkal. Estére a Patak étterembe Együttes erővel Húsz év a fejlődő országokért A világhírű "német vásárvá­rosban, Lipcsében került sor a szocialista országok trópu­si intézeteinek VI. koordiná­ciós értekezletére. Ezt meg­előzően, illetve részben egy időben a vendéglátó intézet fennállásának 20. évfordulója tiszteletére nemzetközi kon­ferencia is ülésezett, egy, a fejlődő országokat igen szo­rosan érintő témakörben;. A különböző kontinensek, né­pek agrárreformmal kapcsola­tos tapasztalatait próbálták a résztvevők több-kevesebb si­kerrel összevetni. Népek egyeteme A közgazdászok ezen össze­jövetelén dr. Csighy Tibor egyetemi docens képviselte a 25 ország tudósai között az Agrártudományi Egyetemet. Iránról sZóló előadása, talán aktualitása miatt is, nagy fi­gyelmet keltett. A szocialista világrendszer országai közül a fejlődő or­szágok szakembergárdája meg­teremtésének elősegítésére a Szovjetunió tette meg az első konkrét lépéseket a Patrice Lumumba nevét viselő Né­pek Barátsága Egyetem, mely­nek mezőgazdaságtudományi kara is van, megalapításával. Ezt követte az NDK-ban 1960-ban a lipcsei Marx Ká­roly Egyetem Trópusi Intézete, Csehszlovákiában 1962-ben a prágai Mezőgazdasági Főis­kola Trópusi és Szubtrópusi InitéZete, majd Lengyelország és Bulgária hasonló intézetei. Először 1975-ben találkoztak az említett országok trópusi mezőgazdasági intézményei, s 1976-ban már multilaterális egyezményt is kötöttek — ép­pen itt Lipcsében —, hogy a proletár internacionalizmus, a szocialista világrendszer ösz- szeforrottsága jegyében, az együttműködés egyik szép példájaként közös erővel, ösz- szehangolt kutató-oktató mun­kával támogassák a fejlődő országokban a mezőgazdaság korszerű, nem kapitalista úton való fejlődését. Állandó keresés Áz egyezmény megkötése óta minden esztendőben sor kerül a baráti országok tró­pusi intézményeinek munka­értekezletére, a jelenlegit meg­előzően például a múlt év szeptemberében az agráregye­tem volt a tané >nzás házi­gazdája. A rendszeresen meg­vitatott témák általában épp­oly sokszínűek, mint amilyen változatos szervezeti formák között dolgozó intézmények küldöttei ülnek a közös asz­talnál. A résztvevők évről évre be­számolnak a kutatási eredmé­nyekről, oktatási módszereik tapasztalatairól, s új, hatéko­nyabb együttműködési for­mák keresése is állandó na­pirendi pont. A mostani lip­csei tanácskozáson talán az egyik legnagyobb figyelmet keltő téma a gödöllői me­legövi szakirány terveinek, ed­digi tapasztalatainak ismerte­tése volt. Hasonló még egyik baráti országban sem műkö­dik. A KGST-országok trópusi mezőgazdasági oktatási intéz­ményei a tananyagok egysé­gesítése céljából eddig 7 al­kotói munkaközösséget hoztak létre, amelyeknek elsődleges feladata az alapvető tantár­gyakból közösen kiadandó könyvek megírása. A jelenlegi tanácskozás a bolgár küldöttség javaslatára, az elmúlt időszak tapasztala­tai alapján határozatot ho­zott arról, hogy rövidesen munkacsoportot hoznak létre pedagógiai, nevelési, szocio­lógiai kérdések tanulmányozá­sára is. A tavaly Gödöllőn megin­dult sikeres folyamat ered­ményeként (nálunk vett részt először Kuba teljes jogú de­legációval a munkában) már három nem európai szocialis­ta ország küldött képviselőt. (Kuba, Vietnam, Mongólia). Sőt, az 1983-as konferencia megszervezését Kuba már el is vállalta. Ez mérföldkőnek tekinthető az együttműködés vagy talán annak lényegét, tartalmát a mozgalom szó­val helyesebben kifejezve, tör­ténetében, hiszen most már egyre inkább körön belülre kerülnek azok is, akikért már annyi éve folyik a munka. Jövőre Prágában A mostani éppúgy, mint a korábbi értekezletek, csak egy lépcsőjét jelentik a mély­ben végbemenő folyamatos, helyenként egyáltalán nem könnyű munkának. Az már nem képezheti vita, elméleti elmélkedés tárgyát, hogy va­jon valóban szükség van-e ezekre aZ intézetekre, ezen már rég túlhaladt az idő, s a napi politika egy-egy vasko­sabb fordulata is mind több embert ébreszt rá, hogy akad még itthon tennivaló bő­ven ... S a sok hasonló gond szüli a megoldást, annak fel­ismerését, hogy együtt köny- nyebb. S a világban megin­dult folyamatok is egyre job­ban erre késztetik a sorból imitt-amott kilógó partnere­ket. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében, őszinte, nyílt, elő­revivő szellemben lezajlott tanácskozás után búcsúztunk azzal, hogy 1981-ben Prágá­ban találkozunk. Dr. Pekli József hivatalosak a Tynből érkezett vendégek, itt tartják azt a ba­ráti találkozót, amely viszon­zása a tavalyi, tyni esemé­nyeknek: ekkor gödöllői turis­ták jártak testvérvárosunkban, az utazók klubjának tagjai, akik nagyon szép emlékekkel, felejthetetlen élményekkel tér­tek haza, s elmondták, hogy olcsó utazásukhoz Tynben kap­tak autóbuszt, amellyel bejár­hatták a gyönyörű vidéket. Ez a mostani látogatás is minden bizonnyal hozzájárul a két város barátságának elmé­lyítéséhez, a kölcsönös megis­meréshez, amit nem lehet elég korán kezdeni: az idén nyáron a városi-járási boglárlellei út­törőtáborban tyni diákokat fo­gadnak, s cserébe tizenöt gö­döllői pajtás utazik csehszlo­vákiai táborozásra. Városi moziműsor Halálos tévedés. Olajkút az indiánok földjén. Színes NDK kalandfilm. Csak 4 és 6 óra­kor! Államérdek. Fegyverszállí­tás minden áron ... Színes olasz—francia társadalmi drá­ma. Kísérőműsor. Utcák, terek tárlata. Magyar Híradó. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdési idő: 8 óra. Szakmunkásképző Országos tábor Két turnusban, július 17- től 28-ig, illetve július 29-től augusztus 9-ig rendezik Gö­döllőn a Madách Imre Szak­munkásképző Intézet kollé- giumában a szakmunkástanu­lók országos táborát, amely­nek közművelődési programjá­ról a városi-járási Petőfi művelődési ház gondoskodik. Mindkét csoport részére lé- zerbemutatót, diszkót tartanak, M. Kecskés András panto­mimművész kétszer mutatja be az Egy kiállítás képei és az Ördögi kísértetek című műsorát. Muzsay András pol- beat-énekes is kétszer szere­pel mindkét műsorával: az Ott lenn a folyónál és az El­jön majd a győzelem című összeállításokkal. ISSN 0133—1957HÓrtdöllől Htmo)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents