Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

flBQNYI KRÓNIKA Jól tartják a jószágokat A mezőgazdasági üzemek­ben az állattenyésztést megha­tározza a takarmánygazdálko­dás. Egy hivatalos kiadvány szerint Magyarország szántó- területének körülbelül 40 szá­zalékán folytatnak élelmezésre és ipari feldolgozásra szánt növénytermesztést. A földterü­let nagyobb hányada a ta­karmánytermesztést szolgálja. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben az összes földterületből 3988 Hektár a szántő és 92 hek­tár a rét és legelő. Takarmányforrásul főként a szántóföldön termett takar­mányok szolgáltak. Lucernát újabban 488, silókukoricát hosszabb ideje 222 hektáron termeltek, a takarmánykuko­ricából pedig mindig annyit igyekeztek betakarítani, hogy gyakran még eladásra is ju­tott. Ebből a növényből tavaly 67 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés, több mint az elő­ző esztendőkben. Jó termésát­lagokat értek el lucernából is. 1977-ben 50, tavaly pedig 72 mázsát gyűjtöttek be egy hek­tárról. A célszerű vetésszerke­zet és a jó terméseredmények segítségével eddig zavartala­nul biztosítani tudta a tsz a takarmányszükségletét és lé­nyegében ez határozta meg, hogy az állattenyésztés költségei az átlagosnál alacsonyabbak voltak. Mint dr. Kárteszi János fő­könyvelő elmondta, tavaly egy kilogramm hízómarha ön­költsége 23 forint, egy liter tej előállításának költsége pe­dig 5,14 forint volt. Ha a ta­karmányt vásárolniuk kellett volna, a költségek mintegy 15 százalékkal növekedtek volna. Kedvező eredményeket köny­velhettek el a szakosított ser­téstelepen. Itt egy kilogramm súlvgvaranodás átlagosan 25,07 forintba kefült. A nagyüzemi gazdálkodás­ban igen elterjedt a keverék- takarmány-felhasználás: jelen­leg az összes megetetett abrak kétharmada táp. Egy hivatalos felmérés szerint az ötvenes évek végén a tápgyártás alig haladta meg a százezer tonnát, tavaly viszont elérte országo­san a 6,5 millió tonnát. Ehhez a fejlődéshez több beruházás, ra, jelentős anyagiakra volt szükség. A Ságvári Endre Tsz tápot sosem vásárolt, mert amire és amennyire szükségük volt, maguk állították elő. Kizárólag csak bizonyos faj ta abrakkiegészítőket szereztek és szereznek be máshonnan, de ennek számottevő költség- Kihatása nincs. A közös gaz­daság állattenyésztése az el­múlt két évtized alatt sokat fejlődött, eredményeik sok te­kintetben figyelemre méltóak. A vezetők és szakemberek tudják, hogy a követelmények a jövőben sem csökkennek, a lakosság igényeinek kielégítése nagyobb teljesítményt vár tő­lük. Az exportárualap növelé­séhez az eddiginél is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az állattenyésztésnek. Az ez­zel összefüggő feladatok közül fontos a takarmányozás haté­konyságának javítása. A tsz-ben rövidesen üzem­be helyezik az új, 640 fé­rőhelyes szakosított szarvas­marhatelepet, amelynek gazdaságos működ­tetése egyáltalán nem közöm­bös. A takarmányozás eredmé­nyes útjának a takarmánynö­vények hozamainak növelését, valamint az olcsó takarmány­források felhasználását válasz­tották. A rét-legelő területet eszerint növelni kell. Az olcsó tömegtakarmányozásnak van egy jelenleg általánosan alig hasznosított forrása: a mellék- termék. A gazdaság már felis­merte az ebben rejlő lehetősé­geket, de a jövőben még több kukoricaszárat, melaszt, répa­szeletet akarnak felhasználni. A gazdaságos állattenyésztés és ezzel együtt a helyes takar­mánygazdálkodás nem nélkü­lözheti a jó szakembereket, akik előrelátnak és a célsze­rű takarmányozás feltételeit meg tudják teremteni. Ügy látszik, a Ságvári Endre Ter­melőszövetkezetből ők sem hiányoznak, lehet rájuk szá­mítani. Gy. F. Gondolatok a papírhegyről — Ejnye hát, mit kerülget­jük itt ezt a rengeteg újsá­gol — szólt rám egyik reg­gel életem párja. — Jó len­ne, ha összeszednéd és el­vinnéd a hulladékgyűjtő MÉH-telepre. — Az ám — mondom —, a felesleges papímeműnek tény­leg ott volna a helye. Időn­ként kampányszerűen gyűjtik, hangyaszorgalommal az isko­lások is. Igen ám, de hol van Abonyban ilyen. gyűjtőhely? Nem tudok ilyen telepről. — Hát nézz utána — biztat feleségem, s mintegy jutal­mul, hozzáfűzi: a pénz, amit érte kapsz, nem bánom, a tied lehet. No, ez az ajánlat azutániéi is villanyozott. Keressük csak, hol a MÉH lerakata! Sietősen elindultam, a szomszédoktól érdeklődve, merre találom a gyűjtőhelyet. Igen ám, de ilyenről a szomszédok sem tudtak, pedig jóval régebbi lakosai a nagyközségnek, mint md. — Adja nekem, kedveském — sajnált meg egyikük, lát­va elkeseredő ábrázatomat — majd én elégetem. Jó lesz az, megeszi a kályha. — Tessék a kukába tenni — javasolták mások. —• Ha már nem tudja tárolni, kivár­ni a gyerekek papírgyűjtési kampányát. — Nem tudom, mit kezdhet vele — szóit egyik ismerős. — Kérdezze meg a tanácsházán, hogy egyáltalán, van-e nálunk ilyen gyűjtőhely? A szót, hogy MÉH, gyana­kodva ízlelgették az irodában. Nem, ilyenről nem tudnak. De a járási székhelyen bizto­san akad. Csomagoljak, szál­lítsam oda, ha nem sajnálom az útiköltséget. De legalább otthon rend lesz, eltűnnek a felesleges papírhegyek. Azután eszembe jut egy megoldás. Holdtöltekor, éjfél­tájban odaosonok a kukatar­tályokhoz és beletömködöm az egészet. Biztosan mások is így teszik. Nyári szünidőben ■hogy adjam az úttörőknek? Biztosan nem volna haszonta­lan, ha időnként egy gyűjtő­járat — amely a gyerekeken kívül — a papírért, felkeresné a települést. Tejtermék, pohárban Szeretik, ha a!szik Nyári melegben kellemes csemege a savanykás, hűtött tejtermék, a kefir, a joghurt és társaik. Tudják ezt jól a ceglédiek is. Az utóbbi idő­ben már kora reggel százával fogynak a fóliával zárt poha­ras készítmények i a boltok tejterméket kínáló pultsorá­ról. Sok háznál, a régi ha­gyományhoz híven bögrében, cserépköcsögben, szilkében ma is szokás tejet altatni. Természetesen csak a „pakkos tej” alszik meg, a tartósított dobozos készítménnyel kár próbálkozni. A CEGLÉDTEJ ízesített faj­tát is szállít nap mint nap. Sokan kedvelik a gyümölcsjog­hurtokat, valamint a legújabb csemegét, a krémjoghurtot. Nyáron csöndesebb Emberek, kötelek Csöndesebb ezekben a he­tekben a szokásosnál a ceg­lédi városi-járási könyvtár ol­vasóterme. Befejeződött a fő­iskolai és az egyetemi/vizsga- időszak, kevesebben keresik fel a kézikönyvtárat. „Szün­időinek” a kutatók is, keve­sebben veszik igénybe a mik­rofilmtár anyagát, a hangle­mezeket. A könyvet kölcsönzők an­nál több fordulót tesznek: van, aki a nyári időszámítás­tól meghosszabbodott napo­kat, az így nyert órákat olva­sással tölti. Válogathat kedvé­re a szokásos nyitvatartási időben a legfrissebb olvas­mányok közül, valamint a többi, sok tízezer kötetből. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1980. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Hasznos, értékes munka folyt Pártokfatás a ceglédi járásban Befejeződött az 1979—80-as pártoktatási év. Arról, hogy milyen eredménnyel, tapaszta­latokkal járt ez a ceglédi já­rásban, nemrég készített számvetést a párt járási vég­rehajtó bizottsága. A testület elé került jelentés reális ké­pet adott arról, hogy milyen értékes oktatási munka folyt a ceglédi járás párt- és tömeg­szervezeteiben. Az elmúlt oktatási évben rendszeres ideológiai, poli­tikai képzésben közel 5 ezer ember vett részt, kö­zülük háromszázan propa­gandistaként. A pártoktatáson 2 ezren tanul­tak, köztük húsz százalékban pártonkívüliek is. Az oktatási formák megfeleltek a helyi politikai szükségleteknek. Nőtt a nemzetközi politikai, a kul­turális, a világnézeti és etikai, valamint a valláskritikai kér­déseket feldolgozó tanfolya­mok száma és az ezekre je­lentkezettek aránya. Minden tantestületre kiterjedve éred ményesen folyt a pedagógusok komplex szakmai-politikai kép­zése. Az alapfokú káderkép- zásben részt vevők száma ha­sonló volt a korábbi eszten­dőkéhez. Folyamatosan javult a középszintű képzési for­mákban részt vevők munká­jának színvonala. Megnőtt az igény a felsőfokú és tovább­képző tanfolyamok iránt. Ezek a képzési formák eredménye­sen segítették a párt, a gazda­sági és intézményi vezetők politikai felkészültségének gyarapítását. A párt tömegpropaganda tanfolyamain a hallgatók ösz- szeíétele, a párttagok aránya valamennyi csoportnál megfe­lelő volt. A pártszervezetek kiemel­ten foglalkoztak a nők po­litikai ismereteinek erősí­tésével, s így a korábbi esztendőkhöz hasonlítva nők most nagyobb arányban vettek részt a poli­Mezők a felszín alatt Javulhat a város vízellátása Az elmúlt évben a városi tanács egyik vb-ülésén egy felszólaló, aki meglehetősen járatlan volt a földtani . tudo­mányokban, a következőket mondotta: „Tudjuk jól, hogy Cegléd és környéke geológiai viszonyai nem olyanok, hogy valaha is bőséges vízkincsre bukkanhatnának a fúrósok. Mégis, több helyen kellene ku­tatniuk a víz után, hogy a vá­ros 'mérhetetlen szomjúságát főként a nyári hónapokban —■, csillapíthassuk.” Jutalmuk: emléklap Ez az enyhe elmarasztalás Vízkutató és Fúró Vállalat Tisztul a kát gáiss vízs Az a berendezés, amely gáztalanítja a strand kútjának vízét Abonyban, elkészült a Pest megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat nagyközségi üzemegységének központi telepén, a strand szomszédságában. A képen: Habony János szerelő a beren­dezés működését vizsgálja. Szeretnék mielőbb átadni rendel­tetésének. Gyuráki Ferenc tel vétel« ceglédi üzemvezetőségének volt címezve, de a feddés legfel­jebb célzás lehetett, s nem találat... A hozzáértők meg is mosolyogták, a felszólalót. A város határában ugyanis igen gazdag, felszín alatti vízme­zők találhatók, s nem a fúró­sok igyekezete, hanem a város vízvezeték-hálózata az, .amely egyelőre messze mögötte ma­rad a reális követelmények­nek. Valószínű, hogy 1945. előtt a Hörömpő-féle fúrós- vállalkozás sem Cegléden ala­kult volna meg — amelyből aztán az államosítások után létrejött a Ceglédi Nemzed Mélyfúró Vállalat —, ha az a’fkori kutatók reménytelen­nek ítélték volna itt a geoló­giai viszonyokat. A későbbiek­ben aztán, a mostani VIKUV- nál, hét nagy üzemvezetősé­get alakítottak ki — máig is a legnagyobb’ ezek közül a városunkbeli. Csak az elmúlt évben három kutat fúrtak Cegléden. Eredményes mun­kájukért a tanács emléklap­pal jutalmazta őket, amelyet most júniusban vettek át. Azóta is az üzemvezető irodá­jának falán függ, a többi elis­merő oklevél mellett. Saját tervezés Mert nemcsak a járásban, hanem az egész ország terüle­tén megtalálhatók a ceglédi fúrás szakemberek, sőt: kül­földön is (Csehszlovákiában és Líbiában). Az üzemvezetőség termelése esztendőnként mint­egy 15—20 százalékot megha­ladó mértékben emelkedik. Tíz év alatt — 1970 és 1979 kö­zött —, 66-ról 130 millió fo­rintra növekedett az itteniek által elvégzett munka értéke. (Ezen belül a társadalmi munka végzésében is élen­járnak: az önként vállalt fel­adatok során tavaly egymillió forintot megközelítő összeget sikerült „kitermelniük”.) Ha figyelembe vesszük, hogy a Rákóczi útiak jórészt önerő­ből jutottak el idáig — ered­ményeiket egyáltalán nem szabad lekicsinyelnünk, sőt. Vegyük például saját ter­vezésű és kivitelezésű, nagy teljesítményű fúróberendezé­seiket. A Mizik Sándor üzem­vezetőhelyettes által a közel­múlt hetekben szabadalmazta­tott Maxi típusú 300 méteres és a VRA típusú 900 méteres kapacitású vízkiemelők tech­nikai szempontból elismerésre késztették még a legkétkedőbb szakembereket is. (Zárójelben: mindkét berendezés kizáróla­gos értékesítési joga a VI- KUV-é). A feltaláló a VRA típusú alapfúrót egy adapterrel — kiegészítő segédgéplánccal —, nagy átmérőjű kutak fúrására is alkalmassá tette. Az ötlet lényege: speciális, a szokott­nál „vastagabb” bélés-, vala- lamint szűrőcsöveket használ­nak a munkaműveletekhez. Ezek segítségével az eredeti talajt szinte kicserélik a fúró cső mellett, annak teljes hosz- szában, 80—100 milliméteres vastagságban „körülkavi­csolják a lyukat”. Felkészülve a 4-eshez Az új technológia nagy elő­nyét mutatja, hogy míg a ta­valy Cegléden fúrt I. és II. számú kút 900, illetve 1200 liter vizet ad percenként, ad­dig a III. számú (VRA-val fúrt) kútnak 3000 liter felett van a vízhozama, ugyancsak percenként. Azt is meg keil jegyezni, hogy. utóbbi kiterme­lésére mind a mai napig nem tudták beállítani a megfelelő kapacitású szivattyút. Ez vi­szont már nem a VIKUV- osok -dolga... A városi tanács nemrégiben két újabb, nagy átmérőjű ku­tat rendelt a fúrósoktól. Víz tehát van elegendő, legalább­is a felszín alatt van, most mér csak azt a fránya vízve­zeték-hálózatot kellene, vala­hogy — sürgősen, — megújí­tani. Annál is inkább hama- rost, mert a VIKUV váro­sunkbeli üzemegysége már fel is vonult — mindenestül —, k-IV. számú kút fúrásához. Vörös István Szolgáltató szövetkezetek Cegléden hét kisipari szö­vetkezet működik. Termelési értékük az V. ötéves terv vé­gére közel 300 millió forintot képvisel. Megállják helyüket hazai és export piacon is. A fejlődésre gondolnak: a Vas­ipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet központi telepe épül, a háziipari szövetkezet varróüzemmel és új szolgál­tató egységgel bővült, a szol­gáltatók takarító részleget ál­lító ttak munkába. tikai képzésben. Néhány terü­leten az oktatás hatékonysága a várttól elmaradt. Ez elsősor­ban a területi, valamint a kisebb munkahelyeken műkö­dő pártszervezeteknél jelen­tett gondot. A termelőszövet­kezetekben a különböző okta­tási formákba a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb arányban vonták be az alsó- és középszintű gazdasági veze­tőket Kiegyensúlyozott, folyama­tos volt az év során az irá­nyító pártszervezetek segítő, ellenőrző munkája. A testü­leti üléseken kellő tervszerű­séggel szerepeltek a képzéssel és az oktatással összefüggő napirendek. A foglalkozásokon szerzett ismeretek segítették a párttagság elméleti felkészülé­sét, vitakészségének kibonta­kozását. A tapasztalat az volt, hogy a párttagságot leginkább a gazdasági építőmunka jelen gondjai, problémái foglalkoztatják, az üzem­től a világgazdaságig. Ilyenek voltak a gazdasági ha­tékonyság növelésének felada­taival, módszereivel foglalko­zó témakörök, az életszínvo­nal-politikánkat befolyásoló tényezők, a szocialista életmód tartalmát, térhódításának gátió tényezőit ismertetők. Érdeklő­dést váltottak ki az üzemi és a termelőszövetkezeti demok­rácia kérdései, a békés egymás mellett élés megvalósulásának- helyzete. Az anyag külön ösz- szegezte a tömegszervezetek­ben folyt tartalmas, oktató, nevelő munkát. Elismeréssel szólt a szakszervezeti és a KISZ-oktatási formákról, ame­lyek valamennyi területen a pártszervezetek irányító, segí­tő _ munkájával párosultak. (Bár a KISZ-vezetőképző isko­lára kevesebben mentek, mint ahány fiatalnak ott helye lett [volna.) A rétegpoiitikai munkában a községi népfrontbizottságok és a TIT-csoportok rendsze­res. színvonalas előadásokkal segítették a lakosság politikai ismereteinek kiszélesítését, tá­jékoztatását. _ A testület tagjai a jelentés tárgyalása után elismeréssel szóltak az oktatási csoportok élén álló propagandisták mun­kájáról, általános műveltsé­gükről, politikai végzettségük­ről. Közülük több mint 31 szá­zalék állami egyetemi, főisko­lai, 50,3 százalék középiskolai végzettséggel rendelkezik. A felső- és a középfokú politi­kai végzettséget 86 százalékuk szerezte meg. Javult a nők aránya ik: minden ötödik pro­pagandista no. Figyelemre méltóan fejlődött a módszer­tani kultúra, amely a propa­gandisták tájékoztatására, kép­zésére volt hivatott Szemléletesebbek voltak az előadások, színesebbek a foglalkozások, segítettek ebben a diakép- és film­vetítések. Jó munkája elismeréséül a ceglédi járás minden harma­dik propagandistája részesült megérdemelt jutalomban, ki­tüntetésben. A jövő évi oktatási felada­tokat megfogalmazva’ az MSZMP XII. kongresszusának irányelveit, dokumentumainak feldolgozását, a rétegpolitikai munka és a mozgalmi jelleg erősítését valamint az esti középiskolát végzettek számá­ra az alaufokú kádertovább­képző tanfolyamokra történő beiskolázást hagyta jóvá a nárt járási végrehajtó bizott­sága. Habonv István, az MSZMP ceglédi 5mási bizottsága politikai munkatársa » ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents