Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

XMOa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1980. JÚLIUS 16., SZERDA Az eredeti tervek szerint Négy tanteremmel bővül a gödi iskola Bár az építőipart ritkán szokták elismerő szavakkal illetni, a Váci Magasépítő Kö­zös Vállalat dogozói, munká­juk alapján méltán kiérdem­lik a megbecsülést. A váci já­rásban sok helyütt végezr. l; különféle munkákat, de szinte sohasem fordul elő, hogy a megrendelők reklamálnának a határidőcsúszások miatt, vagy minőségi kifogásaik lennének. A vállalat dolgozói alig két évvel ezelőtt, 1978 augusztu­sában fejezték be Göd-felsőn az új, nyolctantermes Németh László nevét viselő általános iskola építését. Akkor, az iskolaépítés el­ső szakasza rekordidő alatt készült el, mivel a munka mindössze 11 hó-' napot vett igénybe. Az építkezés .második szaka­szában, ugyancsak határidőre elkészült az iskola tornaterme is, amelyet az eredeti tervek­nek megfelelően újabb négy tanterem építése következett. A bővítés az elmúlt év decem­berében kezdődött, s a határ­idő éz év augusztusa. — Az iskolabővítésen há­rom szocialista brigádunk dol­gozik. A munkák jelentős ré­sze már befejeződött — mon­dotta Saáry Gábor, a Váci Magasépítő Közös Vállalat igazgatója. — Készen vagyunk az épület belső vakolásával is. Hátra van még a belső bur­kolatok elkészítése, valamint a fal külső vakolása. Ezenkívül már csak kisebb jelentőségű munkák lesznek. Az augusz­tusi határidőt szeretnénk tar­tani. Véleményem szerint nem lesz probléma, a gyerekek szeptemberben már birtokuk­ba vehetik az iskola újabb négy tantermét is ... Ezt követően már csak a csi­nosítás, a környék parkosítása lesz hátra. A sportolás jobb feltételeit biztosítja majd az az aszfaltozott sportpálya, Az Iskola épülete újabb tantermekkel gyarapodik. A most folyó munkálatok során az intézményhez új szárnyat építenek. Képünkön: állványok között az új falak. Molnár Zsuzsa felvétele amely az iskola udvarán kap helyet. Az iskola építése során társadalmi munkásokban sem volt hiány. A szülők, a helyi vállalatok szocia­lista kollektívái eddig is kivették részüket a mun­kából. Jelenleg a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet brigádjai segítenek, s bizonyára ott lesz­nek a területrendezésnél is. Az iskola bővítése egyébként 3 millió 800 ezer forintba ke­rült. Cs. J. 1849. JÚLIUS 15—17-én, 131 éve zajlott le a szabadság- harc második váci csatája. Nem sok hiányzott, hogy Vác vonuljon be Arad és Világos helyett is a magyar történe­lembe. A habsburgi politika fellází­totta a nemzetiségieket és 1849. július elején már láng­ban állt Észak-Magyarország, Erdély, Horvátország. Ugyan­akkor nagy számú osztrák és orosz hadsereg lépte át a ma­gyar határt. A magyarok Ko­máromnál vették fel a küz­delmet a Haynau vezette oszt­rákokkal, de látva, hogy nem tudnak sikert elérni a rohamo­san közeledő cári seregekkel egyesülő ellenséggel, Görgei Komáromnál hagyott 20 ezer katonát Klapka vezényletére, és július 11-én 35 ezer főnyi seregével megindul Vác felé. Terve volt, hogy altkor még szabad úton, Gödöllőn át elér­je a Tiszát és egyesüljön a 25 ezer főt számláló, pihent tiszai hadtestekkel. Haynau azonnal üzent a cári csapatok fővezé­rének, Paszkevicsnek, hogy ro­hamlépésben induljon Vácra, ő odáig követi a magyar sere­get és ott két tűz közé szorít­va megadásra kényszeríti._ Az orosz fősereg még Aszód— Hatvan között ' mozgott, ami­kor július 13-án Bebutov al­tábornagy vezetésével előőrsei a váci Hétkápolnánál sátortá­borba szállt. Az orosz felderítők és a ma­gyar előőrsök Nagymaros ha­tárában július 15-én reggel 9 órakor találkoztak. Harc fejlő­dött ki, melvbe beleavatkozott Görgey Armin 2700 fős mozgó hadoszlooával és nemcsak a felderítőket, de Bemutov ezre­dét is kiverve sátortáborából, A második váci csata évfordulója Haynau serege nem érkezett meg Váchartyánig üldözte. Ekkor érkezett meg Gödöllőről Zássz altábornagy 9600 főnyi III. hadtestével és azonnal Bebu­tov segítségére sietett. A ma­gyarokat visszanyomták a vá­ros határáig. DÉLUTÁN KÉT ÓRAKOR félreverték a város összes ha­rangjait és több száz férfi a földekről, a műhelyekből kala­páccsal, kaszával, vasvillával, a közben felsorakozott 300 fős nemzetőrség mellett, a ma is Csatamezőnek nevezett te­rületre sietett. Közben megér­kezett Nagysándor József 9500 fős I. hadtestével és Zássz fö­lött győzelmet arattak. Szinte egyszerre érkeztek meg a csa­tasíkra délután három órakor Offenberg 10 000 fős orosz és Leinigen 10 000 fős magyar hadtestével. Rettenetes tflzpár- baj kezdődött. Délután öt óra­kor érkezett meg Rüdiger al­tábornagy közel harmincezer emberével, a magyaroknál Poeltenberg Ernő 11 000 fős VII. hadtestvével, de ők már nem avatkoztak be a csata sorsába. így a tartalékkal együtt a váci csatasíkon ma­gyar részről 32 567, orosz rész­ről 52 400 katona sorakozott fel. Alkonyattájt jelent meg a cári fővezér Paszkevics, aki Bebutovot angyonlövéssel fe­nyegette, Zásszt leváltotta, Rüdigert felelősségre vonta, mert megjelenésükkel elárul­ták a közös tervet. Leállította a támadást, most már Vác ha­tárában összevonta hadseregét, várva. Haynau megérkezését. A magyarok pedig állást fog­laltak Kösd, Gselőte, Törökme­ző, Gombás patak vonalában. Besötétedett, amikor mindkét részről azétlen-szomjanhárom napon át menetelő, fáradtság­tól és vérhastól megtizedelt csapatok a halottak és a sebe­sültek között a tarlón pihenni ■fé* T’ h t f P> lr MÁSNAP, JÚLIUS 16-ÁN a zuhogó eső feláztatta a talajt, s így nehezen állt össze a még mindig vonuló orosz hadsereg. Haynau sem jelentkezett. Gör­gei belátva, hogy Gödöllő felé nem juthat el a Tiszához, ezért titokban éjszakai vissza­vonulást rendelt el Rétság fe­lé és parancsot küldött a se­reget követő, de Szobon túl le­hagyott menekülőknek, hogy induljanak ők is Rétság felé. Az ezer szekérrel rendelkező menekülttáborban vakhír ter­jedt el, hogy a magyarok meg­verték az oroszokat, Haynau serege már elhagyta Párkányt, mire az egész tábor pániksze­rűen berontott Vácra. A ma­gyar sereg éppen akkor kezdte el rendezett ki 'lulását, mi­re nagy zavar támadt. A sze­kerek is visszafordultak, s ez­zel elzárták a hadsereg vissza­vonulási útját. Eredeti terv szerint a várost éjfélig ki kel­Év végére befejeződik a munka Új ingatlan-nyilvántartás a járásban A váci járás legtöbb közsé­gében már elkészült az egysé­ges ingatlan-nyilvántartás. A közelmúltban Szokolyán feje­ződött be ez a munka, de tart még Verőcemaros, Perő- csény, Vámosmikola és Szód községekben. — Járásunkban 100 ezer in­gatlan van, amelyek a felsza­badulás után kétféle nyilván­tartásban szerepeltek. Hatodik éve, hogy az egész országban érvényben levő rendelet alap­ján nálunk is megkezdődött az egységes nyilvántartás ki­dolgozása — mondotta Skot- nitár Kálmán, a Váci járási és városi Földhivatal vezetője. A munka mintegy 82 százaléka készült el eddig, s a hátrale­vőt az év végéig, határidőre szeretnénk elvégezni. Jelenleg a legtöbb gondot Verőcemaros új nyilvántartá­sának elkészítése jelenti a szakembereknek. Mint a Du­nakanyar legtöbb községében, itt is többségben vannak azok, akik nem állandó lakosok, hétvégi házzal rendelkez­nek, s ezek tulajdonosai­nak egy részét lakcímvál­tozás miatt, egyéb okokból csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem is tudják utolérni. — Szeretnénk felhívni azok­nak a figyelmét, akik ugyan nem Verőcemaroson laknak, de rendelkeznek ott ingatlan­nal, s tőlünk eddig nem kap­tak értesítést, hogy adategyez­tetés miatt keressék fel a ve- rőcemarcei községi tanácsot. Az egyeztető bizottság a sze­mélyi adatok mellett a tulaj­donjogot igazoló iratokat is kéri, így a tulajdonosok azt vigyék magukkal... Bár csekély mértékben, de Szód községben is vannak ha­sonló jellegű gondok. így az ott ingatlannal rendelkező bu­dapesti lakosokra is érvényes az a kérés, hogy a községi ta­nácson működő egyeztető bi­zottságot keressék fel. A szerkesztési munka befe­jezése után közszemlére fog­ják bocsátani az ott levő in­gatlanokkal kapcsolatos új adataikat, bejegyzéseket a tér­kénekkel együtt. A kifüggesztéstől számí­tott egy hónapon belül az érintettek bejelentést te­hetnek esetleges panaszaik­ról, észrevételeikről a Földhivatalban. Vácott már korábban elké­szült az ingatlannyilvántartási munka, amelynek alapján a Földhivatal a napokban adta át a városi tanácsnak Vác új térképét. A felmérés során előfordult néhány szokatlan­nak tűnő eset, amelyből aztán kisebb-nagyobb viták kere­kedtek. Ilyen volt például Vá­cott, a Nyulasdűlőben kiala­kult nézeteltérés. Egy helyütt á telektulajdonosok hozzájá­rultak ahhoz, hogy azok a lakók, akik a felső részen lak­nak, ne körbe, hanem a tel­ken át közlekedjenek. Az évek során szabályos gyalog­út képződött, amelyet a kör­nyékről készült légifelvétel is rögzített. Ez alapján utcát akartak kialakíttatni az arra járók, de a telektulajdonosok ez ellen tiltakoztak. A vita vé­gül is az ingatlantulajdonosok 'javára dőlt el. Verőcemaros-felsőn viszont már ötödik éve folyik két szomszéd között a vita; kinek a tulajdona az a 15 centimé­ter széles földcsík, amely az egyik oldalon pluszban, a má­sikon mínuszban jelentkezik? Az ügyet egyelőre még a bí­róság sem tudta eldönteni. Börzsönyligeten a felméré­sek során derült ki, hogy az egyik hétvégi ház nem arra a telekre épült, amelyet a tu­lajdonos megvásárolt, hanem a szomszédéra. Mivel a szom­széd csak nagyon ritkán jár ki az erdős területen levő tel­kére, így még nem is tudja, hogy micsoda (kellemes, vagy talán kellemetlen?) meglepetés vár rá. Az elmúlt hat évben sok ilyen vagy hasonló jellegű gondot, problémát is feltártak munkájuk mellett a Földhiva­tal sziakemberei, s ugyanak­kor évente 45 ezer ügyfelet is fogadtak a hivatalban, amely hatalmas munkát adott az apparátus tagjainak. Számtalan példa volt arra is. hogy valaki telket vá­sárolt, de azt nem telek- könyveztette, hogy meg­spórolhassa a költsége­ket. Sok hagyatéki ügy is függőben volt, amelyeket rendezni kellett. Érdekességként mondjuk el, hogy Göd-alsón arra is akadt példa, hogy az egykori föld- birtokos volt elvileg egy-egy terület bejegyzett tulajdonosa. A félreértésekre okot adó dolgok — bár a legtöbb he­lyen a munka elvégzése után megszűntek — a következő évtől már sehol sem nehezí­tik meg az illetékes hivatal 'és az ingatlantulajdonosok 'dolgát az egységes nyilvántar­tás bevezetésével. Csitári János Tragor Ignác öröksége Újraéledő hagyomány A háromszáz tagú Váci Mú­zeum Egyesületet 1895-ben alapították meg, hogy bővít­sék az 1887-ben. alakult Váci Régészeti Társaság munkáját, jobb anyagi alapokat teremt­senek. Az egyesület életébe 1905-ben kapcsolódott be dr. Tragor Ignác, aki átvette az irányítást és javaslatára 1907- ben új alapszabályt fogadtak el. Az alapszabály szerint a régészeti munkák, az emlék­tárgyak begyűjtése és a hely­Titán a mezőgazdaságban Tízéves kísérletsorozat mun­kája vezetett eredményre a Kertészeti Egyetem kémiai tanszékén, ahol megoldották a titán mezőgazdasági hasznosí­tott volna a legnagyobb csend­ben üríteni, s közben reggel négy órakor még húszezer ma­gyar katona a szűk utcákon és a kivezető egyetlen híd előtt összetorlódott szekerek miatt alig tudtak megmozdulni. A hajnali szitkozódásra, fé­nyekre az oroszok felfigyeltek és Nagysándor I. hadtestének üresen hagyott helyén át be­nyomultak a városba, ahol rettenetes öldöklés támadt. Végül Görgei Artúr a mene­külő szekértábort Kösd felé küldte és a megtisztított úton hadseregét Rétság felé kive­zette. Az orosz hadsereggel, hátvédként állandó rohamokat indító Leiningen III. hadteste harcolt egyedül, melyet Gör­gey Ármin mozgó hadoszlopa a legveszélyesebb pillanatok­ban segített. A mai Géza ki­rály, Konstantin, Március 15. téren és a Balassagyarmati úton százszámra hevertek a halottak, sebesültek, roncsolt szekerek. A kétnapos csata vesztesége orosz részről 146 halott, 253 sebesült, 53 eltűnt, magyar részről pontos ada­taink nincsenek, a halottak száma 400-ra, a sebesültek száma 300-ra, a fogságba eset­tek száma 500-ra tehető. PASZKEVICS július 17-én kát órakor szállt meg a püs­pöki palotában. Nem üldözte Görgeit, mert nem ismerte ter­vét és Haynau serege sem ér­kezett meg. A magyar sereg megmenekült, pár nap múlva átlépte Tokajnál a Tiszát, egyesült a tiszai sereggel,- de már nem kerülhette el tragé­diáját. Július 31. Segesvár, augusztus 2. Szeged, augusztus 9. Temesvár, augusztus 11 Arad, augusztus 13. Világos. Mészáros Gyula tását. A kutatók bizonyosságot kaptak arról, hogy ez az anyag — megfelelő vegyület formá­jában — igen fontos, hasznos szerepet tölt be számos bioké­miai folyamatban, így a nö­vénytermesztésben is széleskö­rűen felhasználhatják. A kutatók egyebek között a takarmánytermesztésben hasz­nálták fel a titánt; egy-két permetezés után 15—20 száza­lékkal sikerült növelni a lu­cerna hozamát és a növény karotin-, illetve szénhidrát­tartalmát. Búzával, silókukori­cával és napraforgóval is kí­sérleteztek, a fontos növények terméseredményét 20—30 szá­zalékkal javította meg a vegy­szeres fürösztés. A titános permetezőszer gyártását — cmelyj szabada­lom — a MÉM engedélye alapján a közeljövőben meg­kezdik. történeti témákból tartott heti felolvasó ülések mellett a Vá­ci Múzeum Egyesület Váci Könyvek sorozatot adott ki. Ezek a múzeumi kiadványok széles körben váltak népsze­rűvé, példái lettek a helytör­téneti kiadványoknak, s ma is, nem egy könyvtár féltett kincsei. Sajnos, amíg más múzeu­mok e példán fellelkesülve egymás után adták ki múzeu­mi füzeteiket, addig Tragor, Ignác halálával ezek kiadása Vácott megszűnt. Ráduly Emil, a Vak Boty- tyán Múzeum fiatal igazgatója ismét létre szeretné hozni a Váci Múzeum Egyesületet és folytatni a füzetek kiadását Tervét sokan támogatják. — Évente egy füzetet sze­retnénk kiadni — mondta az igazgató. — Az első kötet kéz­irata, A váci múzeum törté­nete már nyomtatásra vár. A másodikra egy tanulmánykö­tet kiadását tervezzük, mely­nek elkészítésére a Pest me­gyei Levéltár váci munkatár­sait kérjük fel. A harmadik kiadvány megírására sikerült megnyernünk Temesváry Fe­rencet, a Magyar Nemzeti Mú­zeum fegyvergyűjteményének vezetőjét, aki a váci múzeum gazdag, rangos fegyvergyűjte­ményéről ír. Tanulmányát ér­tékes illusztrációk gazdagítják. A Váci Múzeum Egyesület szervezésénél még csak az alanszabály-tervezésnél tar­tunk. Az alakuló gyűlést az őszi múzeumi hónap alkalmá­val szeretnénk összehívni. M. Gy. Vác, Pf.: 32. Hulladék a Marx téren „Nem tudom bíráló meg­jegyzés nélkül hagyni, amikor annyi szó esik városunk kul­turált tisztántartásáról, eszté­tikumáról, hogy az egyik leg­szebb parkba, a Marx téribe odahelyeznek egy drótfonatú lombtárolót, amely tulajdon­képpen ősszel a park lehulló leveleinek begyűjtésére szol­gálna. Sajnos, a környékből idehozzák a házi hulladékot, szemetet, amely a nyári eső hatására bomlani kezd és fer­tőzi, szennyezi a park és kör­nyékének levegőjét. A hatal­mas vastartályok pedig sok helyen valósággal leborotvál­ják a park frissen telepített zöld pázsitját. , A házi hulladék elhprdása a hetekig tartó tárolás helyett nem lenne jobb megoldás? Mit szól ehhez a KÖJÁL? Inczédy László dr.” Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) július 17-től 20-ig — délután és este — a Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? című színes amerikai—NSZK bűnügyi filmkomédiát vetítik, 14 éven felüli nézőknek, Il-es helyáron. Főbb szerepeit George Segal, Jaqueline Bisset és Robert Morley játssza. Ren­dezte' Ted Kotcheff. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): tatarozás miatt az előadások szünetelnek. ISSN *0133—2759 (Váci 'ifinalff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents