Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

Újfalu - képekben Az 1800-as évekbeli nagy árvíz után, biztonságosabb lak­helyet keresve, vonatközlekedéshez húzódva — nőtt ki Öíalu fölé Érd új része: Újfalu. A mai Engels (egykor; Alsó) út rész­lete Újfalu egykori hangulatát idézi. Újfalu első emléke: az ala­pítókő a kereszttel az 1800-as évek közepéről. Egy ittfelejtett mesterség: a kovácsé. Lópatkolóra, a város sok fuvarosa közt, ma is szük­ség van. Újfalu jelene — a város jövője. Hétemeletes ház magaso­dik a lakótelepen, a Béke tér körül. Pártfogók és pártfogoltak A névelés segítői Idén éppen tíz éve, hogy jogunk megalkotta a fiatal­korúak pártfogó felügyeleté­nek fogalmát. A Pest megyei Tanács vb Gyermek- és If­júságvédő Intézete mellett több körzetben dolgoznak a felügyelők. Érd városának hivatásos pártfogó-felügyelő­je: Tóth János. — Mit jelent a pártfogó felügyelet fogalma? — Törvény szabályozza a fogalmat: pártfogó kötelező kijelölésére a fiatalkorú bűn­elkövetőre vonatkozó jogerős ítélet nyomán kerül sor. a pártfogó kijelölésének lehető­sége azonban nyitva áll a gyámhatóságok előtt is. Pest megyében ez a kör tovább bővült: egy éve létrehozták az úgynevezett védő-pártfogó felügyeletet, amely a rendőr­ségi eljárás megindításától az ítélet meghozataláig tart. — Kik lehetnek pártfogók? — Bárki, aki vállalja az ezzel járó kötelezettségeket. Kialakult társadalmi hálóza­ta van a pártfogóknak: Erden például hetvenen, többségük­ben adminisztrátorok, peda­gógusok végzik a munkát. — És kik a pártfogoltak? — Fiatalkorú, bűnelkövetők, a városban jelenleg kilenc­ven pártfogoltat tartunk szá­mon. Tettük többségében áruházi lopás, elenyésző a súlyosabb bűncselekmények száma. Érdekesség, hogy sze­mélyes tapasztalatom azt bi­zonyítja: a budai járásban és közte Érd vámsában csök­ken a fiatalkorú bűnözés és ugyancsak figvelemre méltó, hogy a lakosság arányaihoz mérten alacsr-y a cigány el­követők száma. — Mit tartalmaz a pártfo­gás — a gyakorlatban? — Itt is jogszabály szab keretet, de a tartalmat végül is a pártfogó és pártfogolt kapcsolata adja. Tízéves fenn­állása alatt a fiatalkorúak ne­velésének eredményes segítő­jévé vált a pártfogó felügyelet. Csakazértis Kezemben tartom — en­gedtessék meg ennyi sze­mélyesség — legkedvesebb sorozatom legkedvesebb kö­tetét. Nem mintha Miskol- czi Miklósnak a Magyaror­szág felfedezése sorozat­ban megjelent dunaújváro­si krónikája (Város lesz, csakazértis...) a sor leg­kiemelkedőbbje volna. S nem is azért, mintha meg­dönthetetlen analógiát lát­nék az egykori munkahö- söket csináló, szocialista városmintának szánt Sztá- linpáros, a mai ipari nagy - város, Dunaújváros és írd között. Hanem hát a címe miatt: címében is amiatt az egyet­len, de egy könyvet átható, egy városnyi nép körmé­vel húsába vájó igyekeze­tét jelző. Voznyeszenszkij- től kölcsönzött egyetlen szava miatt: csakazértis. Emiatt a szó miatt aján­lom minden érdinek a könyvet. Ajánlom ősidők óta itt élőknek és az őslakosok által jött-mentnek mondott idegeneknek. Ajánlom el­járóknak és bejáróknak, a hétvégeken kijáróknak és a városon időnként átjá­róknak. Ajánlom útért ki- lincselőknek és aszfaltra panaszkodóknak; vízre vá­róknak és meleg víz hiá­nyán felháborodóknak. Ajánlom vezetőknek és ve- zetetteknek; tervezőknek és a terveket másnap újra- tervezőknek. Ajánlom a múlton kesergőknek és a jövőn lelkesedőknek; hí­vőknek és a mások hitéi mosolygóknak. Ajánlom a munkát vál­lalóknak és dolgukat egy fröccsért átadóknak; járdát építőknek és járdaépítők elől elhúzódóknak. Aján­lom kezdeményezőknek és másokra váróknak, elkese- redőknek és újrakezdők­nek. Ajánlom a lemondók- iiák, a kishitűeknek, a lá­zadóknak; ajánlom bizako­dóknak, nagyvonalúaknak, kitartóknak. Ajánlom fel­nőtteknek és a most felnö­vőknek; hangosaknak és csendben munkálkodóknak; dühöseknek és béketűrők- nek. Ajánlom kényelme­seknek és körmüket igye­kezetükben húsukba vájók- nak. Ajánlom annak, aki majd könyve fölé írja egy­szer: város lett. Csakazértis. Az életmentő s Gáspár Lajos érdi laikos a E Pest megyei Tanács vh-iíől jú- = lius 14-én életmentésért járó = kitüntetést kapott. "I űnius huszonnegyediké volt, szombat, tizenkettő harminc. A törökbálinti autó­buszra vártam a Bem téren, azért emlékszem ilyen ponto­san az időpontra: öt perc le­hetett az indulásig. Akkor hal­lottam meg az asszony hang­ját: kiabált sírva, hogy valaki beleesett a szennyvízgödörbe. Eldobtam a táskámat, szalad­tam a gödörhöz, félretoltam a tetőt, hát ott volt benn a kis­lány. Utánanyúltam, de nem értem el. Addigra odaért a szemközti buszmegállóból Szatmári Ferenc .fővárosi em­ber, gyári munkás, később tudtam meg, amikor együtt mentünk befele a buszon), ő hajolt be derékig a szennyes vízbe, én a két lábát tartot­tam, nehogy odavesszen ő is. Úgy húztuk ki, evvüttes erő­vel a kislányt. Akkorra már nagy tömeg gyűlt össze, az óvónők ott sírtak a kerítés mögött, valaki mentőért sza- . ladt. Átértek a tanárok is az iskolából: iioneoség volt az­nap, a kisdobosavatás napja. Eszembe jut azóta is a kis­lány, sokszor. Fölriadok éjjel, mi lett volna, ha nem érek oda? Meg a derekam is fi­gyelmeztet: porckorongsérvvel százalékoltak le, az igazság az, hogy nem lenne szabad emel­nem. Hetvenkilós embert tar­tottam percekig, két kézzel. Ott roppant meg a derekam a mentésnél, azóta nem tudok hajolni. Érre, persze, akkor nem gondoltam. Ilyenkor, ve­szélyhelyzetben, azt hiszem, semmire sem gondol az em­ber, legföljebb arra: hogyan tud segíteni. Nem ez volt a legnehezebb helyzet az éle­temben, hiszen a mi korosztá­lyunk, az; ötvenesek, megis­merhették az életet. Aki vé­gigcsinálta a háborút, megjár­ta a fogságot, országot épített és megélte ötvenhatot, annak kevés újat tudnak mondani. Meg aztán volt már máskor is mentéssel dolgom: katonaként a dunai árvíznél mentettünk, ötvenhatban. Itt van az okle­vél róla, erre legalább olyan büszke vagyok, mint a nagy kitüntetésre, a Kádár János aláírta Munkás-paraszt hata­lomért érdemrendre. A múltam miatt, meg azért is, mert magam is régi taná­csi ember vagyok (voltam ta­nácselnök Törökbálinton, Pi­lisszántón), nem tudom eltűr­ni a felelőtlenséget és úgy gondolom: emberek felelőtlen­sége miatt majdnem tragédia történt. Hallom, minden évben megszedi a gyerekek közül áldozatát a szennyvíz és nem hinném, hogy az lenne a meg­oldás, amit éppen egy tanácsi ember mondott: annak örül­jünk inkább, hogy nem több hal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1930. JÚLIUS 16., SZERDA Így dolgozik a Vöröskereszt' Véradás és családvédelem- — Mióta van Érden Vöröskereszt? Nagy örsné, városi Vöröskereszt-titkár: — Pontos időpontunk nincs, de hogy elkezdtük gyűj- | teni az emlékeket a jövő évi centenáriumra, találtunk | utalásokat, amély szerint a jövőre százéves fennállását | ünneplő magyar vöröskereszt-mozgalom úttörői között 1 ott voltak az érdiek is. — Melyek a Vöröskereszt legfőbb teendői a város- 1 ban? — A vöröskereszteis munka általános követelményei 1 szabják meg dolgunkat: a véradás ad. egészség-, a csa­li Iád- és a környezetvédelem, valamint a polgári véde- I lemből adódó feladatok mindegyike, a város különleges = helyzeténél fogva egyik-másik fokozott hangsúllyal­I — Mekkora a rangja e munkának? — Kezdjük megkapni a megillető elismerést. Nem I csupán anyagiakban, de abban az igyekezetben is, I amellyel a város vezetői és lakói támogatják tevékeny- ! ségünket. Ma már egyre többen belátják: a Vöröske- i reszt munkája saját védelmüket jelenti. Tudja-e, hogy...? ...a vá­ros 19 Vöröskereszt-szerveze­tének 1400 tagja van? ...ősz­től egészségügyi állomások lé­tesülnek a körzeti orvosi ren­delők mellett? .. • a Környe­zetvédő őrség tagjai értékelik a házak tisztaságát? ... 1000 lakos után 14 liter vérre van szükség? ...július 24-én, csü­törtökön 9—16 óra között rendkívüli véradás lesz a mű­velődési központban? Fölmérés. Ha a gondolat nem is újszerű, a kezdeményezés figyelemre méltó: a városi Vöröskereszt a társszervekkel i karöltve elhatározta Érd ve­szélyeztetett gyermekeinek I Űjaibb választás előtt áll a város: rövidesen megalakul­nak a lakó- éis utcabizottsá­gok. — A különböző társadalmi szervezetek között hol helyez­kednek el a most megalakuló bizottságok? Piszák Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára: meg..'. Nem igaz, hogy ne le­hetne bekeríteni, biztonságos tetővel, lakattal ellátni a göd­röket. S hogy lehet, éppen a mostani példa igazolja: a ta^ n ácselnök levélben jelezte a biztonsági intézkedések meg­történtét. Azóta fönn jártam Park város ban, megnéztem: két nap alatt fölszerelték a laka­tot. Eddig miért nem jutott erre a figyelemből? T át ja, ezek azok az aprósá­•L‘ gok, amik nehezítik itt az életet. Végtére is az embe­rek belátják, hogy ennyi ne­hézség között, ennyi pénzből egyszerre nem juthat minden­re. S nem is annyira a víz, a járda, az út, a villany talán sok évig megoldatlan gondja miatt fáj a fejünk, hanem azok miatt, a látszólag semmi­ségek miatt, amit pénz- nélkül is, egyszerűen meg lehetne ol­dani. A kitüntetésnek örülök, hiszen azt jelenti; odafigyel­nek az ember cselekedetére. Persze semmiféle jelvénnyel nem ellensúlyozható egy gyer­mek élete. S talán ezért várom, job­ban mint a kitüntetést, másfél hónapja immár, Pap KriszMra szüleinek ajtónyitását a Bur­gundi u‘ca tizenötben. Az ő köszönetük lenne az én legna­gyobb elismerésem. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János összeírását. S aki próbált va­lamifajta felmérést végezni a hatalmas lélekszámú települé­sen, nekivágott a 700 utca tízezer házának: tudhatja mit jelent ez a próbálkozás. S az értékelheti az' eredményt is: néhány hét leforgása alatt elkészült a statisztika, amely szerint 6U0 veszélyeztetett gye­reke van a városnak. S a számok, nevek mögött a leg­gyakoribb ok: az alkohol. A felmérés, így önmagában, per­sze, riasztó adat csupán. A Vöröskereszt (és a társak) most azt keresik: hogyan se­gíthetnének a hatszáznak? Adj - életet! A plakát meg­ható: könnycsepp a gyerekar­— A lákó- és utcabizottsá- gok a legalsóbb szintű egysé­gek, amelyek a területi nép- fromtbizottságok és a helyi tanácstag mellett működnek. — Mi a jelentősége a bi­zottságok megalakulásának a város életében? — A bizottságok megvá­lasztásával kialakul a társa- - dalmi szervezeteknek az a rendszere, amely valóban behálózza az egész várost és kialakítja az oda-visszacsato- lási rendszert a város legfel­sőbb vezetésétől minden egyes állampolgárig. Különö­sen fontos e bizottságok léte Érden, ahol a lakosság hatalmas száma, a település kiterjedése miatt, csak így tudjuk kialakítani ezt a rend­szert. Már a kezdet kezdetén számítunk e bizottságok ön­állóságára, kezdeményező­készségére, hiszen legfőbb feladatuk saját környezetük ki­építése, megőrzése lesz. Egy kérdés Kérdez: Szécsi Zoltán (La­katos u, 6.): — Régóta figyelem, hogy az érdi TÜZÉP-nél hiánycikk a fűrészelt fa, és csupán ha­sábfát lehet kapni. A hasáb­fa szállítása nehézkesebb, többletmunkát jelent, ráadá­sul drágább is végső áron. Miért nem lehet Érden fűré­szelt fát kapni? Válaszol: Ipacs László, a Budapest környéki TÜZÉP ve­zérigazgatója: — Nem egyedül érdi gond a fűrészelt fa hiánya. Nem mint­ha ez vigasz lehetne a kérde­zőnek. de ismert, hogy a fűré- "-eléshez gép, munkaerő kell. SajnoS; fűrészgépeink jó része elavult, most igyekszünk pó­tolni a- gépparkot. A tavaszon az ipari vásáron mutatkozott be egv új, osztrák automata gén. Ügy tűnik, hogy teljesít­ménye, ára megfelelő a ma­con, mellette a fölirat: Adj vért — életet adsz! — Ki adhat vért? Dr. Guttermuth Henrik, kör­zeti orvos: — Minden egészséges, fel­nőtt ember 18 és 65 év kö­zött- Aki azonban hatvan évig nem adott vért, az ké­sőbb már nem adhat. — Hogyan derül ki, hogy valaki egészséges-e? — Alapos orvosi vizsgálat előzi meg a véradást, mely kideríti a véradást kizáró, rejtett betegségeket. A műté­teket azonban a betegnek kell bemondania, és saját érdeké­ben helyes, ha őszinte az or­voshoz. Mandula- vagy vak­| ^élműtét nem kizáró ok, dt egy tüdőoperációval példáu. már nem lehet vért adni. — Mi a jelentősége a vér­adásnak? — Ma már tudjuk, hogy e vér nem csupán pótlásra szol­gál, de a modem gyógyítás egyik fő alapanyaga: fontor gyógyszerek készülnek belőle Ezért lényeges, hogy kórhá­zaink számára mind nagyob! mennlyiségben adjunk véri Ugyanakkor a véradás a vér adó embernek önmegbecsülés jelenthet: egyrészt az a tu­dat, hogy segített a másik em­beren, másrészt, hogy az el­lenőrzés során kiderül: egész­séges. — Veszélyes-e a véradás? — A körültekintő előkészí­tés, ad orvosi felügyelet és az a tény, hogy csak egészséges ember adhat vért, gyakorlati­lag ártalmatlanná teszi a vér­adást. Felléphetnek bizonyos pszichés zavarok, ezek azon­ban jelentéktelenek. Azt mond­hatjuk: ma minden ember egészségi károsodás nélkül ad­hat négy deciliter vért Rajzok. A-rajz a városi Vöröskereszt-iroda falát dí­szíti. Ügyeskedő gyermekkéz húzta óvatoskodva a vonala­kat: a kép előterében a csa­lád, papa, mama, gyerekek, háttérben füstölgő kéményű ház. A rajz egy, azoknak a sorából, amelyek — idér először és megintcsak újszerű kezdeményezésként — a váro­si tüdőszűrő szobájának fa­lán kaptak helyet, s a rögtön - zött kiállítás állított meg te­kinteteket, indított gondolato­kat heteken át. Nem volt it; szó a Vöröskeresztről, sem hi­vatalosan , hangzó egésZsép;- meg családvédelemről. A raj­zokon, mint ott, az irodabelir békés családok voltak, joker’ vű gyerekek, vidám fölnőttel­S ez a néhány rajz töb volt minden hivatalos propa gandánál. T gyár piac számára. A gép me! I lé azonban ember is kell, év nem mindegy, hogy ki kezel. ezeket a hagyományos és egy­általán nem veszélytelen fű­részgépeket. Innen adódik az érdi hiány is: a gépet kezelő emberünk megbetegedett, - nem állíthatunk be akárkit he­lyette. Ezért akadozik a város fű részeltfa-eUátása. ami rendf- körülmények között nem okoz­na nehézséget. Az érdi tele pünk nyolcvan százalékban fű részelt fát árul, s mindössz- húsz százalék a még váeásr váró. s összességében valóba' drágább hasábfa aránya. Ahogy ismét lesz ember Ér den a génre. ígérhetem, mer szűnik a fűrészelt fa hiánya is ISSN 0209—5467 (Érdi HirlaDI Választás előtt A laké- és utcabizottságok- egy felelet

Next

/
Thumbnails
Contents