Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

f Ura Nagyobb udvar, több játék Az aszódi kettes számú óvoda udvarát a tavasszal négy­szeresére bővítették. A költségeket a tanács fedezte, a keríté- si és rendezési munkálatokat azonban a helyi honvédség KISZ-szervezete társadalmi munkában vállalta. Nemcsak az udvar területe növekedett meg, a játékok is gyarapodtak, mégpedig tizenötezer forint értékben. GOD0LLOI *ornrta A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1980. JÚLIUS 16., SZERDA . ... A gyerekek egyik kedvenc játékhelye a homokozó. A nagyobbak' inkább az ügyességet és erőt kívánó játékokat kedvelik, főként a korlátot és a mászókát. Xrammerogyar Meglepetés a bajnokságban Meglepetéssel ért véget az Árammérőgyárban az üzemi labdarúgó-bajnokság. A nagy favorit Műszerészüzem csak a harmadik lett, pedig több mint fél csapatra való egykori pro­fi játékos rúgja itt a labdát. A szürke eminenciás TMK végig kiegyensúlyozottan, nagy lelkesedéssel játszott és meg­érdemelten nyerte a bajnok- £•' "ct. Dicséret illeti a Forgá­csolót is, ők a jó csapatmun­kának köszönhetik az ezüstér­met. A góllövőversenyben hármas holtverseny alakult ki: Juhász László (Szerszám!, Szabadi Sándor (Forgácsoló) és Varga István (Iroda) egyaránt 7—7 gólt lőtt. A legjobb kapus cí­met Laczkó János (Forgácsoló) érdemelte ki, á legsportsze­rűbb csapat a Présöntő lett. A népszerű sportvétélkedőn a játékosok és a nézők is jól szórakoztak, s a tömegsport­bizottság, a szervezők elége­dettek lehetnek: Ismét nagy­szerű mozgási lehetőséget te­remtettek legalább 150 dolgo­zónak. 1. Tmk. 2. Forgácsoló 3. Műszerész 4. Szerszám 5. Iroda 6. Szállítás 7. Présöntő 4 2 — 11- 2 10 3 3-14-1 9 3 3-15-4 9 3 2 1 18- 2 8 2—4 12-10 4 1 — 5 5-24 2 --------- 2-34 — M. G. N ők, fiatalok vezető beosztásban Ülésezett a városi pártbizottság Ülés; tartott tegnap dél­után az MSZMP gödöllői bi­zottsága, megtárgyalta és el­fogadta a Központi Bizottság 1973-as, a párt' káderpolitiká­járól, a káder- és személyzeti munka helyzetéről szóló hatá­rozata végrehajtásának váro­si tapasztalatairól szóló jelen­tést. Ezután elfogadta a vég­rehajtó bizottság és a munka- bizottságok második félévi munkatervére tett javaslatot. Mindkét előtérj esztés előadója Fehérvári Pálné, a pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztálya vezetője volt. Befeje­zésül az ülésen személyi kér­désekben döntöttek. Hatásköri lista Az első napirendi ponthoz készült jelentés megállapítja: a város pártszervei, alapszer­vezetei a káderpolitikai hatá­rozat megjelenését követő években folyamatosan értékel­ték annak végrehajtását. A városi párt-végrehaj tóbizott­ság évente egy-két alkalommal beszámoltatta a város egy-egy üzemét, intézményét a terüle­tén folyó káder- és személy­zeti munkáról. A pártszervek, alapszerveze­tek az értékelés időszakában rendelkeztek hatásköri, véle­ményezési listával, ezeket két­évenként áttekintik, s a szük­séges módositásokat elvégzik. tA . kulcsfontosságú tisztsége­ket, posztokat betöltő káderek, vezetők a megfelelő szintű pártszerveknél szerepelnek a hatásköri listán. Körültekintően, gondosan mérlegelve alakították ki el­képzeléseiket az alapszerveze­tek az idei pártválasztásokra. Ügyeltek az ésszerű stabilitás és a csere összhangjára. Az utóbbiak megalapozottak vol­tak, a fejlődést elősegít sze­mélyi feltételek megteremtését szolgálták. Idejében gondoltak a KISZ- és szakszervezet: vá­lasztásokra, segítséget nyújtot­tak a kádergondok megoldá­sához. Az idő rövidsége és szervezési hiányosságok miatt egy-két esetben a tanácstagi választások előkészítése nem volt megfelelő, de a jelölő gyűlések mind a 64 választó- kerületben rendben lezajlot­tak. Hat helyen történt kettős jelölés. Helytelen türelem Jó, elvtársias munkakapcso­latot alakítottak ki a pórtszer- vek vezetői az állami, gazda­sági vezetőkkel, akik igény­lik a Párt véleményét, elfo­gadják a testületek — veze­tőségi, vb-ülések — állásfog­lalását. Minden vállalat, in­tézmény, szövetkezet az álla­mi személyzeti munkát terv­szerűen végezte a beszámolási időszakban, az - utánpótlási, képzési tervek a pártvezető­ségek, végrehajtó bizottságok tudomásával és egyetértésével készültek. Városunkban az elmúlt öt esztendőben a tervszerű cse­rék eredményeképpen az első számú vezetők körében jelen­tős fiatalítás történt. Nagy többségük a velük szemben támasztott követelményeknek megfelel. Előfordult 'azonban, hogy egy-két esetben a kine­vező szerv és a párttestiilet a kelleténél türelmesebb volt. Az indokolt cserét megfelelő utód hiányában, vagy humá­nus meggondolások alapján húzták-halasztották. Ez a tény arra utal, hogy még nem ér­vényesül mindenütt az elv: a vezetők addig dolgozzanak bosztásukban, amíg maradék­talanul el tudják látni felada­taikat. Fejlődött a káderutánpótlá­si nevelés tervszerűsége, hang­súlyozza a pártbizottság által elfogadott jelentés, nagyobb azoknak a vezetőknek a sz ma, akik tevékenységük fon­tos mércéjének tekintik után pótlásuk felnevelését. Középve zetői szintig csaknem 80 szá­zalékban házon belül oldották meg a különböző okok miatt szükségessé vált kinevezése­ket. Kiemelésre méltó az Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, az Agrártudományi Egyetem. Megközelítőleg négyszáz pe­Megyei tanácskozás után A múzeum a művelődésért — 'Néhány éve népművelés helyett közművelődésről be­szélünk — mondja Polónyi Péter, a gödöllői Helytörté­neti Gyűjtemény vezetője. — Az elnevezés megváltoztatásá­val nem cégércseréről volt szó, hanem minőségi válto­zásról, arról, hogy az egész nép folyamatos művelődését, kulturális felemelkedését csakis az összes kulturális té­nyező figyelembevételével le­het elérni. Szélesebb alapokon — Valamikor majd nevet­ni fognak a munkamegosztás olyan elzárt tartományain, amelyekben például a mozik, a színházak, a múzeumok nem vettek tudomást a népműve­lésről. Mikor művelődik a munkás, a paraszt, az értelmi­ségi? Amikor újságot, köny­vet olvas, tévét néz, rádiózik, moziba, színházba vagy tárlat­ra megy, esetleg mindezt a művelődési házban teszi, ami­kor műemléket néz, zenét hall­gat stb. A múzeumok kialakulásá­nak történelmi szerepét úgy szokták jellemezni, hogy az felváltotta a templomot. Ez a váltás pozitív és negatív ered­ményeket is hozott. A temp­lom látogatója ugyan nem a művészetet kereste, de óhatat­lanul részesült művészeti él­ményben, méghozzá minden­ki. A múzeum viszont csak a társadalom kis hányadának őrzi a műtárgyakat, mert nem látogatják elegen. Napjaink egyre erősödő törekvése, hogy a múzeumok, helytörténeti gyűjtemények bekapcsolódja­nak a szélesebb alapokon nyugvó közművelődés rend­szerébe. Közművelődési szere­pe ugyan a régi múzeumok­nak is volt, hangsúlyozta dr. Asztalos István aszódi mú­zeumigazgató, csak éppen a köz-t kell sokkal szűkebben értelmeznünk. Természetes vonzalom Mára megváltozott a hely­zet, hiszen csak az elmúlt másfél évtizedben ugrássze­rűen emelkedett a gyűjtemé­nyek látogatóinak száma. A múzeumok közművelődési szerepének elemzését, a lehe­tőségek megismerését éppen -ez teszi fontossá és aktuális­sá. A gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény példamutató kez­deményezéssel, az új kérésé­sénék buktatókkal is járó vál­lalásával állt az ügy élére, amikor összehívta a megye múzeumaiban dolgozó nép­művelők tanácskozását, hogy itt, Gödöllőn beszéljék meg, hol a helye a múzeumoknak a közművelődés egészében, fe­leletet keresnek arra, mit ad­hat egymásnak az iskola, a múzeum és a művelődési ház. Hosszan és hasznosan be­széltek az iskolákkal való kapcsolatról. Az biztos, hogy a múzeumok az iskolákban tanított tárgyak szemlélteté­sének gazdag tárai. Az a gya­korlat, amikor a tanár veze­tésével vagy múzeumi szak­ember kalauzolásával ' nem­csak egy osztály, hanem egy fél iskola rohan át a terme­ken, nem sokat eredményez­het. A megoldást azok a kísér­letek sejtetik, amelyek során egy-egy tanulócsoport a mú­zeumok néhány termébe láto­gat csupán. Ebben az esetben valósulhat meg közvetlenül a múzeum tanítást szemléltető, segítő funkciója. A gyermek­foglalkozások sajátos formája a játéknap, amelyek révén esztétikai élményhez juttat­hatjuk a gyerekeket, formál­hatjuk bennük az önművelés igényét. A szadai Székely Bertalan Emlékmúzeum, a helyi és a gödöllői művelődési ház közö­sen szervezett játéképítő tá­borának sikere bizonyítja az összefogásban rejlő hasznos­ság mellett azt is, hogy a gyermekektől nem idegen a művészet, ^ mivel minden művészetben sok a játékos elem. elsősorban a játék irán­ti természetes vonzalmat kell elmélyíteni a gyerekekben, hogy mindegyikük örömét lelje a művészet egyik-másik ágában. Egyéni ambíciók Olyan javaslat is elhang­zott, hogy a múzeumok ki­állításokat vándoroltassanak az iskolákban. Szó esett a múzeumok által hirdetett pá­lyázatokról. Ezek az egyéni ambíciók szempontjából, a tehetségek felfedezésében játszhatnak szerepet. Bevált a múzeumokban rendezett vetélkedő. A helytörténeti pá­lyázatok, a néphagyományok megőrzése, a munkásművelő­dés múzeumi eszközökkel va­ló segítése, a múzeumi isme­retterjesztés megteremtése mind-mind külön kifejtést ér­demelne. A megbeszélés igazolta a tanácskozás fontosságát. Gö­döllő mindenesetre cselekszik is, sok rendezvénnyel, a hely- történeti gyűjtemény anyagá­nak bővítésével, tartalmas munkával igyekszik kivívni a városi múzeum rangját. Fercsik Mihály dagógus dolgozik a város ál­talános és középiskoláiban. Többségük magas színvonalon képzett. Néhányszor mégis gondot okozott az igazgatói, igazgatóhelyettesi poszt be­töltése. Ennek részben ma­gyarázata, hogy a pedagógus pályától eléggé. távol eső fel­adatokat, számuk szaporodik, kell az igazgatóknak és he­lyetteseiknek elvégezniük. Reális értékelés Növekvő számban neveztek ki, illetve választottak meg vezetőnek nőket és fiatalokat, de még mindig tapasztalható velük szemben a túlzott óva­tosság, azonos képesség és rá­termettség esetén nem egyszer a férfi vagy az idősebb javá­ra döntenek. Elsősorban azo­kon a munkahelyeken gyorsult fel a nők és fiatalok vezető funkcióba állítása, ahol az összdolgozók 60—70 vagy még ennél is nagyobb százaléka nődolgozó. A funkcióban lévő nők és fiatalok mindenütt bi­zonyították, alkalmasak a ve­zetői poszt betöltésére. Kellő gondossággal történik az utánpótlás képzése. Meg­közelítőleg olyan ütemben, ahogyan a funkcióba kerülés várható. Javult a minősítés is. Többségük a munka és a magatartás reális értékelését tükrözi. Az előkészítő tevé­kenységben jobb a koordiná­lás a tömegszervezetekkel. Hiá­nyosság, hogy a kritikai ész­revételek esetenként túlságo­san körülírtak vagy csak szó­ban mondják el. Nem mindig egyértelmű a feladatok meg­határozása. A személyzeti apparátusok, együttműködve a párt- és társadalmi szervekkel, jól se­gítik az állami vezetőket a kádermunkában. A pártbizottság határozatá­ban befejezésül megszaDia a következő időszak legfonto­sabb tennivalóit Egyebek kö­zött hangsúlyozza: a párttes- tületek jobban hassanak oda, hogy a káder- és személyze­ti munka a vezetői tevékeny­ség elválaszthatatlan része le­gyen, a kezdeményező, a munka feltételeiről gondosko­dó, az emberekkel törődő, fe­gyelmet követelő vezetőket na­gyobb támogatásban kell ré­szesíteni, megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani a nők és a fiatalok, a fizikai dol­gozók politikai képzésére. K. P. Újabb kirendeltségek A tizennyolc község terüle­tére kiterjedő, s évente több .mint hatmillió forintot for­galmazó túrái takarékszövet­kezet a fiókegységek megkö­zelítésének könnyebbé tétele és az ügyintézés gyorsítása vé­gett az idén öt új kirendelt­séget nyit: egyet Galgahéví- zen, amely csak ezt a közsé­get fogja ellátni, egyet Galga- mácsán, ide csatlakozik Vác- egres és Váckisújfalu, a püs­pökhatvani még Ácsát és Cső­várt látja el. a kartali, amely a múlt hónapban már meg­nyílt, a helybelieket, a most épülő valkói pedig a szomszé­dos Vácszentlászló lakóit is fogadja. Pécel Megújul a Gomba Üjjáépítik a péceli, Gom­bának becézett bisztrót. A fejlesztésnek természetesen nem mindenki örül, hiszen a forgalmas helyen levő ven­déglátóipari egységből gyak­ran kerülnek ki alaposan be- szeszelt látogatók, akik veszé­lyeztetik a saját és a mások testi épségét. De az alkoholiz­mus elleni küzdelem egyik le­hetséges módja éppen a kul­turált szórakozóhelyek létesí­tése. A megújuló, bővítésre váró bisztróban például köz- étkeztetést is terveznek. Baráti országok Termelési rendszerben Növekszik a külföldi érdek­lődés a magyar mezőgazdasá­gi növénytermesztési rendsze­rek iránt. Az Agroker eddig négy szocialista országgal kö­tött szállítási szerződést, kül­kereskedelmi irodáján, az Ag- roinveszten keresztül. A legújabb megállapodás Bulgáriával jött létre. A ba­ráti országban az elmúlt évek- / ben a bajai kukoricatermesz- / tési rendszert alkalmazták' 1600 hektáron, jó eredmény/ nyel. A gazdaságok 85 má­zsás hektáronkénti tez'mésát- lagot értek el. A kedvező ta­pasztalatok alapján most ki­bővítették az együttműködést: az idén már 8 ezer hektáron alkalmazzák a magyar kuko­ricatermesztési technológiát a bolgár mezőgazdasági nagy­üzemekben. Városi mczimísor Ezek a fiatalok: Zenés ma­gyar film. Csak 4 órakor. Huszadik század I—II: Szí­nes olasz fifm. Előadáskezdés csak 6 órakor. — HATMILLIÓ forintba kerül a vasúton túli általános iskola építése Pécelen. A pénz már rendelkezésre áll, csak egy a bökkenő: nincs kivite­lező. Pedig a cél nemes, jó volna, ha mihamarabb akad­na vállalkozó, hiszen a köz­ségben nagy szükség van a- újabb tantermekre. Gépek segítik az építést Bagón, az épülő új M 3-as autópálya fölött átívelő hí­don már zavartalanul folyik a közlekedés. A háttérben lát­ható híd is üzemképes, az építőknek azonban bőven akad még itt munkájuk. Ezután kövezik ki a hidak oldalsó lá­bazatát, a fel- és levezető utakat is rendbe kell még tenni. A gyors és jó minőségű munkát gépek sokasága segíti. Bene Mihály felvételei ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hinap)

Next

/
Thumbnails
Contents