Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

rr$T MEGYEI 1980. JŰLIUS 15., KEDD Vándormozik reneszánsza MEGYEI KÖRKÉP - MŰVÉSZFILMEK MÚZEUMOKBAN Szokatlan időpontban, tegnap este 20.30-kor ünnepélyesen átadták a vecsésieknek a Jókai utca 8. szám alatt elkészült kertmozit. A közelmúltban felavatott szabadtéri színpad nézőterét is felhasználva, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat alakíttatta ki a helyi tanács költségvetési üzemének szakembereivel az új Intézményt. Az ünepélyes megnyitón Várszegi György, a nagyközségi tanács elnöke mondott beszédet, majd premier előtti bemuta­tóként levetítették Az áldozat című, új magyar bűnügyi fil­met, amelyet Dobrai György rendezett, s a főszerepekben Sáfár Anikót, valamint Rajhona Ádámot láthattátk a meghívottak. Több napot töltöttem me­gyénk moziszakembereinek társaságában. Miközben Rusz- nák Károllyal, a Pest megyei Mozi üzemi Vállalat igazgató­jával beszélgettem, a napi problémákba is belekóstolhat­tam. Találkozhattam a gödöl­lőiekkel (beleértve vándor- mozisukat is), illetve Babcsáni Istvánnal, a tahitótfalui mű­velődési ház új vezetőjével, aki július elsejétől egyben a fél éve szünetelő mozi veze­tője lett. (Ez nem kuriózum: Albertirsán már hasonló, és — mint kiderült — jól be­vált megoldás született.) Farkas József, a műszaki osztály vezetője elmondta, hogy — véleménye szerint — megyénk moziellátottsága minden szemoontból megüti az országos átlagot. A gondok ellenére megfelelő a mozi­gépész szakember-utánpótlás, megoldódtak a technikai fel­tételek is az elmúlt hónapok­ban. Baranyi Sándor, a filmfor­galmazási osztály vezetője pe­dig a kihelyezett és vándor- mozi-akció sikeréről számolt be, mellyel vállalatuk nem­csak, hogy túlélte a mozi vál­ságát, hanem... Ahol megoldódott A tavaly végre megnyílt szentendrei megyei művelődé­si ház klubmozija megtalálta arculatát (igazolja — hogy csak egyet említsek — a Csontváry-sorozat). Hogy ugyanitt maradjunk (a szám­talan gond után) mégis csak elkészül a szentendrei Felsza­badulás Filmszínház rekonst­rukciója; augusztus elején DUDÁS JULI ES... Galgamácsaiak sikere A galgamácsai kisegyüttest, t nem utolsó sorban Vankóné Dudás Julit köszöntötte a na­pokban Tapolca. A hagyo­mányőrző közösség táncainak, dalainak, mókáinak osztatlan sikere volt- Csúfolódó lakodal- más játék, szentiváni tűzug- rás, aratási, fonó- és regruta- történet kelt életre a galga­mácsaiak vidám komédiázásá- ban. No meg a farsangolás, a kis^e-járás. Az csak természe­tes, hogy a népi vigasságok szereplői mellett külön ünne­pelték, köszöntötték a tapol­caiak Vankóné Dudás Ju­lit. Tapolcán más, amatőr együt­tesekkel mutatták be műsoru­kat. Vasárnap pedig Veszp­rémben a helyi szakszerveze­ti székház előtt dallal, tánc­cal fogadták a galgamácsaiak az NDK-ból, Halle megyéből érkező bitterfeldi fúvószene­kart, táncosokat — Tapolca vendégeit. A város visszavár­ja Vankóné Dudás Julit. Hi­szen festményeinek tapolcai bemutatójára augusztus 20-án kerül sor, a helyi Batsányi művelődési központban. Restaurált viseletek A Magyar Nemzeti Múze­umban található az ország ®gyik leggazdagabb textil- gyűjteménye. Nemcsak a tör­téneti múlt emlékeit őrzik, konzerválják, de a ma tipi­kus ruhatárából is szemreva- '.ó kollekciójuk van. Mindent gyűjtenek, ami ti­pikus egy korszakra. A törté­nelmi vagy neves személyek tárgyai, ruházatuk szinte az élő személyiség jelenlétét, lé­tezését valószínűsítik. így cso­dálhatjuk meg Kossuth kor­mányzói atilláját, amelyet 1848 —49-ben viselt, Deák Ferenc hímzett bőrtárcáját, vagy Er­zsébet királyné fekete selyem ruhaderekát, melyet a véres dráma idején viselt. A 12 ezer darabból álló gyűjtemény a hímzésektől a szőnyegekig, a gyerektakaróktól a zászló­kig, uszályfogótól a zsebken­dőtartóig és a kesztyűtágítoig, a ruhadíszítő ékszerekig min­dent magába foglal, ami kap­csolatban áll a divattal, a la­káskultúrával. Számos nagy­sikerű nemzetközi kiállítás is bizonyítja a gyűjtemény gaz­dagságát. Évekig kellett a raktározási gondok megoldá­sára várni. A múzeumi főosz­tály két és fél milliós beruhá­zása most teljesen korszerű raktárt rendezett be. Már csak a megfelelő restaurátormű- hely hiányzik. Nincs is hely nagyobb szabású restaurálások­ra, ezért gyakran albérletbe kényszerülnek, például az Iparművészeti Múzeum res­taurátorműhelyébe. A textil­restaurálás igen összetett fel­adat. Tisztában kell lenni a kémiai eljárásokkal és biztos anyagismerettel kell bírni. A varrás a textilrestaurátor munkájának csak egyik része, töredéke az összrestaurátori feladatnak. Egy köteg fotó. A képeken Mária királyné (II. Lajos ki­rály felesége) menyasszonyi ruháját láthatjuk. 1928-ban vásárolták meg Máriacellből, eddig csak állagmegóvás cél­jából végeztek rajta javításo­kat, az első komoly restaurá­lásra most kerülhet sor. Az 1500-as évek első évtizedeiből származó ruhát alaposan meg­viselték az évszázadok. M. I. Nagykörösön nem csupán megnyílik a stúdiómozi (az Arany János Filmszínház te­tején), hanem közben a régi mozi is újjászületett; Nem ilyen egyszerű a szent endrei kertmozi ügye; az is­kolabővítés miatt három éve megszűnt, azóta is vajúdik. Több kudarcba fulladt elkép­zelés után, most már megvan a jó terv a Duna-parton, a Birka-csárda (Duna Étterem) és a kemping mellett Mozgó vetíiú'szolgálat A kihelyezett, illetve ván­dor vetítőszolgálat ötlete azonban egyensúlyba hozta a megyei mozgóüzemi helyzetet. Cegléd kivételével mindenütt maszek autótulajdonosok áll­tak a vállalat rendelkezésére. Ök a gépkezelők is, a vetítő­gépet és a filmeket pedig a vállalat biztosítja. A vándor­mozisok felkeresik a megye óvodáit, napközi és szociális otthonait. Természetesen csak keskeny, 16 milliméteres fil­meket tudnak vetíteni, de for­galmuk az idén már megha­ladják a rendes filmszínhá­zak nézőszámát Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetemen a vándorvetí­tések továbbfejlesztéseként ősztől a nyelvtanulás elősegí­tésére idegen nyelvű filmek sorozatának bemutatására ké­szülnek. Sajnos, idén még nem, de jövőre már a szentendrei Ko­vács Margit Múzeum kibőví­tett részében vetítik majd művészetét bemutató film­jeiket. Idén csak az újjászü­letett Felszabadulás Film­színházban. (S szó van a Czóbel-sorozatról is.) A zebe- gényi Szőnyi kertmoziban ugyancsak képzőművészeti rö- vidfilmeket mutatnak be. Ráckevén és Dömsödön au­gusztusban premier előtti filmhetet rendeznek az üdülő­körzet programjának színesí­tésére. Persze, a sok fehér folt eltüntetése nem megy egyik napról a másikra. Mindenesetre sikerült töb- bé-kevésbé egyeztetni az igényt s a kínálatot. Annak ellenére, hogy az állandó mo­zik állaga enyhén szólva né­mi kívánni valót hagy maga után. Meglepetésként hatott pél­dául, legalábbis számomra, mozi. Azonban a mozgó film- hogy Pécelen nincs állandó színházak már négy-öt elő­adást tartanak itt havonta: megéri nekik. Alacs B. Tamás HETVENKETEZER JEGY ELŐVÉTELBEN Új magyar dráma ősbemutatója FALSTAFF, CARMEN, PIROS KARAVÁN Szegeden július 19-én, szombaton megkezdődnek a szabadtéri játékok előadásai. Augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Dóm téren, ahol esténként több mint hatezren tekinthetik meg a produk­ciókat. A játékok huszonegy évvel ezelőtti felújítása óta minden nyáron 70—80 ezer nézőven- dáge volt a Dóm téri műso­roknak. Madách, Erkel, Ver­di, Shakespeare műveit ját­szották eddig a legtöbbször. Szovjet balettegyütteseket és kiváló külföldi énekeseket is­merhetett meg a magyar kö­zönség. Az elmúlt 21 év alatt több mint 1 700 000 ember lát­ta az előadásokat. A játékok idei programja új magyar dráma ősbemuta­tójával, Páskándi Géza: Kál­mán király című művének előadásával kezdődik. A da­rabot július 19-én, 28-án és augusztus 2-án láthatják az érdeklődők. A játékok törté­netében most tűzték először műsorra Verdi: Falstaff-ját, amely július 20-án, 25-én és 27-én szerepel a programban. Bizet: Carmen-jét augusztus 1-én, 3-án és 9-én, a Magyar Állami Népi Együttes műsor­összeállítását augusztus 15-én, 17-én és 19-én tűzték műsor­ra. Négy este, augusztus 8-án, 10-án, 16-án és 20-án tekint­hetik majd meg a nézők Szakcsi Lakatos Béla—Csemer Géza: Piros karaván című musicaljét. Az idei program iránt nagy az érdeklődés: 72 000 jegyet már elővételben megvásárol­tak. A rendezők arra számíta­nak, hogy az előadások láto­gatóinak száma meghaladja a 80 ezret. A szabadtéri játékok idején a város számos más látniva­lót is kínál. Várhatóan sokan felkeresik , majd a július 18- tól 27-ig megrendezésre kerü­lő Szegedi Ipari Vásárt és Ki­állítást. A városi képtárban július 20-tól augusztus 20-ig tart nyitva a szegedi nyári tá,rlat, s további 12 képzőmű­vészeti, iparművészeti, fotó- és dokumentum-kiállítást is megtekinthetnek a Szegedn látogató turisták. OKTOBER 30-NOVEMBER 8: Szovjet kulturális napok SZÍNHÁZ, tánc, tartat A szovjet kulturális szer­vek és intézmények már ké­szülnek a szovjet kultúra ma­gyarországi napjaira, amelyet ez év október 30. és novem­KERAMIATOREDEKEK Régészeti feltárás Pilisen SEGÍTENEK A GIMNAZISTÁK IS Négy évvel ezelőtt, ahogyan arról a Pest megyei Hírlap­ban is beszámoltunk, honfog­lalás kori sírokat találtak Pi­lisen, a termelőszövetkezet homokbányájának területén. Sajnos, nem szakemberek tár­ták fel a temetőt, így több sír leletanyaga elpusztult. A megmaradt egyetlen sírt Tet- tamanii Sarolta, a Pest me­gyei Múzeumok igazgatóságá­nak régésze tárta fel. A kö­vetkező évben úgynevezett hi­telesítési ásatást végeztek az Aranykalász Termelőszövetke­zet erdősítésre váró legelőte­rületén, s hét késő avar kori, csont tegezdíszítést, egyszerű ékszereket is tartalmazó sírt bontottak ki. Az egy évvel korábbi rombolás éppen ezek­nek az eredményeknek a tük­rében tűnik súlyosnak: ha a honfoglalás kori sírok is épen maradnak, a szakembe­rek a két egymást váltó nép kultúrájának viszonyáról kap­hattak volna képet. Vica néni. Gyakorta éri bírálat a tévéseket azért, hogy leginkább csak fölhívják a fi­gyelmet egy valamely témá­ra, ám a lepergetett história, az abban szereplő személyek további sorsával már nemigen törődnek. Hát most — tanú rá a va­sárnap esti Hét valamennyi nézője —, újra a képernyőre került a nemrég megismert bagó hegyi „boszorkány”, az a ráncra ránc arcú Vica néni, akire éppen a már javában épülő paksi atomerőmű szom­szédságában fogták rá, hogy „ront”, hogy „bűbájoskodik”. Ám amilyen szomorkásán panaszolta el megrágalmazta- tását amabban a múltkor lá­tott dokumentumfilmben, olyan jókedvűen jelent meg most. Derűjének oka? Egyszerűen az, hogy törődni kezdtek vele a jobb érzésű emberek. Ieaz, nem a szűkebb környezetéből verbuválódott össze ez a pat­ronáló társaság, hanem vala­mivel messzebbről. Egészen pontosan jelezve: innen, Kis- tarcsáról. ahol fölfigyelt erre az elhagyatott és rossz hírbe hozott mamuskára az a vidám kedvű és vállalkozó szellemű férficsapat, amely fogta ma­gát. és leutazott Bagóhegyre rendet csinálni. Rendet — kétféle értelem­ben is. Egyrészt úgy. ahopt/an láthattuk, tehát portát csino­sítva, kerítést igazítva; más- ’•észt viszont képletesen, tehát úgy, hopv ielenlétükkel egyér­telműen bebizonyították: de­hogyis kell riadozni Vica né­TV-FIGYELÓ nitől. Lehet, sőt kell is őt sze­retni, gondját viselni; rákény- szerített magányát valami úton-módon föloldani. S ha már föntebb a folya­matos odafigyelés fontosságát emlegettük, hadd reményked­jünk még abban is, hogy ez­után sem felejtik el Bagóhe­gyet a tévések, hanem — ha szabad tippeket adni — netán még azt is lefényképezik, ho­gyan fogadta a derék kistar- csaiak kegyes beavatkozását az a kiátkozó környék... Nagymaros. am a hóm iparfejlesztés távlatait csak amúgy, kevéssé hozzáértő laikusként igyekszik bemérni, az is jól tudhatja, hogy egyre inkább a kis- és középüeze- mek számára nyílik manapság perspektíva. Okkal, joggal, hisz’ ezek a csekélyebb számú alkalmazottat foglalkoztató termelői egységek gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piac mind sebesebben változó igé­nyeihez; mobilabbak — hogy ezt a csúnya, de annál talá­lóbb jelzőt emlegessük. Dicséretére szűkebb ország­részünknek, Pest megyének, itt is akad egy ilyen mobil cég, a Nagymarosi Vas és Műszaki Szövetkezet, amely már eddig is gyakorta példázta, hogyan lehet és kell ebben a mind bonyodalmasabb közeazdasági konstellációban helytállni. Lám, most is fölismerték, mitől várható a haszon. Amint azt a televízió híradójának mi­napi jelentkezése országgal- világgal tudatta, a kis transz­formátorok gyártására tértek át ebben a folyammenti helyi­ségben, mégpedig egy NSZK-s céggel karöltve. Amint azt Ke­lemen István elnök elmondta, ez a legfrissebb kísérletük is sikerrel kecsegtet. Szó szerint így szólt a minősítés: ez a vál­lalkozásuk is „megáll a lá­bán”. S ha „megáll”, hát akkor úgy lesz, ahogyan a nagyma­rosiak remélik: biztonságossá rögzül az a mostanság jaj de ingatag piac. Lesz tehát hova küldözgetni azokat a föntebb említett kis transzformátoro­kat. (Vagy kistranszformátoro- kat, ha netán így, egybeírva jobb szívvel nyugtázzák e szakkifejezést a kényesebb íz­lésű grammatikusok.) Pcmáz. Mondanunk sem kell, a pomázi lovasnapok is megidéződtek kedves dobo­zunk első oldalán. Természe­tesen az ott jeleskedő csikósok mutatványait rögzítette a ka­mera, amely idomári teljesít­mény tényleg olyannak tet­szett, aminek láttán bizonyára sok famíliában hangzott el a döntés: ezt szemrevételezni kell. S így is lön — amint azt e paripás parádé közönségsi­kere már igazolta. Akác* LimlA Az összehasonlításra már nincs mód, de a homokbánya (vagy, ahogyan a lelőhelyet hivatalosan nevezik, a vadász­ház) területén levő késő avar kori temető további eredmé­nyeket ígért. Éppen ezért eb­ben az évben Tettamanti Sa­rolta, valamint Dinnyés Ist­ván és Benkö Zsuzsa, a ceg­lédi Kossuth Múzeum régé­szei tovább folytatják a mun­kát. Ceglédi és monori gim­nazisták segítségével kutató­árkokkal végzik a terület tel­jes átvizsgálását. A dombvo­nulat legmagasabb részén új, sírt tártak fel, településnyo­mok bukkantak elő: kis mennyiségű leletanyagú ké­ső avar kori vagy honfoglalás kori gödrök, kerámiatöredé­keket és elszenesedett állat­csontokat tartalmazó tűzhe­lyek. A kutatás végén levonható következtetések kiegészítik azt a képet, amelyet e terület VIII—IX. századi történeté­ről alkothatunk. Eddig e tá­jon Üllőn kerültek elő a leg­jelentősebb leletek, de ered­ményes volt az ásatás Gyom­ron, Monoron is. P. Sz. E. bér 8-a között rendeznek meg. Célja: színvonalas előadáso­kon tolmácsolni a szovjet kul­túra értékeit, s méltóan vi­szonozni a magyar kultúra képviselőinek szovjetunióbeli szereplését ez év tavaszán a magyar kultúra napjain. Ez a rendezvénysorozat az MSZMP XII. kongresszusa határozatának megvalósítása, és az SZKP XXVI. kongresz- szusa előkészítésének idősza­kában zajlik majd, a két or­szág népeinek kulturális együttműködését, barátságát szolgálva. A szovjet kultúra napjai­nak programjában a magyar- országi rendezvénysorozaton a legkiválóbb szovjet együtte­sek és szólisták lépnek majd fel. Az Állami Hangverseny- zenekar, az ukrán táncegyüt­tes, a Tovsztonogov vezette leningrádf Gorkij Drámai Színház mellett bemutatkoz­nak a magyar színpadokon a leningrádi Miniatűr Szín­ház tagjai, neves balett­táncosok, szólisták. Az opera- előadásokon, hangversenyeken és más zenei rendezvényeken szereplő szólisták sorában töb­bek között fellép a Magyaror­szágon is jól ismert Jelena Obrazcova, Jevgenyij Nyeszte- renko, Irina Arhipova. A szovjet kultúra napjain kiállításokon mutatják be a szovjet festő- és iparművé­szek alkotásait, valamint a ré­gi orosz ikonfestészet reme­keit, amelyeket az Andrej Rubljov Múzeumból válogat­nak a vendégtárlatra. A mű­vészeti szövetségek képviselői részt vesznek azokon a konfe­renciákon, találkozókon, ame­lyeket a szovjetunióbeli ta­pasztalatcserék folytatásakénl ebben az időszakban tartanak. Múzeum-kerti zene A Tihanyi Múzeum átriumos kertjében megkezdődött a már hagyományossá vált nyári hangversenysorozat. Elsőként az Ars Renata együttes adott ízelítőt a reneszánsz muzsika szépségéből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents