Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
1980. JÚLIUS 15., KEDD "é/Pj W xjíwmp A város ipari óriásai A hazai kőolajt elűolgozás bázisa a DIIV. Propán-üu tán nagy gömbtartályok, háttérben a DKV líL A Dunamenti Hőerőmű Vállalat csúcsüzsmkínt vesz részt Magyarország energiaellátásában. Az energiatermelés irányítását és ellenőrzését számítógépek segítik. A népi ülnök Tenni az emberért J úlius 4-én a városi tanács dísztermében átvették megbízólevelüket az újonnan megválasztott népi ülnökök. Közöttük volt Kása Andrásáé számlázási csoportvezető is, aki a könyvelosztó bázison dolgozik. Fiatal, törékeny- nő lép be a szobába, diáklánynak nézné az ember. De már tudom róla, végzett közgazdász, harmincéves múlt, s férjével itt él a városi lakótelepen. Zavartan szabadkozik, fölkészületlenül érte a beszélgetés, mit is mondjon hirtelenjében? — Hogyan választották meg? Elmosolyodik, hangjában finom irónia. — Amikor a munkahelyemen arról tanakodtak, kit delegáljanak tőlünk, engem találtak alkalmasnak. Van tapasztalatom, rutinom a mozgalmi munkában, közéleti embernek ismernek, aki mindenfélét elvállal. Jól tudták, nem fogok nemet mondani. S ha már elfogadtam a népi üinök- séget. nem akarom formálisan csinálni. Nincs értein-;. hogy azért járjak a Pestvideki Járásbíróság tárgyalásaira, mert néni ülnökre is szükség van ... ■Ch-ettségi táján gondolt ar- ra, hogy jogi egyetemre jelentkezik. Csaladja bíztatta: az igazság és méltányosság mellett, szüntelen kardoskodó természetéhez ez a hivatás illene legjobban. Végül közgazdász lett, s nem bánta meg, a könyvelosztó bázison kedvére való a munka, bár nem éppen izgalmas dolgokkal foglalkozik. A számok világa Rrózai. nyers, logikus. — Közgazdasági tanulmányaim eredménye, hogy megtanultam racionálisan gondolkodni, tárgyilagosan megítélni dolgokat. Ezt szeretném kamatoztatni a népi ülnöki munkában is. A tények érdekelnek! — Valóban szigorú... — Ne higgye, hogy nemszeretem az embereket. Éppen az érdekükben szeretnék sokat tenni! Tudom: a büntető tárgyalásokon és a válópereken kiteregetik a szennyest, sokféle indulattal találkozunk. A többiekkel együtt mi a valóságot, az igazságot akarjuk ■megtudni. — Milyen érzés lesz az élet sötét oldalai megismerni? — Nincsenek illúzióim, a realitások embere vagyok. Fölkészültem rá, hogy számomra ismeretlen sorsokba kell bepillantani, s beavatkozni. A népi ülnökök feladata megítélésem szerint, hogy kiki egyéni karaktere, látásmódja szerint segítse a bíróságot az ítélet meghozatalában. Remélem, az én véleményemnek is hasznát veszik. — Mikor lesz az első tárgyalás? — Még nem tudom pontosan, de nagyon várom már. MBATTAI ívfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kistermelők gondjai Hol legyen a piac? Százhalombattán évente 600 tonna zöldség és gyümölcs terem 2 millió forint értékben. Dunafüred és Öváros kertjeiLépések előre Az életkörülmények javításáért Százöf család új off honban Alacsony, hosszúkás épületek, sűrűn egymás mellett sorakozó ajtókkal, tenyérnyi ablakokkal. Cselédlakások. Egy feledni akart múlt mementói- ként maradtak meg, fölszámolásukra kellő anyagiak hiányában máról holnapra nem volt mód. A városi tanács végrehajtó bizottsága először 1976-iban tárgyalta meg a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek helyzetét. A rideg, hivatalos megfogalmazás mögött például a hírhedt Franciska-pusztát, Zol- tán-pusztát. Pannónia-pusztát kell látni. Felnőttek, gyerekek éltek itt / zártságban, küszködve, emberhez méltó otthonról álmodva. Saját erőből is A végrehajtó bizottság a mostani tervidőszak elején hozott határozatot arról, hogy az elhanyagolt, egészségtelen, komfort nélküli lakásokból álló cselédsorokat, majorokat 1880- ig fel kell számolni, s az ott élőket kényelmes, modern otthonokhoz kell juttatni. — A korszerűtlen külterületi lakások nagy részét felszámoltuk lényegében, a határozat tehát megvalósult — tájékoztat dr. Szegedi Sándor, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője. — Összesen 105 család sorsán segítettünk. Mindezt korántsem gyorsan értük el, fokozatosan léptünk előre. 1977 végén Franciska- pusztán 14, az óvárosi Szabadság-hegyen 4, a Tildy-major- ban 7 család élt szűkösen, nehéz körülmények között. Tavaly már teljesen fölszámoltuk a Tildy-majort, a bulldózerek döntötték le a házakat, s a Szabadság-hegyi telep is megszűnt. Franciska-pusztáról fokozatosan költöztek el a lakótelep összkomfortos bérlakásaiba az emberek. Nemcsak lakáskérelem útján kerültek sokan új otthonokba. Akadtak, ■ akik összegyűjtött pénzük, s OTP-kölcsönök segítségével építkezésbe fogtak. Kilencvenezer forint kamatmentes hitelt vehettek föl, a városi tanács tartós használatra, ingyen telket adott, a munkahely pedig kedvezményes fuvarral, bontási anyaggal támogatta a családokat. A kedvezmények elnyerésének alapfeltétele volt, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kidolgozott, úgynevezett Cs-típusú házat építsék fel. Megjött az étvágy... — Kiderült: nem mindenkinek tetszik az olcsóbb, igénytelenebb kivitelű Cs-ház, még akkor sem, ha emiatt nem kapnak ingyentelket — jegyzi meg dr. Szegedi Sándor. — Megjött az étvágy, egyedi tervezésű, szép házakat húztak fel, megvásárolták a telket. Ezt azok tehették meg, akik szorgos munkával gyűjtötték a pénzt, s céljuk megvalósításáért mellékállásokat is vállaltak. A kisoénzűeknek megfelelt a házilag kivitelezhető, 60—70 nésvzetméter alapterületű, másfél, kétszobás Cs-4f- nusú ház is. Ezekből 16 épült fel. S akik képtelenek voltak a kitörésre? A felmérés szerint a Franeiska-pusztán maradt lakásokban 3 idős, egyedülálló ember, 2 rokkantsági nyugdíjas, 2 középkorú és 2 fiatalabb család él. Közülük hatan még az idén állami bérlakásba költözhetnek, négy család pedig jövőre juthat otthonhoz. A már lebontott Tildy-majorban ugyanis családi házakból álló, új utcasor létesüL Nehezen mozdulnak Gond még az óvárosi barlanglakások helyzete. Az avarkori sírokat rejtő halmok alatt, a régi temető környékén ugyanis hegyoldalba vájt lakásokban él még két nyolcvan éven felüli, idős asszony, akiket képtelenség kimozdítani. Hiába kínálnak számukra cserelakást, nem hagyják el évtizedeken át megszokott környezetüket. — Szerencsére szárazaik a lakások, a körülmények — amennyire ilyen helyzetben lehetséges — tűrhetőek — mondja az osztályvezető. A barlanglakások végleges fölszá- möiására így még nem kerülhet sor. A vevőkhöz igazodva Mennyiség, minőség, rugalmas alkalmazkodó képesség a piachoz, szállítási fegyelem — fogalmak, közgazdasági tények. S az ezekre kapott válaszok egyértelműen minősítik egy- egy vállalat gazdálkodását. Manapság fukarkodunk a dicséretekkel, meggondoljuk, kit illethet, illessen at elismerő szó. Ötvözni a piaci körülményekhez való alkalmazkodást a holnapot szolgáló fejlesztésekkel, tartósan jó minőséget adni, erőteljesen növelni a tőkés piacokra irányuló exportot — ebben a&ott sokat most is, minit már annyiszor a Dunai Kőolajipari Vállalat. Fegyelmezett szállításokkal megszervezvén és megtartván külföldi piacokat, partnereket- S exportjának értéke ma is Veliká szecbá szerbá LESZÁLLÓK a buszról az óvárosi óvodánál. Fülledt nyáreste van, zuhanni készül az égbolt. A hegy alatt kanyargó utcákon, a meszelt falú gangos házak, folyópartnak szaladó kertek között mozdulatlanul áll a levegő. Elmélyülnek a színek, tapinthatóvá válnak az illatok. Odalenn a Dunán vontatóuszály pöfög, a víz fölé zsírosán fénylő, kék pára feszül. Elhajított zöldpaprika-csutkát rugdosok a poros járdán, arra gondolok, éjszakánként itt szerbül álmodnak, kólót táncolnak a lakodalomban, s másoknak talán érthetetlen, fura hagyományokat őriznek. Hogyan munkál az idegekben, a mozdulatokban a nemzetiségi lét tudatos vállalása? Ideje elmennem Csupics Demeterhez.' SZAMÁRA egyszerű az egész. — Természetes állapot, hogy szüléinktől először szerbül tanultunk meg beszélni, s csak később magyarul. Tudva azt, hogy ez az ország, ahol felnevelkedtünk, ahol élünk és dolgozunk — a hazánk. A nemzetiség fölvállalása a generációkon át őrzött hagyományok tiszteletét, ápolását, majd továbbadását jelenti. Mitrusnak szólítják, nincs, aki ne ismerné Százhalombattán. Az ercsi általános iskola igazgatóhelyettese, párttitkár és népfrontaktivista az óvárosi körzetben, pedagógus, népművelő és szorgos helytörténeti kutató, Vezetője az óvárosi szerb klubnak. Kéretlenül mesél a szerbek nagy költözködéséről, a veliká szeobá szerbá-ról. a régi, színesen kavargó világról, amikor szerb, bolgár, görög, és török kereskedők jöttek ide szerencsét próbálni a Duna partjára. — Százhalombattára több hullámban költöztek a szerbek, már 600 táján eltek itt. Nagyobb számú népesség 1670 és 1690 között települt meg, amikor Csarnojevics pátriárka vezetésével a törökök elől menekültek Magyarországra. Vándorlásuk nyomán épültek sorra a pravoszláv templomok Mohácstól Budán át egészen Komáromig. Az első világháború után ügynökök jelentek meg a faluban, visszatelepülésre agitáltak. Negyven család fel is kerekedett, s valahol Bánátban építettek maguknak egy falut, Putnikovát. Földműveléssel, halászattal foglalkoztak a szerbek, az életforma átalakulása az ipar megjelenésével kezdődött. Ma már az itt lakók többsége a helybeli nagyüzemekben dolgozik, a gangos házak belül komfortosak, jól felszerelt háztartással. Lépten-nyomon épülnek a kétszintes, modern családi otthonok is. De a szobákban ott függ az Ivan-dan, vagyis a nyár kezdetét, a termőre fordulást, az aratást jelképező Iván-napi koszorú. A házak védőszentjeinek névnapján családi ünnepségeket tartanak, éneklik édes-bús és pergő ritmusú dalaikat, ropják a mamacska-kolót. A VOLT ISKOLÁBAN működik a szerb klub, a kopott épületet a közeljövőben újítják fel. Nyáron csöndes az élet, ilyenkor kirándulni járnak — most például a Tolna megyei Grabócra készülnek, megnézni a híres szerb kolostort — ám szeptembertől, a búcsú idején megélénkül minden. Esténként összegyűlnek, előadásokat hallgatnak, próbál a tánccsoport. Búcsúkor majd. három napig tart a vigasság, jó csípős halászlevet főznek, kedves szokásokat elevenítenek fel. Az erre járók számára látványos, forga- tagos esemény lesz. Számukra tökéletes azonosulás egy néppel, amelynek beszélik nyelvét, ismerik pontosan történelmét, anélkül, hogy megélték volna sorsát. meghatározó Pest megye — s nem utolsó sorban a nehéz-* ipari tárca — külkereskedelmi bevételedben. Kondicionáló termek Edzett ifjúságért Az elmúlt héten értékelték az Edzett ifjúságért mozgalom műit'évi eredményeit a városban. A beszámolóból kiderült, hogy tovább bővültek a versenyszerű és a testedzésre szolgáló sportolási lehetőség, örvendetes, hogy az általános iskolások, nagy számban kapcsolódtak be a mozgalomba, főképpen a hetedik korcsoportban javult az arány. Űj színt jelentett a városi sportéletben a munkahelyi olimpia, amelynek megyei döntőjét a HVDSZ sportnapon tartották. Sikeres rendezvény volt az eszkimó—indián kajak-kenu országos összetett verseny is. A lakóhelyi sportolási lehetőségek azonban még nem elég széles körűek. Az MHSZ helyi szervezete kapta a feladatot, hogy a felnőtteket is bevonja a tömegsport-mozgalomba. A helyi lakásszövetkezettel közösen, kondicionáló helyiségek kialakítását tervezik a tömbházakban. Augusztus 3-án olimpiai sportnapot is rendeznek Százhalombattán. A DKV KISZ- szervezete lesz az egész napos esemény házigazdája. Gazdag programról gondoskodtak a fiatalok. A rendezvény színhelyén, a Dunaparti csónakházban nonstop peregnek a •műsorok, délelőtt 9 órától. Fellép Muzsay András énekes és Boncz Géza humorista, bemutatót tartanak a modellező- klub tagjai. Rendeznek foci- villámtornát, páros láb tenisz- bajnokságot, női atlétikai versenyt is. Érdekes látványosságnak ígérkezik a Régi iáök tornája című műsor, amellyel a Testnevelési Főiskola hallgatói mutatkoznak be. A torna történetét korhű jelmezekben mutatják be. Ugyancsak a főiskolások lépnek fel gumiasztal-produkciójukkal is. A programokban. érmekben győztesekben bővelkedő napot dis- coműsor zárja. bői, illetve a város környékén már gombamódra szaporodó hétvégi telkekről származó árut részben saját fogyasztásra, részben eladásra szánják. A friss, jó minőségű zöldségre és gyümölcsre nagy szüksége van a lakótelepen élőknek. Hol juthatnak hozzá? A kérdésre Kürti Attila, a városi tanács osztályvezetője válaszol. — Jó lenne azt felelni: a piacon! Mert a Zöldért-bolt mellett, a Damjanich utcasarkán a sürgető igényeket kielégítve kialakítottunk egy kis piacot, néhány kőasztallal, tágas, szabadtéri elárusító hellyel. Plakátokat helyeztünk el a városban, propagálva, hogy pénteken piacnap. Azonban gyenge a forgalom, panaszkodnak a kistermelők. Sokan elmaradtak, mert reggeltől délig nem bírtak túladni az árun. Mindez azért furcsa, mert a fogyasztók és a háztáji gazdák egyaránt igényelték a helyi piacot, mondván, ne kelljen átmenni Érdre, árusítani, illetve vásárolni. Kiadtunk közterülethasználati engedélyeket is, amelyekkel a kistermelők a város bármely pontján árusíthatnak. Sajnos, rapszodikus a forgalom, hol bő, hol gyér a felhozatal, nem lehet az árura tartósan számítani, az üzletek nem kalkulálhatnak a kistermelői készlettel. Ennek persze a fogyasztók látják a kárát. Néha ugyanis zökkenők vannak az ellátásban, mennyiségi és minőségi szempontból kifogásolható az árukínálat. — Mi a magyarázata a kistermelők húzódozásának? — Kényelmesebb számukra, a régi bevált módszer: házaknál árusítanak. Néhány kiló zöldséggel, gyümölccsel, pár darab tojással nincs ínyükre feljönni a lakótelepre, főképpen akkor, mikor a piac gyönge forgalmáról ismert. — Azt állítják, rossz helyre került! — Éppen a napokban érkezett hozzánk egy levél, négy aláírással, amelyben a háztáji gazdák kérik, helyezzék át a piacot. Azzal indokolják, veszélyes útkereszteződésben van, nincs gyalogos forgalom, az autók elhúznak mellette, s csak azok járnak arra, akik a Rózsa Ferenc és a Damjanich utcákban laknak. Közülük sem vásárolnak sokan. A háziasszonyok zöme ugyanis bevásárol a városközpontban, akik pedig a város túlsó negyedeiben laknak, nem jönnek át Inkább megveszik a boltban, amit kapnak, 'vágy, ha sok idejük van, járják frissebb, szebb áruért a kertes övezetek utcáit. Azt javasolják, a Ságvári sétányon kellene piacot kialakítani, ott akkora forgalom van, hogy elkelne az áru, megtalálná mindenki a számítását. — Mit tudnak vála ltolni erre? — Megvizsgáljuk a bejelentést, s a tanács műszála osztályával közösen felmérjük, mit lehet tenni. Megítélésem szerint csak alibi, hogy rossz helyre települt. Bízom abban, hogy változik a helyzet, s fellendül a piac, s jól járnak a fogyasztók és a kistermelők is. — A városban szakcsoport is működik ... — Idén, februárban alakult meg, a budai járási áfész keretében. Tagjai szerződést kötöttek, s napi áron vásárolják meg tőlük a felkínált árut. Ezt a legbiztosabb értékesítési forrásnak tartom, kár, hogy még nem élnek vele elegendően. Újdonság, hogy az áfész gazdaboltot nyitott az Óvárosban, most pedig terményfelvásárló helyiséget alakítanak ki. Az oldalt Irta: Kahutek Magda
