Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

CEGJ.ÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 1G3. SZÁM 1980. JÚLIUS 13., VASÁRNAP A felkészülés alapos volt Tűzvédelem aratás idején A hagyományos aratás kez­dete, Péter-Pál már régen el­múlt, lassan letelik a Medárd utáni negyven nap is, és bár I késve, de megindulhat az ara-! tás. A héten a ceglédi járás­ban és a város határában fel­dübörögnek a gépek, a kom­bájnok, hogy levágják a 15 700 hektárnyi gabonát. Nem lesz könnyű dolguk, mert az egyébként is későn kezdődő munkát nehezíti a felázott ta­laj, a megdőlt gabonaszár és a felgyomosodás. Pedig a ha­társzemléken kedvező képet kaptak a szakemberek: a ter­mésbecslések szerint a magyar rónán sohasem ringatózott ilyen gazdag termés. A kedve­zőtlen időjárási körülmények közepette megnőtt a betakarí­tásban közreműködők és szer­vezők felelőssége. Az aratási munkák koor­dinálása mellett elsőrangú | feladatuk a munkavégzés biztonságának szem előtt tartása. Kocsis József tűzoltó alez­redest, a helyi tűzoltóság pa­rancsnokát kérdeztük, milyen tapasztalatokat szereztek a tűzbiztonság megteremtése te­rén? — A mezőgazdasági nagy­üzemek igazán mindent meg­tesznek, hogy ne a tűz arasson a határban. A megtartott gép- saemlék tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a felké­szülés jó volt. A gépek műsza­ki állapota, az elektromos ve­zetékek, berendezések karban­tartása megfelelő. Minden gépre jutott tűzoltó készülék, a kombájnokra — a sok súrló- dó alkatrész okozta elektromos feltöltődés levezetésére — föl­delőlánc. A szikrafogókat, a kipufogó vezetékrendszereket is rendben találták. 1 London, Helsinki, Párizs Két tantárgyban nyert a diák Sok diák látni sem bírja a kockás füzetet, ők a szülőszo- morítók, akik bizony bedaciz- nak előbb-utóbb egy zord ma­tematikaórán. Arról ismertek, hogy lemásolják a szorgalma­sok füzetéből a példák meg­oldását, s ha a felmenő ősök számon kérik a rossz iskolai eredményt, azzal védekeznek, hogy pikkel rájuk a matekta­nár. Hobbi és kötelesség A ceglédi Bohus Géza so­hasem tartozott az ilyen cset- lő-botló nebulók közé. Még alig serdült tinédzserré, már a matematika foglalkoztatta. A Várkonyi iskolában elsők kö­zött ismerkedett meg az új­rendszerű oktatással, ahol Da­rányi János volt a tanára. Amíg más diák focizott, köny- nyűszerrel elütötte az időt, ad­dig ő a legszívesebben kép­leteket, egyenleteket és leve­zetéseket irkáit. Nyolcadikos korában az országos úttörő szaktárgyi versenyen ötödik lett. Ez volt az első országra szó­ló siker, s egyben eldöntötte a továbbtanulás kérdését is: a fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumba kérte felvételét, ahol matematika tagozatos osz­tályok is vannak. Az elmúlt négy esztendőben ennek az is­kolának a színeiben verseny­zett és ért el figyelemre méltó eredményeket. — Hogyan kell felkészülni ezekre a nagy erőpróbákra? — Elsősorban a feladatmeg­oldást kell gyakorolni. Vannak feladatgyűjtemények, ame­lyekből minél több példát Épülő családi házak Kedveit a kertes Cegléd utcáit járva az em­ber itt is, ott is építkezésre fi­gyel fel. A roskadozó, öreg há­zacskák helyére, főként a vá­rosközponthoz közeli utcákban, új lakóháaak.- kerülnek.*.A.-leg­többet OTP-kölőön igénybe­vételével építtetik tulajdono­saik. Ezek a házak már való­ban korszerűek. Nem hiány­zik belőlük a fürdőszoba, ál- ne I tálában kettőnél is több szobá­sak, s a kétszintes építés is gyakori. Az emelet — sokan így tervezik —, egyik-másik Aranyló hátú kenyereket sütnek „Végy 100 kiló lisztet, 65 liter vizet és egy kiló élesz­tőt, készíts belőle kovászt, majd pihentesd, érleld nyolc órán át. Aztán megint csak végy lisztet — 150 kilót, sót — 5 kiló negyven dekát, vizet — kilencven litert és élesztőt — fél kilót. Helyezd az egé­szet a kovásszal együtt egy emelőkaros dagasztógépbe és ...” Állj, vissza az egész! Gépről — szakajtóba Nehogy valaki is kövesse a nagyüzemi kenyérgyártás receptjének útmutatásait — legalábbis otthon, a teakony­hában ne! Ahogy azt Túri Ferenc, a Mizsei úti sütőüzem dagasztó-csoportvezetője el­mondotta, az összes, fentebb felsorolt műveletet legalább tizenhétszer meg kell ismé­telniük egy műszak alatt. Egy- egy adag massza súlya eléri a 400 kilót is. ami aztán ... — Ami aztán átalakul a formázógépsken és a fa sza­kajtókban egykilós, még lágy darabokká, s a kemencékben lesz belőle — tíz százalék veszteséggel számolunk —, háromszázhatvan kiló kenyér. A víz egy része ugyanis ter­mészetesen elpárolog. — És mennyi vizet veszíte­nek a pékek naponta? Példá­ul dagasztás közben? — Nem tudom, én nem mértem még soha. Viszont műszak alatt — és látja, ezt se számoltam még —, jó né­hány pohárral megiszom a védőitalból, a szódából. Egyébként a dagasztás, ma már, nem jelent nehéz fizi­kai munkát. Gombnyomoga­tás — ennyi az egész, amit csinálnom kell. A lisztet, néz­ze csak, onnan föntről kap­juk, a silón á't. Csiak ezt a subert kell meghúzni és le­zúdul, ötven kilónként. Mert, hogy a mérést is automata végzi. — Nem káros az egészség­re ez a szállongó lisztpor? — Sok tejet kell inni, hogy azt, ami a torokban lerako­dott, levigye, máskülönben hörghurutot okozhat. Szilikó­zist, azt nem kapnak a pékek, erről én még nem hallottam. Pedig idestova harminckette- dik esztendeje dolgozom a pékszakmában: tíz éven át kézzel dagasztottam. Csak öt­venkettőtől kezdték gépesíte­ni az üzemet, akkor is: úgy- ahogy. Sokáig tartott, még- sinos semmi bajom. — Szer éti-e a kenyeret? Férfiak, fehérben — Igen, de csak a szikkad­tat, azt, ami már másnapos. Higgye meg, így egészséges. A frissre? Ránézni, persze, hogy ránézek. De enni belőle? Hogyisne! Az igazat megvallva, vala­mi pokoli hőségre számítot­tam a sütőüzemben. Megma­gyarázzák: ha izzadni akarok, akkor a kemencék közelébe kell mennem. Elindulok hát a félmeztelenül, rövid, fehér „forrónadrágban” dolgozó fér­fiak felé. Valóban .meleg van: plusz negyvenöt fok Celsius. Bent, ahol a cipók bámulnák: kétszáz... Végh Károlyt, az egyik sü­tőt kérdezem: — Nem gyullad-e meg ez a falapát? — Nem, mert ez gőzölt bükkfából készült, sokáig el­tart úgy, hogy még csak meg sem perzselődik. — És a kemence előtt álló pékek? — Hát... V. I. felcseperedő gyermek otthona lehet idővel, ha majd családot alapít. Ha valaki építkezésre szán­ná magát és telket az ingat­lanközvetítőnél keresne, belte­rületi üres helyre' aligha szá­míthatna. S ha számíthat, ak­kor annak borsos ára van. Ál­talában a többszáz négyszögö­les portákat a tulajdonosok fe­lesben értékesítik, két vevőnek szánják. A kisebb lakásépítő társulás, a két-, vagy négyla­kásos társasházépítés, a vá­rosban nem divat, A szükséges építőanyagot a helyi téglagyárból, a TüZÉP telepéről, a szerelvényeket árusító boltból szerzik be. Az ellátás nem alkalmazkodik mindig az igényekhez, de az építtetők, ha már egyszer ne­kifogtak, nem engednek a hu­szonegyből: ha kell, bejárják Tolnát-Baranyát tetszésükre való anyagokért, alkatrésze­kért. fi barkácsolóknak szánják mmi meg kell oldani. Nekem ez a hobbim, bár mi tagadás, né­ha azért már kissé fárasztó, de olyankor átlendíti az em­bert a holtponton a köteles­ségtudat, s nem hagyja abba verseny előtt. — Lehet-e totózni a ver­senyfeladatokra? — Ezeknek a versenyeknek nagy hagyományai vannak, s mindig napvilágot látnak a szaklapokban a korábbi pél­dák és megoldások. Ezeket sohasem árt alaposan tanul­mányozni, hiszen következtet­ni lehet a feladattípusokra. — Melyek voltak a legem­lékezetesebb sikerei? — A gimiben minden évben kaptam valamilyen díjat. Ta­valy, harmadikos koromban országos kilencedik lettem, s ennek alapján részt vehet­tem — a magyar csapat tag­jaként — a londoni nemzet­közi matematikai diákolim­pián, ahol egy igazi világver­senyen szerepeltünk, s nyol- cadik helyünkkel a középme­zőnyben végzett a csapatunk. Hazai, nemzetközi első — Milyen volt az idei év? — Az országos középiskolai tanulmányi versenyen első lettem saját kategóriámban. Tavalyi és idei jó szereplé­semmel érdemesnek találtak az egyetemi tanulmányokra, amelyeket a katonai szol­gálat letöltése után kezd­hetek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi karán az elméleti matematika szakon. — A közelmúltban érkeztem vissza Finnországból, ahol — ugyancsak a magyar verseny­csapat tagjaként — a házigaz­dák, az angolok és a svédek legjobbjaival mértük össze tu­dásunkat. A harminckét diák közül én lettem az első. Boldogan mutatja a jutal­mul kapott „nyelveket beszélő” programozható mini számító­gépet, amelyen — amikor az érkezés napján letette a csa­ládi asztalra — gombnyomás­ra ez a szöveg jelent meg: „Szia! Hogy vagy?” Francia siker Ezzel azonban még koránt­sem teljes Bohus Géza idei sikereinek felsorolása. Aki fi­gyelmesen olvassa a Magyar Közlönyt az azt is láthatta, hogy az országos tanulmányi versenyt nemcsak matemati­kából nyerte meg, hanem első lett francia nyelvben is. Ritka ez az eredmény! — Hogyan történt? . — Még ceglédi kisiskolás koromban barátkozni kezdtem a nyelvvel, Garas Kálmán ta­nár úr irányításával. A gim­náziumban folytattam.-— A tavasszal egy alkalom­mal azzal áll elém a fiam — kapcsolódik be a beszélgetésbe Bohus doktor, a ceglédiek köz- tiszteletben álló körzeti orvo­sa —, hogy adjak neki ötszáz forintot. „Mire kell?” — kér­deztem „Szeretném letenni az állami nyelvvizsgát, mert most a matematika és a francia verseny között van egy pár hetem” — válaszolta, s levizs­gázott. Ismét a fiatalembert kérde­zem: — Jutott másra is idő a sok-sok tanulás mellett? — Jó beosztással kosaraz­tam az iskolában, szakkörök­re jártam, angolul tanultam, gyakori vendég voltam a Fran­cia Intézetben, úsztam, néha színházba mentem, udvarol­tam és a barátaimmal is szí­vesen együtt voltam. Bohus Géza sokoldalú ér­deklődésű fiatalember. A töb­bi tantárgyból is csupa né­gyes, ötös volt, s valószínű, nem lesz szakbarbár később sem. Kevés szavú, szemüveges fiú. Ha valaki most gratulálni szeretne neki, nem tehetné. A napokban elrepült Párizsba. Jutalomét ez a javából. A francia nyelv versenyének legjobbjai bejárják Franciaor­szágot. A szülei nyugodtan el­engedték, hiszen jól ért a gal­lok nyelvén. Tamasi Tamás Hasznos, vidám hangulatú rendezvény az ifjúsági klubok időnkénti cserebere fóruma, találkozója. Sokan vannak a meghívottak, s velük együtt az érdeklődők. A téma örök: ho­gyan lehet kellemesen, műve­lődve szórakozni, csoportosan? Hogyan lehet teret adni a ki­bontakozó tehetséget mutató amatőr mókamestereknek, já­tékvezetőknek? Hogyan lehet újabb ötletekre szert tenni, épp a cserebere folytán? A ceglédberceli művelődési ház Radnóti ifjúsági klubja a községi tanács, a járási hiva­tal művelődésügyi osztálya és a KISZ ceglédi járási bizott­sága patronálásával immár a hatodik cserebere fórumot rendezi. Megkezdték az előké­születeket, a szervezést. A na­pokban sokszorosított meghí­vók seregét vitte a posta, szer­te a járásba, megyébe, sőt a megye határain túl is. A tervek szerint augusztus 8—10-ig, három napon át tart az idei rendezvény. A klubve­zetőkkel együtt 6 személyes csoportokat várnak, szállásról gondoskodnak, s étkeztetésről is. Az eddigiektől eltérően most valamennyi részvevő if­júsági klubfeladatot is kap: önálló választékos klubfoglal­kozási programot kell összeál­lítaniuk, amelyet a fórumon mutathatnak majd be. A téma­körbe belefér az irodalom, a művészet, a politika, a zene, tudományok, sport és játék is. Az időtartamot úgy szabta a rendezőség, hogy az ne legyen több 120 percnél. A formát, módszert ki-ki tetszés szerint választhatja. A ceglédberceli VI. cserebe­re fórumra már sokan jelez­ték érkezésüket. Az egészség védelmében Segít a meggyőzés, a példa Ismeretterjesztő vöröskeresztesek Az ÉVIG ceglédi gyáregységében ebben az esztendőben kezd­ték gyártani az F—10 LK típusú barkács fúrógépet. Negyed­évenként 3 ezer darab készül belőle, alapjában véve nem drága a barkácsolóknak szánt hasznos eszköz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sok ezer tagja van a Vörös- kereszt ceglédi járási szerve­zetének, s mellettük gyakran hallatják szavukat, vagy vál­lalnak társadalmi munkát az egészség ügyét segítve mások is. A községi körzeti orvosok, védőnők, ápolónők, az ifjúsá­gi vöröskeresztesek minden­napi munkájuk során segítik a tervek valóra váltását. Szinte állandó feladat az egészséges életmód kialakítá­sára ösztönzés, és ezzel együtt a segítő példamutatás. A he­lyes táplálkozási szokásokat, a személyi higiéné iránti igényt is ide lehet sorolni. A káros szenvedélyek, főként az alko­holizmus elleni küzdelem a vöröskereszteseknek mindig ad tennivalót. A járványos beteg­ségek elleni felkészülésből, az ehhez kapcsolódó felvilágosító munkából részt kérnek. Már­ciusban Abonyban tartottak egészségnevelési hetet, a kö­vetkezőt októberre tervezik, s a helyszín Jászkarajenő lesz. Az ipari üzemekben a mun­kahelyi ártalmak ellen igye­keznek hadat üzenni, a mező- gazdasági munkahelyeken —a járás lakói közül soknak ez ad munkát —, az általános egész­ségvédelemre törekszenek, kü­lön gondot fordítva a növény­védőszerek célszerű használa­tának propagálására, a mérge­zés elleni védekezésre. Küzde­nek felvilágosító munkával az állatról emberre terjedhető kórok ellen is. A jövőben a községekben a tisztasági moz­galom kap nagyobb lendüle­tet, új módszereket alkalmaz­nak meggyőzésre, segítség- adásra. 5 — Nagy hangsúlyt helyez­tünk a tűzvédelemmel kapcso­latos ismeretekre: Felhívtuk például a figyelmet a tűzjel- ! zés gyorsaságának biztosításá­ra, a vasút menti, érésben le­vő gabona őrzésére. A községi önkéntes tűzol­tóságok parancsnokai is részt vettek a gépszemlé­ken, később pedig ellen­őrzik az aratási munkála­tokat. Meggyőződtek arról, hogy a községi tűzoltó-felszerelések vontatására a gazdaságok je­löltek-e ki gépjárműveket? Maguk pedig az önkéntesek gyors riasztására riasztólán­cot szerveztek. Több mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben tűzvédelmi j oktatófilmet vetítettek, ezál­tal segítve a szabályok tuda- I tosulását, a veszélyhelyzetek gyorsabb felismerését. A gé­peken dolgozók tűzvédelmi felkészítése mellett fontos a határjáró mezőőrök, a szérű­felelősök kioktatása is. Mivel szélesebb körben válnak is­mertté a tűzvédelmi előírások, mind többen vigyáznak a „vö­rös kakasra”. Mégis előfor­dulnak tűzesetek. Tavaly pél­dául egy meghibásodott kom­bájnalkatrész súrlódása, egy elektromos szikra és a feltüze- sedett kipufogóra felcsavaro­dott szalma okozott tüzet. Az egyébként gyakori tűzkeletke- zési ok; a felelőtlen dohány­zás évek óta nem okozott tü­zet aratás közben. Ez mutatja a mezőgazdaságban dolgozók fokozott óvatosságát. A vona­ton utazóktól is joggal elvár­ható, hogy könnyelműen ne dobjanak ki égő csikket, do­hányt a robogó szerelvények ablakán. — Csökkenti a tűzveszélyt, ■ hogy idén kevesebben végeznek tarlóégetést, a szalmát el­égetni pedig egyenesen pazarlás lenne. Nagyobb figyelmet vesz igény­be a terményszárító berende­zések több műszakos üzemel­tetése. Várhatóan átmeneti raktározási nehézségekkel is számolniuk kell a gazdaságok­nak, mert a gabonafelvásárlás minőség szerint fog történni. A kategorizálást eldöntő labo- ; ratóriumi vizsgálatok pedig akár egy-két hetet igénybe ve­hetnek. Kocsis József alezredes sza­vaiból az aggodalom érződik ki; a munkában való helytál­lás mellett a tűzoltók megkö­vetelik a dolgozóktól a mun­kavégzés biztonságát is. Kö­zös cél minden erővel megvé­deni a termést, hogy minél I kevesebb veszteséggel kerül­jön a gabona a magtárakba. Pásztor József Ceglédbercel vendégeket vár Újból lesz cserebere fórum Belefér tudomány, művészet, játék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents