Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1980. JÜLIUS 13., VASÁRNAP Megkezdték az őszi árpa aratását Az aratás első méterei A szerző felvételei Bár a gabonatermesztés egyre iparszerűbbé válik, talán soha nem lesz hétköznapi munka, szürke rutinfeladat. Ma is különös felelőséggel, izgalmakkal jár. Már napokkal az aratás megkezdése előtt érződik ez a gépműhelyekben, az agronómia irodáiban, az udvari beszélgetések mondat- foszlányaiból. Az aratás minden évben premier. És mennyi külső tényező befolyásolja sikerét! A jégkár, a sok csapadék mellett nem elhanyagolható a szétverés veszélye sem. Az őszi árpa hajlamosabb a törésre vagy a lenyaklásra, mint az ellenál- lóbbá nemesíthető búza. Érett gabonánál előfordulhat összekeres, melynek hatására kiverődik a szem, ablakos lesz a kalász. Hosszú tehát az út, míg a vetésből sikeres telelésen ót szakszerű növényápolással jó termés lesz. A túrái Galga menti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben a héten, csütörtökön kezdődött az aratás. Délelőtt 9 órakor hagyta el a kombájnkonvoj a Harasztimajort. Szinte ünnepélyes pillanat, amikor a község végén feltűnik az erőt sugalló, kenyeret teremtő gépek sora. Gyerekek és öregek próbálják elkapni a vezetőfülkében ülő kombájnotok pillantását. Egy idős néni megkérdezi az urától: — Hát mi az ördögök ezek. — Hát mennek az árpába — válaszolja a;z, és talán felötlik benne a gondolat: hány évszázada jelenti a gabona millióknak az életet, a kenyérkét. Galgahévíz és Túra határában csaknem 1700 hektáron vetettek gabonát a turaiak. Ami mintegy húszmillió forintot képvisel. Áts Etele javítási ágazatvezető elmondta, a gabonatáblákról olyan nagy termés érkezik be naponta, mint még soha. A betakarítás teljesen gépesítve van. Jelentős előny, hogy itt nincs any- nyi gépkapcsolat, mint mondjuk a borsónál. Az aratás technológiája a kombájnra és a szállító járművekre alapozódik. A tavalyihoz képest Túrán erősödött a géppark. Vásároltak egy hatvan tonna napi teljesítményű új arató-cséplő gépet. A tipizálási program részeként egy kombájnt átadtak a vácszentlászlóiaknaik, egy gyengébbet pedig átállítottak magborsó-betakarításhoz. Az egységesebb gépparknak könnyebb a karbantartása, s egyébként is ütőképesebb. A mindenkori munka színhelyén műhelykocsi áll, egy vezető szerelővel, egy hegesztővel és két szerelővel. Nélkülözhetetlen a tartozékkocsd és a tartalék traktoros, aki többek között tűzvédelmi feladatokat is teljesít. Tíz óra körül érkezett a kilenc kombájn Galgahévíz északi határába, a Tófalusi major fölé. Az aratás helyszíni irányítása Darnyik Antal feladata. Az utolsó megbeszélés után fél 11-kor indult az első gép, a Gólya István által vezetett SZK 5-ös a napsütésben aranyló táblába. Egészen pontosan az M—5 jelű táblában kezdődött az aratás a túrái termelőszövetkezetben. Itt és az M—4-esen található a gazdaság összes őszi árpája, 240 hektáron. Amint az első sáv megnyílt a táblán, Darnyik Antalhoz fordultam: — Ugye, ez már a nyár betetőzése. — Igen, nagyon szép munkafolyamat ez, talán éppen azért, mert nehéz. A munka a délutáni, késő délutáni órákban halad a legjobban, ember és gép ekkor nyújtja a legnagyobb teljesítményt. Jó termést, fiel(.táronként ötven mázsát várunk az őszi árpától. Az első után hamarosan táblába álltak a többiek is, Tordas József, Tóth Mihály, Fekete Sándor, Bankó Ernő, Molnár Sándor, Kovács István, Ondreász András, Varjú István. Szakértelmükre nagy szükség lesz a következő hetekben. Valamennyien milliós értékekre ügyelnek, milliós értéket takarítanak be. Az utolsó megbeszélés B. G. Íróasztal és gidagyógyítás Lehet, hogy kinévetsz vagy sajnálkozol rajtam, de szerintem nagyon jó dolog nekünk ez a szakmai gyakorlat. Bár a szerződésemben negyvenórás munkahetet írtak elő, öt napra elosztva, ha nem jöttek volna vendégeim, talán még szabad szombaton is benéztem volna a szövetkezetbe ... Feladatterv Mitől ez a pálfordulás, kérdezheted joggal, hiszen pár hete, a harmadik év utolsó vizsgái közben még azon morfondíroztam, hogyan lehetne lecsökkenteni három hétre a négyheti szakmai gyakorlatot. Ezekkel a mondatokkal kezdtem hosszú levelemet a Dél-Alföldön gyakorlatozó évfolyamtársamhoz. És talán ez a természetes. Májusban még úgy gondoltuk, csonka lesz a nyári vakációnk. Most viszont a négy egyetemi évet tekinteném szegényebbnek szakmai gyakorlat nélkül. Jól sejtettük Budapesten, a Dimitrov téren, hogy kevés lesz az egyetem falai közt eltöltött négy esztendő a szakma elsajátításához. Munkába állásunkkor ezért különösen hálásak leszünk egy jól sikerült gyakorlat tapas_ztalataiért. Az évközi egy-kétnapos csoportkirándulások kirakatüzemek napfényes oldalaira kevés a későbbiekben felhasználható tapasztalatot nyújtanak. A szakmai gyakorlat pedig nem más, mint a majdani munkába állás tét nélküli próbája. Tevékenységünk nem munka, hanem egyszerűen fogalmazva: ellesés. Talán nincs is olyan közöttünk, aki megelégszik azzal, hogy beül a kölcsönkapott íróasztal mellé és eleget téve az egyetemen kigondolt feladattervének, négy héten keresztül csak írja az adatokat és osztja, szorozza, kivetíti őket. Ismerkedés A különböző szobák, irodák, osztályok megismerése után kiállók a tsz-központ udvarára és keresem a lehetőséget egy dzsipben, Volgában, teherautóban. — Ugye kivisznek a termelésbe — kérdezem. (Hányszor nyilatkozunk a suliban, hogy nem megyünk vállalathoz dolgozni, most pedig nem tudom elképzelni, hogyan mehet valaki irányító szervhez, ha nem élt benne bizonyos ideig az értékelőállító folyamatokban.) — Gyere csak, van hely — mondják a járművek vezetői. S milyen jó, ha a következő alkalomkor már hívják az embert. Ha a gépesítés ökonómiai kérdéseiről kell diplomamunkát írni, az első feladat a gépek megismerése. Indulunk a gépállomásra, a borsó- és gabonatáblákra. A növényvédő helikoptert talán csak a másik szövetkezetben érjük utol. Máskor: fiatal ágazatvezető és a vakációban dolgozó diák éppen a kecsketelepre indul. Örömmel csatlakozom hozzájuk, hiszen már kezdett bánMagyarok Afrikában Szövetkezetalapítás Beninben A fejlődő országok körében terjed a saját mezőgazdaságuk fontosságának felismerése, amely a különböző fejlesztési programokban is megnyilvánul. Magyarország is kész tapasztalatainak átadására. Egyik ilyen hírvivője volt a hazai szövetkezeti tapasztalatoknak Kiss Ferenc, az Agrár- tudományi Egyetem tudományos segédmunkatársa, aki Beninben alapított modern szövetkezetét. Így beszél útjáról: — A’ tavasszal három hétig voltam ebben a rokonszenves, haladó országban. Rendkívül széles körű feladatkomplexummal bíztak meg. Többek között azzal is, hogy minimális esélyekkel egy modern szövetkezetét létesítsünk valamelyik megyében. — Kikkel tárgyaltak odakinn? Isaszegen sokat fáradoznak a ! tömegsporthoz nélkülözhetet- | len létesítmények megteremtésén. A tanács és a lakosság összefogásával, társadalmi munkával öt kispályát építettek, amelyeken 9—11 csapat játszik évről évre bajnoki rendszerben. Az idén megszervezték a női kézilabdacsapatot, amelyet a járási bajnokságban indítottak. Nekik is jutott a társadalmi munkából, hiszen a sporttelepen levő pályájukat szélesíteni és hosszabbítani kellett. — Hivatalosan Filippe Akpo mezőgazdasági miniszterrel. De a sorban szerepelt pálmatermesztési felelős, elefántcsontparti cirokszakértő, valamint a szovjet szójatermesztés népszerűsítésével foglalkozó katolikus misszió. De találkoztam volt iskolatársammal, Gregoireval is, aki a hat megye közül az egyiknek kutatási-fejlesztési felelőse. — És milyen eredményekre jutottak? — Mindenekelőtt kapcsolatot kezdeményeztünk a helyi nemzeti egyetem mezőgazda- sági fakultásával, megfelelő mennyiségű és minőségű adatot gyűjtöttünk, s helyet is választottunk a közös gazdaság alapításához. Piackutatással is foglalkoztunk. Ottani tárgyalópartnereink például szívesen vásárolnának tőlünk baromfikombinátokat, sőt ormarkoltak-e túl sokat az isa- szegiek? A sportkör vezetői szerint nem, hiszen támogatja őket a tanács, a pártszervezet, a községben működő gazdasági egységek, s nem utolsósorban a lakosság. így szűkösebb anyagiak birtokában is merészebben lehet tervezni. vosi műszereket, gyógyszereket is. — Magyarország az egyetlen, amely segítő kezet nyújt ennek az országnak? — Nem! Itt az egész szocialista tábor jelen van, ió szándékával. A szomszédunkban, ahol mi dolgoztunk, most kezdte meg a munkát egy 1000 hektáros gazdaság, amelyet szovjet segítséggel hoztak létre. De Románia, Bulgária és az NDK is gépesít. — Mindezek mellett nagyon keveset tudunk erről az országról. Egy pár szóval, ha leírná. — Nyugat-Afrikában a Frankofon területén fekszik, területe akkora, mint Magyarországé, ám lakossága csak harmada a miénknek. A legnagyobb városa és közigazgatási központja Kotonou, 175 ezren lakják. Az országot, amely népköztársaság, a marxista— leninista népi forradalmi párt vezeti. Érdekes, hogy a lakosságnak csaknem 90 százaléka városlakó. Hat megyére oszlik, az ország elsősorban mezőgazdasági termékeket exportál: Franciaországba. — A mezőgazdaság tehát fontos szerepet játszik az ország életében. — Természetesen! Az első pártkongresszus alkalmából leszögezték, hogy a haladó mozgalmaknak az agrárreform végrehajtásához és a szövetkezeti szervezés megvalósításához kell vezetni. Sch. L Aszódi tekézők Sikeres első félév Isaszeg Megalapozott tervek, társadalmi összefogással Nagy terveik vannak a következő 2—3 évre is, hallottuk Szentesi Sándortól, az Isa- szegi KSK elnökétől. Aszta- liteniszezőiknek nincs megfelelő terme, hol az egyik, hol a másik iskolába költöznek. Ez a jellemző különben más sportágakra is. A község tanácselnöke Gödöllő támogatását kérte, s meg is kapta. Egy lebontásra ítélt épületből azóta kitermeltek 15 ezer téglát, 3500 cserepet és 15 köbméter faanyagot. A bontás és a szállítás csaknem ezer órát vett igénybe. S kell-e mondanunk, a község lakói és sportolói önkéntes munkával végezték el ezt a feladatot is. A még nagyobb munka ezután következik. Tornatermet, klubhelyiséget tervezne^, szeretnék rendbehozni a tekepályát, de labdarúgó-, röp- és tollaslabdapályát is akarnak -építeni. Ehhez azonban feltöltési anyagra lenne szükségük, törmelékre, hogy az épületeket magasabbra helyezhessék, nehogy elöntse őket a víz. Fölmerülhet a kérdés, nem tani, hogy az állattenyésztési főágazattal még nem ismerkedtem meg. Szóhoz sem tudok jutni a helyszínen, amikor lelkes vezetőm a világ legtermészetesebb hangján szól, hogy ha már itt vagyok, segítsek a gidák gyógyításában. Egy bó- lintás és már reszelem is a desztillált vizes ampullát, életemben először, majd munkaköpenybe bújok és sorra becserkészem a párhónapos állatokat a kezeléshez. Majd megköszönöm, hogy segíthettem. Most itthon gépelem ezt a pár sort, miközben elégedetten érzem kezem jódos illatát. Az állatok gyógyítása után mostunk kezet a fertőtlenítő oldatban. Biológia Agrárközgazdásznak készülök. Ha valakinek, neki alaposan meg kell ismerkednie a termelés valamennyi folyamatával. Jobban beszéli a szabályozók, a statisztika, a gazdaságtan nyelvét, ha a technológia és a biológia nyelvén is tud legalább — olvasni. Ehhez segít a szakmai gyakorlat a túrái termelőszövetkezetben. Balázs Gusztáv Tavaly decemberben ott fejeztük be értekezésünket Ondrik II. Pállal: hogy akkor majd meglátjuk, mit hoz a tavasz! "Az Aszódi Spartacus Sport Egyesület tekeszakosztályának vezetője ugyanis fél éve arról adhatott számot, hogy versenyzőik három év leforgása alatt két bajnokságot megnyertek: előbb a járásit, azután a múlt őszön a megyeit, ennélfogva az idén a nemzeti bajnokság III. vonalában újoncként mutathatják meg oroszlánkörmeiket, vagy inkább jó érzéküket, kézügyességüket. Aszódon nem szőttek merész álmokat, hiszen abba a tizenhat csapatos NB III-as bajnoki csoportba, amelyben most már végigküzdötték a I tavaszi szezont, nem kevesebb, mint tizenkét budapesti sportegyesület versenyzőit nevezték. Ráadásul: valamennyi NB III-as csoport közül — lévén ez a fővárosban és környékén — a szakemberek szerint a legerősebb. No, de ne magyarázzuk a bizonyítványukat előre, nézzük az eredményt. — Ügy gondolom, reális célként tűztük ki, hogy az első évben megpróbálunk megkapaszkodni a nemzeti bajnokság harmadik vonalában — mondja a szakosztályvezető. — A tavaszon tíz pont begyűjtését terveztük, ezt két ponttal túlteljesítettük, s csak rosszabb játszmaarányunkkal szorultunk a tizenötödik helyre. Előttünk három csapatnak ugyanennyi pontja van. így tehát látok lehetőséget az előbbre lépésre az ősszel. Ugyanakkor azt is elmondhatom, hogy nemcsak a tizenkét pont megszerzésével hívtuk fel magunkra a figyelmet, versenyzőink sportszerű magatartását is megemlítették az ellenfelek és a szövetség vezetői. Az Aszódi Spartacusban utánanéztek, hogy az elmúlt években feljutott megyei bajnokok, nem fél év, hanem egész év alatt mindössze 4—6 pontot voltak képesek az NB Ill-ban összegyűjteni. Így hát megállapíthatjuk, hogy valami titkuk, plusz adottságuk lehet a tekében az aszódiaknak, erre építve valóban megvalósíthatják minimális tervüket, s ősszel kiharcolhatják a bentmaradást. Hogy azután edzőjük, és szakosztályvezetőjük újra azt mondhassa: a többit majd meglátjuk! Ami mindenképpen kell, az a további szorgalom. Eddig nem volt belőle hiány. A szakértelemből, a csapat munkájának irányításából meg éppenséggel nem, hiszen edzőjük az a Kiss Pál, aki évekkel ezelőtt a magyar tekeválogatott vezetője volt, s aki ma is a tekeszövetség szaktanácsadója. Aszódd tanítványai a nyáron sem dobják sutba a tekegolyót: lényegében edzésben maradnak, és két barátságos mérkőzést is beiktatták programjukba. Július 18-án az NB III-as Vegyterv, 25-én az NB II-es Ikarusszal mérik össze erejüket. Hasonló próbának már ki tették őket az idén: az Egri Spartacus azonos nevű kupájáért egyebek közt az NB I-es BKV Előrével, az Ózdi Kohásszal, és az NB II-es Honvéd Gyulai SE-vel küzdöttek, s ez utóbbit sikerült lekörözniük. — Kik voltak a csapat erősségei a tavaszon? — Általában mindenkivel elégedett vagyok, de ha mégis muszáj kiemelni a sikeresebbeket, hadd mondjam el, hogy különösen jól szerepelt Búzás László, Kiss Sándor és Gyebnár Sándor, akik a háromszáz dobásos házibajnokságban is az élen végeztek, de kitűnt még a bajnokságban Gyebnár Zoltán és Juhász József is. De mondom: annak örülünk a legjobban, hogy a csapat NB Ill-ban nyújtott tavaszi szereplése kivívta a budapesti tekeszövetség szakembereinek elismerését. F. I. Úttörővasút Harminc építő Tart még a börzsönyi úttö- rövasút építkezése, amelyen a KISZ megyei felhívására fiataljaink, az elmúlt évihez hasonlóan, az idén is részt vesznek. Pénteken, a KISZ járási bizottsága szervezésében három napra, harmincán utaztak az építkezéshez. Együtt dolgoznak ott a bolgár testvérszervezet fiataljaival, s minden bizonynyal a munka után a kulturális. a szórakoztató programokból is kiveszik részüket — a verőcemarosi KISZ-táborban.
