Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
2 xMiiap 1980. JÜLIUS 13., VASÁRNAP Ä hét kérdései Felgyorsult Az új bécsi javaslat - Giscard az NSZK-ban A Carter-Hua találkozó - Veszélyek Libanonban Szovjet küldöttség az osztrák államelnöknél A világ számos pontján zajlanak egy időben fontos fejlemények, s a héten is erőteljesen rajzolódott ki a küzdelem azok között, akik az enyhülés vívmányai ellen törnek és azok között, akik új erőfeszítéseket tesznek a hidegháborús elemek elszigetelésére. A hét egyik legfontosabb eseménye az az indiai bejelentés volt, amellyel o világ második legnagyobb lélekszámú országának kormánya elismerte a népi Kambodzsát. Súlyos csapás volt ez a hidegháborús körökre, amelyek szeretnék a világpolitikai porondról kizárni a Pol Pót rendszer véres uralmát megdöntött és a széles népi támogatást élvező phnom-penhi vezetést Várható, hogy az Indiai döntés láncreakciót szül, s más el nem kötelezett államok is követik a delhi kormányzat példáját. MILYEN HATÁRT KELTETT A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÜJ BÉCSI JAVAS * 1 LATA?_______________ 1 A közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről tárgyaló bécsi értekezlet immár a 243. plenáris ülését tartotta meg a héten. Ezen hangzott el a Varsói Szerződés országainak új javaslata. Eszerint a szocialista közösség Bécsben tárgyaló államai készek árra, hogy Közép- Európában a szovjet erőket 20 ezer jövel csökkentsék, ha viszonzásul az itt állomásozó amerikai csapatokat 13 ezer fővel csökkentik. ; Ezzel a javaslattal a szocialista országok küldöttségei ismét tanújelét adták, hogy milyen őszintén törekednek a megegyezésre. Bár Közép- Európábah katonai egyensúly van a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erőiben és fegyverzetében, a nyugati hatalmak mégis, amióta csak a bécsi tárgyalások megkezdődtek, egyoldalú követelésekkel léptek fel. Irreálisan nagyobb csökkentést kívántak a Varsói Szerződés oldalán, saját korlátozó intézkedéseiket viszont a minimálisra próbálták visszaszorítani. Világos, hogy ilyen, az erőegyensúlyt teljesen felborító megállapodást, a szocialista közösség küldöttségei nem írhatnak alá, s ezért a tárgyalások jó ideje egyhelyben topognak. A Szovjetunió, hogy új lendületet adjon a megbeszéléseknek, korábban már egyoldalú lépést jelentett be: 20 ezer fővel csökkenti az NDK- ban állomásozó csapatainak létszámát. Ez a csapatkivonás már folyamatban van. A bécsi tárgyalások azonban ennek ellenére sem kerültek ki a zsákutcából. Ezért most a szocialista országok ismét tovább lépnek, s kétségtelen, hogy új javaslatuknak nagy hatása lesz a NATO-országok közvéleményére. Hiszen a Varsói Szerződés államai bizonyítékot adnak arra, hogy egészen addig a pontig, ami még nem fenyegeti a kialakult erőegyensúlyt, készek nyugati észrevételeket is figyelembe venni, csakhogy könnyebbé váljon az út a megegyezés felé, Csakhogy most már a Nyugatnak is lépnie kellene, s az egyetlen logikus döntés az lehetne, hogy elfogadják az új szocialista javaslatot. Sajnos, erre a jelek szerint egyelőre aligha lehet számítani. A NATO szóvivője ugyan kijelentette, hogy a javaslat „minden aspektusát” gondosan tanulmányozni fogják, de máris „fenntartásokat” hangoztatott. így azt állította, hogy a Varsói Szerződés országainak indítványa „nem elég átfogó”. S ezen túl ismét megkérdőjelezte azokat a számokat, amelyeket a tárgyalások korábbi szakaszában a Közép-Európában állomásozó fegyveres erőkről benyújtottak. Vagyis: a csökkentés megvitatása helyett ismét visszakanyarodnak ahhoz a témához, amely jóideje akadályozója a további érdemi munkának: egyáltalán mekkora létszámú csapatok vannak ebben a közép-európai térségben... MI AZ EREDMÉNYE GISCARD NSZK-BELi látogatásának? ____________ A francia elnök utazása azért keltett különleges figyelmet, mert mind ő, mind a bonni kancellár a közelmúltban tárgyalást folytatott Leonyid Brezsnyevvel. A két nyugati államférfi mostani megbeszéléseinek középpontjában a szovjet vezetőkkel való tárgyalásaik értékelése állt. Mint lapkommentárokból kitűnik: egyetértettek abban, hogy a Kelet és Nyugat közötti párbeszédet folytatni kell, s hogy fel kell kutatni azokat a lehetőségeket, hogy a középhatótávolságú atomfegyvereket bevonják a korlátozás hatályába. Ennek, mint ismeretes, akadályozója jelenleg, hogy a SALT—II. szerződést még nem ratifikálták és így nem kezdődhettek el a SALT—III. tárgyalások, amelyek ezekre a fegyvertípusokra is kiterjednek. Schmidt látogatásakor szovjet részről közölték: hajlandóak a tárgyalásokat megkezdeni, de egyezmény a középhatótávolságú rakéták ügyében csak akkor jöhet létre, ha már az előző lépcsőfokon túljutottak: azaz az interkontinentális atomfegyverek korlátozását előíró SALT —II. szerződést az amerikai törvényhozás már ratifikálta. A francia és nyugatnémet vezetőknek az az alapvető problémájuk, hogy egyrészt szükségesnek tartják nyomatékosan hangsúlyozni mindenkori „atlanti hűségüket” és azt, hogy megbízható szövetségesei az Egyesült Államoknak, ugyanakkor kijelentik viszont, hogy megvannak „sajátos érdekeik” is. Ez földrajzi fekvésükből, gazdasági szükségszerűségükből ered — mint hangoztatják — s eltérő hagyományaikból. Ezek iránt több megértést várnak Washingtontól. Az amerikai politika vezetői viszont gyanakvással figyelik — minden hűségnyilatkozat ellenére — két fontos európai szövetségesük különmegbeszéléseit a Szovjetunióval, s a Fehér Ház még mindig érezteti ingerültségét Giscard és Schmidt legmagasabb szintű varsói, illetve moszkvai tárgyalásai miatt. Az Egyesült Államokban kedvezőtlen sajtóvisszhangot keltett Giscardnak, a bonni díszvacsorán elhangzott kijelentése, amely szerint Nyu- gat-Európának vissza kell szereznie „hagyományos szerepét” a világpolitika kialakításában. E nagyobb önállóságra való törekvés hangoztatása mellett a francia elnök sietett egyébként megújítani elkötelezettségét a NATO-politika mellett. Mégis Washingtonban joggal érezték ki e szavakból sürgetést, hogy a Fehér Háznak az elnökválasztás évében is — amikor pedig hagyományosan megbénul az amerikai külpolitika —, tennie kell valamit, hoev a Franciaország és NSZK számára oly rendkívül fontos tárgyalások Moszkvával meginduljanak a középhatósugarú rakétákról. A nyugati sajtó egy része így összegezte a Giscard— Schmidt találkozó eredményét: a két NATO-ország vezetője Washingtonhoz fordul: mi megtörtük a jeget, s a párbeszéd útja újra szabaddá vált, az Egyesült Államokon a sor, hogy éljen a lehetőséggel. Éppen ezért mind Párizsban, mind Bonnban egyetértéssel fogadták a hírt arról, hogy Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet tanácskozott Warren Cristopher amerikai külügyminiszter-helyettessel. A találkozót amerikai részről kérték, hogy „első kézből” ismerhessék meg a szovjet nézeteket a közép- hatótávolságú rakéták ügyében. A megbeszélés ugyan nem terjedt túl — az értesülések szerint — a tájékozódás szintjén, de mégis megmutatja, hogy Washingtonra a NATO szövetségesei részéről olyan nyomás nehezedik a párbeszéd folytatására, hogy a Fehér Ház teljesen nem tud kitérni azelől, hogy legalább „tájékozódó megbeszélést” tartson a szovjet nagykövettel. MIT JELENT CARTER ÉS HÜA TALÁLKOZÓJA? Carter ugyanakkor ezzel a nyomással ellentétes lépést tett a világ másik színterén. Ohira gyászszertartása volt az alkalom a Fehér Ház ura számára, hogy találkozzék Tokióban Hua Kuo-fenggel. Tárgyalásaikról hiteles tájékoztatás nem áll egyelőre rendelkezésre. A Fehér Ház szóvivője viszont rendkívüli elégedettségét hangoztatta, s érzékeltette, hogy a kínai—amerikai együttműködés szovjetellenes bázison tovább mélyül a két hatalom között. Tagadta azt, hogy bármiféle konkrét megállapodás jött volna létre Carter és Hua között. Amerikai sajtóhangokból kitűnik viszont, hogy az Egyesült Államok és Kína azonosan ítéli meg a távolkeleti helyzetet és politikájuk a jövőben „összehangoltabbá” válik a Carter—Hua találkozó „kedvező légköre” nyomán. Mindez nem is meglepő. A közelmúltban járt az Egyesült Államokban a kínai hadügyminiszter és a Pekin gnek szállítható cikkek listája mind terjedelmesebbé válik, s mind több olyan tétel szerepel közöttük, amely a kínai hadsereg céljait szolgálja. A Carter—Hua találkozó eredményei tehát károsan befolyásolják a térség biztonságának alakulását, s kétségtelenül csak fokozzák majd a kínai politika agresszivitását. MI TÖRTÉNT LIBANONBAN? Libanonban a keresztény jobboldalon belül következett be földcsuszamlás. Chamoun és Dzsemájel jobboldali fegyveresei véres összecsapásokká fajult vetélkedéséből azok a szélsőséges erők kerültek ki győztesen, amelyek saját szavaik szerint nem érik be a zavarkeltés korábbi szintjével. A keresztény jobboldal most felülkerekedett csoportjai a kormány erőszakos megdöntését tűzték ki célul. Olyan jobboldali rendszert akarnak létrehozni Libanonban, amely kiterjed az egész országra. Ugyancsak meghirdették a palesztin szabadságharcosok elleni új véres háborút, amelynek az az általuk bevallott célja, hogy „kiűzzék a palesztin erőket” Libanonból. Túl ezen, fel akarják újítani a véres fegyveres harcot a Szíriái békefenntartó érák ellen is. A libanoni erőviszonyok azonban nem kedveznek ennek a szélsőséges hatalomátvételnek. Ezért a szélsőjobboldali fegyveresek által meghirdetett háborús cselekmények — ha hozzálátnak megvalósításukhoz — újabb véres eseményeket kirobbanthatnak ugyan ebben a sokat szenvedett országban, de nem képesek megváltoztatni a jelenlegi erőviszonyokat. Ugyanakkor azonban a harcok esetleges fellángolása veszélyes helyzetet teremthet Libanonban és az egész Közel-Keleten. Hiszen Izrael — amelynek szoros kapcsolatai vannak a szélsőjobboldali libanoni körökkel — bizonyára újabb területfoglalásokra vállalkozna és a megszállt arab területeken létrehozandó új izraeli településekkel válaszolna. Árkus István Rudolf Kirchschläger osztrák államfő pénteken Bécsben fogadta az lvan Keoin, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese vezette szovjet parlamenti küldöttséget. sadalmi berendezkedésű államok közötti tárgyalások fontosságát a bizalom elmélyítésében és az enyhülési politika megóvásában. „Ausztria a maga részéről mindig kész előmozdítani a konstruktív párbeszéd folytatását” — mondotta. „Megértjük a Szovjetunió és más szocialista országok aggodalmát, amelyet a NATO újabb fegyverkezési programja keltett” — jelentette ki Kirchschläger. Leonyid Brezsnyev Giscard D’Estaing-nel és Helmut Schmidttel lezajlott találkozóiról úgy vélekedett, hogy azok Nyugat-Európa érdekeltségét bizonyítják a Szovjetunióval való tárgyalások folytatásában. „Biztosíthatom önöket — mondta az osztrák államfő —. Ausztria minden alkalmat megragad a tárgyalásokra. Ezt példázza a Varsói Szerződés tagállamaihoz fűződő jó kapcsolatunk. Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy Ausztria minden lehetőt megtesz a madridi találkozó sikeréért.” A szovjet küldöttség pénteken találkozott Bruno KreisA csütörtökön leleplezett összeesküvést követően a „forradalmi gárdisták” egyesített vezérkara és a hamadani légierő-parancsnokság a teherá. ni rádióban közzétett kommünikéjében felhívta a tartomány lakosságát, hogy leplezze le a lázadók minden mozgolódását és legyen éber, mert az ösz- szeesküvők közül többen most menekülni próbálnak. A rádió péntek este közölte, hogy az egyesített vezérkar folytatja az összeesküvésben résA vett személyek letartóztatását. A gárdisták bejelentése szerint az összeesküvők elleni fegyveres összecsapások során több összeesküvő és a kormányhoz hű légiegységek egyik katonája is életét vesztette. Pénteken a fővárostól délkeletre mintegy ezer kilométerre fekvő Kerman városáAz Egyesült Államok és más vezető nyugati államok a nemzetközi jogot és az ENSZ határozatait megsértve tevékenyen részt vesznek a Dél-afrikai Köztársaság által megszállt Namíbia természeti kincseinek kisajátításában. Erre a következtetésre jutottak a Namíbia alapvető természeti kincséről, az urániumról tartott nemzetközi értekezlet résztvevői: ismert társadalmi személyiségek, tudósok, jogászok, gazdasági szakértők. Az ENSZ-közgyúlés határozatai alapján egyetlen társaságnak és személynek sincs joga arra, hogy az ENSZ Na- míbia-tanácsának engedélye nélkül kiaknázza a namíbiai nép tulajdonában levő természeti kincseket. Ezzel szemben a kapitalista országok monopóliumai tevékenyen részt vesznek a namíbiai uránérc kiaknázásában. Az értekezlet résztvevői rámutattak arra, hogy ez a tevékenység az érintett országok kormányának tudtával és jóváhagyásával történik. ★ Az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Nagy-Bri- tannia és a Német Szövetségi Köztársaság pénteken hivatalosan bejelentette, hogy nem ky osztrák kancellárral is. Kreisky emlékeztetett rá, hogy az európai enyhülés folyamata az osztrák államszerződés megkötésével vette kezdetét. Ez a politika még világosabban íe- jezdődött ki az európai biztonNyikolaj Konsztantyinovics Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizöttság elnöke szombaton Moszkvában fogadta Faluvégi Lajost, a „Az elmúlt fél évben nagy mértékben fokozódott a népi fegyveres erők harci képessége, s ebben komoly segítséget nyújtottak a szovjet katonai szakértők és az afganisztáni kérésre az országban tartózkodó szovjet katonai csapatkonban 50 embert tartóztattak le Madani admirális egykori elnökjelölt hívei közül. A letartóztatottak között van Mo- zafar Baghai, az iráni munkások néppártjának volt vezetője is. Ugyancsak a teheráni rádió bejelentése szerint két ellenforradalmár, illetve egy kurd nemzetiségű milicista vesztette életét és három másik megsebesült a Szanandadzsban lezajlott összetűzés során. ★ A jelenleg a zürichi kórházban fekvő, pénteken szabadon bocsátott amerikai alkonzult megoperálják — közölte a svájci televízió. Az alkonzul, akivel Carter elnök is folytatott telefonbeszélgetést, orvosi vélemény szerint pszichológiai bántalmakban nem szenved. A műtét során agyából egy vérömlenyt távolítanak el. ismeri el a Dél-afrikai Köztársaság által Namíbiában létrehozott „miniszteri tanácsot”. Mint az öt ország rámutatott, a bábkormány létrehozása nem járul hozzá a namíbiai kérdés törvényes rendezéA BOLGÁR—TÖRÖK KAPCSOLATOK az utóbbi években kedvezően fejlődnek, s mindkét országnak eltökélt szándéka az együttműködés továbbfejlesztése a közlekedés és a szállítás, a tudomány, a kultúra, a sport és az idegenforgalom területén — állapítja meg többek között a bolgár—török közös közlemény, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Szófiában Hay- rerttin Erkmen török külügyminiszter hivatalos bulgáriai látogatásáról. ARVO AALTO, a Finn Kommunista Párt főtitkára, aki a finn kormány tagjaként tartózkodik Jugoszláviában, pénteken találkozott Dusán Dragoszavaccal, a JKSZ KB Elnökségének titkárával. Megbeszélésükön nemzetközi kérkezlet záródokumentumában. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy az enyhülés politikáját konkrét tettekkel kell erősíteni, különösen most, amikor ezt a politikát komoly veszély fenyegeti” — hangoztatta. Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét és megbeszélést folytatott vele az 1981—1985. évi tervidőszak gazdasági kérdéseiről. tingensek” — jelentette ki Kabulban újságírók előtt Mohammad Ráfi, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere. A sajtó képviselőivel lezajlott találkozót a moszkvai Pravda szombati száma ismerteti. A miniszter emlékeztetett rá, hogy amerikai, kínai és más nyugati titkosszolgálatok kiképzett fegyveres ellenforradalmi bandákat, diverzáns kémcsoportokat dobnak át Afganisztánba — lényegében külső fegyveres intervenció folyik az ország ellen. „Hadseregünk, a lakosság aktív támogatásával, komoly veszteségeket okozott ezeknek a bandáknak. A jelenlegi helyZet olyan — mondotta a miniszter —, hogy lehetővé vált a szovjet csapatok néhány egységének hazatérése.” Ráfi a továbbiakban elmondta, hogy a bandák és & diverzáns csoportok, amelyek elszigetelten és nem nagy erőt képviselve folytatják akcióikat; a terrort, a lakosság megfélemlítését és az éjszakai felforgatást választották alapvető harci módszerül. Megkísérlik lerombolni a hidakat és az utakat, mecseteket és iskolákat gyújtanak fel. Emiatt Kabulban és más városokban — bár mostanában már lényegesen csökkentve — fennmaradt a kijárási tilalom. séhez, csak bonyolítja a térség helyzetét. Az öt nyugati állam nem ismeri el az 1978-ban pretoriai „segédlettel” megtartott törvénytelen választások nyomán megalakult nemzetgyűlést sem. dásekről, mindenekelőtt a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről volt szó. AZ ETIÓPIÁI KÜLÖNLEGES KATONAI TÖRVÉNYSZÉK az etiópiai forradalom, az ország nemzeti egysége és szuverenitása elleni bűncselekmény vádjával halálraítélté etiópiai minisztériumok és hivatalok négy volt vezető tisztségviselőjét. A LIBANONI NEMZETI LIBERÁLIS PÁRT vezetője pénteken kijelentette: egy keresztény front létrehozását vizsgálják Libanonban, hogy szembeszállhassanak a szélső- jobboldali falangista párt hegemóniájával. Állásfoglalására a volt köztársasági elnökkel, Szuliman Frangiéval való találkozását megelőzően került sor. A találkozón Kircnschläger , hangoztatta a különböző tar- j sági és együttműködési érteNyibolaj Bajbakov fogadta Faluvégi Lajost Üldözik az iráni menekülő Ä vezető tőkés államok részi nesznek Namíbia gazdasági kifosztásában A nemzetvédelmi miniszter knbuli sajtóértekezlete A támogatással fokozódott az afgán hadsereg ereje CSAK RÖVIDEN...
