Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

Aratás után bántják a tarlót Virágzik a napraforgó, érik a repce AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Ara 1.60 forint 1980. JÚLIUS 13., VASÁRNAP Ma: A társadalom igényei szerint Balogh László, a Pest me­gyei pártbizottság titkára elemzi a Pest környéki terme­lőszövetkezetek fejlődésének tapasztalatait (3. oldal) História egy polipmarkolóról Valkó Béla annak járt utána, mi lett a szabadalom sorsa (6. oldal) Érdemes volt hinni az újban Alacs B. Tamás cikke a környezetvédelem egyik fon­tos részfeladatáról (7. oldal) Majd leomlik az a viskó Kriszt György Írása egy kislányról, aki mégis révbe jut (8. oldal) Hivatalos látogatókra Holnap hazánkba érkezik a jugoszláv kormányfő Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására július 14-én, hétfőn, hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke. A jugoszláv kormányfő a legmagasabb rangú vendég dé­li szomszédainktól, aki Joszif Broz Tito halála óta hivata­los látogatásra Magyarország­ra jön. Felújítás az Izzóban Immár hagyomány, hogy legnagyobb iparvállalataink nyáron egy-két hetes időtar­tamra „szabadságra mennek”. Ennek oka, hogy az általános karbantartási és felújítási munkálatokat, a nagy értékű berendezések ellenőrzését eb­ben az időszakban végzik el a szakemberek. Hétfőtől az Egyesült Izzó budapesti törzs­gyárában. szünetel a munka két hétig, a vidéki telephe­lyeken rövidebb ideig. A fő­városi üzemekben ugyanis ezúttal nemcsak a szokásos karbantartásokat végzik el, hanem egy ideig szüneteltetik az áramellátást, mert felállít­ják az új tíz kilovoltos transz­formátor-állomást. Felgyorsultak a mezei mun­kák a Pest megyei gazdasá­gokban. A nyárias meleg, a tartós napsütés megtette ha­tását: erőteljes növekedésnek indultak a kapásnövényék, tempósabbá vált ai érés. Sok­felé virágzik az aranysárga napraforgó, és a hét végén a repcébe is belekóstolnak a gé­pek. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán kapott tájékoz­tató szerint, az őszi árpá­nak péntekig a felét aratták le, illetve csépelték el. Ez egyben azt jelenti: hétfő-kedd- re már valamennyi árpater- mesztő gazdaságban védett helyre, a magtárakba kerül a szem. Javában folyik a renden, boglyákban vagy bálákban le­vő skalma összegyűjtése: ez- idáig a tarlók egyharmadáról távolították el e fontos mellék- terméket. A munka, amelynek elvégzése mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek érdeke, azért is sürgető, mert csak ezt követőleg mun­kálható el a talaj a másod­vetésű növények számára. A mostani csapadékos időjárás mindenesetre ideális feltétele­ket nyújt a föld újbóli hasz­nosítására. Ä gazdaságokban ezidőtájt a legtöbb gépet az aratáson kí­vül a lucernabetakarítás köti' le, amely megfelelő ütemben halad. A gazdaságosság és a jó minőség szempontjait egy­aránt érvényre juttatni akaró A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság 70 hektáros tábláján aratják a borsót Halmágyi Péter felvétele Sz ntenúre határában, az Óbuda Termelőszövetkezet földjein befejezték a lucerna kaszálását. A rendsorozó gép a kiszáradt takarmányt bálá- záshoz készíti elő Bozsán Péter felvétele Á vsssufasokat kösx&nfjisk Tisztavatás a fővárosban Minden E zekben a napokban úgy másfél-két millió ma­gyar nyaral, tölti több­nyire jól megérdemelt, ala­posan megszolgált szabad­ságát. Magasnak, talán túl­zottnak tűnhet ez a szám, pedig aligha jár messze az igazságtól. Sok ez a két­millió akkor is, ha ma már szerencsére szép számmal akad közöttük a gyerek és a magas kort makkegész­ségesen megélő nyugdíjas, akik nyáron akkor és csak annyit dolgoznak, ameny- nyit és ahogyan azt a ked­vük tartja. De ha rájuk is gondolunk, akkor is igaz, hogy a nyár derekán egy­szerre minden ötödik-ha­todik munkatársunk, kollé­gánk van távol. Gazda nél­kül marad az esztergagép, üres az íróasztal melletti szék, kevesebb a gépkocsi- vezető és a bányász. Sza­badságra ment az ország egyötöde. Az adat riasztó. Megen­gedhetjük-e magunknak, hogy egyszerre sz'esztázzon ennyi ember, amikor újabb és újabb terheket ró ránk a világgazdaság, amikor az emelkedő olaj- szén-, koksz- és gázszámlát csak egyre több és egyre jobb magyar áruval lehet ki­egyenlíteni. Nem felelőt­len-e az a gazdasági veze­tő. aki engedi megfogyat­kozni a gyár népét, aki nem gondol az eltűnő munkás- k^pkre? M előtt még bárkit is megfeddnánk az előre­látás hiányáért, szö­gezzük le: se Pest megyé­ben, se máshol nem akad olyan igazgató, művezető, aki ne gondolna jó előre a megüresedő munkapadok­ra*, s márciusban, április­ban elfogadna olyan sza­badságolási tervet, misze­rint mindenki a kánikulai hónapokban hagvja el a helyét. A tervekben akkor ilyesmiről szó sincs. Csak­hogy akinek már tavasszal engedélyezték, miért ne menne el júliusban, mit te­gyen, aki váratlanul éppen most jutott beutalóhoz, mit csináljanak azokkal, akik­nél énpen most van óvodai szünet, akiknek iskolás ko­rú csemetéjét mégsem vál­lalta el nagvmama, ahova Amerikából éppen most ér­kezett meg a testvér, ahol a természet különös sze­szélye folytán egyszerre érik be a kertben a málna, a ribizli, a földi eper? S zabadságolási terveink minden évben felbo­rulnak. S hogy a gon­dok még súlyosabbak le­gyenek, még azok közül is sokan éppen most, ebben a jó időben betegednek meg, akik már tavasszal kivették a szabadságot. Időnként ép­pen a nyár közepén üti fel a fejét kisebbfajta járvány a Váci Kötöttárugyárban és az Izzóban vagy éppen a Galga vidéki üzemekben. A gazdasági vezetők kö­rében még sincs különö­sebb riadalom. A tapaszta­latok s a sokéves statiszti­kák bizonyítják, hogy a Mechanikai Művekben, a PEVDI-ben, a Csepel Autó­gyárban s a -legtöbb megyei üzemben nyáron, a nagy szabadságok ellenére sem esik vissza a termelés. Sőt ha az adatokat összehason­lítjuk, általában az derül ki, hogy nem ilyenkor van az üzem, a műhely mély­ponton, hanem januárban, februárban, amikor szinte senki sem hiányzik. A talány magyarázata természetesen ez esetben is sokrétű és összetett, de a végeredmény mégiscsak az, hogy év elején többen ke­vesebbet, a nyár derekán kevesebben többet termel­nek. Ilyenkor valahogy mindenki, aki él és mozog, hajt — mondván, valami­kor csak le kell dolgozniaz év elején keletkezett hát­rányt. Sok a távollevő, de a szalag ilyenkor sem áll­hat meg, s mindenki, aki bent van, rádob még egy lapáttal: presztízsből kolle­gialitásból. „Ma te, holnap én vagyok szabadságon. Ma én dolgozom helyetted, hol­nap te pótolsz engem." A segíteni akarás, a betyárbecsület, a csakazértis munka tiszteletre méltó, becsülen­dő jellemvonás. Milyen jó is lenne, ha e nemes embe­ri erényt nemcsak július­ban, hanem januártól de­cemberig gyakorolhatnánk. De kinek van annyi sza­badsága? Csillák András Szombaton folytatódott a 30. vasutasnap ünnepségsoro­zata. A fővárosban a Déli pá­lyaudvar két rendezvény szín­helye is volt. Az utascsarnokban megnyi­tották a vasutasfiatalok III. országos alkotó ifjúság pá­lyázatának kiállítását, ame­lyen a legsikerültebb pálya­munkákat, 120 ifjú szakem­bernek a vasút technikai és technológiai fejlesztését, a for­galom javítását, a központi szállítás korszerűsítését segítő berendezéseit, műszereit, va­lamint javaslatait, tanulmá­nyait, szakdolgozatait mutat­ják be nemcsak a vasutasok­nak, hanem a közönségnek is. A négyezer forintos fődíjat Tóth Gyula, a Távközlési és Biztosítóberendezési Központi Főnökség dolgozója nyerte el. Többek között különdíjat ka­pott — a hobbi kategóriában — három szobráért Czinege István, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemének dolgozó­ja is. A pályaudvar előtti fellobo­gózott kerengőben tartbtták a hagyományos tisztavató ün­nepséget, amelyen az új tisz­tek családtagjain, a közleke­dés, a MÁV vezetőin kívül megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője és Koszo­rús Ferenc, a Vasutasok Szak- szervezetének főtitkára is. A MÁV tiszti tanfolyam hall­gatóinak, az úttörővasutasok­nak és a jubileumi szakasznak, a 30 éve végzett tiszteknek látványos díszíelvonulása után avatóbeszédében Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója a vas­utas hivatásról, a vasutas munka szépségeiről és nehéz­ségeiről, a vasút 136 ezres kol­lektívája felelősségteljes mun­kájának eredményeiről, a fon­tos közlekedési ágazat fejlesz­téséről, gondjairól, feladatairól szólt. Árra kérte az új tiszte­ket, hogy munkájukkal érde­meljék ki azt a megbecsülést, amelyet a vasutas nemzedékek korábban megszereztek. A vasutas tisZtképző most végzett 195 növendéke — köz­tük 71 nő — tett ünnepélyes fogadalmat a MÁV vezérigaz­gatójának, aki a jelölteket tisztté avatta és az ünnepség után díszebédet adott tisztele­tükre. Vidékén, a MÁV területi igazgatóságain, csomópontjain és a nagyobb állomásokon is ünnepségen köszöntötték a vasutasnapot. termelők kombinálják a ha­gyományos és olcsó szénaké­szítést, a nála biztonságosabb granulátum-mesterséges szem­csés szárítmány-gyártással. A megyében a hét végéig 7600 hektár lucernát kaszáltak le, immár másodízben. Sajnos, a tavalyinál gyengébben sikerült a magfogás, amit később meg kell ismételni. A kudarc, a hűvös és párás időjárással magyarázható. Az előrejelzések szerint a búza aratása a jövő héten ve­szi kezdetét: továbbra is ígé­retesen szép termésekre van kilátás. A szakemberek attól tartanak, az idei nyáron — a nagyobb hozamok és a meg­dőlés miatt — gyakrabban tö­rik majd a kombájnok kasza- szerkezete. Mivel ebből a részegységből csak éppen any- nyival rendelkeznek a szö- vétkezeték, amennyi az indu­láshoz szükséges, sajnos szá­mítani lehet és kell a megye kombájnparkja egy részének kiesésére. (Átlagos évjáratban a kaszáknak mintegy a fele megy tönkre!) Célszerű lenne tehát, ha az illetékes Agroker- vállalatok még a kampány megindulása előtt gondoskodnának az SZK—5 és az NDK arató­cséplőgépek említett alkatré­szei pótlólagos beszerzéséről. A zöldség- és gyümölcs­frontról kapott jelentések ar­ról számolnak be, a Pest me­gyei Zöldért Vállalat naponta 6—700 mázsa korai burgonyát vesz át a gazdaságoktól. A legnagyobb szállítóik között nyilvántartott alsónémedi szakszövetke­zetben szedik a burgonyát. Sietnek, mert a helyére köz­vetlenül a betakarítás után, karfiol- és káposztapalántákat ültetnek. A szabadföldi paprika — • három hetes késés következté­ben — még jó ideig várat ma­gára. Egyelőre csupán a vi­szonylag költségesebben elő­állítható, hajtatott, vagyis fó­lia alatt nevelt paprika érik. Az áru a legnagyobb meny- nyiségben Zsámbokról és SZentlőrinckátóról, a fóliás községekből indul a főváros és a megye piacaira. A málna- és a ribizliszezon most indult meg. A termések közepesek. A fóti Béke Tsz- ben az idén először speciális rázógépekkcl szüretelik majd az illatos gyü­mölcs egy részét. V. B. MMOOSZ-küldöttgyűlés Öt év munkájának mérlege Portáldaru Líbiának A Magyar Hajó- és Darugyárban elkészült az első líbiai kikötői portáldaru. Ezen a darutípuson új szerkezeti meg­oldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mint­egy hatvan százalékát már a gyárban elvégezhetik. Ebből a darutípusból tizennyolc darabot szállítanak majd a líbiai Xripoli kikötő részére. Mintegy 45 ezer tagot szám­lál a Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Pest megyében. Százhetven szakszervezeti tisztségviselő részvételével teg. nap délelőtt tartották kül­döttgyűlésüket Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kultúrter­mében. A meghívott vendégek között helyet foglalt dr. Lach- mann Gáborné, a MEDOSZ központi vezetőségének tit­kára, Varga István, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának titkára, valamint dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osz­tályvezetője és dr. Csáky Csa­ba, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület ügyvezető tit­kára. Major Péter, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára beszámolójában egyebek között arról szólt, hogy sokat ja­vult az utóbbi években a gaz­dálkodást, termelést segítő munka. Bizonyítéka ennek az is, hogy a gyakori változékony és mostoha időjárás ellenére a megye gazdaságai, termelő- szövetkezetei szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. A mezőgazdaságban dolgo­zók körében is megnőtt a szakszervezeti munka szerepe, az utóbbi Öt évben szinte megduplázódott a szakszerve­zeti tagság száma. Ez már ön­magában hordozza a megnö­vekedett « feladatokat is. At utóbbi öt esztendőben különös gonddal javitották a dolgozók élet- és munkakörülményeit, nagy ütemben halad a telje­sítmény szerinti bérezés kiala­kítása. Növelni kell az üze­mi demokrácia szerepét, egyes területeken még a vezetők fi­gyelmen kívül hagyják a szakszervezeti bizottságok jog­körét, s fontos kérdésekben nem kérik ki véleményét. Az előadást vita követte, ennek összefoglalása után Ma­jor Péter ismertette a ME­DOSZ XXV. kongresszusára továbbítandó javaslatokat. Ez­után megválasztották a me­gyei bizottság elnökét, tit­kárát, tagjait, valamint 37 küldöttet a MEDOSZ kong­resszusára. A bizottság elnöke Vígh László, az Állattenyész­tési és Takarmányozási Ku­tató Intézet osztályvezetője, titkára ismét Major Péter lett. Sz. M. KOZELET Gordon, Richardson, az Angol Központi Bank (Bank of England) kormányzója, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meg­hívására tartózkodott hazánk­ban, szombaton elutazott Bu­dapestről. Budapesti tartózko­dása során tárgyalást folytatott a Magyar Nemzeti Bank ve­zetőivel a két bank kapcsola­tait érintő pénzügyi kérdések­ről. A vedéget fogadta Lázár György, a Minisztertanács el­nöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents