Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM 1980. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Továbbképzésen a járás ifjúkommunistái Hasznos eszmecsere volt Fiatalok fóruma a KISZ-iskolán Közművelődés a HAGY-ban Egy felmérés tanulságai Kedvező lehetőségek a gyárban Egyhetes továbbképző tan­folyamon vesz részt a váci já­rás csaknem félszáz fiatalja a sződligetá Ligeti Károly KISZ-vezetőképző Iskolán Kedden délután az ifjúkom­munisták találkoztak a járás vezetőivel: Krima Jánossal, a járási hivatal elnökével, Princz Lenkével, az MSZMP járási bizottságának osztály- vezetőjével, Ádám Tikomé­val, a járási pártbizottság munkatársával és Batiz Zol­tánnal, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet pártbi­zottságának titkárával. Princz Lenke bevezetőjé­ben szólt a XII. pártkongresz- szus határozatából adódó já­rási feladatokról. Kiemelte, hogy a kongresszus által ké­szített politikai mérleg végül is a pozitív oldalra billent el, hiszen senki sem tagadhatja meg eddigi számottevő ered­ményeinket. A határozat az egyik fő feladatnak a társa­dalom szocialista vonásainak erősítését jelölte meg, de nagy hangsúlyt helyezett a gazda­sági élet egyensúlyának meg­teremtésére, az életszínvonal- politikánk megvalósításával elért eredményeink megszilár­dítására Nagyon fontos, hogy az elkövetkező évek munká­jával megteremtsük a tovább­fejlődés feltételeit. Fiatal tanácstagok A járási pártbizottság osz­tályvezetője a továbbiakban néhány, szőkébb pátriánkat érintő gondról beszélt. El­mondta, hogy a pártszerveze­tek rendszeresen figyelemmel kísérik a KISZ-szervezetek tevékenységét, de nem lehe­tünk elégedettek, mert még egy-két helyen elhanyagolják a fiatalokkal való foglalko­zást. Ugyancsak sok problé­ma forrása, hogy több gazda­sági egységben a gazdasági és a pártvezetés között nincs meg a kellő összhang, s ezt az ifjúsági mozgalom is meg­sínyli. Szólt arról is, hogy a pártvezetés fontosnak tartja a személyes példamutatást. Ezután Krima János beszélt az idei tanácsválasztások ta­pasztalatairól. Június 8-án a váci járásban 749 tanácstagot választottak meg. Igen sok fiatal került be a testületekbe, a legtöbb helyen a KISZ je­löltjeként. A járási hivatal el­nöke Szob nagyközséget emel­te ki, ahol a tanácstagok ne­gyede részt vesz az ifjúsági mozgalomban, ellenpéldaként pedig Zebegényt, ahol mind­össze 11 százalékos az ifjú­Lapunk július 4-d számában szóvá tettük, hogy bár város­szerte plakátok hirdetik — új kerthelyiség nyílt a művelő­dési központban —, ott sen­ki sem tud. ilyesmiről, nyoma sincs ilyen előkészületeknek. Cikkünkre Vörös László, a Madách Imre Művelődési Központ ifjúsági előadója vá­laszolt. A következőket írja: Tavasszal határoztuk el, hogy a nyári hónapok ideje alatt a belső udvarban presszót, kerthelyiséget alakítunk ki. Elképzelésünk megvalósításá­hoz a vendéglátó vállalat is segítséget adott, azóta az asz­talokat fel is állítottuk. Elké­szült a hangulatvilágítás, ösz- szeállították a programokat, kinyomták a plakátokat. Kerthelyiségünkben június 5-én már ötvenen voltak ott kommunisták képviselete a tanácsban. Ugyancsak meglepő, hogy az első választók köszöntésé­re nem minden helyen gon­doltak, nem adtak át nekik emléklapot. Krima János a továbbiak­ban az elkövetkező évek fel­adatairól szólt, kiemelve, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt helyeznek majd a községek fejlesztésére, és számítanak a lakosság társadalmi összefo­gására is, hiszen az elmúlt években a megyei település- fejlesztési versenyben a járás falvai kiemelkedően szerepel­tek. Nagymaros jövője Batiz Zoltán röviden bemu­tatta a gödi tsz tevékeny­ségét. Mint megtudtuk, ma a szövetkezetben 5 ezer 400-an dolgoznak. Sok a fiatal, szá­muk meghaladja az 1 ezer 700-at. Az átlagéletkor nem éri el a negyven évet. A beszámolók után a részt­vevő fiatalok különböző kér­déseket tettek fel. Sokakat ér­dekelt például Nagymaros jö­vője. Szóba került a társközségek helyzete is. A fiatalok felve­tették, hogy véleményük sze­rint a közös tanácsú települé­sek közül a nem székhely községek hátrányban vannak, lassúbb a fejlődésük. Krima János szerint ez nem igaz, mert tapasztalataik szerint gyakran a társközségek nyúj­tanak >be nagyobb számlákat az összevonás után. Példaként Kemencét említette, ahol nemrég új, kettős hasznosítású tornatermet avattak. Kevés a lehetőség Sok a gond a művelődési intézmények körül. Mint Princz Lenke elmondta, a jövőben is igyekeznek min­dent megtenni a már meglevő létesítmények állagának meg­óvásáért, de a feladatot sok más, ennél jóval fontosabb tennivaló megelőzi. Például még sok helyen megoldatlan a bölcsődei ellátás, több isko­lának nincs tornaterme, s még folytathatnánk a felso­rolást. Ennek ellenére tapasz­talható előbbrelépés: Nagy­maroson rövidesen új helyre költözik a könyvtár, Mária- nosztrán pedig a volt tanács épületéből alakítottak ki klubkönyvtárat. Érdekes kérdéseket kapott Batiz Zoltán is. A fiatalok arra voltak kíváncsiak egye­bek között, hogy mekkora a a diszkón. Azóta is mindem csütörtökön rendezünk mű­sort, de más napokon is nyit­va tartunk. A kert egyébként önkiszolgáló és a hely szelle­mének megfelelően — műve­lődési központról van szó — szeszmentes. ★ Ismételten meggyőződtünk róla, hogy munkatársunk nem tévedett, a művelődési köz­pontban kertheiyiség nerp működik. Igaz azonban, hogy időnként tartanak műsorokat az udvaron, de ez s-m mond ellent annak, amit írtunk. S ha az intézmény presszójának vezetője sem tud róla, hogy a házban ilyen szórakozóhely működne, akkor mégis csak az a véleményünk, hogy nem írásunk, hanem a plakát szer­zője tévedett termelőszövetkezetben az alap- és a melléktevékenység egymáshoz viszonyított ará­nya. Mint kiderült, a gödi téesz ipari-mezőgazdasági jel­legű, vagyis az 1 milliárd 400 millió forintnyi árbevétel­ből 1 milliárd az ipari tevé­kenységből származik. Ennek ellenére az elmúlt három év alatt megötszörözték a mező- gazdasági árbevételt is. A fórum a késő délutáni órákban fejeződött be. A váci járásival egy időben tartották a szentendrei járási fórumot is, ahol a terület első számú vezetői válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ­ban a múlt héten nyílt meg Erdélyi Tibor fafaragó, népi iparművész kiállítása, amely július 24-ig látható. Erdélyi nem hivatásos al­kotó, pusztán az anyag szere- tete, a teremtés öröme által vezérelve hozza létre munkáit. Így hát nem szívesen válik meg a szívéhez nagyon is kö­zel álló daraboktól. Pásztor ivóedényei gazdag fantázia, és játékosságról tanúskodnak A fa természetes szépségét, erezését, rusztikusságát, dom­borulatait megőrzik a for­mák, díszítő motívumként fel­használja a stilizált növényi, állati elemeket és táncoló em­beri alakokat, a magyar tár­gyi népművészet alapelemeit. Mindezt nem szolgai mó­don utánozva, hanem a fa szerkezetéhez igazodva jele­níti meg. Az itt látható szob­rok, faragott faliképek balla­dái tömörségükkel egy már eltűnőben levő életforma tisz­taságát tükrözik. A Kádár Ka­ta. a Halálra táncoltatott leány balladájának tragiku­mát kifejező alkotásai. A tánc és a mozgás állandó té­mája, s ott szerepel faragott kürtjein is. A Citerabál. a Falusi lakodalom, a Pásztor­tánc című szépen megkompo­nált művein pedig a legkife­jezőbb formában. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Csenger községben sZü­A Híradástechnikai Anyagok Gyárában már évekkel ezelőtt kialakultak a kulturális tevé­kenység hagyományai. A több mint 1 ezer 200 dolgozót fog­lalkoztató üzemben, ahol mint­egy 500 a bejárók száma, s többségében nőket foglalkoz­tatnak, az évek során megte­remtődtek azok a feltételek, amelyek jelentősen elősegítik a gyárkapun belüli művelő­dést Sablon nélkül A HAGY programjainak egy része a város kulturális életében is rangos helyet fog­lal el. Az elmúlt időszak ered­ményei a gyár művelődéséért felelős dolgozóit, vezetőit is arra ösztönzi, hogy ne váljék általánossá vagy sablonossá e tevékenység. De vajon hogyan tudják ezt megoldani? — Közművelődési bizottsá­gunk 1977-ben alakult meg — mondta Kármán István, a bi­zottság titkára. — Bár elvi irányító szerepet tölt be, a tagjait úgy választották ki, hogy azok végezzék e munkát, akik tömegkapcsolataik révén — a pártszervezet, a KISZ- és szakszervezet alapján — hat­hatósan támogatni tudják a célok megvalósítását. A gyárnak három bázisa van, amely egyben meg is ha­letett 1932-ben, s Uszkán ne­velkedett. Négyen voltak test­vérek, s apjuk korai halála után nem fejezhette be tanul­mányait, pedig tanító szeretett volna lenni. 1948-ban egy budapesti diákotthonba kerül nevelőnek, s itt jegyezte el magát egy életre a népi tánc­cal és a népdallal. Rábái Miklós felfedezettje­ként 1952-től 27 éviá az Ál­lami Népi Együttes szólótán­cosaként járta a világot, s ezután koreográfusként, ok­tatóként folytatódott pályafu­tása. Faragó tehetségére is véletlenül jött rá 1948—1952 között, amikor az Iparművé­szeti Múzeum farestaurátor műhelyében dolgozott, s itt. sajátította ,el megmunkálás­technikáját. — Kezdetben csak a saját gyönyörűségemre fa­rigcsáltam — mondja magáról. Az első kiállításomon tapasz­taltam először, hogy másokat is érdekel, amit csinálok. Ez ösztönöz a további munkára. Teknős Erzsébet Önálló bemutató A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Híradó úti központjá­ban Baranyi Ferenc költő, a Magyar Televízió munkatár­sa megnyitotta Dániel Kornél festőművész önálló képkiállí­tását. tározza a közművelődés kere­teit. A szépirodalmi és a mű­szaki könyvtár, valamint az ifjúsági klub foglalja el a leg­fontosabb helyet. A gyári ebédlő is 250 dolgozót képes befogadni, s színpada is van a rendezvényekhez. — Szépirodalmi könyvtá­runk elhelyezése nem a legsze­rencsésebb, mivel a főépületben a második emeleten kapott helyet, s így tulajdonképpen kiesik a forgalomból. Ugyan­akkor a helyben olvasás sem megoldott. A könyvek nép­szerűsítésében kiemelkedő munkát végeznek; rendszere­I sek a szervezett programok, : de például a brigádmozgalom­mal jóval hatékonyabb együtt­működésre lenne szükség. Eb­ben a csoport- és művezetők­nek, esetenként az üzemveze­tőknek is több segítséget kel­lene nyújtaniuk. Vagyis job­ban ösztönözniük kellene a dolgozókat az olvasásra. Jelenleg 350 a beiratkozott olvasók száma. Hogy a gyár­ban véglegesen megoldódjék a jelenleg 50 ezer kötetes könyvtár ügye, a hatodik öt­éves tervben új helyiségbe költözik. Az elmúlt évben 15 ezer forint volt az évi könyv­tárfejlesztésre fordítható ösz- szeg, s ez idén sem csökkent. Felkészítés — A második fontos bázis a műszaki könyvtár, amely a korábbi években kevésbé volt vonzó. Ma már elmondhatjuk, hogy az utóbbi két esztendő­ben egészséges folyamat indult meg. A programok, előadások szervezése mellett itt külön dokumentációs tevékenység is Július 2-án jelent meg Papp Rezső cikke Utóhang a váci búcsúhoz címmel. Ehhez len­ne néhány megjegyzésem. Vác városában már hagyo­mánynak tűnik a nagyobb tö­megeket vonzó események is­mételt megrendezése. Gondo­lok itt a tavalyi vácrátóti hu­morfesztiválra és az idén né­hány héttel ezelőtt véget ért váci búcsúra, amely már tel­jesen a város berkeiben folyt, pontosabban, a Március 15. té­ren. E kétnapos vigasság alatt mindenki kedvére vásárolha­tott, szórakozhatott, ehetett, ihatott. A vidámság, a jókedv, a derű uralkodott a sátrak tu­catjai között. A vigasság elteltével, a di­csérő szavak mellett mégis oda kell figyelni néhány halk panaszra, amelyek nem is annyira panaszok, mint in­kább kérések. A vásárra neves fővárosi zenekarok, együttesek is ér­keztek. Számukra színpadot ál­lítottak fel, sajnos éppen a ré­gi kórház épületével szemben, ahonnan aztán falrepesztő hangossággal szólt a szórakoz­tató zene. Az ablakokon, a falakon átsikló, állandó hang­zavar, bizony nem hatott nyugtatólag a kórház súlyos, idős, elfekvő betegeire ... A vásár megnyitásával egy időben állították ki Cs. Nagy András festőművész képeit a görögkeleti templomban. A teremőrnek itt aztán furcsa kaladokban volt része! Hall­hatott arcot pirító, a fiatalok száján olyan természetesség­gel kipattanó káromló szava­kat, mintha nem is 1980-at ír­nánk. A tizen-, huszonévesek nagy része, a fővárosi csöve­sek, jegy nélkül akartak be­jutni a térre, ezért szinte ost­romló hadjáratot indítottak a kiállítóterem Duna-parti be­járata ellen. Fát, virágot nem kímélve, figyelmeztetést sem­mibe véve, hajmeresztő ügyes­séggel vették az akadályokat, még a kőkerítésen át is. A város egyik büszkesége, a szép Duna-korzó is megsíny­lette ezt a hejehujál Üvegek, letarolt, megcsonkított bok­rok, dísznövények jelezték a i folyik. Jók a lehetőségek az if­júsági klubban is, s ennek az I elmúlt másfél évben éreztük a hatását. Nem vállalati, ha­nem országos probléma, hogy ma már a klubélet színvonala messze alatta marad a 70-es évek elején tapasztalt fellen­dülésnek. A klub főidénye szeptemberben kezdődik. Első­sorban a tánc, a vetélkedők, viták népszerűek és gyakoriak. Igen sok rendezvényünkön ve­hetnek részt a város lakói is. Felmérés — A gyári eredmények mellett számtalan tennivaló is akad még a HAGY-ban. Éven­te 120—130 ezer forint áll a vállalati művelődési bizottság rendelkezésére, amelyet mű­sorok szervezésére fordíthat. A gyár vezetősége odaadóan támogatja munkánkat, amely­ben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Több mint 700 nő­dolgozónk közül még sokan nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, de azért évről évre egyre többen tanulnak a gyár Mhelyezett tagozatán. Két évvel ezelőtt a HAGY- ban készült egy felmérés, ösz- szesen 350 kérdőívet osztottak ki, s a válaszok alapján három kategóriát állítottak fel. Mint kiderült, a dolgozóknak csak mindössze a nyolc százaléka érdeklődik az aktív művelődés iránt. Nem a fizikai dolgozók azok, akik ritkábban veszik ke­zükbe a könyvet, s nem jár­nak moziba, színházba vagy kiállításra, hanem a középve­zetők. Ezen is változtatni kell a jövőben. Cs. J. durva kezek, lábak nyomát. A Március 15. tér virágos, zöld pázsitos része, a diszkót, a szobrok, minden óvás ellené­re is, bizony mostoha két na­pot éltek át A műemlékjellegű fehérek temploma, s a mögötte levő piac, fiatal fiúk és lányok cso­portos találkozóhelye lett, ahol koccintgatással űzték el az i időt. Nem is beszélve a vásár emlékeiről, a téren felhalmo­zott szemétről és törmelékről! Tévedés ne essék, nem a váci búcsú, s az ehhez hason­ló események rendezése ellen szólnak e sorok, e halk pana­szok. Hiszen mindannyiunk­nak, akik szeretjük ezt a vá­rost, jóleső érzés, ha szinte a fél, ország ránk figyel. Az ilyen szórakozással egybekö­tött események rendezésére azonban a barokk főtéren kí­vül — ahol szinte minden épü­let műemlékjellegű — a vá­rosnak rendelkezésére áll más terület is, mint például a vásártér. Itt nem kellene fél­teni, óvni a szobrokat a ron­gáló kezektől, s az idős bete­gek szevedésteli nyugalmát sem zavarnánk meg. Szőrád Agnes Vasárnapi mérkőzések A vasárnapi János napi mérkőzésekre 35 nyomdász­csapat nevezett be a főváros­ban, a népligeti pályákon. A Pest megyei Nyomda Vállalat dolgozói különbusszal utaztak Budapestre és két csapatot ne­veztek be a kispályás mér­kőzésekre. A csapatok — kü­lön csoportosításban — má­sodik helyeket értek el. Figyelem! Értesítjük az illetékes közműveket és a város lakossá­gát, hogy a Vác, Beloiannisz u. 2. számtól a Vác, Széchényi utca 10— 12. sz. épületig és a Vác, Lenin út 35—37. sz. épületig a járda és az úttest alatt elhelyezett kisfeszült­ségű háromszor 380 V-os földká­belt 1980. július 10-ével feszültség alá helyezzük az ÉDASZ tudomá­sulvételével. Váci Városgazdálko­dási Vállalat, Vác, Zrínyi u. 9. Diszkó vagy kerthelyiség? Horgászok jubileuma A váci Dunai Sporthorgász Egyesület fennállásának 29. évfor­dulója alkalmából a napokban a városi ligeti tavon hagyomá­nyos versenyt rendeztek, amelyre 115 horgász gyűlt össze. A résztvevők bánatára azonban nem sok hal akadt a horogra. Képünkön: bedobják a csalit. Iványi Károly felvétele Ballada! ihletésű szobrok Erdélyi Tibor fafaragó kiállítása 2601 Vác, Postafiók 32. Vigasság,halk panaszokkal Utóhang és hozzászólás i

Next

/
Thumbnails
Contents