Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

Ülést * 132 a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XXV. ülés­szakáról. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és meghatározta az ülés­szakon született megállapodá­sokból adódó feladatokat. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság feladatkörét és hatáskörét érintetlenül hagyva a népgazdasági tervek végre­hajtásával összefüggő kor­mányzati feladatok koordináló- ' sa, valamint a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok irányítása céljából Gazdasági Bizottságot hozott létre, ezzel egyidejűleg a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottságát, valamint a tárcaközi ár és termékforgal­mazási bizottságot megszüntet­te. A kormány határozott a mű­velődési miniszter feladatköré­ről. Eszerint a művelődési mi­niszter feladata az óvodák, a közoktatás, a szakmunkáskép­zés, a felsőoktatás, az iskola- rendszerű felnőttoktatás, a szakmai továbbképzés, a veze­tőképzés, a közművelődés, s a művészetek fejlesztésével ösz- szefüggő állami feladatok; a kulturális és az oktatási intéz­Átmeneti visszaesés E vekig tartó, lendületes fejlődés után kisebb- nagyobb megtorpanás jellemzi az újítómozgalmat — állapították meg a Mi­nisztertanács csütörtöki ülésén. Igaz ugyan, hogy ma már kétszázezres az újítók tábora — a hetvenes évek elején még százezren sem voltak —, ám az utób­bi két évben megcsappant az újitókedv. 1977-ben még 132 ezer javaslat érkezett az újítási irodákba, tavaly viszont már ötezerrel keve­sebb; s a hasznosított újí­tások száma is kétezerrel csökkent. Különösen az ipari ágazatokban szembe­szökő a visszaesés. . Akad olyan gépipari nagyválla­lat, ahol egyetlen év alatt harminc százalékkal csök­kent a benyújtott javasla­tok száma. Az átmeneti visszaesés a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmon­dásos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítá­sok hasznosításában, ám rövid távon legalább ennyi­re nem érdekeltek azok anyagi elismerésében. Az újítási díjak kifizetése ugyanis a bér-, illetve ré­szesedési alapból történik. A hasznos ötletek, javasla­tok pénzbeni elismerése gyakorlatilag a vállalati kollektíva bér- és jövede­lemforrásait szűkíti. Anyagi elismerés híján viszont — érthetően — lanyhul az újí­tási kedv is. Pedig a vál­lalatok tisztában vannak azzal, hogy fejlődésük egyik lényeges belső tarta­léka éppen az újítómozga­lom. Ezt bizonyítja egyéb­ként a tavalyi — nem túl erős év — statisztikája is: 1979-ben hetvenezer újítást vezettek be a gyakorlatba, s ezek csaknem négymil- liárd forinttal gyarapítot­ták a vállalatokat. Az el­lentmondás persze nem el­sősorban azoknál a válla­latoknál látszik igazán, amelyek gazdasági nehéz­ségekkel küzdenek, s a kis nyereségük okán kicsi a bérfejlesztési, illetve része­sedési alapjuk. Az erőforrások szűkös voltának tulajdonítható az is, hogy a vállalatoknál számos esetben indokolat­lanul mellőzik az újítások bevezetésével kapcsolatos gazdasági számításokat. Terjed * az a gyakorlat, hogy inkább eszmei díjjal jutalmazzák az újítókat. A gazdasági számítások nél­kül díjazott javaslatok ará­nyára jellemző, hogy tavaly száz újítás közül már het­venhétnek az aktájára írták, hogy eszmeileg díjazott. Ezzel voltaképpen kenyel- mességre, az újításokkal kapcsolatos felelősség elhá­rítására, és persze pénzbeni megtakarításra törekednek a vállalatok. A z újítások hasznosítá­sával összefüggő és ráadásul népgazdasági vetületű gond az újítások vállalatok közötti áramlása. Jóllehet, az utóbbi három év alatt négyszáz újítás he­lyett már több mint hét­száz hasznosítható ötletet adtak át a vállalatok más gyáraknak, a megvalósított javaslatoknak még mindig csak egy százaléka kerül gyárkapun kívülre. Ez megintcsak a vállalati ér­dekeltség hiányára vezet­hető vissza. A jelenlegi tapasztalatok azonban még nem elegen­dőek ahhoz, hogy az újító­mozgalom rendszerét meg­változtassák. Most arra van szükség, hogy pontos kép rajzolódjék ki az év elején hatályba lépett új szabá­lyozó rendszer tényleges hatásáról. A nagy kérdés nemcsak az, hogy mikép­pen, de az is, hogy milyen mértékben hatnak az új szabályozók az újítások iránti vállalati igényre és a dolgozók újító kedvére. Ezért a Minisztertanács állásfoglalásának értelmé­ben már a közeljövőben sor kerül a szabályozó rendszer tényleges hatásá­nak feltérképezésére. E vizsgálat eredményesek is­meretében kerülhet majd sor az újításokkal kapcso­latos szabályozás korszerű­sítésére. Az újítók gond­jainak, elképzeléseinek to­vábbi megismerését szol­gálhatja az újítók és felta­lálók V. országos tanácsko­zása is, amelyet 1981 má­sodik felében hívnak össze. Egységes sze A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az államigazgatás ésszerűsítését szolgáló át­fogó törekvések értelmé­ben törvényerejű rendele­tét alkotott a Művelődési Minisztérium létrehozásá­ról. Az új minisztérium az oktatási és kulturális te­vékenység állami irányítá­sának, illetve felügyeleté­nek egységes központi szer­ve. A Művelődési Miniszté­rium feladatköre felöleli és egységes államigazgatási rendszerbe foglalja a köz­oktatást, a szakmunkás- képzést, a felsőoktatást, az iskolarendszerű felnőttok­tatást és továbbképzést, a posztgraduális képzést, a kulturális nevelést és a közművelődést. Hatáskö­rébe tartozik a művésze­tek támogatásával, fejlesz­tésével összefüggő á 1 a mi feladatok ellátása, a kul­turális és oktatási rend­szerbe illeszkedő tudomá­nyos kutatás, valamint az állami vezetőképzés szer­vezése, irányítása. Munká­jához tartozik a nemzet­közi kulturális és oktatási kapcsolatok tartalmi irá­nyítása, az e kapcsolatok fenntartását, fejlesztését szolgáló államközi egyez­mények végrehajtásának megszervezése és — rész­ben — koordinálása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt műve­lődéspolitikai céljai­nak eredményes megvaló­sítása, az oktatáspolitikai, közművelődési és művé­szetpolitikai határozatok végrehajtása során jelent­kező új feladatok megoldá­sa érdekében a miniszté-. rium a korábbiaknál na­gyobb mértékben épít a felügyelete alá tartozó in­tézmények önállóságára. Az egységes szervezetben jelentősen növekszik a koncepciók kidolgozására alkalmas szervezetek és tanácsadó testületek szere­pe. ményekben folyó, illetőleg a kulturális és az oktatási tevé­kenységre vonatkozó tudomá­nyos kutatás irányítása, vala­mint részvétel a nemzetközi kulturális és oktatási kapcso­latok irányításában. A kormány jóváhagyta a fő­városi és a megyei tanácselnö­kök és tanácshelyettesek meg­választását. A kormány — az Országos Találmányi Hivatal elnökének jelentése alapján — áttekintet­te az újítómozgalom helyzetét. Megállapította, hogy az újító­mozgalom állami irányításának fejlesztésében az elmúlt idő­szakban számos területen tör­tént előrelépés. Az irányítás színvonalának javításával egy­idejűleg szükségesnek tartja a dolgozók újító aktivitásának fo­kozott erkölcsi és anyagi ösz­tönzését. Kötelezte az illetéke­seket, hogy gondoskodjanak az eredmények, újítások hasznosí­tásának és elterjesztésének meggyorsításáról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a saját, 1980. II. félévre szóló munlkatervét, s jóváhagyta a kormánybizott­ságok, valamint a Központi Népi Ellenőrző Bizottság mun­katervét. Koreai parlamenti delegáció Budapesten Az országgyűlés meghívásá­ra Cse Hi Dzong munkaügyi miniszter, képviselő vezetésé­vel csütörtökön Budapestre ér­kezett a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság legfel­sőbb népi gyűlésének kül­döttsége. Fogadásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Péter János, az országyűlés alelnöke, valamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság magyaror­szági nagykövete. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' V M­; ; A A A C ÍZ V PI T A M AV*c Iah A - S v'l A IN A Virb L AJr •lA v XXIV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. JÚLIUS 11., PÉNTEK Az olimpia híreit Mikrohullám hozza Minden készen ál! a tökéletes vételre A rádió és a televízió már közzétette az olimpiai közvetí­tések rendjét, műsorát, amely­nek továbbításához a forgalmi, a műszaki és a technikai fel­tételeket a posta a szovjet postaigazgatással együttműködve biztosí­totta. A Posta-vezérigazgatóság táv­közlési szakosztályán elmon­dották, hogy minden előké­szület megtörtént a hazai köz­vélemény megfelelő tájékoz­tatására. A rádió tervezett 110 órás, a televízió 130 órás olim­piai műsorához szükséges mű­szaki hálózat és apparátus már most rendelkezésre áll Az olimpia műsorai, esemé­nyei, hírei műhold közremű­ködésével, hagyományos földi mikrohullámú közvetítő csa­tornákon és vezetékes össze­köttetéseken jutnak el ha­zánkba. A televízió közvetíté­seire három útvonal is ren­delkezésre áll, részben a Moszkva—Kijev, Lvov—Ung­Keresebbst szállított a MÁ V és a Volán Csökkentek az igények Az elmúlt hónapban vala­melyest élénkült a vasúti és a közúti áruforgalom, ennek ellenére az egész félévet te­kintve a korábbiakhoz képest csokiként a szállítási igény. A vasút júniusban 10,8 mil­lió tonna árut továbbított, ke­vesebbet a tavalyinál, s főleg jóval kevesebbet a tervezett­nél. Az okok közé tartozik: a fuvaroztatok hét közben, kedd­től péntekig, a lehetőségeket meghaladó igényeket támasz­tottak a vasúttal szemben, a hétvégi forgalom viszont vál­tozatlanul tovább , csökkent. Tetézték a gondokat a szom­szédos vasutak változatlanul fennálló fogadási korlátozá­sai is. Nem volt ritka, hogy napi 40—50 vonat várt átlé­pésre a határállomásokon. Januártól június végéig egyedül a tranzitforgalom növekedett, az export és az import a tavalyi alatt ma­radt, akárcsak a belföldi for­galom, amelyben a legfonto­sabb tömegáruk közül — fő­leg az előszállítások eredmé- m* ént — csak műtrágyából vittek el 60 ezer tonnával, ce­mentből pedig 210 ezer ton­nával többet a tavalyinál. A tapasztalatok, a jelzések alapján nem várható az áru- szállítás lényeges növekedése, mégis nehéz helyzetbe került a vasút a második félévre. Miután az őszi csúcsforgalom­ra semmiféle előnyt nem si­került szerezniük, komoly erő­feszítésekre lesz szükség a kö­vetkező hónapokban a torlódó mezőgazdasági és ipari igé­nyek kielégítésére. A Volán helyzete sem sok­kal kedvezőbb; tervüktől fél­millió tonnával elmaradtak. A Volánnál főleg azoknak a nagy teljesítményű billenős kocsiknak a foglalkoztatása okozott gondot, amelyek ko­rábban tömegesen dolgoztak a beruházások előkészítésén. Csökkentek a Volán útépítési feladatai is. Azt is tapasztal­ták, hogy a közületek a koráb­binál fokozottabban használ­ják fel saját fuvareszközeiket. Akárcsak a vasúton, a Volán­nál is főleg hétközben van munkájuk a teherautóknak, kétműszakos foglalkoztatásuk azonban ritka és kevés a va­sárnapi fuvar is. A Volán vállalatok a szál­lítási igények csökkenését fel­használták az elavult jár­művek selejtezésére. A meg­levő eszközöket is az adott feladatoknak megfelelően, ész­szerűen átcsoportosították. Ru­galmas üzletpolitikát alkal­mazva mindenféle fuvart el­vállalnak, s elsősorban a la­kossági szolgáltatásokat igye­keznek bővíteni, s nagyüzemi módon megszervezni. vár—Budapest közötti mikro­hullámú vonalon, részben a prágai Interszputnyik földi ál­lomáson keresztül Pozsony követítésével, ugyancsak mik­rohullámú láncon kapjuk a képét és a hangot. A talián- dörögdi űrtávközlési földi ál­lomás a nyugati tranzitforgal­mat bonyolítja le, a Moszkvából vett műso­rokat továbbítják Bécs felé. Hírközlő szerveink termé­szetesen már az olimpiai játékok megnyitása előtt is folyamatosan beszámolnak az olimpia életéről, a nyitány előtti hangulatról, a sportolók előkészületeiről. A rádió ré­szére már e héttől bérelt a posta Budapest és Moszkva között közvetlen, kétirányú forgalom lebonyolítására al­kalmas, zenei hangminőségű összeköttetéseket. A televízió­nak július 15-től, illetve 17-től Budapest és Moszkva között — külön a hazai és külön a nemzetközi programok továbbítására — kétirányú kép- és hangcsator­nák, kommentátorvonalak, több huzalos ellenőrző és tar­talék áramkörök állnak rendel-1 kezesre, s külön összekötteté­seket kaptak a programok koordinálására. (Az olimpiai előkészületekről szóló további beszámolóinkat a 6-os olda­lon közöljük.) ECyfcafék és sán^opk a lámpánál A Természettudományi Mú­zeum állattárának munkatár­sai a balatoni helikopteres szúnyogirtás eredményességét vizsgálják. A kifeszített fehér vászonra, speciális lámpa fé­nyével odacsalt rovarokat, szú­nyogokat, világító festékkel megjelölik. A permetezés után visszafogott rovarok számából következtetnek a szúnyogirtás eredményességére. iíog’myezefiimkért Eredeti szépségében... Természeti értékeink meg­óvása mindannyiunk sürgető érdeke. A tennivalóról ta­nácskozott csütörtöki ülésén a Pesí megyei Tanács környezet­és természetvédelmi bizottsá­ga. Balázs István, a bizott­ság elnökhelyettese, a megye természetvédelmének helyze­téről, a következő évek fej­lesztési programjáról tájékoz­tatta a jelenlevőket. A megye természetvédelmi területekben, megóvásra ér­demes kincsekben igen gaz­dag. Évről évre gyarapszik a védelem alá vett területek és a megóvásra fordított össze­gek nagysága. De mit ér mindez, ha sokan szándékosan vagy meggondolatlanul ron­gálnak? Az ellenük való küzdelem­ben szoros együttműködésre van szükség a rendőrség és a társadalmi szervezetek között. Partrendezés A Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság szak­emberei nagysza­bású partrendezé­si munkát folytat­nak a ráckevei Duna-ágban. Ez növeli a hajózás biztonságát, a víz tisztaságát, s a környezetvéde­lem biztosítása mellett üdülési és sportolási célokat is szolgál. A ren­dezés során egy­séges, száz méter széles víztükrű” alakítanak ki, a parton pedig pi­henésre, sporto­lásra alkalmas sé­tányokat. Mert sokszor nincs foganat­ja a jószándékú figyelmezte­tésnek, csak a bírságnak, a büntetésnek. A rendőrség és a természetvédelmi őrök kö­zös munkájáról beszélt a ta­nácskozáson dr. Honti János vezérőrnagy, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetője. A megyében az elhagyott bányák rekultivációja — az­az! az eredeti természeti kör­nyezet, növényzet visszaállí­tása — nem kevés erőfeszítést, anyagi ráfordítást igényel. A tudatos fejlesztő tevékenység eredménye, hogy Dunavarsány- ban például már ismét régi szépségében pompázik az egykor elhanyagolt, eliszaposo­dott bányató. KÖZELET övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Pozsgay Imre művelődési miniszter fogadta Jurij Ba. rabast, a Szovjetunió kulturá­lis miniszterének első helyet­tesét, aki delegáció élén tar­tózkodott . hazánkban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,, a KB titkára, aki Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára július 8—10 között láto­gatást tett a csehszlovák fővá­rosban, tegnap hazaérkezett Prágából. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban köszön­tötte Naim Hamid Haddadot, az Iraki Köztársaság nemzet­gyűlésének elnökét megválasz­tása alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents