Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

2 "rcrrt “é/?S W k/ü nap 1980. JÜNIUS 7., SZOMBAT Brezsnyev a Krem az indiai külügyminisztert Megbeszélések a kapcsolatok fejlesztéséről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken a Kremlben fogadta Na- raszimha Rao indiai külügymi­nisztert, aki kedd óta tartóz­kodik hivatalos baráti látoga­táson a Szovjetunióban. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A baráti légkörű megbeszé­lésen Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió következetesen tö­rekszik a szovjet—indiai kap­csolatok elmélyítésére. Rá­mutatott, hogy az imperialis­ta erők mesterkedései követ­keztében a nemzetközi hely­zet az utóbbi időben bonyolul­tabbá vált. Hangsúlyozta az enyhülési politika folytatásá­nak, a feszültséggócok felszá­molásának jelentőségét, az államok mindenféle külső be­avatkozástól mentes, önálló fejlődése tiszteletben tartásá­nak fontosságát. Ennek kap­csán felhívta a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai­nak arra a javaslatára, hogy a világ különböző térségeihez tartozó államok vezetői a kö­zeljövőben tartsanak legmaga­sabb szintű találkozót a nem­zetközi feszültséggócok felszá­molása, és a háború elhárí­tása céljából. Afganisztánról szólva az SZKP KB főtitkára megálla­pította: a Szovjetunió síkra- száll az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai ren­dezéséért, olyan rendezésért, amely megbízhatóan szavatol­ná az ország elleni agresszió beszüntetését, s védelmet nyújtana a belügyeibe való mindenféle külső beavatkozás ellen. Ehhez, valamint az Afganisztán és a vele szom­szédos országok közötti békés, baráti kapcsolatok megterem­téséhez jó alapot szolgáltat­nak a demokratikus Afga­nisztán kormányának május 14-én nyilvánosságra hozott, építő jellegű javaslatai. Naraszimha Rao köszönetét mondott az Indiának nyújtott szovjet segítségért és támoga­tásért, és kormánya nevében Pénteken Amsterdamban — 500 delegátus és 24 külföldi kommunista — és munkás­párt, köztük az MSZMP kül­döttségének jelenlétében — megkezdődött a Holland Kom­munista Párt XXVII. kong­resszusa. A megnyitó ülésen Henk Hoekstra, a párt elnöke be­számolt a holland kommunis­táknak az 1978. évi kongresz- szus óta kifejtett tevékenysé­géről, a többi között orról a sikeres akcióról, amelyet a Franz Josef Strauss, a nyu­gatnémet ellenzék kancellár­jelöltje, pénteken délelőtt saj­tóértekezleten mutatta be „ár­nyékkormányát”. A Kereszténydemokrata (CDU) és a Keresztényszociá­lis (CSUj Unió vezető politi­megelégedését fejezte ki afe­lett, hogy a szovjet—indiai kap­csolatok a barátság, az egyenjo­gúság, és a kölcsönös bizalom szellemében fejlődnek tovább. Leszögezte, hogy az indiai kor­mány továbbra is minden te­rületen erősíteni kívánja a két ország együttműködését. Meg­állapította, hogy India kor­mánya és népe nagyra be­csüli a Szovjetuniónak a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdítására irányuló követ­kezetes politikáját. neutronfegyver bevezetése el­len hajtott végre. Ezután vá­zolta Hollandia gazdasági, po­litikai és társadalmi helyzetét, amelyet egyre súlyosbodó vál­ság jellemez. A Holland KP elnöke rész­letesen elemezte a nemzetközi helyzetet is. Szabó József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a magyar delegáció vezetője átadta Henk Hoeskstrának, a Magyar Szocialista Munkás­párt üdvözletét. kusaiból álló csapat lesz hiva­tott a bajor tartományi mi­niszterelnököt támogatni a bonni hatalomért vívott har­cában. Az összeállítás legszembetű­nőbb eleme: Helmut Kohl, a CDU elnöke, aki a legutóbbi választásokon alulmaradt Hel­mut Schmidt kancellárral A Holland KP kongrosszasa Stroms árnyékkabinetje CSAK RÖVIDEN... HALASZ JÓZSEF, a Ma­gyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete kétnapos láto­gatást tett a Makedón Szo­cialista Köztársaságban. Ma­gyarország és Jugoszlávia, s ezen belül Magyarország és Makedónja kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séről tárgyalt Angel Csemersz- kivel, a Makedón Kommunis­ták Szövetsége KB elnökével, Blagoj Popovval, a köztársa­sági kormány elnökével és más vezető személyiségekkel. Theresa. Joachim Meisner, Berlin római katolikus püspö­ke ez alkalomból főpapi mi­sét celebrált a főváros köz­pontjában lévő Hedwigskirche székesegyházban. DR. RUDOLF KIRCHSCH­LÄGER osztrák szövetségi el­nök ausztriai hivatalos láto­gatásra hívta meg Erich Ho- neekert, az NSZEP KB főtit­kárát, az NDK államtanácsá­nak elnökét. szemben, a jobboldal válasz­tási győzelme esetén nem vál­lalna tisztséget egy Strauss- kormányban. Helyette Gerhard Stoltenberg Schleswig-Hol- steini tartományi miniszterel­nök a jelölt az alkancellár és egyben a pénzügy- vagy gaz­dasági miniszter posztjára. Az árnyék-kabinet többi minisz­teri tárcáját Strauss óvatos­ságból még nem ígérte hivata­losan oda: csak az egyes po­litikusok eddigi tevékenységé­ből lehet következtetni arra, ki melyik minisztériumot kap­ná. Az HO napirendjén A szakmai képzés fontossága Magyar felszólalás a pénteki ülésen Jubileumi ünnepség A kupavnai textilgyárban, ünnepi találkozót rendeztek a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából. Az ün­nepségen a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykö­vetségének képviselői dr. Szű­rös Mátyás nagykövet veze­tésével részt vettek. Marcbais köszöntése Az SZKP Központi Bizott­sága szívélyesen üdvözölte hatvanadik születésnapja al­kalmából Georges Marchais-t, a Francia Kommunista Párt főtitkárát, a francia és a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségét. •k Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntöt­te Georges Marchais-t, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­rát 60. születésnapja alkalmá­ból. A Biztonsági Tanács csü­törtökön 14 szavazattal, egy tartózkodás mellett (Egyesült Államok) elítélte a Nablusz, Ramallah, és Al-Birah polgár- mesterei ellen elkövetett me­rényleteket, követelte a vét­kesek azonnali letartóztatását és felelősségre vonását. Érte­sülések szerint az izraeli ha­tóságoknak sikerült azonosí- taniok tíz személyt, akiket az­zal gyanúsítanak, hogy részük volt az arab polgármesterek ellen elkövetett hétfői me­rényletekben. Folyik a gyanú­sítottak felkutatása, akik kö­zül többen a megszállt terü­leteken létesített félkatonai te­lepülések lakosai. MíndéZt' hi­vatalos izraeli források nem erősítették meg. Mose Merőn, az izraeli par­lament alelnöke, aki ausztriai látogatáson tartózkodik, pén­teken „terrorcselekményekre való bátorításnak” nevezte azt. ha nyugat-európai orszá­gok esetleg elismerik a PFSZ-t. A közel-keleti események hí­rei közé tartozik, hogy az iz­raeli hadsereg és a vele szö­vetséges jobboldali keresztény milicisták tüzérsége péntek délelőtt támadást intézett há­rom dél-libanoni falu ellen. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) genfi köz­gyűlése a főigazgató beszá­molója feletti vitával folytatta munkáját. Pénteken szólalt fel a ma­gyar küldöttség nevében Tim- mer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. „A gazdasági helyzet rosz- szabbra fordulása, az új gaz­dasági világrend megvalósítá­sának napirendre tűzése új, fo­kozott követelményeket tá­maszt az ILO-val szemben. — mondotta a magyar kül­dött. „Az ILO-nak is mindent el kell követnie a béke meg­óvása, a békés egymás mel­lett élés megszilárdítása ér­dekében”. Timmer József a továbbiak­ban a jelenlegi közgyűlés fő témájával, a szakmai képzés­sel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: a szakmai képzés nem­csak gazdasági, hanem szo­ciális kérdés is. örvendetes, hogy a képzésre való jogot a világon egyre szélesebb kör­A három faluban holland és ír nemzetiségű ENSZ-kato nák állomásoznak, akik már korábban is támadások cé1- pontjai voltak. Az Egyesült Államok iráni beavatkozásait élesen elítélő nyilatkozat elfogadásával vé­get ért a teheráni nemzetközi konferencia, amelyen több mint ötven ország képvisele­tében mintegy 300 "küldött vett részt. A 12 pontos deklaráció elíté­li az Egyesült Államokat, ami­ért huszonhét éve — a Cl A ál­tal megszervezett 1953-as ál­lamcsíny óta — sorozatosan beavatkozik Irán belügyeibe. Elismeri az iráni nép jogát ar­ra, hogy követelje a bukott sah kiadatását, s a. Pahlavi-di- nasztia vagyonának vissza­szolgáltatását. A nyilatkozat megbélyegzi Washigton Irán elleni „közve­tett és közvetlen fenyegetéseit, összeesküvéseit, provokációit”. Külön nyomatékkai ítéli el az ben ismerik el, emberi jog­ként. „A világban végbemenő gyors változások tükrében alapvető jelentőségűnek te­kintjük — hangsúlyozta —, a munkához való jog, a mun­kahely biztonsága, a munka- nélküliség elleni hatékony vé­delem kérdését. A foglalkoz­tatást és a szakmai színvo­nal emelését szolgáló intézke­déseken túlmenően javasolta, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet programjában na­gyobb helyet kell biztosítani annak tanulmányozására, hogy a leszerelés által felszabaduló anyagi eszközöket a gazdasá­gi és szociális haladás érde­kében hogyan lehetne fel­használni" — Rámutatott: „— Néhány kérdés megérett egyezményben történő sza­bályozásra, például az üzem­orvosi szolgálat, a dolgozók szociális ellátása és a csök­kent munkaképességűek re­habilitálása.” A továbbiakban kifejtettem magyar szakszervezetek nagy fontosságot tulajdonítanak az idős dolgozók problémáinak. Az ILO is sokat tehet azért, hogy megkönnyítse az idős dolgozók helyzetét.” A közgyűlés szombaton foly­tatja munkáját. ★ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) pénteken egy­hangúlag megszavazta Zim­babwe tagfelvételi kérelmét. idén áprilisban végrehajtott amerikai katonai akciót, s az Egyesült Államokban elhelye­zett iráni bankbetétek zárolá­sát, az Irán ellen foganatosított gazdasági szankciókat, s az Egyesült Államokban élő irá­ni állampolgárok elleni' meg­torló intézkedéseket. A nyilat­kozat felhívja a figyelmet ar­ra is, hogy Irán elleni szank­ciók kiterjesztése céljából Washington nyomást gyakorol szövetségeseire. A dokumen­tum leszögezi, hogy Iránnak jo­ga van kártérítést követelni, mert Washington több évtize­des beavatkozása Iránban ha­talmas anyagi károkat oko­zott, s rengeteg ember életét követelte. A nyilatkozat sze­rint létrehozták a konferencia állandó bizottságát, amely fo­lyamatos kapcsolatot tart fenn a tanácskozás résztvevőivel. Libanon ENSZ-kalonákra tüzeltek A teheráni konierencia nyilatkozata Az USA iráni politikájáról Egyesült Államok: Az előválasztások után BRNÖBAN megkezdődött az európai diákszervezetek XVII. találkozója. A tanácsko­záson főkónit azokról az ifjú­sági akcióikról lesz szó, ame­lyek előmozdíthaitjáik a bé­ke, az enyhülés és a leszere­lés ügyét. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár azt indítványozta a Biztonsági Tanácsnak, hogy újabb hat hónappal hosszab­bítsák meg a Cipruson állo­másozó ENSZ békefenntartó erők mandátumát, amely jú­nius 15-én jár le. INDIRA GANDHI minisz­terelnök pártja — az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) több­séget szerzett a helyi parla­mentben — egyhangúlag Szandzsaj Gandhit, a minisz­terelnök-asszony' fiát válasz­totta meg a párt élére Uttar Pradesh államban. A PRETORIAI legfelsőbb bíróság pénteken atomkémke­dés vádjával tízévi szabadság- vesztésre ítélte a 30 éves Renfrew Christie dél-afrikai atomtudóst. A vád szerint a dél-afrikai tudós összekötte­tésben állott az Afrikai Nem­zeti Kongresszus egyik tagjá­val és „adatokat szolgáltatott ki neki az első dél-afrikai atomerőmű építési terveiről, valamint a Transvaal tarto­mányban található két hagyo­mányos erőmű műszaki beren­dezéseiről”. Ez volt az ország első atomkémkedési pere. A7, NDK-BA LÁTOGATOTT az 1979. évi Nobel-békedíj ki­tüntetettje, az. indiai Calcut­tában tevékenykedő AZ IDÉN FEBRUÁRBAN „dördült el a startpisztoly” a hosszúranyúló, egészen novem­berig tartó amerikai elnökvá­lasztási hadjáratban. Akkor a New Hampshire államban megtartott úgynevezett elővá­lasztással megkezdődött a kampány első szakasza. Az Egyesült Államok bonyolult választási rendszere szerint ugyanis a legtöbb államban amolyan „próbaszavazásokat” tartanak. Ezeken mind a de­mokrata, mind a köztársasági párt jelöltjei saját táborukon belül összemérik erejüket. A meghirdetett cél az, hogy meg­állapítsák: a két polgári párt hívei, melyik politikust lát­nák az illető párt hivatalos elnökjelöltjeként a novemberi elnökválasztásra. Az egyes államokból a de­mokrata-, illetve köztársaság­párti szervezetek — lakossá­gukhoz mérten —, bizonyos­számú delegátust küldhetnek pártjaink nyárvégi elnökjélölő kongresszusára. Mégpedig olyan arányban, ahogyan a demokrata-, illetve köztársa­ságpárti politikusok elnyerik az egyes államokban az .elővá­lasztásokon a szavazatokat, úgy jutnak küldöttekhez az egyes pártok kongresszusaira. Ugyanis úgy tekintik ezt az amerikai választási rend sze­rint, hogy e delegátusok „meg­bízatást” kaptak a demokrata-, illetve köztársaságpárti válasz­tóktól. hogy az illető politikus­ra szavazzanak. Ez a megbíza­tás kötelezi őket a szavazás első menetében. S csak akkor, ha a demokrata-, illetve köz­társaságpárti kongresszuson egyetlen politikus sem válik hivatalos elnökjelöltté az első fordulóban, mentesülnek elő- választási kötelezettségüktől, s nyílik meg az út számukra a kulisszák mögötti alkudozá­sokra. MIVEL a demokrata párt or­szágos kongresszusán majd 3,331 delegátus vesz részt, az elnökjelöléshez legalább 1,666 szavazatra lesz szükség. Ugyanezek a számok a köztár­saságpárti táborban: 1,991 részvevő és 998 szavazat a je­löléshez. A négyévenként meg­ismétlődő elnökválasztási kampányban ritkán követke­zik be, hogy egy-egy jelölt az előválasztásokon annyi dele­gátust szerezzen meg, hogy már az elnökjelölő kongresz- szus első szavazási menetében biztosíthassa magának a meg­választást. Most ez történt. Kedden amikor lezárult az előválasztás, s a menetrend szerinti utolsó öt államban is lezajlott ez az aktus, Carter, a demokraták, Reagan pedig a köztársaságpártiak táborában már hivatalos elnökjelöltnek is tekintheti magát. Hiszen, hacsak valami „csoda” nem történik — mint a nyugati kommentárok rámutatnak —, Carter a demokratapárti kong­resszuson az előválasztások eredményeként 1962 küldött szavazatára számíthat, s ez 296-tal több, mint a hivata­los jelöléséhez szükséges több­ség. Edward Kennedynek, aki a „főkihívó” volt a demokra­tapárti versengésben, csupán 1212 küldött támogatását si­került megszereznie, bár az előválasztások utolsó meneté­ben jelentősen teret nyert. Kennedy éppen ezt veszi figye­lembe, amikor tovább folytat­ja Carter bírálatát. Arra szá­mít, hogy nyár végéig a jelen­legi elnök tekintélye oly mély­re esik külpolitikai kudarcai és a fokozódó belső válság nyomán, hogy a demokrata­párti kongresszus megmásítja az eddig érvényes „rendet”, s megvonja bizalmát a köztár­saságpárti jelölttel szemben, a szenátor szerint bukásra ítélt Cartertől, és neki, Kennedy­nek juttatja ezt a címet, bár kevesebb küldöttel rendelke­zik, mint riválisa. KENNEDY UGYANIS egyet­len szóval jellemzi Carter bel­politikáját, s ez a „csőd". Ar­ra hivatkozik, hogy az infláció mértéke az idén elérte az Egyesült Államokban a 18,2 százalékos évi nagyságot, s a munkanélküliséget sem sike­rült csökkenteni. Carter 1976- os választási ígéretei ellenére jelenleg az amerikai dolgozók 6,2 százaléka van kenyérkere­set nélkül, s ez a szám a gaz­dasági előrejelzések szerint az idén decemberben újabb 1,6 millió fővel 8 százalékosra nö­vekszik majd. Kennedy bírál­ja a jelenlegi elnök külpoliti­káját is, amelyet „a hideghá­ború felújításával fenyegető­nek” jellemez. A köztársaságpárti táborban Reagannak könnyebb a dolga. A volt filmszínész ugyanis im­már egyetlen jelöltként áll a nyári pártkongresszusa elé, mert utolsó pártonbelüli rivá­lisa Bush, volt CIA főnök visszalépett még az előválasz­tások utolsó menete előtt, mi­után Reagan már elérte a bű­vös 998-as számot, amely biz­tosította többségét. Bár Bush neve még szerepelt az utolsó öt előválasztás szavazócédu­láin. a reá adott voksok már Reagané lettek, a visszalépés miatt. így Reagan máris úgy nyilatkozik, mintha a nyári köztársaságpárti kongresszus már lezajlott volna, s pártja jelöltjének tekinti magát, s magabiztosan jelenti ki, hogy ha most zajlana le a novem­beri elnökválasztás, a közvé­leménykutatások eredményei szerint, ő jutna be Carter he­lyett a washingtoni Fehéz Ház­ba. EZ PERSZE még sok min­dentől függ, külső és belső té­nyezőktől egyaránt. De nem utolsósorban attól, hogy a mindkét párt választási hadjá­ratát pénzelő monopoltőkés csoportok — amelyek képesek arra, hogy a sajtó, a rádió és a televízió ellenőrzése folytán, a választókat befolyásolják —, milyen megállapodásokat köt­nek egymás között, melyik je­löltet támogatják, illetve, mi­lyen köztük az erőviszony? Carter 1976-ban azért emelked­hetett az ismeretlenség homá­lyából üstökösszerűen a leg­magasabb végrehajtó hatalmi tisztségbe, mert ennek érdeké­ben Dél-Karolina, Texas, az atom-raktáripari központ szö­vetségre lépett az Egyesült Államok északi-keleti részei­nek ipari hatalmasságaival, mindenekelőtt a Rockefeller dinasztiával. Akkor úgy vél­ték, hogy e demokratapárti po­litikusban megtalálták azt a személyt, aki alkalmas dina­mikus, támadó, ideológiai és politikai vonalvezetés megva­lósítására, s képes lesz ellen­súlyozni az Egyesült Államok uralkodó köreinek korábbi sú­lyos vereségeit. Ez a csopor­tosulás, amelybe az Egyesült Államok, összesen háromszáz milliárd dollár alaptőkével működő óriásmonopóliumai­nak vezetői tömörülnek, irá­nyítja ugyanis a kulisszák mö­gül a választási hadjáratot, a pénzügyi hatalom nyújtotta be­folyásolási lehetőség oly rend­kívüli tárházával... Árkus István Mater

Next

/
Thumbnails
Contents