Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-25 / 147. szám
wsr ttt.c.iTX 1980. JÚNIUS 25., SZERDA av A Dunatours kirendeltségeinél Mindig rendelkezésre állni Hogyan fogadja a látogatókat a Pest megyei idegenforgalom első számú gazdája, a Dunatours (a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal) Szentendrén és Vácott? Erre kerestünk választ a két kirendeltségen. Szentendrén a Duna-parton (Somogyi—Bacsó part 6. sz.) található kirendeltség kisebb, s a szemnek kevésbé tetszetős, mint a váci, mégis a forgalom többszörösét produkálja. Ez persze elsősorban a városnak, az ottani látnivalóknak (múzeumoknak, kiállításoknak stb.) s a szervezett programoknak, műsoroknak köszönhető. — Mit ajánlanak az érdeklődőknek? — kérdeztem Horváth Zsuzsanna ügyintézőtől. A válasz aztán hosszúra sikerült, mivel ők a bőség zavarával küszködnek. A nyitvatartós Bent több nyelvű — ingyenes — prospektus között válogathatnak. A nyelvtudással nincs gond. Sallai Lászlóné kirendeltségvezető oroszul és franciául, Dobozi Lászlóné és Horváth Zsuzsanna németül beszél. (Egyébként mindössze hárman dolgoznak a kirendeltségen, s most az idén először az idegenforgalmi szezon idejére Leányfalun a strandi buszmegállónál nyitottak egy egyszemélyes pavilont) — Nálunk lehet jelentkezni a Zsámboki lakodalmas című programunkra. Májustól októberig Leányfaluról és Papszigetről, illetve a csoportok a kívánságuk szerinti helyről indulatnak. Azoknak a vendégeknek, akik nem tartoznak csoporthoz, minden péntek délutánra, estére szervezzük meg a zsámboki programot. Népszerű, különösen a német családok körében, az apaj- pusztai műsorunk. Szeptember 15- ig a Danubius szálló kertjében úgynevezett grill-party- kat rendezünk. A kirendeltség nyitva tartási ideje azonban a bírálatok ellenére, változatlanul nem igazodik az igényekhez, holott a hivatal szerkesztőségünkhöz írt válaszában más terveket ígért. Hétköznapokon 8 órától 16- ig, pénteken 15-ig, szombaton 12-ig s vasárnap 9-től 10-ig tartanak nyitva. (Mellesleg a szentendrei műsor című kiadvány júniusi számában a nyitva tartási idő nem így szerepel!) A Teátrum ideje alatt ezen változtatnak, s előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan este 7-ig fogadják az érdeklődőket. A későn érkezők azonban most is — ahogy a kirendeltség kirakatában elhelyezett tájékoztatón olvasható — a Danubius szálló portáján tájékozódhatnak. Ott még fizetővendég-szobát is rendelhetnek. Kinek nem éri meg? Egészen más tapasztalatokat szereztünk Vácott. Igaz, a Dunatours ottani kirendeltsége — szerződéses, jutalékos alapon — IBUSZ-iroda is. — Munkánk 90 százaléka kifejezetten, úgymond IBUSZ- tevékenységből áll — tájékoztatott Szikora János kirendeltségvezető. — Ha nem foglalkoznánk IBUSZ-ügyintézés- sel, nem is érné meg fönntartani ezt az irodát. Vácott ugyanis a helyi idegenforgalom kicsi. Ide a csoportok csak oras aztán városnézésre már mennek egy-két jönnek, s is tovább. Persze akkor lennének igazán bajban, ha tovább, illetve éjszakára is szeretnének ott maradni. A kirendeltség Hogy ismerje feladatait Gondosabb felkészülést Pontosan nem is tudom, hogy mi az én feladatom — mondja az egyik újonnan választott bizalmi. Hogy ne hangozhassák el naponta ilyen és ehhez hasonló, jogos kijelentés, határozott úgy a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége (a SZOT 1978. decemberi határozata nyomán): egységesíti az oktatási rendszert és propaganda- munkát. Azóta a megyei bizottságok kidolgozták a tematikát, sőt mérleget is vontak az 1979—8l)-as év tapasztalatai alapján. Az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága a közelmúltban értékelte az 1979—80-as tanév oktatási tapasztalatait. Az oktatási terv megvalósításáért már 1979. májusában megindultak az előkészületek a megyei bizottságon és a helyi szakszervezetekben is. Pontos, határozotf tematikájuk kiterjedt a tisztségviselők, szakszervezeti tagság továbbképzésére. A tisztségviselők közül a legtöbb bizalmit bevonták a képzésbe. Lehetne azt mondani: az oktatási év sikerrel zárult. Azonban a megyei bizottság aktivistái kritikusan szemlélik saját munkájukat, a megyéhez tartozó alapszervezetek munkáját. Megállapították, néhol, vajmi keveset törődtek az oktatással. A jövőre szóló tanulság: időBen kell megrendelni az oktatás anyagait azért is, mert a tematika kidolgozásának hiánya rányomta bélyegét a munkára. A hiányosságok ellenére is tény, hogy az építőipari dolgozók körében tovább bővült a tömegpolitikai és a tisztség- viselők oktatása. De a következő évben még gondosabb felkészülésre, szervezésre és tervezésre van szükség. Különösen fontos, hogy az újonnan megválasztottak közül senki se legyen bizonytalan, idejekorán ismerje meg feladatait, hogy élni tudjon jogaival. ugyanis csak fizetővendég-szobákkal, abból is összesen 160 ággyal rendelkezik. A kirendeltség nyitva tartási idejét — ahogy Szikora János elmondta — a gyér idegenforgalom figyelembevétele alapján állapították meg. Hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, szombaton pedig 8-tól 12-ig tartanak nyitva. Vasárnapi ügyelet nincs. Évekkel ezelőtt kísérleteztek vele, de — állítólag — nem érte meg. — Mit tehet az a turista, aki szombat délután érkezik Vác- ra? Különösen, ha külföldi, nem tud magyarul, s szeretné a pénzét forintra átváltani? — Vácott legfeljebb körülnézhet, s aztán elmehet a fővárosba vagy a révvel át Szentendrére. Csak sötétedésig... A rév azonban csak sötétedésig közlekedik... Ezek alapján úgy tűnik, mintha a váciak mindent megtennének azért, hogy ne maradjanak tartósan városukban a vendégek. Bár a Dunatours kirendeltségvezetője nem látja ilyen sötétnek a helyzetüket. Átmeneti megoldásként most azzal próbálkoznak, hogy keresnek egy olyan embert — nyugdíjast —, aki elvállalná, hogy szombat délután és vasárnap a lakásán fogadja az érdeklődőket, s árusítja az éppen üres fizetővendég-szobákat. Szeretnének a DIB-bel és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalattal közösen váci prospektust is megjelentetni. (A váci útikönyv már kifogyott, jelenleg csak térképet tudnak adni — 4 forintért — a vásárlóknak.) Jobb híján elkelne Vácott akár egy magánpenzió is. Legígéretesebb azonban az az elképzelésük, hogy a Dunatours és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat közösen üzemeltessen egy szállodát (esetleg motelt). Gondoskodnának a turisták ellátásáról, programokat szerveznének nekik, s közösen jelentetnének meg tájékoztatókat. De sajnos, ez még csak nem is terv, hanem néhány — Vácot szerető — ember álma. Szenté Pál Hafmillió mázsa széna Rétgazdálkodás, képesítés nélkül beterétmű§ Mezőgazdaságunk ^ ge — a legelő, és ^ velés — hosszú évek óta b nyomja az ágyat. Pedig fel- | erősödéséhez egyre nagyobb ^ érdek fűződik. Drágulnak ^ az abrakfélék és a szántó- földön termesztett tömeg. S takarmányok sem tartoz- § nak már az olcsó eleségek $ közé. Dr. Vinczeffy Imre, a ^ Debreceni Agrártudományi | Egyetem tanára minden- ^ esetre a legodaadóbb ápo- ^ lók közé tartozik. Harminc- ^ három esztendeje foglalko- ^ zik a füvek természetének S megismerésével, s ^ Nevét Pest megye mezo- I gazdái közül is sokan is- $ merik. Szőkébb pátriánk 19 ^ gazdaságában 9674 hektár- ^ nyi gyep felújítási tervét ^ készítette el munkatársai. ^ val. (A megyében egyéb- ^ ként más kutatók is fog- ?• lalkoznak ezzel a problé- | makörrel.) A közelmúltban | folytatott beszélgetésünk so- ^ rán a legelőgazdálkodás je- í lentőségéről, illetve a kívá. | natosnál lassúbb fejlődési § tempó okai felől érdeklődés tünk. Háromezer faluban A különböző egyetemek, főiskolák kutatói más és más módszereket dolgoztak ki a fűhozam növelésére. Miben áll a debreceni technológia lényege? — Abból indultunk ki, hogy a gyep nehezebben szomjazik meg, vagyis nem tartozik a vízigényes növények közé. Jellemző például élelmességére, hogy a nedvességpazarló homoktalajon is elegendőnek bizonyul 7 mill!méter csapadék hektárankénti egy mázsányi széna megtermeléséhez. A fű tehát igen jól hasznosítja a természetes vizeket. Hiányoztak azonban az egyes tájaknak leginkább megfelelő fűkeverékek. Ekkor — 33 évvel ezelőtt — kezdtem hozzá a különböző növénytársítások kipróbálásához. Egyszerű, de nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező pásztorembereket faggattam tudományukról. Hogy a megfigyeléseknek miféle kincses tárháza gyűlt össze, arra vonatkozóan talán elegendő egyetlen adatot megemlíteni : háromezer község határát, füves térségeit jártam be, cseréltem gondolatokat gulyásokkal, juhászokkal. Miután megtaláltuk a legkitűnőbb növényösszeállításokat, még egy problémát, a vízkérdést kellett megoldani. A szárazság különösen a kötött talajokon veszélyezteti a termést, amelyek hajszálcsövei könnyen eltömődnek és csak nehezen fogadják be a nedvességet. Ezeken a rossz szerkezetű levegőtlen földeken igen eredményesnek bizonyult az altalajlazítás. A módszer harmadik eleme, a szakszerű műtrágyázás, révén hektáranként egy vagonnál is több széna takarítható be a legelőkről. (A felhasznált külföldi irodalomról most nem kívánunk szót ejteni.) Hiányos képzés A gyepekről nyert takarmány nemcsak olcsó, de biológiailag is igen értékes. Haszna abban is megmutatkozik, hogy az állatokat a számukra legkedvezőbb módon természetes körülmények között tartjuk. A sok-sok előny ellenére, mégis mintha idegenkednének vagy éppen korszerűtlennek tartanák a gazdaságok a legeltetést? — Ennek sajnos számszerűen kimutatható káros következményei vannak. Gyepterületünk 1935 és 1975 között 21 százalékkal csökkent, és talán nem véletlen, hogy a szarvasmarha-állomány ugyanilyen mértékben, 21 százalékkal apadt az adott időszakban. Az is hiba, hogy helytelenül, átvettük a hűvösebb országok klímájához alkalmazkodó, a mi viszonyaink között rövidnek tekinthető, 150—180 napos legeltetést. Nálunk ugyanis 230 napig legelhetnének az állatok. A műtrágya ebben a technológiában a legnagyobb költségtényező. Megéri-e a jelenlegi magas árak mellett, a Egyhangúlag választották Orvos a közéletben „1944-ben született, 1969-ben végezte el az orvos- egyetemet. Vatta községben, majd Felsődebrőn dolgozott körzeti orvosként 1975 decemberében pályázat útján került Dömsödre — ugyancsak körzeti orvosnak. Munkája mellett a tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának tagja, megszervezte és vezeti Dömsö- dön az alkoholizmus elleni klubot. A Vöröskeresztben elsősegélynyújtó tanfolyamokat szervez, részt vállal a polgári védelmi oktatásból, a Hazafias Népfront helyi bizottsága tagjaként pedig különösen a tisztasági mozgalom feladatain munkálkodik. A tókerti cigánytelep lakóinak közegészségügye jobbításáért sokat tesz. Közéleti tevékenysége, példamutató aktivitása, a község gazdasági, politikai életében szerzett széles látóköre alkalmassá teszi Dömsöd nagyközség képviseletére a Pest megyei Tanácsban.” nagy türelmű, lelkiismeretes orvos — így ismerik a páciensei, s így én is. Olyan típusú ember, aki a hivatásán túl is sokat tesz az emberekért. Az ő munkáját dicséri a mostanában erősödő alkoholizmus elleni klub. Azután ott az elhanyagolt cigánytelep, ahol hatalmas feladat az egészségügyi szemlélet változtatása, ahol missziós teendő a tisztálkodással, egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek meghonosítása. Tanácstagként is képviseli a település lakóinak egy részét. Egyszóval — közéleti ember. Ilyennek ismerik Eddig a jellemzés. A sorokat Bódis Rózsa, a Hazafias Népfront dömsödi bizottságának elnöke olvasta fel június 14- én, az alakuló tanácsülésen, amikor megyei tanácstagnak javasolta dr. Tóth Istvánt. Egyhangúlag — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — választották meg őt, akárcsak tanácstagi körzetében. Bódis Rózsa: — Jól ismerem Tóth doktort, népfrontosként gyakorta akadnak közös ügyeink. De nemcsak én, a faluban mindenki szerény, csendes embernek tartja, aki szereti a hivatását. Nem hallottam panaszos szót rá: jó szakember, s mindig, mindenkinek a szolgálatára áll, nemcsak a rendelőben, de az utcán, otthon is, ha úgy hozza a dolgok sora. Aligha kívánhat orvostól többet az ember ... Andorka Péter, a nagyközségi tanács elnöke: — Tóth doktornak többször is voltam már betege. Jó diagnoszta, Csak a körzet Mokány termetű, bajuszos szemüveges fiatalember. Mindössze harminchat esztendős: — Ha nem is vagyok ' kezdő, középkorúnak sem lehet még nevezni. Nagyon szeretem a körzetet, másképp el sem tudnám képzelni. A kórház, a klinika nem nekem való. Itt közvetlenebb a kapcsolat a páciensekkel, az emberekkel, s az is számít: a magam ura vagyok. A kórházban — ha a betegekért is —, de több a civódás. — Oka is van annak, hogy így vélekedem. Apám, öcsém, is körzeti orvos, csak a bátyám választotta a kórházat. Az öt év, amióta itt élek, elég volt arra, hogy ne maradjon ismeretlen senki a körzetemből. Háromezer ember, s ki- sebb-nagyobb betegséggel már majd mindegyikük megkeresett. A szomszédok, rokonok olykor egymás gondjairól is beszélnek, én pedig ha tehetem, érdeklődöm. Mert a gyógyításhoz elengedhetetlenül fontos, hogy az orvos ismerje a beteg életkörülményeit. Csak gyógyszerrel és kezeléssel nem lehet gyógyítani, a törődés is kell... — Amikor Dömsödre kerültem, elődömtől örököltem a tanácstagi megbízatást is. Nem tagadom, volt bennem egy kis félsz. Ügy képzeltem, a tanácstagi munka majd a gyógyítói hivatás rovására megy. De nem így történt. Igaz, ehhez rengeteget kell áldozni a szabad időből. Hogy mást ne említsek: negyven család tartozik a tanácstagi körzetemhez, s ez évtől még több, 60— 70 is, mert módosult a körzethatár. Az orvosi körzetemben lakók 11 százaléka cigány. — Valóban, vesszőparipám az alkoholizmus elleni harc. Felmértem a helyzetet a településen, s úgy találtam, hogy az itteni száz alkoholista beteg közül legalább húszon lehetne segíteni. Az országban mindenütt az ideggondozók irányítják az antialkoholista klubokat. Talán elsőként, azzal kísérletezem, hogy létrehozzak itt egy községi klubot. S, ha csak egyetlen embert sikerül megakadályoznom abban, hogy visszaeső legyen, nem eredménytelen a kísérlet. A közösség asztalára — Tanácstagként, s a megyei tanács tagjaként is elsősorban az egészségügyi gondok enyhítéséért szeretnék dolgozni. A nagyobb közösség asztalára is le kívánom tenni a helyi gondokat, eredményeket. Például javulnia kellene a gyógyítás feltételeinek. Apa- jon elavult a rendelő, a hozzáépített tanácsadó helyiség olyan szűk, hogy az előtérben legfeljebb három gyerekkocsi fér el. Nincs ott orvosi lakás sem. Vagy a már említett cigánytelep: az egészségügyi és higiéniai minimum alatt élnek ott a nyolc-tízgyerekes családok — putriban. Tarthatatlan az állapot, de a megoldás lehetséges : három-négy éve kezdődött a kedvezményes lakásépítés, öt család már otthont is kapott, két ház most készül, s azt kívánom, még több ilyen legyen. — Magánemberként? Ugyanazokat a problémákat szeretném megoldani, amelyeket orvosként is. Egyébként elégedett vagyok: a feleségem orvosírnok mellettem, három szép lányom van, Fruzsina, Krisztina és Orsolya. Nem, azt hiszem, nem jó, ha őket is megpróbálom körzeti orvossá nevelni, ez a munka inkább férfiaknak való. Azért jó lenne, ha több idő jutna a családra. És szeretném majd néhány év múlva — ha a gyerekekkel kevesebb lesz a gond — letenni a körzeti orvosi szakvizsgát. Addig élek úgy, mint eddig. Vasvári G- Pál mesterséges tápanyagok ilyen intenzív, hektárankénti 520 kilogrammos használata? — Feltétlenül. A drága gépeket ráfizetéssel üzemelteti az, aki csak 10—15 mázsa szénát takarít be hektáranként. Ráadásul ezek a hitvány gyepek, értékes, a szántóföldi növénytermesztésben nyereségesen hasznosítható területeket foglalnak le. A legelőjavítás — nevezzék bár víztakarékosnak is az alkalmazott technológiát — jelentős kiadásokkal jár. Érdemes-e befektetni az ágazatba? — Hektáranként 8—12 ezer forintra rúgnak a költségek, viszont gyorsan, három év alatt megtérülnek. Ügy gondolom, az adott esetben jó helyre kerül a bankó. — ön szerint tehát nem az érdekeltségi viszonyokban keresendő a tartózkodás? — Nem elsősorban. Mi lehet a valóságos ok? — A szakismeretek hiánya, ami annyira általános, hogy szinte fel sem tűnik. Nemrégiben még jó, ha akadt húsz gyepes szakember. Ma 500-an vannak, akik azt mondják magukról: értenek a legelőhöz. S ha a tendencia tovább tart, néhány év múlva akár tízszeresére duzzadhat a beosztásuk szerinti fűspecialisták száma. A baj az, hogy a szakértelem korántsem nőtt ilyen mértékben, az egyetemekről kikerülő fiatalok vajmi keveset tudnak a gyepgazdálkodás titkairól. Az sem lényegtelen, hogy a legtöbb szövetkezetben harmadrangú kérdésként kezelik az ügyet. A termelésirányítók kezdeményezését hiába várjuk, mert' azok jó része aligha tudja, mire is kellene vállalkoznia. Kedvezőtlenül hat az ágazat fejlődésére, hogy nemcsak független szerve, de még önálló tanszéke sincs agrárintézményeinkben a gyepgazdálkodásnak. Természetesen vannak biztató jelek is. Pest megye két kiemelkedő közös gazdasága a dunavarsányi és a kocséri tsz rendszeresen igényli a szaktanácsadást, gyeptermesztési színvonaluk magasabb az országos átfognál. Program a jövőnek Tervei? — Szerettem volna könyvet írni, erre 1974-ben tettem utoljára javaslatot. A sikertelen próbálkozás azonban egy időre elvette ettől a kedvemet. Természetesen a könyv megjelenése nélkül is éppen elegendő lehetőség van tudományos tevékenységem publikálására, főként annak gyakorlati hasznosítására. Az utóbbi nyolc esztendőben hatvan üzemben tartottunk bemutatót. Technológiánkat 11 megyében ismerik és 40 ezer hektáron már e módszer alapján folyik a gyepgazdálkodás. Véleményem szerint az állami támogatások megszüntetésére akkor kerülhet sor, az ágazat akkor válik nyereségessé véglegesen, ha kialakul egy olyan szakgárda, amely mind az elméleti, mind a gyakorlati kérdésekben kiváló ismerője az agrártudomány e fontos és ígéretes ágának. ★ 5 Forgatom dr. Vinczeffy I Imre egyetemi tanár és munkatársai által tavaly ^ elkészített, Pest megye ^ gycpgazdálkodásának lehc- ^ tőségeiről írott vaskos ta- $ nulmányt. Hallatlan pon- § tosság, kérlelhetetlen logi- $ ka jellemzi az elkészült ^ munkát. ^ Ha az általuk javasolt ^ ütemben, tíz év alatt, ja6 vítanák meg a megye gye- ^ pcit, akkor 1992-re hatmil- > lió mázsa széna teremne $ tájunkon, amely 120 ezer ^ — a jelenleginél egyne. | gyeddel több — felnőtt szarvasmarha egész évi ta- $ karmányát biztosítaná. Fel- ^ tehetőleg szívesen vállalna ^ részt a program megvaló- ^ sításában az egész debreceni ni kutatócsoport. Valkó Béla