Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

1980. JÚNIUS 22., VASÄRNAP t/uisap Az űrpáros Szolnok megyében Látogatás a TiswamentiS Vegyiművekben Az első szovjet—magyar űrpáros és kísérete szom­bati napját Szoinok megyé­ben töltötte. A vendége­ket: Vaierij Kubászovot, a Szojuz—36 parancsnokát és Farkas Bertalan kutató űrhajóst, Alekszej Jelisze- jevet, a közös űrrepülés földi repülésirányító pa­rancsnokát, valamint az általa vezetett küldöttséget és Magyar! Béla kiképzett űrhajóst elkísérte Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, az MSZMP KB tagja. Az érkezőket Szolnok város határánál, az 1919-es tanács­köztársasági emlékműnél And- ri/có Miklóssal, a Szolnok megyei pártbizottság első tit­kárával az élen a megye és a város párt- és állami ve­hetői köszöntötték. Az űrhajósok nyitott gép­kocsin tették meg az utat az ünnepélyes fogadtatás színhe­lyéig, a városi tanács épüle­téig. A zászlókkal díszített ut­cák mentén szolnokiak ezrei álltak sorfalat, a tenyerek tapsra verődtek, kifejezve örömüket és tiszteletüket a kozmosz herei iránt. A ta­nácsháza előtt úttörők vi­rágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, akik ezután a díszteremben tájékoztatót hall­gattak meg a megye életéről. Vaierij Kubászov és Farkas Bertalan — nagy érdeklődéssel kísért élménybeszámolójuk után — a többi vendéggel együtt, a házigazdák társasá­gában a Tiszamenti Vegyi­művekbe látogatott. A kölcsönös üdvözlésekét és a gyári ismertetőt követően a kozmonauták röpgyűlésan ta­lálkoztak a vegyiművek mun­káskollektívájának képviselői­vel, majd a nevüket beírták a brigádnaplókba. Az iskola üdvözlete Útjuk innen Farkas Ber­talan és Magyar! Béla egykori iskolájához, a Ki­lián György Repülő Műsza­ki Főiskolához vezetett. A vendégeket és az űrhajós­sá, valamint kiképzett űr­hajóssá lett fiatalembereket forró szeretettel fogadták. Kapuba érkeztükkor fan­fárok szólaltak meg, a tan­intézet úgynevezett alakuló­teréhez vezető útvonal mentén a főiskola teljes személyi ál­lománya fölsorakozott. Brassói Tivadar vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka köszön­tötte a vendégeket, majd Alekszej Jeliszejev tolmácsol­ta a szovjet űrhajósok üd­vöskéiét, kiemelte Farkas Ber­talan és Magyart Béla példás helytállását, emberi magatar­tását, szakmai felkészültségét, akikre méltán lehet büszke nemcsak a főiskola, hanem minden magyar állampolgár. A bensőséges fogadtatásért, a tanintézetben szerzett tudá­sért — amelyen megalapoz­hatták az űrhajózási szakis­mereteket s tovább gyarapít- hatták tudásukat — Farkas Bertalan mondott köszönetét. Magyari Béla azt hangsúlyoz­ta, hogy a Csillagvárosban töl­tött évek kitörölhetetlenek; a Szojuz—36 kilövésének pil­lanatától &t űrhajósok földre érkezéséig szíve együtt dobo­gott Farkas Bertalanéval. Az ünnepség után fölkeres­ték a főiskola csapatmúzeu­mát, ahol ajándékokat adtak át egymásnak. Nevüket beír­ták az emlékkönyvbe, és még egyszer őszinte szívből mondtak köszönetét a főisko­la hazafias, internacionalista­szellemben nevelő tanárainak. Rózsák ültetése Ezután Vaierij Kubászov, Farkas Bertalan, Alekszej Jeliszejev és Magyari Bé­la rózsatöveket ültetett a tiszaligetl felszabadulási emlékmű parkjában. Innen a jubileumi térre mentek, ahol ezrek várták a vendégeket Andrikő Miklós köszöntője után az űrpáros meleg szavakkal üdvözölte a helybelieket, kivánt nekik to­vábbi sikereket. A találkozás végén Szolnok városnak átadták a Szojuz— 36 kicsinyített modelljét és azt a díszalbumot, amely az űrutazás emlékeit idéző fotó­kat tartalmazza. A szolnokiak viszonzásul karcagi szűrhím- zéses térítőkkel, mezőtúri fa­zekas népművészeti kerámiák­kal kedveskedtek. Kongresszusra készülve (Folytatás az 1. oldalról) ri vállalatok termelésének éves növekedés« a tervezett 11 százalék helyett 12 lett. Ugyanakkor számottevően nőtt az egy főre jutó termelési ér­ték. A városgazdálkodási vál­lalatok, üzemek a település- tisztaságban értek el ered­ményt, a környezetvédelem­ben viszont nem. Az utóbbi oka a pénzeszközök hiány>­A szocialista brigádok helyt­állása elismerésre méltó. Van már példa arra — Duna-men­ti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat —, hogy a műszaki értelmiség is meg­találja helyét a brigádmoz­galomban. Az újításokról szól­va kiderült, hogy az utóbbi két évben némi megtorpanás mutatkozik. A munkafegye­lem erősödésének is szerepe van abban: a baleseti statisz­tika javult. A bérfejlesztés koncepciója is jobb a koráb­binál, de még mindig csorbát szenved az oly sokszor han­goztatott alapelv: több mun­káért több bér. A beszámolót követő vitá­ban az aktuális tennivalók fo­galmazódtak meg. Majd a küldöttértekezlet megválasz­totta a tizenhárom tagú me­gyebizottságot, — s a mellet­te működő nyolc munkabizott­ság tagjait. A megyebizottság elnöke Reznek András (nyug­díjas) lett, titkára pedig újra Soltész Lajos. A HVDSZ Vili. kongresszusára és az SZMT küldöttértekezletére tizen­nyolc-tizennyolc küldöttet vá­lasztottak. Helyiéf'nak az építők — Sokszínű és könnyűnek nem mondható munkával töl­töttük az elmúlt öt esztendőt a gazdasági és a szakszerve­zeti életben egyaránt. Pest megyében az országos átlag­nál gyorsabban nőttek az épí­tési feladatok, s ez próbára tette szakszervezeti tagságun­kat. A próbát, most már bát­ran kijelenthetjük, kiálltuk — mondta egyebek között az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete Pest megyei küldöttértekezle­tén Szabó Sándor, a megye­bizottság titkára. Az ÉFÉDOSZ budapesti szék­házában a huszonegy alap­szervezetet képviselő több mint száz küldött mellett részt vett a tanácskozáson Jámbor Miklós, az SZMT ve­zető titkára. Vágvölgyi József, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Soron Sándor, a Pest megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese. Elemző, kritikus hangú volt a beszámoló, s a hozzászólá­sok többsége is. Szabó Sánaor elmondta: a szakszervezeti munkában már évek óta a fő helyet a termelést, a gaz­dálkodást segítő tevékenység kapott Ebbe illesztették be az érdekvédelmet és a nevelő­munkát. Pest megyében az építő-, fa- és építőanyagiparban csaknem 13 ezer ember dolgozik. Ez ugyan kevesebb az öt évvel ezelőttinél, a szervezettség viszont 86,6-ről 95,3 százalékra emelkedett. A nemrégiben megtartott szakszervezeti vá­lasztásokon a mintegy 2 ezer felszólaló az eredmények mel­lett bírálta a nem megfelelő gépkihasználást, sürgette az anyagellátás javítását. Többen igazságosabb jutalomelosztást kértek, s keveselték a SZOT által nyújtott családos üdül­tetési lehetőségeket. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta a tizenöt tagú me­gyei bizottságot, s annak tíz munkabizottságát. A megye­bizottság elnöke Jakab József, titkára pedig Szabó Sándor lett. A szakszervezetek me­gyei küldöttértekezletére 14, az építők kongresszusára 15 küldöttet választottak. A köz szolgálatában A tanácsok és tanácsi in­tézmények vezetőinek és ügy­intézőinek munkája, az igaz­ságszolgáltatás, a bíróságok és ügyészségek működése, a tö­megszervezetek tisztségvise­lőinek döntései és ezek vég­rehajtása — tehát a közalkal­mazottak tevékenysége — nap mint nap a lehető legközvet­lenebb módon befolyásolják az ország lakosságának életét, politikai hangulatát. Mindez különös jelentőséget kölcsönöz a Közalkalmazottak Szakszer­vezetébe tömörült több mint hét és fél ezer megyei dolgozót képviselő küldöttek tegnap megtartott tanácskozásának, melyen részt vett Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács ál­talános elnökhelyettese, a Közalkalmazottak Szakszerve­zete központi vezetőségének alelnöke, dr. Tóth Ferenc, a Központi vezetőség osztály- vezetője, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-tit- kára és Kerek László, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának politikai munkatársa is. A küldöttértekezletet Vörös Géza, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei bizottságának elnöke, a me­gyei tanács csoportvezetője nyitotta meg, majd Horsik Jó­zsef, a megyei bizottság, titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A beszámolót követő vitá­ban tizenheten fejtették ki véleményüket, közöttük — a felszólalás sorrendjében — i Metykó Gyuláné dunakeszi tanácselnök, Molnár Lászlóné, a ceglédi járási hivatal osz­tályvezetője, Kerek László, dr. Csalótczky György, dr. Horto- ványi András, a Váci Járás- bíróság elnöke és Kelemen Lajos. Ezután a küldöttek megvá­lasztották a megyei bizottság tagjait és tisztségviselőit, a számvizsgáló bizottságot, a megyei és a kongresszusi kül­dötteket, valamint a munka- bizottságokat. A Közalkalma­zottak Szakszervezete Pest megyei bizottságának elnöke ismét Vörös Géza, titkára pe­dig Horsik József lett. Égy már ösztönző! Lépést váltva, előnyt szerezve Egy könnyű nyári nátha már ok arra,, hogy nóhányan otthon maradjanak. Ahogy csúfondárosan mondogattáic, mondogatják: egy kis napkú­rára. No, nem a strandon. Célszerűbb a családi házak tövében meghúzódó kiskertek­ben dolgozgatva napkúrát venni. A történet tavalyi. S mégis eszembe jutott, hiszen a Hazai Fésűsíonó kerepestar- csai gyárában — ahogy Pan- kotai Istvánná, a munkaügyi osztály vezetője mondja —az idén csökkentek a hiányzá­sok. Akik tavaly többet bete­geskedtek, most valahogy meg­gondolják: érdemes-e egy si­ma nátha miatt otthon ma­radni. Vajon mi történt? Nem kell nagyon keresget­ni a miértre a választ. A kere- pestarcsai gyár már az első negyedévben előnyhöz jutott. A fésülő üzemrészben tíz, míg a fonodában öt nappal saját tervük előtt jártak. Megelőzték önmagukat, de úgy, hogy a mennyiség nem ment a minő­ség rovására. Ha rossz a recept A megszerzett előnyt az el­ső félévben is tartani tudták. S nincs ebben semmi rendkí­vüli. Év elején, a vállalat köz­pontjában bérpreferencia pá­lyázatot ad talc be. Ezt a pá­lyázatot úgy készítették el, hogy szinte minden területen többtermelést érjenek el — magyarázza Laczonyi László, a gyár főmérnöke. — Hiszen az első fél év a döntő, az itt szerzett pluszok mintegy meghatározták, sikerül-e az éves tervet megvalósítani. Bérpreferencia a több ter­melésre. A gyakorlat nem új Kerepestarcsán sem. De al­kalmazása során szakítottak a tavalyi módszerrel. Egy évvel ezelőtt ugyanis harminc vagy ötven tonna többletért járt plusz pénz. Ha azonban az előfonó vagy a fésülő üzem csak huszonkilenc vagy negy­vennyolc tonna többletet adott, a kifizetés elmaradt. — Nem volt nehéz észre­venni, hogy ez különösebben nem ösztönzi az embereket. Éppen ezért a célravezetőbb megoldást választottuk: ma már a többlettermelést ton­nánként számoljuk el. Meg is van a haszna. Az eddigi ta­pasztalatok szerint stabilizáló­dott a létszám, csökkent a fluktuáció, a hiányzás. S nem utolsó sorban a meglevő ka­pacitásokat jobban kihasznál­juk. — Naprakész felmérések, összegezések birtokában mondja mindezt Pankotai Istvánná. — Furcsán hangzik, de tar' talékot akartunk gyűjteni a nyári hónapokra. Mert a leg­nagyobb ellenfelünk a nyár. Szabadságolások, a ház és kertkörüli munkákra igénybe Művelődési központ Gödöllőn Gödöllőn, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szak­emberei a Pest megyei Tervező Vállalat tervei alapján mű­velődési központot építenek. Az új létesítményben három­száznyolcvan néző befogadására alkalmas színházterem, tv- szoba, könyvtár, olvasószoba, zene- és balett-terem, összesen huszonkétféle különböző szakköri foglalkozást biztosító helyi­ség lesz/ Az építkezésen dolgozó szocialista brigádok vállal­ták, hogy a művelődési központot — amely a vállalat és a megye egyik kiemelt beruházása — november 7-re átadják rendeltetésének. vett napok igencsak visszave­tik a gyár termelését. Ezzel az éveleji ütemesebb, feszí­tettebb tempóval azt hiszem sikerült előkészíteni a nyári hónapok átvészelését. Demos! is számítunk azokra, akik ké­pesek és vállalják a több gép kiszolgálását. Tavaly a több­letorsó vállalásával 98 tonna fonalat termeltek. Ahhoz, hogy ebben az évben a fono­dái tervet hozzuk, még 9 ton­nával több fonalat kell ter­melni ily módon — magya­rázza a gyár főmérnöke. Nyolcszáz a plafon Ösztönzőbb a bérezési rend­szer. Aki több gépen dolgo­zik, ennek megfelelően töb­bet is keres. Az üzem- és művezetők érdekeltsége is egy a dolgozókéval, hiszen egy- egy feladat megvalósításáért célprémiumot kaphatnak. A prémium-feltételek a minő­ségre is irányulnak. Így az­tán egyre kevesebb a rekla­máció. Pedig tavaly a sod- ratlan fonal és a vastagodás miatt sok szó érte a házele­jét. Most pedig az első osz­tályú termékek részaránya 97 —98 százalékot eléri. De mennyit lehet keresni, ha valaki például a fésülő üzemben a két nyújtógép mellé még egy harmadik ke­zelésére is vállalkozik? A többletmunka gyakorlottságot kiván, s ugyanakkor hasznot hoz, hiszen nem áll a gép. — Havi átlagban számolva a bérre, úgy 300—800 forint közötti az az összeg, ami pluszban rájön. A fonóban, a fésülőben főként délelőtt, míg az előfonódéban délután és éjszaka is vállalják a nők a több gép kezelését Éppen ezért, hogy ne álljanak a gé­pek, napirenden vannak az átcsoportosítások is — mond­ja Pankotai Istvánná. — Átcsoportosítások egyik üzemrészből a másikba. Mit szólnak ehhez az emberek? — fordulok a főmérnökhöz. — Ma már senki sem vi­tatja ennek szükségességét. Hiszen jól tudják, ha az elő- fonoda nem termel elegendő mennyiségű fonalat, az üzem leáll. Persze azokat csoporto­síthatjuk és csoportosítjuk át a fonodából a cérnázóba, vagy az előfonóból a fésülőbe, nyújtóba, akik képesek a másik munkaterületen is meg­állni helyüket. Szerencsére ilyenek is vannak szép szám­mal. Tsrjesít - követel — Mi történik akkor, ha egy jobban fizetett dolgozóra az alacsonyabb jövedelmet adó munkahelyen van szük­ség? — Arra gondosan ügyelünk, hogy ezekkel az átcsoportosí­tásokkal anyagilag senki se járjon rosszul. Még véletlenül sem. Körültekintő a szerve­zés, az elszámolás. Ha valaki az alacsonyabb bérű munka­körből magasabba kerül át, arra az időszakra a több bért kapja, természetesen a telje­sítménye alapján. Többet ke­res, aki a csomagolóból a festődébe megy. Átlagot szá­mítunk ott, ahol az átcsopor­tosításkor a jobban fizető munkahelyről a kisebb . jöve­delmet adóba került valaki. A kiegyenlítésekre, az esetleges visszásságok kiszűrésére na­gyon figyelünk mi is, meg a dolgozók is — mondja Pan­kotai Istvánná. — Aki nem fázik a több munkától, a több gép kezelé­sétől 4—4500 forintot keres átlagban. De ne is ezt vegyük alapul. Inkább azt, hogy az alapbér fejlesztésére az idén 2—2,5 százalékot terveztünk. A preferenciákkal, az ösztön­zőkkel együtt a tavalyi évhez viszonyítva (benne a bérfej­lesztés is) az idén 5,8 száza­lékkal növekedhetnek a kere­setek Kerepestarcsán. S azt hiszem, ez már nem lebecsü­lendő. De nemcsak a többter­melést, a több orsó vállalását igyekszünk ösztönözni, hanem például a takarékosságot is. Fűtőolajból az a cél, hogy az idén száz tonnát, azaz 400 ezer forint értékűt megspórol­junk. S hogy ebben is legyen anyagi érdekeltségük az érinél tetteknek, erre ösztönözze őket' a gyár: 36 ezer forintot kap­hatnak. Nem mindegy hogyan! A tétel nem űj: aki telje* sít, az követelhet is. Nem megfordítva. S nem szeretnék elhamarkodott következtetése­ket levonni, de mégis úgy tűnik, Kerepestarcsán a bér- preferencia, felhasználásának módja, az ösztönzési rendszer ennek az elvnek maradékta­lan megértését szolgálja. Még­pedig úgy, hogy mindenki jól jár. Mert van arra mód és lehetőség, hogy a rendelkezé­sünkre álló forintokat a közös cél valóra váltásának szolgá­latába állítsuk. Ha nincs , .is mindenütt lehetőség a bérpre­ferencia megszerzésére azt a kevés pénzt is az ösztönzés szolgálatába állíthatják. Csak okosan, körültekintően kell felhasználni. S ha a szükség úgy hozza magával — ahogy Kerepestarcsán példa van rá —, nem árt elszakadni a régi gyakorlattól. Különösen, ha kiderül róla, nem szolgálja az alapvető célt. ösztönzőbb bérezés, több termék, jobb minőség. Ehhez járul még a tavaly befejezett rekonstrukció is. A gyár dol­gozói pedig hamar megtanul­ták szakszerűen kezelni az új berendezéseket, így ma telje­síteni, produkálni képesek. Ezzel együtt kerek a kép, s hiteles. Nem panaszkodnak, nem a létszámhiányra hivat­koznak. Segítenek magukon, az átgondoltabb munka- és üzemszervezéssel, a bérezés­sel, az átcsoportosításokkal. S lám bebizonyosodik, egyik munkahelyről a másikra is át lehet vinni dolgozókat anél­kül, hogy hátat fordítanának a gyárnak, C ak a hogyanját kell megtalálni. Varga Edit Fixezsegyesce&méB f&hh IcsSeás Folyamatos átadás A kivitelező építőipar mi­nisztériumi, tanácsi vállalatai és szövetkezetei — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 11186 új lakást adtak át az év első öt. hónapjában, 324-gyel több új otthont, mint a múlt év azonos időszakában. Az átadá­sok ütemessége tehát javult valamelyest. A tanácsi válla­latok ebben az időszakban a múlt évihez viszonyítva több mint kétszeresére növelték az átadott új otthonok számát, és ezzel az 1930. évi kötelezettsé­gük egynegyedét teljesítették. Az építőipari szövetkezetek és közös vállalatok is javították az átadások ütemességét, de az év végéig hátralevő felada­tok aránya még jóval nagyobb, mint a kivitelező építőipar más szektoraiban. A legtöbb új lakónegyedet építő ÉVM-vállalatok az év első öt hónapjában együttvé­ve 9930 új otthont adtak át, s így eddig az éves feladat 27 százalékát teljesítették. A 43- as számú és a Budapesti La­kásépítő Vállalat csaknem 2000 új lakás építését fejezte be júniusig. Az év végéig hát­ralevő mintegy 2500 új otthon munkálatainak meggyorsítására az építésre kedvezőbb nyári időszakot használják fel, hogy ne torlódjanak az átadások az utolsó hónapokra. Az ütemes­ség javítását szorgalmazzák a megyei ÉVM-vállalatok is, hogy egyenletesebben terhel­jék meg feladatokkal a befeje. ző munkákat végző szak- és szerelőipari brigádokat, alvál­lalkozókat, s a nyugodtabb ütemű munkával kedvezőbb feltételeket teremtsenek a mi­nőség javítására is.

Next

/
Thumbnails
Contents