Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

* "xJCrfiav 1980. JÚNIUS 22., VASÁRNAP A hét kérdései Washington növekvő gondjai KGST-üIéssznk — „Válságcsücs” Velencében Egy királyi látogatás — Dél afrikai sortüzek úttal is a tagállamok magas- tárgyalások — amelyek nélkül Miközben a vezető tőkés or­szágok a gazdasági válsághely­zettel foglalkozó csúcsértekez­letükre készültek, növekedtek politikai nézeteltéréseik is. A vita legmarkánsabban Bonn és Washington között bonta­kozott ki Schmidt kancellár június 30-án kezdődő moszk­vai látogatása nyomán. MI E VITA LÉNYÉGÉ? Carter elnök a tőkés orszá­gok egymás közötti kapcsola­taiban szokatlan lépésre szán­ta el magát e tervezett szov­jet—nyugatnémet legmagasabb szintű eszmecsere előtti na­pokban: levelet intézett a bonni kancellárhoz. Ez a levél, amelynek tartalmát titkosnak szánták, mind Washingtonban, mind az NSZK fővárosában nagy vonalakban mégis is­mertté vált. Valószínű, hogy a „kiszivá­rogtatás” mindkét helyen szándékos volt, hogy így be­folyásolják az illető országok közvéleményét. Az Egyesült Államok elnöke a NATO szö­vetségi hűségére figyelmeztet­te az NSZK vezetőit, s intet­te attól, hogy Moszkvában az Egyesült Államok hivatalos vonalától eltérő javaslatokat tegyenek. A Fehér Ház leg­jobban amiatt aggódik, hogy Schmidt szovjetunióbeli láto­gatásakor, szemben a NATO hivatalos álláspontjával, ru­galmasabb magatartást tanú­sít a Washington által tavaly decemberben kierőszakolt ra­kétatelepítési program ügyé­ben. Eszerint ugyanis új kö­zép-hatótávolságú amerikai ra­kéták gyártását kezdték meg, s ezeket 1983-ra Nyugat-Euró- pa néhány országában helye­zik el. Szovjet részről nemegyszer figyelmeztettek, hogy e raké­tatelepítési program felborítja a kialakult katonai erőegyen­súlyt, amelyen az európai biz­tonsági egyezmény nyugszik. Ezért javasolták, hogy a NA­TO függessze fel, vagy halasz- sza el e veszélyes fegyverke­zési program végrehajtását, * kezdjenek tárgyalásokat a rakéta-nukleáris arzenál csök­kentéséről. Amerikai részről azzal válaszoltak erre, hogy Boámba küldték Brown had­ügyminisztert A washingtoni hadügyek irányítója arról tár­gyalt már nyugatnémet part­nereivel, hogy éppen az NSZK-ban helyeznek majd elsőnek ilyen új típusú, na­gyobb pusztítórejű fegyvere­ket és azt igyekezett megvi­tatni, hogy hol és mikor ke­rüljön majd sor telepítésükre. Bonnban a legkomolyabban megfontolják azonban a jelek szerint a szovjet figyelmez­tetéseket egy ilyen telepítési terv veszélyeiről. S Washing­ton azért vált most egyszerre „nyugtalanná”, mert olyan ér­tesülések érkeztek hozzá, hogy Schmidt kancellár eset­leg hajlandó lenne arról tár­gyalni Moszkvában, hogy mintegy három esztendőre ha­lasszák el e rakéták Nyugat- Európába való telepítését. Ez a híresztelés sugallta Car­ter — Schmidt fogalmazó­ban — „meglepőnek” ne­vezett levelét. A bonni kan­cellár a Washington Postnak adott nyilatkozatában — bár kifejezte törekvését a nyugati szövetségeseivel való szoros együttműködésre — hozzátette, hogy véleménye szerint a nyugat-európai kormányok­nak joguk van kifejteni saját javaslataikat. » E látványos washingtoni— bonni vita mellett, a héten a világpolitikában rendkívüli ér­deklődést keltett a KGST prá­gai ülésszaka, a ma megnyíló velencei tőkés csúcs előké­szítése, Husszein jordán ki­rály washingtoni látogatása és a Dél-Afrikában kirobbant újabb véres faji zavargás. MILYEN EREDMÉNYEK­KEL VÉGZŐDÖTT A KGST PRÄGAI ÜLÉSSZAKA? szintű delegációkkal képvisel­tették magukat. A legtöbb küldöttséget az ország minisz­terelnöke vezette. A tanácsko­záson több nagy jelentőségű megállapodást írtak alá. Így ki kell emelni a számítógép- ’gyártás szakosításáról és a termelési kooperációról aláírt egyezményt, amelynek végre­hajtása közvetlen módon elő­segíti majd a tagországokban a termelékenység növelését. Ugyancsak fontos a nagy mélységű kőolaj tartalékok ki­termelésére elhatározott együttműködés. Az ülésszak további intéz­kedéseket irányzott elő a gyártási szakosítás és koope­ráció elmélyítésére. Fontos feladata volt a tanácskozás­nak a jövő évben kezdődő öt­éves tervek egyeztetése. Ebben is sikeres munkát végeztek, s elhatározták, hogy 1985-ig 40 százalékkal növelik a KGST- országok egymás közötti áru­csere-forgalmát. Ennek értéke így eléri majd a 260 milliárd rubelt. Afganisztán első ízben vett részt megfigyelői minőségben a tanácskozás munkájában. A KGST tagországai növekvő se­gítséget adnak Laosz, Angola, Etiópia és Kambodzsa nemzet- gazdaságának fejlesztéséhez is. Ezeknek az országoknak a kép­viselői szintén ott voltak meg­figyelőként a prágai üléssza­kon. Fokozódik Jugoszláviával az együttműködés: Belgrád már a KGST 22 szervezetének ke­retében működik együtt a tag­országokkal. MI A VELENCEI TŐKÉS - CSÚCS TÉMAJA? A szocialista gazdasági kö­zösség immár XXXIV. ülés­szakát tartotta, amelyen ez­Az Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Kanada és Japán állam-, illetve kormányfői im­már hatodszor rendezik meg ta­lálkozójukat, amelyek napi­rendjén a tőkés világ gazdasá­gi problémái szerepelnék. Car­ter elnök — mint az amerikai sajtó megírta — immár har­madszor vesz részt elnöksége alatt ilyen magas szintű ta­nácskozáson. A sűrűsödő meg­beszélések azt jelzik, hogy a tőkés világban felgyorsult a gazdasági hanyatlás folyama­ta. s ebből eredően kiéleződött a küzdelem a piacokért. A US News and World Re­port című amerikai hetilap adatai szerint négy „vész­csengő” is megszólalt már az amerikai gazdaságban. A kis­kereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban 5,3 szá­zalékkal alacsonyabb a ja­nuárinál. Ugyanebben az idő­szakban a munkanélküliség 13,1 százalékkal növekedett, s jelenleg miár 7,2 millió ame­rikai vesztette el kenyérkere­setét. A magánépítkezés ugyanakkor 28,2 százalékkal esett vissza, s a januárihoz ké­pest 29,7 százalékkal kevesebb autót vásároltak az Egyesült Államokban. Az amerikai elnök „nagyobb megértést” szeretne kivívni nyugati tőkés partnereitől a velencei értekezleten, hiszen az Egyesült Államok az elnök- választás évében van. Szeret­né, ha például Japán „önként” visszafogná a televízió és gép­kocsi-exportot az Egyesült Ál­lamokba. Carter ugyanígy kí­vánságlistákkal érkezett más szövetségesei címére is. A tő­kés világ többi országa azon­ban ugyancsak hasonló súlyos válsággondokkal küzd, s így aligha valószínű, hogy Carter iránt „elnézőbb magatartást” tanúsíthatnának. így a velen­cei csúcs minden bizonnyal csak növeli majd a tőkés or­szágok nézeteltéréseit. MIÉRT JÁRT HUSSZEIN KIRÁLY WASHINGTONBAN? A jordán uralkodót azért hívták meg a Fehér Házba, hogy rábírják: Jordánia csat­lakozzék a Camp Davíd-i iz­raeli-egyiptomi különmegálla- podáshoz. Carternek azért lett volna erre rendkívüli szüksé­ge, mert a palesztin korláto­zott autonómiáról megkezdett Szadat és Begin különalkuja nem lehet teljes — megfenek­lettek. S mi több, Izraelben bel­politikai válság bontakozott ki, Egyiptom pedig teljesen el­szigetelődött az arab világban. Ha viszont Carternek sikerült volna Husszeint rábírnia a Camp David-i megállapodás­hoz való csatlakozásra, ezzel — legalábbis így remélték az elnök környezetében — meg­szűnt volna Egyiptom elszige­teltsége, s felgyorsultak volna a Ciszjordánia és Gaza jövőjé­ről folytatott alkudozások. A tárgyalásokon Husszein elutasította az amerikai fel­szólítást. Tette ezt annak elle­nére, hogy az amerikai veze­tés, nyilvánvalóan azért, hogy megpuhítsa a királyt, 100 M— 60-as, korszerű harckocsi szál­lítását ígérte meg Jordániá­nak. Husszein király azonban, nyilván az egész térségben uralkodó hangulat hatására, elítélte a Camp David-i al­kut, s sajtónyilatkozatában ar­ra hívott fel, hogy a Szovjet­uniót vonják be a közel-keleti békés rendezést célzó erőfe­szítésekbe. Mint hangoztatta: immár két esztendeje Wa­shington a saját maga által eltervezett különalkut erősza­kolja, holott a térség feszült- ségi gócainak tartós, békés rendezése nem képzelhető el valamennyi érdekelt fél — köztük a Szovjetunió — bevo­nása nélkül. Ezzel a kijelen­téssel egyet lehet érteni, hi­szen a Szovjetuniónak, mint a térség világhatalmának, kü­lönleges felelőssége van a tar­tós és átfogó békés rendezés megteremtésében. Más kérdés, hogy a washingtoni vezetés rendkívül ingerülten reagált Husszein király nyilatkozatá­ra: Carter kijelentette, hogy továbbra is a Camp David-i úton kívánnak haladni. MIÉRT ROBBANTAK KI ISMÉT VÉRES ESEMÉNYEK DÉL-AFRIKÁBAN? Hétfőn volt a negyedik év­fordulója annak, hogy Sowe- tóban, a dél-afrikai Johannes­burg elővárosában, amelyet fekete bőrűek laknak, a fehér fajgyűlölők rendőri erői fegy­verrel törtek a tüntetőkre, s rettenetes tömegmészárlást rendeztek. Mint várható is volt, az évforduló idején az ős­lakos többség emlékező me­netet rendezett a négy észtén, dő előtti mártírokra, és kife­jezte tiltakozását a pretoriai rendszer elnyomó intézkedései ellen. S a dráma, ugyanúgy, ahogy négy éve történt, meg­ismétlődött. A rendőrség sor- tüzeket adott le a tüntetőkre, s a halottak száma meghalad­ta a harminchatot, és több mint kétszáz sebesültet kellett kórházi ápolásban részesíteni. A megmozdulások oka az, hogy Dél-Afrika többségi ős­lakosságának jogfosztottsága nem csökkent az elmúlt négy esztendőben. A fehér kisebb­ség, ahelyett, hogy lépéseket tenne a faji megkülönbözte­tés megszüntetése felé, a fe­kete bőrűek polgárjogi moz­galmát — amelyet törvényen kívül helyezett — rendőri eszközökkel, terrorral próbál­ja letörni. A feszültség ezért mind nagyobb lesz Dél-Afri­kában. amely — mióta Zim­babwében megszűnt a fehér­telepesek uralma — a fajgyű­lölet utolsó bástyája Afriká­ban. S ez a pretoriai fajgyű­lölő rezsim mind erőteljesebb belső és külső nyomás alá ke­rül ... Árkus István Romesh Chandra A Varsói Szerződés javaslatairól Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke a Rudé Právónak adott nyilatkozatá­ban nagyra értékelte azokat a békekezdeményezéseket, ame­lyeket a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének máju­si ülésén terjesztett elő. Az egyik legfontosabb ja­vaslatnak az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívását sürgető felhívást tartom — mondotta. Jó len­ne, ha a kezdeményezést — amelyet jó néhány ország tá­mogat —, a nyugati kormá­nyok is kedvezően fogadnák. A hét német állam lakozott felelősséget visel a békéért Erich Honecker beszéde A két német állam megkü­lönböztetett felelősséget visel a bonyolultabbá vált nemzet­közi helyzet körülményei kö­zött — jelentette ki Berlin­ben egy konferencián Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Ho- necker a különböző társadal­mi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élést szolgáló NDK-politika részé­nek minősítette a kapcsolatok normalizálását a Német Szö­vetségi Köztársasággal. Hoz­záfűzte: „Az enyhülésnek a mi térségünkben, vagyis a szocializmus és a kapitaliz­mus társadalmi rendszere, a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen határvonalán, Euró­pa számára és azon túl is nagy jelentősége van a béke szempontjából. Ez még • in­kább megköveteli a békepoli­tika továbbvitelét. Ehhez to­vábbra is hozzájárulunk az­zal, hogy biztosítjuk: soha többé ne induljon ki háború német földről." Honecker beszédében hang­súlyozta, hogy fokozott mér­tékben meg kell tenni min­dent a konfrontáció stratégái­nak visszaverésére és a béke megvédelmezésére, mindenek­előtt a leszerelést célzó gya­korlati lépések megtételére. Ma kezdődik hét tőkés ország csúcsértekezlete Ellentétek Velence előtt Velencében, a tőkés világ hét iparilag legfejlettebb or­szága ma nyíló kétnapos csúcsértekezletének színhelyé­re megérkeztek a résztvevők; Giscard d’Estaíng francia ál­lamfő, Pierre Trudeau kana­dai miniszterelnök, Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, Francesco Cossiga olasz kormányfő, Carter ame­rikai elnök és Okita Szaburo japán külügyminiszter, aki elhunyt Ohira miniszter- elnök helyett képviseli Ja­pánt. Carter a lagúnák városában még az értekezlet előtt négy- szemközt tanácskozott Schmidt kancellárral. Megbeszélésük központi témájához semmi két1 ség sem férhet: Carter minden erejével a'/on volt, hogy le- bessíélje Schmidtet a Fehér Házétól némiképpen elkülönü­lő vonaláról, mindenekelőtt a Moszkvával folytatandó po­zitív párbeszédről. Carter Giscard d’Estaing-nel is foly­tat különmegbesziélést. Köz­ismert, hogyan vélekedik a Fehér Ház a francia elnöknek Leonyid Brezsnyevvel Varsó­ban tartott tanácskozásáról, Párizs felfogásáról az európai és a nemzetközi enyhüléssel kapcsolatban. Ä csúcsértekezleten kiemel­kedő helyet foglalnak majd Bírálatok a szövetségesek címére Carter római mérlege Carter amerikai elnök szom­baton reggel befejezte hivata­los olaszországi látogatását. El­búcsúzott az olasz vezetőktől, majd Vatikán-városba ment, ahol magánkihallgatáson fo­gadta őt II. János Pál pápa. Ezek után Velencébe utazott. Carter római tárgyalásai so­rán éles támadásokat intézett a szocialista országok címére, bírálta az Egyesült Államok kevéssé buzgó szövetségeseit, s mindezeket azzal a kijelentés­sel próbálta enyhíteni, hogy a Nyugat „nem akar visszatér­ni a hidegháborúhoz”. Az ame­rikai elnök szinte azonos mér­tékben bírálta a Szovjetuniót afganisztáni segítségnyújtása miatt, és az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseit a szovjetellenes szankciók ügyében tanúsított tartózkodó magatartásuk miatt. Olasz meg­figyelők szerint Carter a nyu­gati szövetségesek közül főként Franciaországot és az NSZK-t vette célba. Az olasz jobboldali körök leplezetlen örömmel fogadták azt a „csaknem teljes egyet­értést”, amely létrejött Carter és Cossiga olasz kormányfő között a legfontosabb és leg­időszerűbb nemzetközi kérdé­sekben. A VUnitá, az OKP lapja, szombati számában ezzel szem­ben megállapítja: „A demonst­ratív felzárkózás annál is ag­gasztóbb, mivel hátba döfik ve­le a többi nyugat-európai or­szágot, amelyek ugyancsak szö­vetségesei Itáliának, tagjai ugyanazon közösségnek, és amelyek türelmesen és körül­tekintően törekedtek önálló kezdeményezésre, megpróbál­tak hangot adni Nyugat-Euró- pa sajátos érdekeinek a nem­zetközi válságban”. el a tőkés világot gyengítő súlyos gazdasági problémák — írja a TASZSZ hírügynökség. A tőkés világgazdaságot je­lenleg az üzleti tevékenység visszaesése, a termelés csök­kenése és ebből fakadóan a munkanélküliség' folyamatos növekedése jellemzi. A mun­kanélküliek száma a hét ve­hető tőkésországban eléri a 18 milliót. Ezek a problémák kiegészülnek még az infláció­val, amely 1980-ban kétszám­jegyű értéket fog elérni, szem­ben a tavalyi 7,5 százalékkal. Mindezeket tetézi még az energiakrízis. A tőkés gazdaság válságá­nak centruma' az Egyesült Ál­lamok, ahol a nemzeti össz­termék várhatólag egyáltalán nem fog növekedni az .idén. Az amerikaiak problémái to­vább gyűrűznek a tőkés Euró­pa országaira és Japánra is. Az Egyesült Államok Ve­lencében megkísérli majd a gazdasági problémák terhét tőkés partnereinek vállára he­lyezni, de kétséges, hogy azok vállalják ennek ódiumait — írja a TASZSZ nyugati lap­véleményekre hivatkozva. Mindezt úgy próbálja majd megtenni, hogy a gazdasági' problémák súlypontját a kül­politikai kérdések középpont­jába helyezi, újra felhozva a 1 afganisztáni eseményeket. Az amerikai hadügyminiszter fegyverkezést sürget Brownkardes Harold Brown, amerikai hadügyminiszter pénteken, a New York-i kereskedelmi' és iparkamarában mondott be­szédében ismét ijesztgetni próbálta az amerikai közvé­leményt és azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az Egyesült Államoknak külföl­dön egyre újabb „kihívások­kal” kell szembenéznie. Brown beszédében szüksé­gesnek ítélte a fegyverkezés felgyorsítását, és a Carter- kormányzat javára írta azt a tényt, hogy hatalomrajutásá- tól fogva évről évre növeli a katonai kiadásokat. A minisz­ter szerint a Pentagon költ­ségvetésének növelése nem pillanatnyi elhatározás, ha­nem hosszú távú politika. Brown nem csinált titkot abból, hogy a fegyverkezési kiadások példátlan arányú nö­vekedése az Egyesült Államok globális hegemoniSztikus tö­rekvéseit segíti elő. „Washing­ton kész vállalni a viliig ve­zetőjének szerepét” — mond­ta. Baniszadr a széthúzás eilen A belső széthúzás ellen lé­pett föl ismét pénteken a Te­herántól északnyugatra fekvő Kazvinban mondott beszédé­ben Baniszadr iráni államfő. A teheráni rádió szerint az elnök követelte, hogy a for­Salvador.i sztrájkfelhívás Baloldali gerillák foglalták el pénteken egy időre San Salvador rádióállomását. A tömegek forradalmi koordi­nációs bizottsága nevében a rádióadón keresztül kétnapos országos sztrájkra szólítottak fel. A négy baloldali pártot magában foglaló bizottság a jövő hét keddjére és szerdá­jára tervezett megmozdulá­sokkal azt kívánja elérni, hogy bocsássák szabadon a politi­kai foglyokat, és függesszék fel a március eleje óta ér­vényben levő rendkívüli álla­potot radalmi bíróságok haladékta­lanul oszlassák föl saját fegy­veres erőiket, s azok szerepét az iszlám gárda, a rendőrség és a csendőrség vegye át. Kho­meini ajatollahot idézve Ba­niszadr hangsúlyozta, hogy egyetlen fennhatóság szüksé­ges, és semmilyen fegyveres erőnek nincs joga attól az egyetlen parancsnokságtól füg­getlenül döntéseket hozni. Az iráni rádió pénteken sú­lyos összecsapásokat jelentett az északnyugati Azerbajdzsán tartományból. Egy vasúti cso­móponton fegyveresek megtá­madták a térség ellenőrzésé­vel megbízott helyi csendőr­séget — közölte a rádió, hoz­zátéve, hogy a harcban har­mincöt lázadó életét vesztet­te CSAK RÖVIDEN... BEFEJEZTE MUNKÁJÁT a leszerelési világértekez’—t összehívásával megbízott rendkívüli ENSZ-bizo tság. A záróülésen elfogadott nyilat­kozat hangoztatja, hogy a vi­lágértekezlet összehívásáról tett javaslatot széles körben támogatják az ENSZ tagálla­mai. AZ AMERIKAI SZENÁTUS hadügyi bizottsága vizsgáló bizottságot nevezett ki, hogy jelentést készítsen az e hó­napban háromszor is tévesen szovjet rakétatámadást jelző védelmi rendszer meghibáso­dásának ügyéről. THOMAS RESTON, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője pénteken Washingtonban bejelentette, hogy július 4-i hatállyal le­mond posztjáról, mert ellen­tétbe került a Fehér Ház kül­politikai vonalával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents