Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

E barátság fejlődésünk forrása Harmincöt éves az MSZBT — Ünnepi ülés a Parlamentben Harmincöt esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából pén­teken kibővített ünnepi ülést rendezett az MSZBT Országos Elnöksége a Parlament Va­dász-termében. Ott voltak az elnökségben Berecz János és Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetői, valamint közéletünk je­les képviselői, az MSZBT tag­csoportjainak küldöttei, s ott voltaik számosán a Magyar­Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül. A jubileumi ülésen Koncz Gábor, a Vígszínház művésze elszavalta Csanádi Imre: Csil­lagok és Jevtusenko: Akar-e Moszkva háborút? című ver­sét. Ezután Tétényi Pál aka­démikusnak, az MSZBT alel- nökének megnyitó szavai után Apró Antal, a társaság elnöke mondott beszédet. Megemlé­kezett a szovjet és a magyar nép múltba visszanyúló kap­csolatairól, majd utalt rá, hogy a három és fél évtizede Pulykakakas I gen, az a bizonyos nóta­beli jószág, melyet a kocsisnak kell ügyel­nie, hiszen lyukas a kas... S lyukas, sajnos olyannyi­ra, hogy nem egy pulyka­kakas, hanem testes lábas­jószág is átfér a nyíláson. Most már ki ennek az oka, vagy mi? A kocsis, a kas, maga az oktalan barom, hiszen vigyázhatna éppen magára, ha lenne hozzá­való esze, de nincsen. Né­melykor mégis úgy te­szünk, mintha semmi, sen­ki más, csakis a jószág lenne okozható azért, ami történt. Fölhagyva a képle­teséggel: gyakran hallható a kárhoztatás, mennyi minden megy pocsékba amiatt, mennyi gondot okoz a versenyképességben, hogy túlzott a termékek önsúlya, fölösen foglalnak magukba aicélt, cementet, műanyagot, üveget s így tovább. A gyakran hallha­tó igazságban egy a' bök­kenő: o terméket állítja a középpontba, mintha az ér­demelné a figyelmet, lévén oka valaminek, pocsékolás- nak, gyenge versenyképes­ségnek. S már-már nem is érti az ember, ha ennyire egyszerű fülön csípni a tet­test, miért késik a cselek­vés, miért várat magára a jobb, a más, a céloknak megfelelő?! Van, ahol már nem várat magára, ám azért nem, mert tudták, hol kell kez­deniük a keresést, s ez a hol korántsem a termék­nél kínálta magát. Sokkal korábban, a gyártmány- tervezés, a gyártástechnoló­gia, s még előbb, a besze­rezhető anyagok, szerelvé­nyek körében. Az Ikladi Ipari Műszergyárban ma már nagy sorozatban ké­szülnek olyan elektromos motorok, amelyek teljesít­ménye — a fölhasznált energia egy egységére szá­mított teljesítménye — jó­val meghaladja a korábbi típusokét, ám önsúlyuk harmada, fele csupán az eddig gyártottaknak. Eddig eljutni nem annyi volt, hogy gondoltak egyet, s azt mondták, ezentúl könnyebb motorokat készítünk. Ezt bármikor elhatározhatták volna, akár tíz évvel ez­előtt is, ám ahhoz, hogy az ilyesfajta elhatározá­sokból tény legyen, lehes­sen, feltételek sorozatának kell hiánytalanul megte­remtődnie. K ézenfekvő: a feltételek megteremtése pénz­ügyi, technikai, okta­tási — igen. oktatási — teendőket éppúgy felölel, mint piackutatási, értékesí­tési feladatokat. S még ez a jelzés erejű fölsorolás is hiányos, mert ahhoz, hogy egy termék más legyen, valójában a termelőnek is mássá kell lennie. Ez a folyamat ment, — és megy ma is — végbe I ki adón, mert a termelőberendezé­sek megújítása mellett semmivel sem volt kisebb jelentőségű a munkások kiképzése az új technológia alkalmazására, s az szintén nem szerény súlyú, megol­dásra váró gond volt, hogy a fölhasználókat megnyer­jék a friss technika vevői­nek. Az eredmény azonban igazolta az erőfeszítéseket, a korszerű elektromotorok anyagot, energiát, élőmun­kát megtakarítva készül­nek, s ennek haszna ugyan a gyárban nem mindig ér­zékelhető — ami öreg hiba, s a szabályozás részletének folytonos finomítására fi­gyelmeztet —, népgazdasá­gi összesítésben azonban vitathatatlan. Ilyen vitathatatlan elő­nyökkel járt az az érték- elemzési munka is, amelyet a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában kezde­ményeztek az új iránt fo­gékony műszakiak. A GE jelű, egyfázisú fogyasztás- mérőknél lezajlott vizsgáló­dás korábban nem sejtett tartalékok seregét hozta felszínre. Ezek a tartalékok tág terepet fogtak át, a megmunkálási idő csökke­nése éppúgy közéjük tarto­zik, mint a termék súlyá­nak mérséklése, értékesebb anyagok fölváltása kevésbé drágákkal, de a célnak tö­kéletesen megfelelőkkel. E vázlatos eredménylista ol­vastán nehogy azt gondol­juk, miért nem láttak már neki korábban a gödöllőiek az értékelemzésnek, ha ennyi minden nyerhető ál­tala? Azért nem, mert az akkori helyzetben törekvé­seiket — és ráfordításaikat — aligha ismeri el a piac, azért nem, mert hiányoztak a technikai, technológiai feltételek ahhoz, hogy amin változtatni lehet, azon vál- toztasanak a konstrukción belül: így például koráb­ban híre sem volt azoknak a műanyagoknak, amelye­ket ma tömegesen használ­nak fel a gyártásban. M em többet, mindössze annyit állítunk gzzel, hogy sem elsietni nem szabad bizonyos lépéseket, ám késlekedni is nagy hiba akkor, amikor az a lépés már megtehető! Napjaink­ban ott van a gond, hogy a termelőhelyek egy része nem, vagy csak nagyon nehezen ismeri föl a meg­tehető lépéseket, így az ér­tékelemzés kínálta tartalé­kokat, az önsúly csökken­tésében rejlő forrásokat, melyek a gazdaságosság ja­vítását erőteljesen táplál­hatják. Az értékelemzés alaptörvénye ugyanis így hangzik: csakis azt, ami szükséges, és csakis annyi­ért, amennyiért lehetséges. S ennek az alaptörvénynek a következetes érvényesíté­se azzal jár, hogy — amint azt számítások és tények bizonyítják — az érték- elemzés alapján bevezetett intézkedések után 15—20, majd folyamatos alkalma­zásával esztendőnként öt­nyolc százalékos ráfordí­táscsökkenés érhető el. Amire bátran rámond­hatjuk: elgondolkoztató adatok. Olyannyira azok, hogy érdemessé teszik a töprengést, a többletmun­kát, annak makacs keresé­sét, miért hullik át újra meg újra a pulykakakas a kason, vagy már nem is ez a jószág, hanem szinte mindegyik, amelyik a lyu­kas kas közelébe kerül. Tagadhatatlan, sok korholó szó érte már a — pulyka- kakast. A túlsúlyos, a sze­rény vagy semmilyen ver­senyképességű termékek kárhoztatása azonban lát­szatmegoldás. mert a ter­mék tehetetlen. Az ember azonban — példáink bizo­nyítják —, ha érdemes ten­nie, s ha módja is van azt tennie, amit érdemes, ak­kor megleli az utat a jobb­hoz, bár előfordul: rá kell vezetni arra, hogy most már új Utat keressen. Mészáros Ottó létrehozott Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapítói célul tűzték ki, hogy megis­mertetik a magyar dolgozó tömegeket azzal a szellemi és gazdasági fejlődéssel, amelyet a szovjet nép elért. Hangoztatta: A hetvenes évektől kezdve társaságunk tevékenysége a párt helyes po­litikáját követve elsősorban az üzemekre, a termelőszövetke­zetekre, az intézményekre, az iskolákra épül, ahol a magyar —szovjet barátság a minden­napi munkában nyilvánul meg. Az MSZBT széles bázis­sal rendelkező tömegmozga­lommá vált. Fennállásának három és fél évtizede alatt sikerrel munkálkodott népeink barátságának minden lehetsé­ges módon való ápolásán. Ez a barátság nemcsak eszméink, elveink, céljaink közösségén alapul, hanem internacionalis­ta meggyőződésünkből, nemze­ti érdekeinkből indul ki. Ez a barátság kiapadhatatlan for­rása volt eddig is szocialista hazánk fejlődésének, és az marad a jövőben is — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Apró Antal. Ezt követően Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete mondott beszédet. — A népeink közti barát­ságnak mély történelmi gyö­kerei vannak — mondotta —, bölcsőjénél Lenin és magyar harcostársai álltak. Napjaink­ra Magyarország és a Szov- (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. JŰNITJS 14., SZOMBAT w Atgurították a hordót Megindult a forgalom a Petöfí-hídton A Petőfi-híd felújításában érintett 35 vállalat kollektí­vája befejezte a munkát. A hídon tegnap délután meg­indult a forgalom, a közúti korlátozásokat feloldották. Az ünnepélyes aktus résztvevői: Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, valamint a munkában is részt vett munkások, válla­lati vezetők, s a főváros párt-, állami és társadalmi szerve­zeteinek képviselői — a Skála áruház előtti megállóból vil­lamossal érkeztek a budai híd­főhöz, ahonnan az építők át­gurították a hídon az avatási jelző söröshordót. Június 16-án hajnalban le­zárják a Szabadság-hidat és megkezdődik öt-hat hónapra tervezett felújítása. Pullai Árpád, a KPM épü­letében kitüntetéseket nyúj­tott át a Petőfi-híd felújítá­sában kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Pénteken adták át a Gel­lérthegyen a víztárolót is: elkészült az itteni második, 40 ezer köbméteres medence, amelynek üzembehelyezésé­vel elsősorban a Belváros, Kelenföld, Lágymányos és az I. kerületi Tabán vízellátása javul. Az ünnepi eseményen a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok dolgozói­nak, vezetőinek társaságában ott volt Méhes Lajos és Ger­gely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke. Igény és lehetőség összhangja Gyenes András a nagykőrösi tanács alakuló ülésén Tegnap délután ünnepélyes hangulatban gyülekeztek az Arany János művelődési köz­pont dísztermében a nagykő­rösi városi tanács tagjai. Alig néhány nappal a választás után már felelősségteljes mun­kára: a városi tanács alakuló ülésére a tisztségviselők, a testületet segítő bizottságok megválasz­tására, következő félévi mun­katervük összeállítására hatá­rozták el magukat. Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke üdvözölte a városi ta­nács tagjait és vendégeit, Gye­pes Andrást, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárát, Nagykőrös országgyűlési kép­viselőjét, dr. Mondok Pált, Pest megye tanácselnökét, Jámbor Miklóst, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ve­zető titkárát és Császár Fe­rencet, a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökét. A Hazafias Népfront városi bizottsága elnökségének javas­lata alapján, melyet Csípő Ba­lázs, a HNF titkára terjesz­tett elő, a testület megválasz­totta ügyrendi és igazgatási bi­zottságát. Az új bizottság rö­vid szünet után elégedetten je­lentette, hogy Nagykőrösön a tanácstagok választása megfe­lelt a törvényességi előírások- *nak, a város 70 tanácstagjának megbízatása érvényes, a tanácsülés folytathatja mun­káját. Á bejelentés után a vá­rosi tanács testületé a Haza­fias Népfront előterjesztése alapján megválasztotta tiszt­ségviselőit, végrehajtó bizott­ságát, állandó tanácsi bizott­ságainak elnökeit és tagjait, a városi népi ellenőrzési bizott­ság elnökét és tagjait, vala­mint a városi bíróság népi ül­nökeit. A városi tanács elnö­ke ismét Kocsis Jánosné lett, helyettese Káló József, az ed­digi megbízott tanácselnök- helyettes. A városi tanács titkos sza­vazással megyei tanácstagnak választotta Jámbor Miklóst, Gömöri Jánosnét, a Nagykőrö­si Konzervgyár csoportvezető­jét és L adár Lajost, a Nagy­kunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság üzemegység-vezető­jét. A választások után Gyenes András köszöntötte Nagykőrös város tanácsát és annak tiszt­ségviselőit, átadva Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üd­vözletét is. Köszönetét mon­dott a város lakosságának azért a megtisztelő bizalomért, melynek eredményeként a vá­ros országgyűlési képviselője lehetett. Mint mondotta: a je­lölő gyűlésen, a választási gyű­lésen és azóta is igyekezett minél több kapcsolatot kiépí­teni a város lakosságával, e beszélgetések során kedvező tapasztalatokra tett szert. — Meggyőződésem — mondotta a továbbiakban Gyenes And­rás —, hogy a város vezetői éppúgy, mint eddig, a jövő­ben Is szívükön viselik a vá­ros valamennyi gondját, sigen eredményesen munkál­kodnak fejlődéséért. Nagy, közös munkára vál­laltunk kötelezettséget, mely­ben mindig meg kell találnunk a lehetőségek és az igények összhangját. Nagykőrös tanácsának ala­kuló ülése Kocsis Jánosné zárszavával és az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. Landolás tankoláshoz A MÉM budaörsi Repülőgé­pes Növényvédő Állomásának gépei rendszeresen járják a határt Pest megyében is. Mfi- trágyáznak, s kipermetezik a növényvédő szereket. A ké­pen: tankoláshoz készül a he­likopter. Király Krisztina felvétele Autóposta a vízparton Megerősített hivatalok a Dunakanyarban is A* idei utolsó csengetés Kezdődik a vakáció Pénteken elcsendesedtek az iskolák, megkezdődött a vaká­ció. Az általános iskolák túl­nyomó többségében befejező­dött a tanítás, a nyolcadikosok elbúcsúztak iskolájuktól. Né­hány intézmény egyes osztá­lyaiban azonban, ott ahol a tantárgyak kötelező évi óra­számát péntekig nem tudták teljesíteni. legkésőbb június 20-ig még tanítanak. A gyerekek néhány napon belül kézhez kapják a bizo­nyítványt is, kiosztására az igazgatók által meghatározott napon, legkésőbb június 24-ig, mindenütt sor kerül. A tanulókat az idén is a ha­gyományos módon osztályoz­zák, s ennek megfelelően nem értékelték számjegyekkel az elsősök teljesítményét. Az ő bizonyítványukba jól megfelelt, illetve meg­felelt bejegyzés kerül, azok az elsősök pedig, akik­nél teljesítményük alapján ezt a tanévet előkészítő évnek te­kintették a nevelők, iskolalá­togatási bizonyítványt kapnak. Ök jövőre ismét elsősök lesz­nek. Pénteken elcsendesedtek a középiskolák is, befejeződött a tanítás a 11 napos tanítási rend szerint működő intézmé­nyekben is. A Posta-vezérigazgatóság felkészítette az idegenforgal­mi területek — a Balaton, a Velencei-tó és a Dunakanyar — postahivatalait á nyári csúcsforgalom zavartalan le­bonyolítására, amelyhez egy­ben biztosította a tárgyi és a személyi feltételeket is. A főidényre a növekvő pos­tai igények színvonalas kielé­gítésére az érintett, mintegy 120 postahivatal személyzetét — elsősorban az ország más területeiről, átcsoportosítás­sal — megerősítették. Ezen­kívül a hivatalokat ellátták a felvételi szolgálatot gyor­sító kisgépekkel, értékcikk­árusító automatákkal. Több helyen idényjellegű önkiszol­gáló postahivatalokat állítot­tak fel. A korábbi kedvezőt­len tapasztalatok alapján — a panaszok elkerülésére —in­tézkedtek arról is, hogy a postahivatalok a főidényben hosszabb ideig, 16 óra helyett általában 18—20 óráig tartsa­nak nyitva. A Balaton kör­nyékén rendszeresen közleke­dik — felkeresd a kempinge­ket, a KISZ. és az úttörő­táborokat, a strandokat — az autóposta, amely képeslapo­kat, bélyegeket, hírlapokat árusít, levelet és csomagot vesz fel. A hírlapterjesztésre készült külön program szerint több új árusítópavilont nyitottak, bővítették, azoknak az üzletek­nek, intézményeknek — pél­dául ABC-áruházak, dohány­boltok, üdülők, szanatóriumok, szállodák — a számát, ame­lyek rendszeresen árusítanak hírlapot. A legforgalmasabb helyeken több mozgóárust is munkába állítottak. KÖZÉLET AZ MSZMP Központi Bi­zottsága Jerónimo Amedo Ál- vareznek, az Argentin Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának elhuny­ta alkalmából táviratban fe­jezte ki részvétét az AKP Központi Bizottságának és az elhunyt családjának. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Henryk Jablons- kinak, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa elnöké­nek Marian Spychalski mar­sall, a Lengyel Államtanács volt elnöke elhunyta alkal­mából. Huszár István miniszterel­nök-helyettes pénteken ha­zaérkezett Berlinből. A Ma­gyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság közöt­ti, az 1981—85-ös időszakra vonatkozó tervegyeztető tár­gyalásokon vett részt. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Ros- ka István külügyminiszter- helyettes a kormány nevében pénteken részvétét fejezte ki a budapesti japán nagykövet­ségen Ohira Maszajosi japán miniszterelnök elhunyta alkal­mából. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents