Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
A SZÁLAK PEST MEGYÉBE VEZETNEK Alkotótársa a természet Kinek írta József Attila az Altatót? színtere, a Gellér-tanya ma is áll a Bugyira vezető országút mentén, bár azóta jelentősen átépítették. A kis Balázs sokat nyaralt itt. Balázsék édesanyja, Ottó Gizella annak az Ottó Ferenc nevű zeneszerzőnek a húga, aki jó barátja volt József Attilának. Az Ot- tó-család eredetileg Gödöllőn lakott, Ottó Ferencet azonban zeneakadémiai munkája Budapesthez kötötte, így a fővárosba költözött. Itt talált otthont egy időre húga, Gizella és annak férje, Gel- lér Károly is. Kisebbik gyermekük, Zsuzsanna születésének évében, 1936-ban, Gellé- rék Gödöllőre költöztek, az Ottó házba. József Attila pesti tartózkodásuk idején ismerte meg a családot. Az Altatót állítólag Ottó Ferenc kérésére írta az akkor egyéves Balázsnak, tehát 1935-ben. (A magyar irodá- lom története című kézikönyv 6. kötete 1936-ot jelez keletkezési dátumként!) A költemény ilyen sorai, mint: lehunyja sok szemét a ház, /.../ A villamos is aluszik. — valóban budapesti helyszínre utalnak. A labda, a síp, a kirándulás, a jó cukor motívumai pedig olyan viszonylagos jómódra engednek következtetni, melyben Gellerek ténylegesen éltek. A rendkívül dallamos vers első meg- zenésítője maga a megrendelő, Ottó Ferenc volt. Szabó Sándor pilisszentke reszt! nyugdíjas érdekes kedvtelésnek hódol. A fagyöngy okozta fakinból eltávolítja az élősködő növényt, és az így kiformálódott figurákon faragással fejezi be a természet kezdte munkát. József Attila születése 75. évfordulójának évében egymás után jelennek meg újságjainkban, folyóiratainkban eddig még nem közölt adatok, visszaemlékezések. Vannak olyan kérdések, melyekre választ csak néhány kutató tudna adni, pedig minden iskolás gyereket érdekelne az országban. Ilyen a címben feltett kérdés is: Kinek irta József Attila az Altatót? A Cserépfalvi-féle kiadás jegyzetében ezt olvashatjuk: Ottó Ferenc unokaöccsének, Balázsnak. A szűkszavú mondatot látva nem csodálkozhatunk azon, hogy érdeklődésünkre az egyik, a XX. századi magyar irodalommal foglalkozó kutató megtévesztve Ottó Balázsnak nevezte a költemény hajdani ihletőjét. Pedig a valódi neve: Gellér Balázs. Neve két Pest megyei helységhez is kapcsolódik: Ványhoz és Gödöllőhöz. De nézzük csak sorjában! Gellér Balázs 1934-ben született, Budapesten. Eredetileg ványi illetőségű, ifjúságának A jövő múltkutatóit segíti MEGYEI PÁLYÁZAT KRÓNIKAÍRŐKNAK, HELYTÖRTÉNÉSZEKNEK ZENEI PANORÁMA Filharmónia-koncertek Megtartották az Országos Filharmónia egyeztető tárgyalását Pest megye elkövetkező őszi—téli évadjának hangversenyeiről. A megyében az előző évekhez hasonlóan most is huszonhat bérleti sorozatot indítanak. Továbbra is lesp Vácott és Abonyban felnőtti- bérlet és ugyancsak hirdetnek ifjúsági koncertsorozatokra, valamint szakmunkástanulók részére kedvezményes bérletet. A tervezett, bemutatandó művek barokk versenymüvek, valamint ezeknek XVIII. századi formája, az egy vagy több szólóhangszer és zenekar részvételével felhangzó concerto grosso, továbbá szimfóniák és szonáták. Bartók Béla születésének századik évfordulója tiszteletére tartják az ifjúsági bérletek egyik hangversenyét. Énekes, hangszeres szólisták és kórusok részvételével Dal — vers — népdal — népköltészet címmel emlékeznek világhírű zeneszerzőnk munkásságára, a magyar népdalkincs tudományos igényű feltárásának megkezdésére. Szerepel még A szabadság eszméje a zenében című előadás a tervek között, amelyen a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara mpködik közre, a szakmunkástanulók pedig Ibsen és Grieg Peer Gyntját hallhatják. Színészek és zenekar szólaltatja meg a részleteket Ibsen drámai költeményéből es Grieg két zenekari szvitjéből. Vácott ismét két felnőtt- bérleti sorozat lesz. Fellép a Musíca Humana, az Üj Budapest vonósnégyes, Igor Gav- risz csellista, Gergely Ferenc orgonaművész és a Vox Humana énekkar. A két bérlet közös estjén a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Budapesti kórus, Erdélyi Miklós vezényletével és énekes szólisták közreműködésével Verdi Requiemje hangzik fel. Hasonlóan magas színvonalú zenei élményt ígérve, mint a tavaly Vácott felhangzott Bach-mű, a H-moll mise. Az eddig is sikeresen szerepelt zenekarok mellett új együttesek fellépését is tervezik a bérleti előadásokon. Köze rtük örömmel fedeztük iel az alig pár éves múltra visz- szatekintő, de minden hangversenyén összeforrottsáfeOl, zenei érzékenységet bizonyító Szentendrei Kamarazenekart. Üj a Vivaldi kamarazenekar (vezetője Horváth Gyula) is a koncertsorozatok szereplői között. A népdal, a népzene mellett a népművészet egy másik, gyermekek számára is sokat nyújtó ága, a néptánc is feltűnik a programban. A Budapest táncegyüttes összevont hangversenyt ad a budapesti Erkel Színházban az ifjúsági bérlettulajdonosok részére. A másfél évtizeddel ezelőtt, első alkalommal meghirdetett megyei helytörténeti és kró- níkaíró pályázaton a budai járás amatőr kutatói, krónikásai szerepeltek a legtöbb munkával. Azóta js lelkesen, s ami fő, sikeresen dolgoznak. Természetesen a többi járásból is sok-sok munka érkezik a Pest megyei Tanács művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, s a Pest megyei Levéltár közös, évenként kiírt pályázatára. Tavaly hatvan munka — 29 helytörténeti tanulmány és 31 krónika került a bíráló bizottság elé. * Uj műveket tani megoldásokkal kapcsolatos kérdésekre természetesen részletes választ adunk minden érdeklődőnek. Eredmény: novemberben — Mikorra várják a pályamunkákat, s mA lesz az elkészült dolgozatokkal? — Augusztus 31-ig lehet beadni a történeti tanulmányokat, krónikákat, a pályázat eredményét november hetedikén hirdetjük ki. A beérkezett munkák kéziratai a megyei levéltár tulajdonává válnak. Itt persze nem a tulajdon szó a lényeges, hanem az, hogy nálunk együtt marad, s a jövő évtizedeinek kutatóit segítheti az anyag, ami — a korábbi pályázatok eredményeként — máris hatszáz kötetből áll. A krónikaírók, az amatőr hely- történészek a jövő történelemtudósait segítik. Éppen ezért lenne jó,; ha például a mono- ri, a dabasi, a nagykátai s a gödöllői járásban is szé'.eskö- rűbbé válna e mozgalom, illetve ha a helyi pályázatok eredményéről mi is tudomást szerezhetnénk. Nem kell persze évtizedekig várni, hogy ezek a dolgozatok nyilvánosságot kapjanak: a megyei múzeumok igazgatósága, a megyei könyvtár bibliográfiáiban rendszeresen feldolgozza az anyagot. P. SZ. E. RÁDIÓFIGYELŐ — A négy intézmény az idén is meghirdette a pályázatot — mondja Egey Tibor, a megyei levéltár igazgatóhelyettese. A hazánk felszabadulása 35. évfordulója alkalmából kiírt pályázat nyilvános, mindazok részt vehetnek, akik a megye múltjával foglalkoznak, kivéve természetesen a hivatásos kutatókat, a történészeket, főhivatású levéltárosokat, muzeológusokat. Olyan munkákat várunk az idén is, amelyeket előzetesen még senki nem lektorált; nem lehet pályázni kiadókhoz, szerkesztőségekhez eljuttatott tanulmányokkal, valamint doktori értekezésekkel, szak- dolgozatokkal-, diplomamunkákkal. Két kategória — Milyen témát tartottak különösen fontosnak a pályázat kiírásakor? — Mint minden évben, most is helytörténeti és krónikaíró kategóriában lehet pályázni. Az előbbi keretében a Pest megyei KISZÖV a kisipari szövetkezetek megalakulásának 30. évfordulójára külön pályázatot hirdet a kisipari szövetkezetek történetének megírására. Emellett természetesen beadható a felszabadulás megyei és helyi eseményeit, a munkás- és népfrontmozgalom történetét feldolgozó mű, történelemstatisztikai feldolgozás; községek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények, egyesületek, mozgalmak történetét elbeszélő krónika; közéleti személyiség visszaemlékezése. A második kategóriában a valamely falu, intézmény, 1978-as, 1979-es eseményeit vagy néhány évének fejlődését bemutató krónikákat várjuk. A feltételekkel, a díjakkal, a szakmai, módszerÉNEKLÖ IFJÜSÁG. Kínálkozik, hogy a Petőfi rádióban elhangzott szép műsor, az Éneklő ifjúság, kapcsán Kodályra hivatkozzék az ember, idézve őt. A kísértésnek most sem tudok ellenállni. Lássuk tehát. Halljuk, amit még a kezdet kezdetén, sőt azt megelőzően, a világhírű Kodály- módszemek nemcsak bevezetése, hanem teljes kidolgozása előtt is mondott: A magyar zenei észjárást a tanulókban kifejleszteni, vagy ha megvan, megerősíteni immár nem megoldhatatlan feladat ... Egyelőre a legkisseb- beken akartam segíteni. Nem megoldhatatlan a feladat, mert az émekléskészség kifejlesztése, a magyar népdalokon kifejlesztett zenei anyanyelv elsajátítása Kell, hozzá: az és annyi, ami és amennyi, hát, nem valami nagy ördöngösség. Mégis, e feladat, teljességgel, még ma sem megoldott. Hiába is tagadnánk: az ének- lő-zenélő ifjúságban, egészét tekintve, ritkább a kórusban éneklő fiatal: ritkább a kórustag, mint a nem kórustag. Ami — önmagában még nem halálos bűn, de arra jó, hogy elgondolkozhassunk, miért van ez így, s nem másképpen. Bár valaha — boldog ifjúság! — magam is énekeltem iskolai kórusban, mégis: önkéntelenül érzek valami bezártságot, valami elkülönülésfélét egy-egy kórusban, a kórusokban, az egész kórusmozgalomban. Pedig, nem is tudom, miért? Most, ebben a rádióműsorban, a váci Komócsin Zoltán Kollégium kórusának egyik tagja, alighanem, fején találta a szöget. Arra a kérdésre, amit a riporter, Varga Károly föltett neki a gimnazista és szakközépiskolás kórustagok zenei érdeklődési körét firtatva, így felelt: Vannak, akik jobban érdeklődnek a komoly művek iránt... a többség a vidám, a dallamos műveket szereti... az egyszerűbb művek felé törekszünk ... De hiszen, ismerhetünk rá, ez ugyanaz, mint amire Kodály és Bartók az életét tette: a magyar népzene, a magyar népdal tág horizontú, színes, virágos, többnyire jókedvű világa. Vagy: azzal rokon. Mint az a mű is, annak előadása is, amit tőlük, a váci kollégiumi kórus — említett — jókedvű tagjaitól hallottunk: Balázs Árpád és Gyárfás Endre dala, a Tavaszébresztő. Hasonlóképp, ugyanebben a műsorban szereplő, másik kó-, rus is: a váci Lőivy Sándor Gépipari Technikum kollégiumának fiúkara. Pontosabban: fiú-férfikara, hiszen tenor és basszus szólamokra tagolódnak. Vagy inkább egyesülnek : harmonikusan, szépen, amikor a — szinte — népdalfeldolgozásé művet, a Weöres Sándor versére komponált XJgrótáncot énekelték. A zeneszerző nevét azonban ... bocsánat érte.... nem tudom. Nem értettem,' úgy hadart a bemondónő. Nála jobban csak ez a két kórus hadart: ösz- szetévesztve a gyorsaságot a hebehurgyasággal. Hadd térjek vissza Kodályra, aki a zenei anyanyelvet egy pillanatra sem választotta el a nyelvi anyanyelvtől, mondván: ...a nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti szakkérdés ... Semmitől sem választható Solymári zenei hetek És mi van a hajdani kis Balázzsal? Nos, ő Kanadában él. 1977-ben jött haza először. Ígérete szerint az idén újra Magyarországra érkezik. Reméljük, Budapesten tartózkodva meglátogatja majd annak a költőnek a sírját, aki talán a világirodalom egyik legszebb Altatóját írta __ neki, s elgondolkodik azon, hogy ez a költő még ma is élhetne, s 75 éves nagyapaként unokájának dúdolhatná a felejthetetlen tef- rént: ... aludj el szépen, kis Balázs. ~.. Kohán József el. Még — az énekléstől sem. ... közügy — folytatta Kodály —, mindnyájunk ügye. FALURÁDIÓ. Várni, hogy a manna az ölünkbe hulljon, nem lehet. Dacolni kell mindennel. Még akkor is, hanem kedvez az idő. L etkésen mondta Légrádi János, az Ipolyvölgye Tsz elnöke: Tovább várni a kukoricavetéssel nem lehet! Vállalni kellett a kockázatot. a talajhőmérséklet évszázadok óta legalacsonyabb, leghidegebb alakulását is. A természeten nem lehet változtatni. Befolyásolni, azt, lehet:embermódra. Emberi ésszel, emberi okossággal, emberi józansággal. Magunkért tesszük! Mint a Vass Ottó szerkesztette Falurádióban szereplő fóti tsz-tagok is saját magú- j kért, önmaguk érdekében ... Hogy is mondja? A fóliasátor mellett, a háztájiban, kérdi a gazdát a riporter : De az igazi gazda nem maga, ugye? Mire ő: Nem. Az igazi gazda a felesége? Hát hiszen... — nyújtja a beszédet a gazda —, meg kell küzdeni, hogy az embernek ... teremjék is! A tsz támogatja a háztájit, különösen az értékesítést, amelyet tizenhat zöldséges boltjában biztosít. Aki megtalálja számítását a háztájiban, legalábbis a fóti példa szerint: jobb kedvvel dolgozik a közösben is. Az érdekek ösz- szefüggenek. , Kölcsönösek. Kölcsönhatásbán vannak egymással. Úgymond: Magasabb jövedelem ... fontos, hogy az emberek ezt érezzék, érzékeljék ... a tsz-ben... de a háztájiban is! Kerek a világ — legalábbis ennyire. Simon Gy. Ferenc a Idén tavasszal negyedszer kerül sor Solymáron a zenei hetekre. Ezeknek több mint egyhónapos időtartama alatt változatos, színes programot nyújt az Apáczai Csere János Művelődési Ház. Népzenei előadás, svéd—magyar est, Strauss-koncert, valamint hagyományos kórus- és fúvós- zenekari találkozó várja a közönséget. A május 10-től június 15-ig tartó rendezvénysorozat ünnepélyes keretek között kórus- hangversennyel kezdődik, amelyen az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa (vezényel Ugrin Gábor), a Közalkalmazottak Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium Bartók kórusa (vezényel Nógrádi László), a százhalombattai Barátság Művelődési Ház Liszt Ferenc kórusa (vezényel Strausz Kálmán), az Orosházi Madrigálkórus (vezényel Mosolygó Miklósné), valamint az Apáczai Csere János Művelődési Ház kórusai: a gyermekkórus (vezényel Szokolay Bálint), a solymári asszonyok hagyományőrző népdalköre (művészeti vezető Kelemen Istvánná), a művelődési ház és a Hazafias Népfront férfikara és a Solymári Madrigálkórus . (vezényel Kempelen Tünde) énekel. Gyermekkórusok találkozója lesz május 11-én a veszprémi ének-zenei általános iskola énekkara, az eleki általános iskola és gimnázium énekkara, a XIV. kér. Hunyadi János ének-zenei általános iskola énekkara, a II. kerületi Kodály Zoltán énekzenei általános iskola énekkara, a budapesti Bakáts téri ének-zenei általános iskola énekkara, a XV. kerületi Űt- törőház fiúkórusa és a solymári gyermekkórus közreműködésével. Népzene tiszta forrásból — A solymári népdalkincs a zenetörténet tükrében címmel tartanak előadást májú» 18- án. A Kiss Tamással és Kuncz Lászlóval kiegészített Bakfark-lanttrió mellett a solymári asszonyok hagyományőrző népdalköre is fellép, Kelemen Istvánná vezetésével. Május 19-én Révész Zsuzsa, Szépművészeti Múzeum munkatársa tart előadást a zene helyéről, szerepéről a képzőművészetben. A solymári zenei hetek kuriózuma lesz a svéd—magyar est, amelyre május 25-én kerül sor, a Magyar Zeneművészek Szövetségével közös rendezésben. Kortárs magyar és svéd zeneszerzők művei hangzanak fel. Eskil Hemberg, Sven-Erik Bäck, Gunnar Hahn, Ingmar Lindholm darabjai még a komolyzene alapos ismerői számára is újdonságot ígérnek, előzetesen is felkeltve az érdeklődést a svéd zenekultúrának és zene- művészetnek bemutatását célzó budapesti koncertek iránt Mellettük Maros Miklóstól a Turba, Balassa Sándortól a Legenda, Szokolay Sándortól pedig a Néger kantáta hangzik el. A debreceni Kodály- kórus énekel, Gulyás György vezényletével. Közreműködik Farkas Éva operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; Szűcs Lajos zongorán. Csősz János trombitán, Pere- csényi Zsuzsa, Baditz Kálmán, Siklósi Gábor, Kovács János ütőhangszeren játszik. Június 1-én Strauss muzsikája csendül fel. A népszerű bécsi keringőkirály műveiből állította össze koncertprogramját a Győri Filharmonikusok. A zenekart Jancsovics Antal vezényli. Fúvószenekarok találkozójával ér véget a solymári zenei hetek programja, június lóén. A zene és a képzőművészet kapcsolatát hangsúlyozzák a rendezők Révész Zsuzsa, a I Szépművészeti Múzeum munkatársának az előadásán kívül azzal a ténnyel is, hogy Kő Pál szobrászművész kiállítását ez alatt az idő alatt nézhetik meg a látogatók az Apáczai Csere János Művelődési Házban, és a solymári helytörténeti gyűjtemény is állandóan megtekinthető. Egy lépéssel mindig előbbre, mint tavaly — ez -volt a mottója a solymári művelődési ház elmúlt évi rendezvény- sorozatának. Ehhez a hagyományhoz híven az idei program is újabb lépést ígér, egyre előbbre. Hajós Anna