Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

A SZÁLAK PEST MEGYÉBE VEZETNEK Alkotótársa a természet Kinek írta József Attila az Altatót? színtere, a Gellér-tanya ma is áll a Bugyira vezető országút mentén, bár azóta jelentősen átépítették. A kis Balázs so­kat nyaralt itt. Balázsék édes­anyja, Ottó Gizella annak az Ottó Ferenc nevű zeneszerző­nek a húga, aki jó barátja volt József Attilának. Az Ot- tó-család eredetileg Gödöllőn lakott, Ottó Ferencet azonban zeneakadémiai munkája Bu­dapesthez kötötte, így a fővá­rosba költözött. Itt talált otthont egy időre húga, Gizella és annak férje, Gel- lér Károly is. Kisebbik gyer­mekük, Zsuzsanna születésé­nek évében, 1936-ban, Gellé- rék Gödöllőre költöztek, az Ottó házba. József Attila pesti tartóz­kodásuk idején ismerte meg a családot. Az Altatót állítólag Ottó Ferenc kérésére írta az ak­kor egyéves Balázsnak, tehát 1935-ben. (A magyar irodá- lom története című kézikönyv 6. kötete 1936-ot jelez kelet­kezési dátumként!) A költe­mény ilyen sorai, mint: le­hunyja sok szemét a ház, /.../ A villamos is aluszik. — valóban budapesti hely­színre utalnak. A labda, a síp, a kirándulás, a jó cukor mo­tívumai pedig olyan viszony­lagos jómódra engednek kö­vetkeztetni, melyben Gellerek ténylegesen éltek. A rendkí­vül dallamos vers első meg- zenésítője maga a megrende­lő, Ottó Ferenc volt. Szabó Sándor pilisszentke reszt! nyugdíjas érdekes kedv­telésnek hódol. A fagyöngy okozta fakinból eltávolítja az élősködő növényt, és az így kiformálódott figurákon fa­ragással fejezi be a természet kezdte munkát. József Attila születése 75. évfordulójának évében egy­más után jelennek meg új­ságjainkban, folyóiratainkban eddig még nem közölt ada­tok, visszaemlékezések. Van­nak olyan kérdések, me­lyekre választ csak néhány kutató tudna adni, pedig min­den iskolás gyereket érdekel­ne az országban. Ilyen a címben feltett kérdés is: Kinek irta József Attila az Altatót? A Cserépfalvi-féle kiadás jegyzetében ezt olvashatjuk: Ottó Ferenc unokaöccsének, Balázsnak. A szűkszavú mon­datot látva nem csodálkozha­tunk azon, hogy érdeklődésünk­re az egyik, a XX. századi ma­gyar irodalommal foglalkozó kutató megtévesztve Ottó Ba­lázsnak nevezte a költemény hajdani ihletőjét. Pedig a valódi neve: Gellér Balázs. Neve két Pest megyei hely­séghez is kapcsolódik: Vány­hoz és Gödöllőhöz. De néz­zük csak sorjában! Gellér Balázs 1934-ben szü­letett, Budapesten. Eredetileg ványi illetőségű, ifjúságának A jövő múltkutatóit segíti MEGYEI PÁLYÁZAT KRÓNIKAÍRŐKNAK, HELYTÖRTÉNÉSZEKNEK ZENEI PANORÁMA Filharmónia-koncertek Megtartották az Országos Filharmónia egyeztető tár­gyalását Pest megye elkövet­kező őszi—téli évadjának hangversenyeiről. A megyében az előző évek­hez hasonlóan most is hu­szonhat bérleti sorozatot in­dítanak. Továbbra is lesp Vácott és Abonyban felnőtti- bérlet és ugyancsak hirdet­nek ifjúsági koncertsorozatok­ra, valamint szakmunkásta­nulók részére kedvezményes bérletet. A tervezett, bemutatandó művek barokk versenymüvek, valamint ezeknek XVIII. szá­zadi formája, az egy vagy több szólóhangszer és zenekar részvételével felhangzó con­certo grosso, továbbá szimfó­niák és szonáták. Bartók Béla születésének századik évfordulója tisztele­tére tartják az ifjúsági bér­letek egyik hangversenyét. Énekes, hangszeres szólisták és kórusok részvételével Dal — vers — népdal — népköl­tészet címmel emlékeznek vi­lághírű zeneszerzőnk munkás­ságára, a magyar népdalkincs tudományos igényű feltárásá­nak megkezdésére. Szerepel még A szabadság eszméje a zenében című elő­adás a tervek között, amelyen a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia zenekara mpködik köz­re, a szakmunkástanulók pe­dig Ibsen és Grieg Peer Gyntját hallhatják. Színészek és zenekar szólaltatja meg a részleteket Ibsen drámai köl­teményéből es Grieg két ze­nekari szvitjéből. Vácott ismét két felnőtt- bérleti sorozat lesz. Fellép a Musíca Humana, az Üj Buda­pest vonósnégyes, Igor Gav- risz csellista, Gergely Ferenc orgonaművész és a Vox Hu­mana énekkar. A két bérlet közös estjén a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Buda­pesti kórus, Erdélyi Miklós vezényletével és énekes szó­listák közreműködésével Ver­di Requiemje hangzik fel. Ha­sonlóan magas színvonalú ze­nei élményt ígérve, mint a tavaly Vácott felhangzott Bach-mű, a H-moll mise. Az eddig is sikeresen szere­pelt zenekarok mellett új együttesek fellépését is terve­zik a bérleti előadásokon. Kö­ze rtük örömmel fedeztük iel az alig pár éves múltra visz- szatekintő, de minden hang­versenyén összeforrottsáfeOl, zenei érzékenységet bizonyító Szentendrei Kamarazenekart. Üj a Vivaldi kamarazenekar (vezetője Horváth Gyula) is a koncertsorozatok szereplői között. A népdal, a népzene mellett a népművészet egy másik, gyermekek számára is sokat nyújtó ága, a néptánc is fel­tűnik a programban. A Bu­dapest táncegyüttes összevont hangversenyt ad a budapesti Erkel Színházban az ifjúsági bérlettulajdonosok részére. A másfél évtizeddel ezelőtt, első alkalommal meghirdetett megyei helytörténeti és kró- níkaíró pályázaton a budai já­rás amatőr kutatói, króniká­sai szerepeltek a legtöbb mun­kával. Azóta js lelkesen, s ami fő, sikeresen dolgoznak. Természetesen a többi járás­ból is sok-sok munka érkezik a Pest megyei Tanács művelő­dési osztálya, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár, s a Pest me­gyei Levéltár közös, évenként kiírt pályázatára. Tavaly hat­van munka — 29 helytörténe­ti tanulmány és 31 krónika ke­rült a bíráló bizottság elé. * Uj műveket tani megoldásokkal kapcsola­tos kérdésekre természetesen részletes választ adunk min­den érdeklődőnek. Eredmény: novemberben — Mikorra várják a pálya­munkákat, s mA lesz az elké­szült dolgozatokkal? — Augusztus 31-ig lehet be­adni a történeti tanulmányo­kat, krónikákat, a pályázat eredményét november hetedi­kén hirdetjük ki. A beérkezett munkák kéziratai a megyei le­véltár tulajdonává válnak. Itt persze nem a tulajdon szó a lényeges, hanem az, hogy ná­lunk együtt marad, s a jövő évtizedeinek kutatóit segítheti az anyag, ami — a korábbi pá­lyázatok eredményeként — máris hatszáz kötetből áll. A krónikaírók, az amatőr hely- történészek a jövő történelem­tudósait segítik. Éppen ezért lenne jó,; ha például a mono- ri, a dabasi, a nagykátai s a gödöllői járásban is szé'.eskö- rűbbé válna e mozgalom, il­letve ha a helyi pályázatok eredményéről mi is tudomást szerezhetnénk. Nem kell per­sze évtizedekig várni, hogy ezek a dolgozatok nyilvános­ságot kapjanak: a megyei mú­zeumok igazgatósága, a me­gyei könyvtár bibliográfiáiban rendszeresen feldolgozza az anyagot. P. SZ. E. RÁDIÓFIGYELŐ — A négy intézmény az idén is meghirdette a pályá­zatot — mondja Egey Tibor, a megyei levéltár igazgatóhe­lyettese. A hazánk felsza­badulása 35. évfordulója al­kalmából kiírt pályázat nyil­vános, mindazok részt vehet­nek, akik a megye múltjával foglalkoznak, kivéve természe­tesen a hivatásos kutatókat, a történészeket, főhivatású levél­tárosokat, muzeológusokat. Olyan munkákat várunk az idén is, amelyeket előzete­sen még senki nem lektorált; nem lehet pályázni kiadókhoz, szerkesztőségekhez eljuttatott tanulmányokkal, valamint doktori értekezésekkel, szak- dolgozatokkal-, diplomamun­kákkal. Két kategória — Milyen témát tartottak különösen fontosnak a pályá­zat kiírásakor? — Mint minden évben, most is helytörténeti és krónikaíró kategóriában lehet pályázni. Az előbbi keretében a Pest megyei KISZÖV a kisipari szö­vetkezetek megalakulásának 30. évfordulójára külön pályá­zatot hirdet a kisipari szövet­kezetek történetének megírá­sára. Emellett természetesen beadható a felszabadulás me­gyei és helyi eseményeit, a munkás- és népfrontmozgalom történetét feldolgozó mű, tör­ténelemstatisztikai feldolgozás; községek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények, egyesületek, mozgalmak törté­netét elbeszélő krónika; köz­életi személyiség visszaemlé­kezése. A második kategóriá­ban a valamely falu, intéz­mény, 1978-as, 1979-es esemé­nyeit vagy néhány évének fejlődését bemutató króniká­kat várjuk. A feltételekkel, a díjakkal, a szakmai, módszer­ÉNEKLÖ IFJÜSÁG. Kínál­kozik, hogy a Petőfi rádióban elhangzott szép műsor, az Éneklő ifjúság, kapcsán Ko­dályra hivatkozzék az ember, idézve őt. A kísértésnek most sem tudok ellenállni. Lássuk tehát. Halljuk, amit még a kezdet kezdetén, sőt azt meg­előzően, a világhírű Kodály- módszemek nemcsak beveze­tése, hanem teljes kidolgozá­sa előtt is mondott: A magyar zenei észjárást a tanulókban kifejleszteni, vagy ha megvan, megerősíteni im­már nem megoldhatatlan fel­adat ... Egyelőre a legkisseb- beken akartam segíteni. Nem megoldhatatlan a fel­adat, mert az émekléskészség kifejlesztése, a magyar nép­dalokon kifejlesztett zenei anyanyelv elsajátítása Kell, hozzá: az és annyi, ami és amennyi, hát, nem valami nagy ördöngösség. Mégis, e feladat, teljesség­gel, még ma sem megoldott. Hiába is tagadnánk: az ének- lő-zenélő ifjúságban, egészét tekintve, ritkább a kórusban éneklő fiatal: ritkább a kó­rustag, mint a nem kórustag. Ami — önmagában még nem halálos bűn, de arra jó, hogy elgondolkozhassunk, miért van ez így, s nem máskép­pen. Bár valaha — boldog ifjú­ság! — magam is énekeltem iskolai kórusban, mégis: ön­kéntelenül érzek valami be­zártságot, valami elkülönülés­félét egy-egy kórusban, a kó­rusokban, az egész kórusmoz­galomban. Pedig, nem is tu­dom, miért? Most, ebben a rádióműsor­ban, a váci Komócsin Zoltán Kollégium kórusának egyik tagja, alighanem, fején talál­ta a szöget. Arra a kérdésre, amit a riporter, Varga Ká­roly föltett neki a gimnazista és szakközépiskolás kórusta­gok zenei érdeklődési körét firtatva, így felelt: Vannak, akik jobban érdeklődnek a komoly művek iránt... a többség a vidám, a dallamos műveket szereti... az egysze­rűbb művek felé törek­szünk ... De hiszen, ismerhetünk rá, ez ugyanaz, mint amire Ko­dály és Bartók az életét tet­te: a magyar népzene, a ma­gyar népdal tág horizontú, színes, virágos, többnyire jó­kedvű világa. Vagy: azzal rokon. Mint az a mű is, annak előadása is, amit tőlük, a váci kollégiumi kórus — említett — jókedvű tagjaitól hallottunk: Balázs Árpád és Gyárfás Endre dala, a Tavaszébresztő. Hasonlóképp, ugyanebben a műsorban szereplő, másik kó-, rus is: a váci Lőivy Sándor Gépipari Technikum kollégiu­mának fiúkara. Pontosabban: fiú-férfikara, hiszen tenor és basszus szólamokra tagolód­nak. Vagy inkább egyesül­nek : harmonikusan, szépen, amikor a — szinte — népdal­feldolgozásé művet, a Weöres Sándor versére komponált XJgrótáncot énekelték. A ze­neszerző nevét azonban ... bocsánat érte.... nem tudom. Nem értettem,' úgy hadart a bemondónő. Nála jobban csak ez a két kórus hadart: ösz- szetévesztve a gyorsaságot a hebehurgyasággal. Hadd térjek vissza Kodály­ra, aki a zenei anyanyelvet egy pillanatra sem választotta el a nyelvi anyanyelvtől, mondván: ...a nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti szak­kérdés ... Semmitől sem választható Solymári zenei hetek És mi van a hajdani kis Balázzsal? Nos, ő Kanadá­ban él. 1977-ben jött haza először. Ígérete szerint az idén újra Magyarországra érkezik. Reméljük, Budapes­ten tartózkodva meglátogatja majd annak a költőnek a sír­ját, aki talán a világiroda­lom egyik legszebb Altatóját írta __ neki, s elgondolkodik azon, hogy ez a költő még ma is élhetne, s 75 éves nagyapaként unokájának dú­dolhatná a felejthetetlen tef- rént: ... aludj el szépen, kis Balázs. ~.. Kohán József el. Még — az énekléstől sem. ... közügy — folytatta Ko­dály —, mindnyájunk ügye. FALURÁDIÓ. Várni, hogy a manna az ölünkbe hulljon, nem lehet. Dacolni kell min­dennel. Még akkor is, hanem kedvez az idő. L etkésen mondta Légrádi János, az Ipolyvölgye Tsz el­nöke: Tovább várni a kuko­ricavetéssel nem lehet! Vállalni kellett a kockáza­tot. a talajhőmérséklet évszá­zadok óta legalacsonyabb, leghidegebb alakulását is. A természeten nem lehet vál­toztatni. Befolyásolni, azt, lehet:em­bermódra. Emberi ésszel, em­beri okossággal, emberi jó­zansággal. Magunkért tesszük! Mint a Vass Ottó szerkesz­tette Falurádióban szereplő fóti tsz-tagok is saját magú- j kért, önmaguk érdekében ... Hogy is mondja? A fóliasátor mellett, a ház­tájiban, kérdi a gazdát a ri­porter : De az igazi gazda nem maga, ugye? Mire ő: Nem. Az igazi gaz­da a felesége? Hát hiszen... — nyújtja a beszédet a gazda —, meg kell küzdeni, hogy az embernek ... teremjék is! A tsz támogatja a háztájit, különösen az értékesítést, amelyet tizenhat zöldséges boltjában biztosít. Aki megta­lálja számítását a háztájiban, legalábbis a fóti példa sze­rint: jobb kedvvel dolgozik a közösben is. Az érdekek ösz- szefüggenek. , Kölcsönösek. Kölcsönhatásbán vannak egy­mással. Úgymond: Magasabb jövedelem ... fontos, hogy az emberek ezt érezzék, érzékel­jék ... a tsz-ben... de a ház­tájiban is! Kerek a világ — legalábbis ennyire. Simon Gy. Ferenc a Idén tavasszal negyedszer kerül sor Solymáron a zenei hetekre. Ezeknek több mint egyhónapos időtartama alatt változatos, színes programot nyújt az Apáczai Csere János Művelődési Ház. Népzenei előadás, svéd—magyar est, Strauss-koncert, valamint ha­gyományos kórus- és fúvós- zenekari találkozó várja a kö­zönséget. A május 10-től június 15-ig tartó rendezvénysorozat ünne­pélyes keretek között kórus- hangversennyel kezdődik, amelyen az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa (vezényel Ugrin Gábor), a Közalkalma­zottak Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium Bartók kórusa (vezényel Nógrádi László), a százhalom­battai Barátság Művelődési Ház Liszt Ferenc kórusa (ve­zényel Strausz Kálmán), az Orosházi Madrigálkórus (vezé­nyel Mosolygó Miklósné), va­lamint az Apáczai Csere Já­nos Művelődési Ház kórusai: a gyermekkórus (vezényel Szokolay Bálint), a solymári asszonyok hagyományőrző népdalköre (művészeti vezető Kelemen Istvánná), a művelő­dési ház és a Hazafias Nép­front férfikara és a Solymári Madrigálkórus . (vezényel Kempelen Tünde) énekel. Gyermekkórusok találkozó­ja lesz május 11-én a veszp­rémi ének-zenei általános is­kola énekkara, az eleki álta­lános iskola és gimnázium énekkara, a XIV. kér. Hu­nyadi János ének-zenei álta­lános iskola énekkara, a II. kerületi Kodály Zoltán ének­zenei általános iskola énekka­ra, a budapesti Bakáts téri ének-zenei általános iskola énekkara, a XV. kerületi Űt- törőház fiúkórusa és a soly­mári gyermekkórus közremű­ködésével. Népzene tiszta forrásból — A solymári népdalkincs a ze­netörténet tükrében címmel tartanak előadást májú» 18- án. A Kiss Tamással és Kuncz Lászlóval kiegészített Bakfark-lanttrió mellett a solymári asszonyok hagyo­mányőrző népdalköre is fel­lép, Kelemen Istvánná veze­tésével. Május 19-én Révész Zsuzsa, Szépművészeti Múzeum munkatársa tart előadást a zene helyéről, szerepéről a képzőművészetben. A solymári zenei hetek kuriózuma lesz a svéd—ma­gyar est, amelyre május 25-én kerül sor, a Magyar Zenemű­vészek Szövetségével közös rendezésben. Kortárs magyar és svéd zeneszerzők művei hangzanak fel. Eskil Hem­berg, Sven-Erik Bäck, Gunnar Hahn, Ingmar Lindholm da­rabjai még a komolyzene ala­pos ismerői számára is újdon­ságot ígérnek, előzetesen is felkeltve az érdeklődést a svéd zenekultúrának és zene- művészetnek bemutatását cél­zó budapesti koncertek iránt Mellettük Maros Miklóstól a Turba, Balassa Sándortól a Legenda, Szokolay Sándortól pedig a Néger kantáta hang­zik el. A debreceni Kodály- kórus énekel, Gulyás György vezényletével. Közreműködik Farkas Éva operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tag­ja; Szűcs Lajos zongorán. Csősz János trombitán, Pere- csényi Zsuzsa, Baditz Kál­mán, Siklósi Gábor, Kovács János ütőhangszeren játszik. Június 1-én Strauss muzsi­kája csendül fel. A népszerű bécsi keringőkirály műveiből állította össze koncertprog­ramját a Győri Filharmoniku­sok. A zenekart Jancsovics Antal vezényli. Fúvószenekarok találkozójá­val ér véget a solymári zenei hetek programja, június ló­én. A zene és a képzőművészet kapcsolatát hangsúlyozzák a rendezők Révész Zsuzsa, a I Szépművészeti Múzeum mun­katársának az előadásán kívül azzal a ténnyel is, hogy Kő Pál szobrászművész kiállítá­sát ez alatt az idő alatt néz­hetik meg a látogatók az Apáczai Csere János Művelő­dési Házban, és a solymári helytörténeti gyűjtemény is állandóan megtekinthető. Egy lépéssel mindig előbb­re, mint tavaly — ez -volt a mottója a solymári művelődé­si ház elmúlt évi rendezvény- sorozatának. Ehhez a hagyo­mányhoz híven az idei prog­ram is újabb lépést ígér, egyre előbbre. Hajós Anna

Next

/
Thumbnails
Contents