Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

1980. MÁJUS 7., SCEEBDA xj(\ŰiW Tanács, Afész: Szobon bíznak a fejlődésben Kettős céllal látogattunk el Szobra: szerettünk volna be­pillantást nyerni a szobi nagyközségi tanács munkájá­ba, tájékozódni az elért ered­ményekről, az új feladatokról; és tájékozódni a Szob és Vi­déke ÁFÉSZ életéről. Kettős célunk mellé kettős okot vá­lasztottunk, azért, hogy tel­jesebb képet nyújthassunk: népgazdaságunk ötödik ötéves tervének befejezéséhez köze­ledünk, és lassan beköszönt az új idegenforgalmi idény is, amely jelentősen meghatároz­za a Dunakanyarban fekvő te­lepülések mindennapjait, A Szob Nagyközség Közös Tanácsa munkájáról Ghyczy Tamásné vb-titkárral beszél­gettünk, aki különös lelkese­déssel mesélt, hiszen új, fiatal munkatársa az intézménynek. Mint elmondta, a most záró­dó ötödik ötéves tervben aki­tűzött feladatokat sikerült tel­jesíteni. Emeljünk ki néhá­nyat, amely méltán érdemel említést: első helyre kívánkozik, hogy sikerült megoldani a vízellátást, és a villany- hálózat bővítését, amely bizony már régen sür­getett. A Márianosztra felé eső út mentén olyan úttörőtábort lé­tesítettek, amelyet az ott üdü­lők csak „minőségi tábor” né­ven emlegetnek, és ahová ne­velők és diákok egyaránt szí­vesen térnek vissza. A meg­valósult községfejlesztési fel­adatokban sokat nyom a la­kosság társadalmi munkája. Ezzel a segítséggel jött létre új park a Duna partján, mint­egy 2 kilométer hosszan: hat korszerű utca, és ebben az év­ben befejezéséhez közeledő ra­vatalozó építésében is jelen­tős terhet vállaltak magukra a szobiak. Hatmillió forintot fordítottak lakásfelújításra, Márianosztrán és Szobon ki­bővítették a napközit és az óvodát. Ghyczy Tamásné nem rej­tette véka alá azokat a gon­dokat sem, amelyek megha­tározzák az elkövetkező évek feladatait. A titkár utalt ar­ra, hogy a bejárók számának növekedése egyre nagyobb fel­adatokat ró a tanácsra. Ilyen például a megfelelő szolgál­ta ';^Vr5'ózat kibővítése, hiszen nem leket elkívánni az itt la­kóktól, hogy egy mosógép ja­vításáért, egy cipő megsarka- lásáért Vácra utazzanak. Fontos cél, hogy a már meglevő két lakótelep mel­lé fölépüljön a harmadik is, amely két ütemben, csoportos lakásépítési for­mában valósul meg. Távlati gond, de mégis szót kell ejteni arról, hogy a nagy­marosi vízi erőmű építése va­lószínűleg jelentős változáso­kat hoz Szob életébe is. Hasonló kérdésekkel keres­tük meg a Szob és Vidéke ÁFÉSZ illetékeseit. Elmond­ták, hogy az elmúlt években mintegy 20 millió forintot köl­töttek fejlesztésre. A korsze­rűsítések mellett 1602 négy­zetméter hasznos alapterület­tel sikerült bővíteni a háló­zatot. Ez a szám magáért be­szél. Idézzünk fel — termé­szetesen itt is a teljesség igé­nye nélkül — néhány fontos eredményt: Szobon felépült az új könyvesbolt, Nagymaroson gazdaboltot és halsütőt adtak át, Vámosmikolán felépítették az új ABC-áruházat, valamint egy felvásárlóhelyiséget. Az ötödik ötéves terv hát­ralevő céljai között kiemel­ten szerepel a kóspallagi ABC­áruház régóta várt megépí­tése. A létesítmény pályázata már a Belkereskedelmi Minisztérium fejlesztési bizottságánál van, az épí­tés azonban valószínűleg átnyúlik majd a követke­ző tervciklusba. A közeljövő legfontosabb fel­adata, hogy a meglevő ven­déglátóhelyeket, üzleteket az eddiginél sokkal jobban ki­használják. Különösen fontos ez akkor, amikor egy újabb idegenforgalmi idény küszö­bén állunk, és a forgalom idén várhatóan tovább növek­szik. A Szob és Vidéke ÁFÉSZ-nél bíznak abban, hogy az eddigihez hasonló jó munkával az új feladatokat is sikerrel megoldják. , Kenéz Zoltán Baráti országok Termelési rendszerben Növekszik a külföldi érdek­lődés a magyar mezőgazdasá- ■gi növénytermesztési rendsze­rek iránt. Az Agrober eddig négy szocialista országgal kö­tött szállítási szerződést kül­kereskedelmi irodáján, az Ag- roinveszten keresztül. A legújabb megállapodás Bulgáriával jött létre. A ba­ráti országban az elmúlt évek­ben a bajai kukoricatermesz­tési rendszert alkalmazták 1600 hektáron, jó eredmény­nyel. A gazdaságok 85 mázsás hektáronkénti termésátlagot értek el. A kedvező tapaszta­latok alapján most kibővítet­ték az együttműködést: az idén már 8 ezer hektáron al­kalmazzák a magyar kukori­catermesztési technológiát a bolgár mezőgazdasági nagy­üzemekben. Arammérőgyári verseny Erdőkertes: másodszor is elsők Aki ismeri az erdőkertesie- ket, nem csodálkozik, hogy másodszor is elnyerték az árammérőgyári üzemek közöt­ti versenyben az első helye­zést. Az üzem vezetőjével, Sán­dor Mátyással beszélgettünk, aki elmondta, hogy ebben az üzemben kétműszakos mun­karendben folyik a termelés. Jelenleg 190-en vannak, s hat fő kivételével, mindnyájan fi­zikai állományban dolgoznak. A hat közül is hárman mű­vezetők, egy pedig diszpécser, így a közvetlen temelésirányí- tók közé tartoznak. Talán a szűkre szabott lét­számból vagy a munka jelle­géhez igazodó emberi hozzá­állásból fakad az is, hogy sok­szor olyan munkákat is elvé­geznek, amelyek nem tartoz­nak szorosan a munkakörük­be. Mindegy azonban, mi az indíték, végső fokon minden­ki a hasznát látja. Alkatrészgyártás Itt Erdőkertesen két alap­vető tevékenységet végeznek: alkatrészgyártást és szerelést. Az alkatrészgyártáson belül a sajtoló tevékenység során ké­szülnék a vasmagok. Ha a különböző lamellákat meg­kapják, következik a váloga­tás, ellenőrzés, előszegelés és fésülés, hogy csak a fonto­sabb munkafolyamatokat em­lítsük. Ezután már csak a fes­tés van hátra. ÉLETBIZTOSÍTÁS 60 OOO FORINTIG BALESETBIZTOSÍTÁS 150 000 FORINTIG ROKKANTSÁGI BIZTOSÍTÁS BIZTOSÍTÁSI TÉRÍTÉS HOSSZABB BETEGÁLLOMÁNY ESETÉRE KÓRHÁZI ÁPOLÁSI TÉRÍTÉS GYERMEKSZÜLÉSI ÉS NYUGDÍJAZÁSI SZOLGÁLTATÁS Az öntvénytisztitásnál az előállítás során keletkezett sorjákat kell eltávolítani. Eh­hez a műveletsorhoz tartozik még több más kézi munka is, mint például a fúrás, a me­netvágás, az esztergályozás. Itt készülnek a testvérgyárak nak is a kooperációban gyár­tott öntvényalkatrészek. Az alkatrészgyártásban a következő technológia a kis­gépes forgácsolás. Itt fémal­katrészek: elsősorban elektro­mos érintkezők, sajtolt bakok, perselyek készülnek. A ter­mékek előállításának befeje­zd fázisa, a munkaigényes fi­nommegmunkálás. Az alaptevékenységek közül a második, amivel itt Erdő­kertesen foglalkoznak, a sze­relés. Külön szerelőcsarnok­ban készítik a normál óramű­veket és a speciálisakat is. Az erdőkertesi üzem az el­múlt évben 360 ezer norma­órát teljesített. Ez a létszá­mukhoz és az adottságukhoz képest nagyon magas óra­szám, s voltaképpen az itt dolgozók szorgalmának kö­szönhető. Azt is meg kell em­líteni, hogy amit csinálnak, az sok élőmunkát igényel. Fregoli brigád A jó munkaszervezésnek és a segítő szándéknak tulajdo­nítható, hogy munkájukat csökkentett létszámmal is el tudják látni; fregoli brigád­juk mindig ott segít, ahol ép­pen szükség van a munkaerő­re. Többnyire a gödöllői törzsgyár szerelőüzemében dolgoznak. így volt ez a múlt év utolsó három hónapjában is, amikor az erdőkertesiek közül harmincán dolgoztak kölcsönbe. Az üzem vezetője elmond­ta: elégedett dolgozóinak munkájával. Szerencse, hogy a kezdet kezdetén egy nagyon jól dolgozó mag alakult ki, s így, akik idejöttek, vagy át­vették ezt a munkaritmust, vagy pedig elmentek másho­vá dolgozni. De többnyire itt maradtak. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy már régen megvalósult a differen­ciáltabb bérezés. Többségük betanított munkás és munká­juk szerint részesüljek a jö­vedelemből. — Amióta én itt vezető va­gyok, állandóan tapasztalom, hogy a dolgozókkal szemben őszintének kell lenni. Vagyis bátran kell dicsérni és bírál­ni is. Az itteni dolgozók el is várják tőlem, hogy meg­felelően tájékoztassam őket és látom, hogy megértik a fel­adatok lényegét, ezért bátran támaszkodhatom rájuk a ne­héz helyzetekben. Mindehhez persze az is hoz­zátartozik, hogy az itteniek szeretnek dolgozni. Ha egy ki­csit kevesebb a munka, ak­kor már betegek. Ilyenkor szinte alig tudok keresztül­menni a műhelyben, annyian feltartanak, s kérdezik: hol­nap mit fogunk dolgozni? No, persze ez elég ritkán fordul elő, csak akkor, ha esetleg el­romlik a szállító teherautó, vagy típusváltásra kerül sor. Jobb minőségben — Az üzem dolgozóinak nemcsak a mennyiségi növe­kedést kell a továbbiakban is szem előtt tartani, hanem a minőségi munkát is. Ez a ne­hezebb dió, mert egyszerre a mennyiséget növelni és a mi­nőséget tartani, nem könnyű dolog. De bízunk ügyes kezű asszonyainkban és lányaink­ban. Munkájukat segíti még az a 20 szakmunkás is, főleg esztergályosok, lakatosok, vil­lanyszerelők és műszerészek, akik a legfontosabb felada­toknál ott vannak. — Érdekesség, hogy például a két villanyszerelő az egy­szerűbb munkafolyamatoknak a gépbeállítója is. Itt min­denkinek meg kell fogni a munka nehezebb végét, hi­szen csak így tudjuk teljesí­teni a ránk szabott feladato­kat. F. G. Táborfalvai tervek Közös az öröm, a gond Alig több mint háromezren laknak Táborfalván. A köz­igazgatásilag Örkényhez tar­tozó kisközség jelenéről és fej­lesztési terveiről beszélgettünk Somogyvári Lászlóval, a közös tanács elnökével. — A lehetőségekhez képest szépen gyarapodik Táborfal­va, bár vitathatatlan, hogy vannak még bőven sürgős megoldásra váró feladatok. A nagyközségi szinten kétmillió 800 ezer forintos fejlesztési költségvetésből, az idén egy­millió kétszázezer forintot for­dítunk Táborfalva' gazdagítá­sára. — Mire költik ezt az össze­get? — A tervek elkészültek. Nem hagytuk, nem hagyhat­tuk figyelmen kívül, hogy a legnagyobb lemaradás a gyer­mekintézményeknél tapasztal­ható. Tavaly elkészült ugyan az általános iskola központi fűtése, csaknem egymillió fo­rintos beruházással, de még szükség lenne további két tan­teremre és egy tornateremre. Ebben az évben kerül sor az óvoda korszerűsítésére is: ez félmillió forintba kerül, a köz­ponti fűtés, felszerelésével együtt. — Rendelkezésre áll mind­ehhez a szükséges anyagi fe­dezet? — Minden beruházásnál tár­sadalmi munkaakciókkal pó­toljuk a hiányzó pénzt. így volt ez a már olyannyira hiányolt zöldségesboltnál is. A társadalmi aktivitás Tábor­falván sohasem jelentett gon­dot; a lakosság mindig is szí­vesen vállalta a falut fejlesz­tő és gazdagító társadalmi munkákat. És ezt, a szinte ki­meríthetetlen forrást vesszük igénybe akkor is, amikor az utak, járdák építése kerül sor­ra. Egyébként ennek a társa­dalmi aktivitásnak a javára is írható a község kulturális éle­tének fellendülése. — A tervek szépek, de nem vállaltak erőn felül? — Bízom abbati, hogy nem. Remélem, valamennyi fejlesz­tési tervünk időre megvalósul. Sokat segít a táborfalvai ta­nácsi kirendeltség vezetője, Kucsera Ferencné, aki nagyon (lelkiismeretesen intézi a köz­ség dolgait. Elsősorban neki köszönhető, hogy a lakosság olyan nagy bizalommal visel­tetik a tanács munkája iránt. Táborfalva lakói tudják; ha néhány kilométer el is választ­ja őket a közös tanácsházától, ü"ves-bajos dolgaik soha nem maradnak elintézetlenül. L. J. Klimatizált üvegházban A Nehézvegyipari Kutató Intézet biológiai osztályán folyó növényvédőszer-kutatást segíti az üzembehelyezett háromszáz- húsz négyzetméter alapterületű, klimatizált üvegház. Jegyzet értékl! gépek Egy felmérés tanúsága sze­rint: ha az építőipar eszkö­zeinek 1970. évi kihasználá­sát 100 százaléknak vesszük, akkor ez a mutató 1978-ra fél percent híján 60 százalékra esett vissza. Vagyis az eszkö­zök gyarapodásával fordított arányban változott a kihasz­nálásuk. Más szemszögből ez azt jelenti, hogy egységnyi munkához csaknem még egy­szer annyi gép, jármű, telep­hely — és egyéb, az állóesz­köz fogalomkörébe sorolt do­log — szükséges, mint ameny- nyivel azt valójában el lehet­ne végezni. Ha a veszteség­ből levonjuk az időjárás okozta kényszerkiesést (mert a statisztikai hivatal órája ekkor is ketyeg) és hozzáad­juk a fiktív munkaigazoláso­kat — erről viszont senki sem vezet statisztikát —, szóval akkor is igaz lehet az előbbi arány. A tanulság kínálja ma­gát: a meglevő eszközök in­tenzívebb hasznosítása helyett inkább pótlólagos eszközöket vonnak be a termelésbe a vállalatok. Vajon miért vá­lasztják évről évre e drágább megoldást? Az előbbi arány, ha lehet, még rosszabb a nagy értékű építőipari gépeknél, így vá­lasz előtt lapozzunk bele egy múlt évi ÉVM-rendeletbe. Eszerint nagy értékűnek szá­mít minden olyan 1,5 millió forintnál nagyobb bruttó ér­tékű gép, amely nem idősebb 7 évesnél. A nagy értékű épí­tőipari gépek beszerzésének alatt pedig állnak a gépek. Ha csak nem próbál a válla­lat maga alkatrészt gyárta­ni, vagy átszerelni egyik gép­ből a másikba. Tavaly tavasszal konferen­ciára üitek össze Miskolcon az építőipari gépészek. Egyi­kőjük — egy nagy gépparkkal dolgozó mélyépítő vállalat képviselője — elmondta, hogy külön, csak alkatrészeket gyártó üzemet létesítettek. Van ebben mindenféle szer­számgép, edzőberendezés, a termelt érték pedig évente több tízmillió forint. Tudja, mindez kényszermegoldás, de nincs más választásunk. (A ki­sebb vállalatok ezt sem vá­laszthatják!) Pedig mennyivel olcsóbb lenne az üzemeltetés, ha típusokra, gépfajtákra sza­kosított műhelyekben javíttat­hatnák a gépeiket. Szakosított javítóműhely? Jó, ha típusonként egyet ér­demes létrehozni az ország­ban. De mi a garancia arra, hogy az ország túlsó végéből odaszállítják majd a vállala­tok az eszközeiket? Nem sok, így marad a házi bütykölés, a tmk tűzoltómunkává alacso­nyodig a túlhajszolásnak pe­dig idő előtti elhasználódás a következménye. Szólni kell a gépkezelőkről is, hiszen nélkülük szintén állnak a gépek. A nagy érté­kűnek számító gépek kezelői még csak-csak megkeresik az építőipari szakmunkások át­lagbérét, viszont az úgyneve­zett középgépek — például felvonók, habarcskeverők — döntés előkészítő anyagaiban a nyilvántartási adatok alap­ján igazolni kell, hogy a vál­lalatnál üzemelő, hasonló fel­adatokat ellátó —• és tartó­san kihasznált — gépek ka­pacitásának növelésével nem lehet teljesíteni a kitűzött fel­adatokat. A jövő útja tehát a géphasz­nálatnál is a meglevővel való jobb gazdálkodás, de mit sem ér a szigorú előírás, ha nem szűnnék meg a pazarlás in­dítékai,' Melyek ezek? Jó néhány vállalat nem a majdani munkáihoz vásárolt gépeket, hanem jó, ha van alapon. Tehették, hiszen be­ruházásaikhoz állami támo­gatást is kaptak. így jöttek be az országba a tucatnyi tí­pusú földmunkagépek, autó­daruk, betonkeverő gépko­csik. A sokféleség jó akkor, ha funkciógazdagsággal j|r, de rossz, ha az azonos telje­sítményű és rendeltetésű gé­pek több ország, több válla­latánál készültek. (A más­más funkciójú gépeknél is előny, ha közös a gyártó cé­gük, hiszen érvényesül a mo­dul elv előnye.) Nálunk vi­szont a sokféleség hátránya érezteti hatását az üzemelte­tés során. Ugyanis az elfo­gadhatónál többet állnak az eszközök a kényszerűen el­nyúlt javítási idők miatt. Az kezelői kevesebb bért kapnak, ésszerűtlenül sok típus ugyan- mintha lapátot fognának a is gazdaságtalanul sok pótal- kezükbe. Márpedig a gépkeze- katrészt igényel. Mindenkor, lőhiányt ilyen hétköznapi okok mindent nem lehet megtalál- is befolyásolják, ni raktáron, a beszerzési idő K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents