Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

1980. MÁJUS 31., SZOMBAT «'£•« ‘‘é/Pr tí xsiimm Kukoricatörés tavasszal A Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában meg­kezdték a kísérleti tengerik termésének betakarítását. Az üveg- házban a legértékesebb kukoricatörzsek kaptak helyet, s ezek­nek esöveit szedik. Az üvegházi termesztéssel lerövidítik az új hibridek előállítási idejét. Tóth Béla felvétele Versenyben maradni Országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás A pedagógusokat koszontjük Megyei ünnepség Szentendrén Az ifjúság nevelésében és oktatásában kiemelkedő­en dolgozó pedagógusokat tüntettek ki pénteken az Or­szágház kupolacsarnokában. Az ünnepi esemény elnök­ségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára, Szűcs Istvánná, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára és Sárdi Lajos, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára. Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a megjelenteket és személyükön keresztül az ország va­lamennyi pedagógusát. Ezután 16 pedagógusnak nyúj­totta át az Apáczai Csere János-díjat, a Kiváló peda­gógus címet és jelvényt 121-en kapták meg. Az ünnep­ség után Polinszky Károly az Országház Vadásztermé­ben fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Pest megye pedagógusai közül az Apáczai Csere Já­nos-díjat Bánhidi László, a váci Géza király téri Egész­ségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese kapta meg. Kiváló pedagógus kitüntetésben részesült dr. Bognár Gyula, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója, dr. Kónya Kálmánná, a gödöllői Petőfi Sándor Általános Is­kola tanára, Kökényest Imre, az újhartyáni általános is­kola igazgatója, Lantai Terézia szakfelügyelő, a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola tanítója, Mester Sza­bó József, a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Nyíri Mihályné, a tápiószőlősi általános iskola tanítója, Somo- di László szakfelügyelő, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára, Váradi Imréné, a tárnokligeti II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese, Zsebe- si István, a váci Árpád úti általános iskola igazgatója. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a peda­gógusnap alkalmából Nagyváthy János emlékérmet ado­mányozott Szabó András egyetemi docensnek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem intézeti igazgatóhelyettesé­nek. Keledben a gyermekeknek álma Kálfiüi Gyula kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a munkás- mozgalomban és a közéletben kifejtett több évtizedes ered­ményes munkássága elismeré­seként 70. születésnapja al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken adta- át. Jelen voltak a kitüntetés át­adásánál Németh Király, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. SZOT-KNEB Együttműködés A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság Elnöksége nevében együttműködési megállapodást írt alá Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, és Szakali József, a KNEB elnöke. A megállapo­dás segíteni kívánja a politi­kai döntésekre épülő állami rendelkezések megvalósítását, összehangoltabb,' tervszerűbb és hatékonyabb ellenőrzését, a szocialista demokrácia tovább­fejlesztését. A megállapodás kiterjed a két szerv között már eddig is meglevő kapcsolatok tovább­fejlesztésére, egymás munká­jának segítésére, a testületi munkában a kölcsönös kép­viselet erősítésére, a népi el­lenőrzés társadalmi bázisának szélesítésére. A megállapodásban érdekelt szervek rendszeresen tájékoz­tatják egymást ellenőrzési ter­veikről. Indokolt esetbei kö­zös vizsgálatra, vagy a má­sik szerv sajátosság ainaK job­ban megfelelő ellenó’rzé ;re tesznek javaslatot. A találós kérdés így hang­zik: mi .az a Rizall, és mire jó a rizshéj? Még mielőtt bár­ki lexikonnal felfegyverkezve meg akarná fejteni a talányt, álljon itt a megoldás. A me­zőgazdaság véleménye szerint a rizshéj ai égvilágon semmi­re sem használható. Magas kovA;av-tartalma miatt nem jó takarmánynak, még alom­nak sem megfelelő. Mivel csak 800 Celsius-fokon ég el, megsemmisíteni sem köny- nyű! Felesleges szemét tehát, ami­től meg kell szabadulni vala­miképpen? Vagy mégsem? A titokzatos ismeretlen szó, a Rizall, azt a lehetőséget su­gallja, nem! A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építészeti tanszékén Reischl Gábor, tanszéki mér­nök segít megfejteni a ta­lányt, a Rizall titkát. A válasz egyszerű, a Rizall nem más, mint a rizshéjból készült falpanel fantázianeve. Régi gondot enyhítene, ha sokoldalúan hasznosítható len­ne. A könnyűszerkezetes épü­letek vázszerkezetét ugyanis nem tudja ma még az építő­ipar megbízható, kevésbé tűz­veszélyes és főleg olcsó ele­mekkel beépíteni. Különösen az állattartó telepek istállóira érvényes eZ. A műanyag drá­ga, a hungarocellt megeszik az egerek stb., s ott az állandó tűzveszély. A rizshéjnak épp azt a tulajdonságát igyekez­tek kihasználni az ötletgazdák, hogy csaknem éghetetlen. Meghatározott eljárással, pré- selés_ után falpanel készíthe­tő belőle, amely a könnyűszerkezet vázába egyszerűen beépíthető. Az Országos MűsZaki Fej­lesztési Bizottság megbízásá­ból kutatják most azt a tan­széken, vajon megfelel-e a várakozásnak az új anyag. A ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet kísérleti üzemé­ben készülnek azok aZ elemek, amelyekből kísérletképpen most különböző istállókat épí­tenek. Már az eddigi eredmények Az elmúlt húsz év alatt megkétszereződött a mező- gazdaság termelése, egyide­jűleg az ágazat állóesz­közértéke és energiafel­használása háromszorosára növekedett. A kívánatos­alapján is nyilvánvaló, nem felesleges hulladék a rizs­héj. Az egyetemen azzal kap­csolatban is folynak kísérle­tek, hogy a belőle kialakított padozat milyen haszonnal al­kalmazható például a sertéste­lepek istállóiban. A belőle készült tömör fal­panel eddig is nyilvánvaló jó tulajdonsága pedig az, hogy hőszigetelése mintegy hatvan százalékkal jobb, mint a mos­tanság használatos anyagoké. G. M. Pest megye községeiben — mint országosan is — fejlesz­teni kell az út-, víz- és vil­lanyhálózatot. Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat kell fel­állítani. Feszítő szükségszerű­ség diktálja mindezt, hiszen ahogy az ország fejlődik, úgy támasztanak az emberek is egyre nagyobb követelménye­ket lakóhelyükkel szemben. A megye is hozzájárul Babinszki Károllyal, a ceg­lédi járási hivatal- elnökével az idei községfejlesztési ter­vekről beszélgettünk. — Mennyi pénzük van az idén a községek fejlesztésére? — Ha mindent összeszámo­lok 50 millió forint. • Hogy sok ez vagy kevés, azt pár adattal érzékeltetném. Az ötödik ötéves tervre 84 mil­lió forint volt a fejlesztési ala­punk. Nagyon örültünk an­nak, hogy legalább a dupláját tudtuk teljesíteni. — Mindenekelőtt társadalmi összefogásra volt szükség. Sok­helyütt a létesítmények el­készítésénél a helyi termelő- szövetkezetek, a tanácsok és a lakosság hozzájárulása igen komoly összegeket jelentett. A megyei tanács látva az igye­kezetét sokszor kipótolta a nál drágább élelmiszerterme­lés világpiaci versenyképessé­gét a következő években erier- gia- és eszköztakarékos tech­nológiák alkalmazásával, ha­tékonyabb gazdálkodással kell fokozni — hívták fel a fi­gyelmet tegnap Székesfehér­váron, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület országos me­zőgazdasági gépesítési tanács­kozásán. A huszadszor megrendezett tanácskozáson az agrárszak­emberek a hatékonyabb ter­ménytárolás, a gazdaságosabb állattartás új módszereit és berendezéseit ismertették. Az anyag- és energiaárak világméretű növekedése a jö­vőben határt szab a magyar mezőgazdaság eszközigényes fejlesztésének is. Ilyen körül­mények között az ágazat ha­tékonyságát a termelékenység további fokozásával, az anyag- és energiatakarékos eljárá­sok, épületek alkalmazásával szükséges javítani. hiányzó pénzt az építkezések­hez szükséges költségekre. Az idén Törteién megkezdődik egy 50 személyes óvoda építése. A Dózsa Termelőszövetkezet 1 millió forinttal járul hozzá, a lakosság 500 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vál­lalt. Így a megyei tanács is hajlandó a jövő évben a még hiányzó 3 millió forintot ren­delkezésünkre bocsátani. — Említette, hogy az idén 50 millió forinttal rendelkez­nek. Mire költik? — Több, helyi viszonylat­ban nagy jelentőségű progra­mot fejezünk be. Abonyban még az idén 15 lakást adunk át a nagycsaládosoknak, Jász- karajenőn pedig négyet, Tör­teién hármat sikerült felépí­tenünk. Gyermekintézmények A legtöbb pénz természetesen lakásépítésre megy el. Abony­ban az idén elkészül egy 100 személyes óvoda, s ezzel pár­huzamosan 600 adag elkészí­tésére alkalmas konyha, amely a község gyermekélelmezését hivatott biztosítani. A követ­kező ötéves tervben ugyanitt 40 kisgyermek befogadására alkalmas bölcsődét is építünk, tehát igyekszünk komplexen Változhat a tananyag, vál­tozhat a közigazgatás szerke­zete, szelleme, módszere. Egy valami azonban állandó: a ne­velő személyes hatása. Lehet tanítani mást vagy ugyanazt másképpen, de a pedagógus személyes példája ad hitelt a tankönyvekben foglaltaknak éppúgy, mint a magatartás erkölcsi tartalmának. Ezt fe­jezte ki költőien Vörösmarty Mihály, csaknem másfél év­százada, amikor ezt írta: „Ke­zedben a gyermekeknek ál­ma’’. Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára kezdte ezekkel a szavakkal köszöntőjét, a teg­nap, pénteken délelőtt rende­zett megyei pedagógusnapi ünnepségen, Szentendrén, a megyéi művelődési központ nagytermében. Óvónők, ta­nítók, általános és középisko­I fejleszteni. Az óvoda és a | konyha költsége csaknem 10 millió forint lesz. Albertirsán már az új tanév kezdetére át­adjuk a tavaly megkezdett is­kolát, amely kilenc tantermé­vel megoldja az iskolai elhe­lyezési gondokat. Bekapcsolják a tanyákat — Jutott-e a vízhálózat fej­lesztésére is pénz? — Nem sok, de jutott. Az idén befejeződik az albertirsai vízvezeték építése, amely mint­egy 70 kilométernyi lesz. A munkát öt éve kezdtük el. Kőröstetétlenen és Jászkara- jenőn új víztornyokat állí­tunk fel, Törteién pedig be­állítunk egy vízgáztalanító be­rendezést, mintegy másfélmil­lió forintért. Sajnos a'terve­zett 10 kilométeres hálózat- fejlesztést már csak a követ­kező ötéves tervben tudjuk megoldani. Útépítésre nincs pénzünk. Ez a legdrágább fej­lesztési program. A villanyhá­lózatot is csak mérsékelt ütemben tudjuk továbbfejlesz­teni. összesen mintegy 2 ki­lométernyi villanyvezetéke' építünk, főleg a világtól ed­dig elzárt tanyák bekapcsolá­sát tervezzük. K. A. E. lai tanárok, egyetemi, főisko­lai oktatók töltötték meg a széksorokat. S velük együtt ott voltak mindazoknak a képviselői, akiknek munkáján múlik az oktatás zavartalan­sága. A júniusi első napok már a vakáció közeledtét jel­zik: ez egyet jelent azzal, hogy ismét befejeződik egy sok helytállást ' és odaadást kívánó időszak, véget ér a tanév. Stílusos, hogy éppen ilyenkor köszöntjük a peda­gógusokat Jól vizsgáztak — Rövidesen nehéz és moz­galmas tanév végéhez érke­zünk — mondta egyebek kö­zött ünnepi beszédében Ba­rinkai Oszkárné. — Rengeteg halaszthatatlan feladatot kel­lett elvégezni és úgy érezzük: pedagógusaink többsége jgl vizsgázott. Sokat tettek az ok­tatáspolitikai párthatározat megvalósítását szolgáló új tö­rekvések érdekében. A neve­lők nemcsak megértik az ok­tatás megújításának, korsze­rűsítésének szükségességét, ha­nem a hétköznapokon vállal­ják a kozervativizmus leküz­dését, vállalják, hogy a jövő követelményeinek megfelelő­en magasabb színvonalon vé­gezzék munkájukat... Nagy erőfeszítések árán teremtjük meg azokat a feltételeket, ame­lyekkel túlszárnyaltuk az V. ötéves terv óvodai és általános iskolai építésének programját. Ennek eredményeként az óvo­dai ellátásban részesülő gye­rekek aránya megyénkben 74 százalékra emelkedett A ter­vezett 474 tanterem helyett csaknem 800 készül el. Ugyan­akkor javult megyénkben a cigánygyerekek iskoláztatása és megteremtettük a nemzeti­ségiek anyanyelvi oktatásának feltételeit. A megyei művelődési köz­pont nagyterme ezekben az ünnepi órákban hatalmas szel­lemi erő és hatalmas energia potenciális lehetőségeit egye­sítette. A .pedagógusok a kö­vetkező generációk nevelése mellett pótolhatatlan szerepet töltenek be a megye kulturá­lis életében: bizony ez még közel sem jól kihasznált ener­gia. Végignézve a széksorokon: nemcsak a tanári szobákból, katedrákról ismert arcokat lá­tunk, hanem a közművelődési intézményekben is feladatokat vállaló ismerősökét. Pedig a helyzetük ma sem könnyű, az eddigi, kétségtelenül tisztele­tet parancsoló erőfeszítések el­lenére sem. Szép, de nehéz hivatás — Megyénkben új pedagógu­sokra, a pedagógusok töme­gére van szükségünk — foly­tatta a megyei pártbizottság titkára, a köszöntő gondolato­kat. — És hadd tegyem hoz­zá, olyan pedagógusok kel­lenek, akik szembenéznek a gondokkal, a még mindig meglévő tanteremhiánnyal, a képesítés nélküliség problé­máival, mégis vállalják a ne­velés és az oktatás magasabb szintű követelményeit... Ami­kor az oktatásüggyel szemben támasztott társadalmi igénye­ket fogalmazzuk meg: jövőnk, fejlődésünk, boldogulásunk szempontjából, akkor a peda­gógusok növekvő felelősségé­ről, erkölcsi és anyagi meg­becsüléséről is szólni kell. Az V. ötéves tervben 527 lakás épült pedagógus kölcsönnel, mind több településen része­sülnek telekjuttatásban... Az eredményekre jogosan lehe­tünk büszkék, de gondjainkról pem feledkezünk meg, bár tudj ük: ezeket nem lehet egy- csapásra megoldani. Ehhez megértést kérünk. A pedagó­guspálya különösen s2ép, bár nehéz hivatás, de aki ezt vá­lasztotta, annak mindig erőt kell adjon a tudat, hogy mun­kájának eredménye nemzedé­kekben él tovább. Elismerés, köszöntés Pedagógusnap. Szép ünnep ez, mert ilyenkor azt köszönjük, amit csak kimondani lehet könnyen: az emberré válás lehetőségét. Ennek társadalmi méretű elismerése, köszöneté nyilvánult meg azokban a ki­tüntetésekben, amelyeket dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese adott át az ünnepi alkalomból. Egy peda­gógus vehette át az Apáczai Csere János-díjat, nyolcán a Kiváló pedagógus megtisztelő címet bizonyító kitüntetést (a kitüntetettek nevét fentebb közöljük). A Pest megyei Ta­nács által alapított Arany Já­nos pedagógiai díjat kapta: Fábri Mihály szakfelügyelő, a gödöllői Török Ignác Gimná­zium pedagógusa; PapGyörgy- né vezető óvónő Ceglédről; va­lamint Csele Józsefné, a ve­rőcemarosi általános iskola tanára. További 175 pedagógus kapta meg megyénkben a Ki­váló munkáért kitüntetést és 105 oktatási dolgozó részesült miniszteri dicséretben. A munkaügyi miniszter Ki­váló pedagógus címmel tün­tette ki Eőry Emilt, az érdi 220. &-/. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet oktatóját, valamint Molnár Jánosné tanárt, a gö­döllői és Györke Károly gya­korlatvezetőt, á szigetszentmik- lósi szakmunkásképzőből Ki­váló munkáért elismerésben részesítette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Ki­váló munkáért kitüntetését kapta Rossi Sándor, a biator- bágyi szakmunkásképző igaz­gatóhelyettese. A • belkereske­delmi miniszter ugyancsak Ki­váló munkáért kitüntetésben részesítette Tompa Tibort, a ceglédi kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­ző intézet tanárát, illetve mi­niszteri dicséretet kapott Gel­le Imréné, a váci kereskedel­mi és vendéglátóipari szak- középiskola igazgatóhelyette­se. Ez utóbbi kitüntetéseket, a minisztériumok ünnepségén vették át a pedagógusok. Az ünnepség végén, a mű­velődési központ klubjában köszöntötte a pedagógusokat Vargha István. az SZMT tit­kára, Kiss Béláné, a pedagó­gus szakszervezet megyei tit­kára, valamint Nemoda Ist­ván, az úttörőszövetség me­gyei elnöke. Kr. Gy. Gödöllőn vizsgálják Rizshéjból falpanel? &í fakások Abonyban Fejlesztés összefogással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents