Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

1980. MÄJUS 24., SZOMBAT VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK PEST MEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) intézményeinek küldöttei, hogy meghallgassák a 26. szá­mú választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltjének, dr. Mondok Pálnak, a Pest me­gyei Tanács elnökének vá­lasztási beszédét. Tóth Sándor, Főt tanácsel­nöke köszöntötte ä választó- polgárokat, majd dr. Mondok Pál szólt a választási gyűlés résztvevőihez. Elöljáróban em­lékeztetett arra, mennyi fon­tos politikai esemény zajlott az idén már eddig is hazánk­ban. Kiemelkedik közülük pártunk XII. kongresszusa, ^ amely meghatározta legje­lentősebb feladatainkat a kö­vetkező esztendőkre. Az álta­lános választások előkészüle­teivel egy időben lényeges moz­zanatok sorát jelenti az üze­mekben, más munkahelyeken a szakszervezeti tisztségvise­lők megválasztása, a készü­lődés a szakszervezetek eljö­vendő kongresszusára. Ez az esztendő azért is fordulópont életünkben, mert most fejez­zük be az ötödik ötéves ter­vet, s formáljuk a következő tervciklus elképzeléseit. Az idei politikai események so­rán is igazolódott: nagy nem­zeti programunk, a szocialis­ta országépítés tennivalóinak megvalósítása csak közös erővel, egységes cselekvéssel lehetséges. Ezt követően arról beszélt a megyei tanács elnöke, hogy Pest megyének valóban meg­különböztetett szerepe van az országban, s ez nem csupán csaknem egymilliós népessé­gének. hanem földrajzi hely­zetének is következménye. A főváros közelsége itt-ott elő­nyökkel is jár, de még több gonddal. Az utóbbi húsz esz­tendőben egy kisebb megyé- nyi lakosság telepedett meg szűkebb hazánk határai kö­zött. s ezt — agglomerációs helységek lévén — Főt és Du­nakeszi is megérezte. Dunakeszi fiatal város. Munkások lakják zömmel, éle­te tipikus munkásélet. Am éppen emiatt fokozottan gon­doskodni kell — és folyama­tosan — a kommunális ellá­tás javításáról. A dunakesziek tömegei együttműködnek a város vezetésével, egyre jel­lemzőbb az összefogás, az egy- akaratú, közös cselekvés. Ugyanezt lehet elmondani Fótról, arról a nagyközségről, amely sohasem volt — és úgy tűnik, nem is lesz- — elké­nyeztetve állami támogatás­sal. Ám a település lakóinak is köszönhetően, lényegében megoldódott a vezetékes ivó- vízhálózat. Ideérkezett a gáz, használni kell. A gyermekin­tézmények örvendetesen fej­lődtek, a 8 tantermes új is­kola 32 tagú tantestületében egyetlen képesítés nélküli ne­velő sincs, hiszen a nagy­község messzemenően támo­gatja a pedagógusok letelepe­dését. Nyolcszáz családi ház épült az utóbbi esztendőkben, különösen a kisalagi rész fej­lődött dinamikusan, ma már csaknem négyezren lakják. Ez a fejlődés Főt nagyközségben is az ellátás javítását teszi úgyszólván kötelezővé. A képviselőjelölt beszédét követő felszólalások — Her- czeg Mátyás, a helyi 2. szá­mú általános iskola igazgató­ja, Antal János, a HNF Du­nakeszi városi bizottságának elnöke. Galambosi Béla, a fó­ti Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet pártalapszervezetének titkára — ugyancsak arról szóltak, milyen társadalmi összefogással mi minden szü­letett lakóhelyükön, s hogy a segítő szándék továbbra is megmarad. Arany Sándor, aki a MIGÉRT-nél dolgozik Bu­dapesten, ám fóti lakos, az 1. számú általános iskola szülői munkaközösségének nevében a nevelési feltételek jobbítását kérte. Nagy Eszter, a Fóti Gyermekvaros óvónőképzős növendéke, mint első szavazó, köszönettel szólt arról a sze­rető, gondoskodó segítségről, amit a gyermekváros felnőtté vált, a nagyközségben letele­pedett lakói kaptak. * A választási gyűlés részt­vevői öt órakor a nagyközség kisalagi részére, a Vöröshad­sereg utcába mentek, ahol át­adták a gyermekeknek Fót legújabb, 150 személyes óvo­dáját. összesen 10,7 millió fo­rintba került, a fóti Béke Tsz építőrészlege hozta tető alá, bravúros gyorsasággal. A tényleges kivitelezési idő csu­pán két és fél hónapig tar­tott. A költségekhez a nagy­község üzemei — a Papírfel­dolgozó Ipari Szövetkezet, a Béke Tsz, a Kommunális Vál­lalat, a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat, a PIÉRT, a győri Háziipari Szövetkezet he­lyi részlege — összesen 1 mil­lió 440 ezer forintot ajánlot­tak fel. Jelentős társadalmi munkát vállalt a lakosság a tereprendezésben, a parkosí­tásban, egyéb apró, de jelen­tős tennivalókban. Az óvodát Krima János, a váci járási hivatal elnöke avatta fel. Kialakulnak a város fejlesztési tervei 7. VÄLASZTÖKERÜLET, CEGLÉD: Tegnap délután a Kossuth Művelődési Központ volt a színhelye annak a vá­lasztási gyűlésnek, amelyen a városbeli választópolgárok or­szággyűlési képviselőjelöltjük­kel. Kárpáti Ferenc altábor­naggyal, a magyar néphadse­reg politikai főcsoport főnö­kével, honvédelmi miniszter- helyettessel találkoztak. Banczik Tivadarnak, a Ha­A ceglédi választási gyűlés résztvevőinek egy csoportja. azt mutatja, hogy szilárd fun­damentuma van szocialista társadalmunknak — állapítot­ta meg Kárpáti Ferenc. A továbbiakban arról szólt, hogy Cegléden is számottevő fejlődés ment végbe. Az egy­kori mezővárosból fejlett ipar­ral rendelkező település lett. Az üzemek biztos munkale­hetőséget adnak az emberek­nek. A gyárakban egyre ma­gasabb színvonalú a terme­lés. 1974-ben 2,4 milliárd fo­rint termelési értéket állítot­tak elő, 1979-ben már 4 mil­liárd forintnyit. Mindez a termelékenységből, a tartalé­kok jobb kihasználásából, a szervezett és fegyelmezett munkából származott. A tőkés export nagymértékben bővült: A három termelőszövetkezet és a tangazdaság ugyancsak szé­pen fejlődött, az ott dolgozók jövedelme ütemesen emelke­dett. Négy év alatt a tervezett la­kások túlnyomó része felépült, bővült a közműhálózat, több utat felújítottak, átépítettek. A gyermekintézmények gyara­podtak. Jobb az egészségügyi ellátás. Mindebben nagy szere­pük van a társadalmi munká­soknak, akiknek elismerés és köszönet jár. A hatodik ötéves tervről szólva Kárpáti Ferenc el­mondta, hogy már körvonala­zódnak az elképzeléseik, és vár­Kárpáti Ferenc beszédét mondja, mellette balról jobbra: Gelen­csér Árpád né dr., az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályve­zetője, és Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának t&kára. Barcza Zsolt felvétele zafias Népfront városi bizott­sága titkárának bevezető sza­vai után nagy figyelemmel hallgatták Kárpáti Ferenc be­szédét. aki arról a nagyarányú fejlődésről szólt, amely a fel- szabadulás óta végbement ha­zánkban. Nemzeti jövedel­münk ötszörösére, az ipari termelés nyolcszorosára emel­kedett, a mezőgazdaság fej­lődése is jelentős. — Az ötödik ötéves terv időszakában a kedvezőtlenül alakuló külgazdasági viszo­nyok ellenére tovább gyarapo­dott a nemzeti vagyon, növe­kedett az életszínvonal. Bővült a szociális juttatások köre, ja­vult az egészségügyi ellátás, az oktatás és kultúra terén szép eredmények születtek. Mindez p Fóton, a Vöröshadsereg utcai új óvoda. Koppány György felvétele hatóan számos nagyszerű el­gondolás megvalósulhat a vá­rosfejlesztésben. Ezek között említette a folytatódó lakás­építést, a művelődési központ felújítását, újabb gyermekin­tézmények építését, a biológiai szennyvíztisztító berendezés el­készítését és a sportcsarnok ki­vitelezését. A nagy tapssal fogadott be­széd után felszólalt Matkovics János nyugdíjas katonatiszt, az első választók nevében Ku- rucz Éva, a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulója, valamint Kra- tochwill János, az ÉVIG szer­számkészítő lakatosa és Ko­vács János, a kórház gazdasá­gi igazgatója. Az eredmények alapja az együttes munka 19. választókerület. ÉRD: A Himnusz hangjaival, Veres Péter versével köszön­tötték a gyűlés résztvevőit, a művelődési központban. A vá­ros lakóit, a helyi üzemek, vállalatok, szövetkezetek dol­gozóit Ipacs László, a Pest- környéki TÜZÉP vezérigazga­tója, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke üd­vözölte. Érd lakossága előtt álló fel­adatokról szólt választási be­szédében Antal Imre, a Me­zőgép igazgatója, országgyűlé­si képviselőjelölt. Kiemelte azokat a tennivalókat, ame­lyek a városra várnak az élet különböző területein, az ok­tatásügytől az élelmiszer­ellátásig. A képviselőjelölt hangsúlyozta, hogy ezeket a feladatokat a város csak la­kóival közösen oldhatja meg, ahogy az eddigi eredmények alapja is az együttes munka volt. A szónok kitért azokra a kiemelkedő építkezésekre, amelyek a város régi gond­jait segítenek megoldani: a hamarosan megkezdődő áru­házi építkezésre, a mentőál­lomás tervezett létesítésére és a távlati tervek között sze­replő kórházra. Legfrissebb információként a képviselő- jelölt azt a jó hírt 'közölhette a gyűlés résztvevőivel, hogy a KPM illetékeseivel történt megbeszélés alapján hamaro­san néhány gyorsvonat is megáll a városban. Beszéde végén Antal Imre a külpoli­tika napi eseményeit elemez­te. A lakosság képviseletiében Csöle Antalné vezető óvónő és Szeder Gábor, a Textelekt- ro dolgozója szólalt fel. Jó munkáért: Kiváló (Folytatás az 1. oldalról) Kornidesz Mihály beszédé­ben kiemelte annak fontossá­gát, hogy a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság szorosan együttműködik a tudományos intézetekkel, egyetemekkel. Barinkai Oszkárné elismerő szavakkal illette a kollektíva munkáját és átadta a Pest megyei pártbizottság gratuláló levelét. Szolgáltató építők Ünnepelni gyűltek össze tegnap délután Kiskunlachá- zán is, az ÉGSZÖV dolgozói. Körükben volt dr. Dobi Fe­renc, a MEDOSZ főtitkára és dr. Adám Mihály, a Pest me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, valamint a ráckevei járás több párt- és állami vezetője. Mivel érdemelték ki a Ki­váló szövetkezeti társulás el­ismerést? — erre a kérdésre fogalmazta meg a választ Ste- fanovics László igazgató. El­mondta, hogy 3200 fős gárdá­jukkal az ország legnagyobb szövetkezeti vállalatává nőttek, tavalyi generál-árbevételük megközelítette a 900 millió fo­rintot. Eredményeiket legfő- ként a termelékenység növe­lésével érték el, amely meg­haladta a nyolc százalékot. Figyelembe véve az igénye­ket, elkészítettek 6000 kislakás­kazánt, és 400, UNIPORT- elemekből összeállított konté­nerházat. Jelentősnek tartják, hogy megduplázódott a beton- elemgyár termelése, és egy­úttal a minőség is javult. A vállalat is fő feladatának te­kinti a ráckevei járásban az építési igények kielégítését. A kiváló munkát igazoló oklevelet Lakatos Tibor, a MÉM miniszterhelyettese adta át az igazgatónak. A lakosság zöídségsskertje Egyre jelentősebb a gyáli Szabadság Tsz a főváros, de Pest megye lakosságának el­látásában is. Tavaly 11 ezer tonna zöldséget értékesítettek és a fajtaválasztékkal sem kellett szégyenkezniök. Kerté­szeti ágazatuk árbevétele meg­haladta a 40 millió forintot. Az abszolút hozamok növelé­sén kívül javították a munka hatékonyságát is, hiszen 37 százalékkal nőtt az egy főre jutó nyereség. A MÉM a múlt év eredményei alapján elis­merő oklevélben részesítette a közös gazdaságot. Az okiratot Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta át dr. Nyemcsólc Jánosnak, a szövetkezet elnökének tegnap délután a Gyálon megrende­zett ünnepi küldöttgyűlésen. Csonka Tibor beszédében ki­emelte, hogy a szövetkezet nemcsak megtermeli, hanem el is juttatja a fogyasztókhoz ter­mékeit. Tizennyolc önálló üz­letében a vevők az átlagosnál olcsóbban jutnak friss zöldsé­gekhez. A küldöttgyűlés befejezése­ként Beke András, a Pest me­gyei pártbizottság munkatár­sa nyújtotta át a megyei párt- bizottság gratuláló levelét. Fsjt­Már termelhetne, mégis áll Aki már járt a szomszédos Ausztria fővárosában vagy Jugoszláviában és kedveli az édességet, bizonyára felfede­zett az üzletekben egy külön­leges desszertet, s azt is ta­pasztalhatta, mennyire kelen­dő ez a portéka. Az ínycsik­landó készítmény nagy külföldi keresettsége adta az ötletet, gyárthatnánk mi is valami ha­sonlót (Az érthetőség kedvéért el kell mondanunk, a szóban forgó cukrászati termék alap­anyaga tojásfehérje, amit hab­bá verve csokoládéval vonnak be. Idehaza négercsóknak is nevezik.) Beruházás önerőből A speciális desszert gyártá­sára az abonyi Űj Világ Tsz vállalkozott tavaly nyáron. A gyártó gépsor szállítására a dán A. E. Nielsen céggel, a habverők készítésére a szom­bathelyi Savaria Gépgyárral kötött szerződést. A csomago­láshoz szükséges műanyag do­bozokat gyártó berendezést a többszörös kiváló orosházi Vas­es Műanyagipari Szövetkézéi­től rendelte meg. A dánokkal január, a hazai gépgyártókkal március végi határidőben egyeztek meg. Júliusban kezdtek hozzá a tervezőmunkához, és szeptem­berben már felvonultak az épí­tők is. Az üzem azóta — igen rövid idő alatt — elkészült. Az épület esztétikailag is kifogás­talan és feltehetőleg, kedvező munkafeltételeket biztosít majd az abonyi tsz 30 dolgozó­jának. A belső falakat zöld csempével burkolták, s a ki­vitelezők a legkisebb részle­tekig eleget tettek higiéniai követelményeknek. Mindent saját erőből, önálló építőrész­legük bevonásával végeztek el. A közös gazdaság nemcsak vállalkozó kedvét bizonyította, de arra is példát szolgáltatott, miként lehet rekordidő alatt befejezni egy különleges be­ruházást. Mindenki igyekezett, a tervezők az átlagosnál sok­kal rövidebb idő alatt végez­tek feladatukkal, a dán part­ner szinte percnyi pontosság­gal helyszínre szállította a 130 ezer .dollár értékű desszert­gyártó gépsort. Jó ideig úgy tűnt, nem lesz akadálya a már­cius 31-i átadásnak. Az idén januárban aztán ki­derült, a hazai gépgjtártók egyike-másika késlekedni fog. A szombathelyi Savaria és az orosházi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet jelentett be határ­idő-módosítást. A próbaüzem időpontja ezért márciusról má­jus 26-ra tolódott ki. Ebben egyeztek meg a szövetkezet vezetői az A. E. Nielsen képvi­selőivel is még áprilisban, ami­kor azok a tsz-ben jártak. A Savaria — meggyőződtünk ró­la — időközben teljesítette vállalt kötelezettségét: ha kés­ve is, de megérkeztek a hab­verő gépek az abonyi üzembe. Hogy mégsem lesz próbaüzem május 26-án, arról most már csak egy cég tehet, az oros­házi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet. Veszélyben a próbaüzem De vegyük sorra a tényeket. Az abonyi Oj Világ Tsz és az orosházi ipari szövetkezet ta­valy novemberben megkötött előszerződését követően, ja­nuár 29-ig csendes lefolyású ügynek tűnt a présgépgyártás. Az említett napon azonban le­velet kézbesített az abonyi Űj Világ Tsz-ből a posta. A kö­zös gazdaság egy fóliavágót rendelt a présgép mellé. Né­hány nappal később meglehe­tősen furcsa választ kaptak az abonyiak. Arról értesülhettek, hogy a tervtől eltérően, a szö­vetkezet március 31-e helyett csak a második negyedévben tud szerződéses kötelezettségé­nek eleget tenni. Az alkatrész hiányára hivatkoztak, és két kereskedelmi céget — a VILLÉRT-et és a Szerszám és Kisgépértékesítő Vállalatot — említették, mint olyanokat, amelyek nem tudják biztosí­tani az igényelt részegysége­ket. A sürgetések hatására va­lamelyest rövidült a csúszás ideje, mert május 9-i válasz­levelükben az orosháziak már a hónap utolsó napjára, május 3I-re ígérik a berendezést. Furcsa szerepcsere Mit jelent ez valójában? Na­ponta 40—50 ezer forint nye­reségkiesést a gazdaságnak, s azt, hogy a drága importgép immár hetek óta tétlenségre van kárhoztatva. Az oroshá­ziak ugyan elmondták, mi több, papírra vetették említett alkatrész beszerzési gondjai­kat. Egyebek között egy elekt­romágneses tengelykapcsolót is megemlítettek a hiánycikkek listájáról, amelyet végül a tsz szerzett be a gyártó számára. Ez utóbbiról nem szívesen beszélünk. Attól tartunk ugyanis, netán gyakorlattá vá­lik az efféle megoldás, s még megérhetjük, ha kenyeret aka­runk vásárolni, a bolti eladó arra kér bennünket, szerez­zünk be előbb lisztet és élesz­tőt a sütöde számára. ★ Amikor Orosházán jártunk. Virág István, a Vas- és Mű- anyagipari Szövetkezet műsza­ki vezetője elmondta, megfe­szített erővel dolgoznak a pré­selőgép szerelésén, de május 31-nél hamarabb semmiképpen sem tudnak elkészülni vele. Felvetődik a kérdés, miért nem hamarabb, tavaly vagy az év elején gyorsult fel a tempó, miért a huszonnegyedik órá­ban kapnak észbe az illetéke­sek? Akárhogy is van, a Vas- és Műanyagipari Szövetkezet jócskán elkésett a randevúról, ahová a nálunk jóval mesz- szebbről induló dán partner pontosan a megbeszélt idő­pontban érkezett. Késése — akár magyarázza, akár meg­magyarázza a szövetkezet — súlyos gazdasági kárt okoz. Akkkor is, ha a tsz szankcio­nálja a szövetkezetét. Üresen, munka nélkül ácsorgó csarnok és gépsor kevés haszonnal ke­csegtet. Az üzleti élet nem vi­seli el a késlekedést. Valkó Béla !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents