Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
ap Muzsikusaink külföldön Számos magyar előadóművész és együttes ad koncertet határainkon túl a következő napokban, hetekben. Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész az NSZK-ban és Ausztriában vendégszerepei. A kölni televízióban közreműködésével készítik el Liszt Magyar fantáziájának felvételeit. Kocsis Zoltán Koppenhágában a Tivoli-zenekarral Rah- maninov IV. zongoraversenyét, Lux Erika ugyancsak a dán fővárosban, a Tivoli hangversenytermében Beethoven I. zongoraversenyét játssza. Né- methy Attila Hágában ad szólóversenyt, műsorán többek közt Beethoven D-dúr szonátája, Bizet-, Chopin- és Bartók- művek szerepelnek. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A jellé sűrített látvány Június 6-ig fogadja a Művésztelepi Galéria Baska József új képeit és plasztikáit. 1935-ben született Demőn, évtizedek óta az Iparművészeti Főisíkola tanáray, Hosszú ideig dolgozott Nagymaroson, egyik faintarziáját az ottani művelődési otthonnak adományozta, jelenleg a szentendrei Mű- vésztelep új alkotója. Nagy méretű munális munkáit Keszthelyen, Budapesten, Kecskeméten avatták fel — egyéni kiállítása nyílt Sopronban, Dunaújvárosban, Vácott, AZ ACTA ELSŐ KÖTETE Forrásértékű A közelmúltban megjelent a Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei című kiadvány első kötete, vagy ahogy rövidebben jelzi borítója, az Acta. A több mint félezer oldalas mű azt bizonyítja, hogy a megye déli peremén levő város múzeumában és a Pest megyei Levéltár ottani fiókjában kibontakozóban a tudományos élet. A közzétett nyolc tanulmány közül ötöt a helybeli muzeo. lógusok és levéltárosok publikáltak. A dr. Novák László múzeumigazgató szerkesztésében napvilágot látott könyv az 1600- as évektől napjainkig terjedő időszakot fogja át, felvázolva Nagykőrös történetét, néprajzát, gazdasági és társadalmi fejlődését. Valamennyi dolgozat forrásértékű közlés, amelyet itt publikáltak először. EZzel a feltáró munkával megvetették a további kutatás alapjait. Novák László terjedelmes tanulmányban dolgozta fel Nagykőrös XVII—XIX. század közötti mezővárosi fej. lődéséf és településrendszerét. Kitér a török hódoltság korának viszonyaira, a mezővárosi önkormányzat kibontakozására és a körösi határ birtokrendszerére, a telekszervezetre és határhasználatra, a puszták ismertetésére, a város településszerkezetére. Számos térkép, bőséges irodalomjegyzék csatlakozik dolgozatához. Böőr László Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között címmel a Horthy-korszak időszakát elevenítette fel. Ez a két évtized alapvető változást hozott a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. Táblázatok segítségével tárja az olvasó elé a földterületek megtanulmányoh oszlását. A mezővárosra jellemző mezőgazdasági termeléssel és az agrárnépességgel, az ipari és kereskedelmi viszonyokkal, várostörténettel es a korabeli politikai eseményekkel foglalkozik írásában. Ehhez a fejezethez szervesen kapcsolódik a felszabadulást követő másfél évtized időszaka, amelyet* Szabó Attila Nagykőrös mezőgazdasága (1945—1961) címmel tett közzé, nyomon követve a szocialista átalakulás kezdeteit, a földreformot, a mezőgazdasági termelést és a nagyüzemek kialakulását. Az állami gazdaságok létrejötte, majd a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ismertetése zárja a témakört. A kötetet az Arany János Múzeum alapításának 50. évfordulója alkalmából adták ki. Az intézmény fél évszázados történetét, gyűjteményeinek fejlődését, a személyi és tárgyi feltételek változását Nórák László tanulmánya foglalja össze. Szabó István és Szabó László Nagykőrös mezőváros kapitalizmus kori paraszttársadalmát vizsgálta. Barna Gábor a nagykőrösi hiedelmeket és szokásokat gyűjtötte össze. Erdélyi Erzsébet a XVII—XX. századból származó ragadványneveket tárja az olvasó elé. Fekete István állította ösz- sze Nagykőrös válogatott bibliográfiáját, amellyel az Acta zárul. Jelentős fotóanyag illusztrálja a város korábbi évtizedeit. A kötet borítóját Miklosovits László albertirsai grafikusművész tervezte. Az ezer példányban megjelent mű a nagykőrösi városi tanács és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága anyagi hozzájárulásával látott napvilágot. Tamasi Tamás ! Nagymaroson és a Műcsarnokban. Rajzi egyénid Mielőtt munkásságának jellegét meghatároznánk, szükséges felidézni a festészet időszerű világproblematikáját, hiszen Baska József törekvései ezen megújuláshoz csatlakoznak. Ma két mozgalom jelenti a képírás újjászületését, két irányzat, a realizmus árnyalása és az integráció. Baska József mostani sorozata az egyszerűsítés jegyében született, így integrálta jelié a látványt, í?v rendezte rajzi egyenletekké vizuális felismeréseit. Nem a valóság külső ábrázolata izgatja, hanem az emberi tudat belső történéseinek festői koreográfiáját kutatja a fegyelem szigorú szenvedélyével. A gondolat anatómiáját nevezi meg a maga teremtette képi nyelvjárással a kubizmus és orfiz- ímus be nem fejezett törvényeinek örököseként. E jellé sűrített látomások hajlításai- :ban, megszakított gömbös gör- düléseiban a képzelet új földje ring, áramlik. Együtt a valóság és az álom, a világ és az ember. Ez a festészet, a műfaj olyan új fejezete, a környezet festői átalakításának olyan új programja, melyet Baska József a kassáki, a malevicsi nyomvonalon haladva, együtt fejleszt Delm Pállal és Fajó Jánossal. Egész kör fáradozik azon, hogy az új építőművészet festői partnere legyen, hogy végérvényesítse e geometrikus elemekkel érvelő csoportszépséget. Világjelenség ez, új eszmény, új eljárás, új technika, a festőd köznyelv sarki- tása, megújítása, gyarapítása. Következetesség E kellemes és színben megoldott képrej tvények asszociatív hálózata olyan, tájékozódásunkhoz szükséges piktog5r-w ggg rgje < '< ramok, rajzi KRESZ-táblák. melyek es zm élésünkéit is serkentik, gyönyörködésünket is fokozzák. Rá kell döbbennünk végre, hogy egy műszaki, mértani keretek között kibontakozó világban élünk — a trigonometria épp oly környezetünk, mint a fás ügetek. A magyar festészet egésze a társadalmi lét és a gondolkodás egyetemességének jegyében fejlődik, nem fosztható meg egyik lényeges irányzatától sem. Ezen teljesség egyik sarkpontja Baska József mű vészeié. Együk, nem az ösz- szes. Amire vállalkozott, azt következetesen megvalósítja. Ez a következetesség és tisztázottság fő erénye — e teret hódító, betöltő festmények tudatunkba érkezve az időt is piasztizálják azáltal, hogy sajátos élményben részesítenek. Lj elemek E dominós játékosság, e szí gorú és egyéni festőd geomet- ria a festészet új horizontjához adnak kulcsot. Ismerősek a régi értékek is, hasznosak és őrizendők, de Baska József új minőségére is ugyanolyan mértékben szükségünk van, hiszen művei a kor teljessé , gét telítik. Tárfestménynek nevezi képeit. Joggal, hiszen e jelírás grafikáin,aik, képednek, szobrainak azonos szemléleti egysége. Üsző ringás, a megállított mozgás lendülete, kozmikus ritmus teremti az egyensúlyt, A képzőművészet új területén járunk, amikor Baska József művészetével ismerkedünk, amikor az ízlés és megfontolás késleltetett visszahatásával pillantjuk meg önmagunkat, jövőnket. Arénáét és a rendezést, a lelkűiét erózióit, a tá.rsada’om sürgetett összha-rmóniájét, melyet Baska József a festészet új elemeivel épít erős tehetséggel és a holnap iránti felelősséggel. Losonci Miklós ipigg ■■■■■■■■■>>■ »■ Baska József: Térfestmény PELÉ, BOBBY MOORE, ARDILES... Sztárok parádéja Dunakeszin Pattogó vezényszavak, csúnyazöld egyenruhák, elcsigázott foglyok, őrtornyok, szögesdrót, géppuskák, a nagykapun német felirat: Gernstdorf, tiszti fogolytábor. Egy perc — és őrök, rabok kínálgatják egymást cigarettával, munkaszünet, pihenő. Gyakorolnak a statiszták. Futballcsillagok Dunakeszin, a Lóverseny Vállalat téli telepén forgatják majd a „Menekülés a győzelembe” című amerikai filmet. A forgatócsoport legtöbb tagja már tegnap, tegnapelőtt Budapestre érkezett és így találkozhattunk Tom Carlile-lal, a stáb sajtófőnökével. — Kérem, mutassa be a produkciót. — A film a második világháború végefelé játszódik, valahol Németországban egy hadifogolytáborban. A szövetséges csapatok tisztjei és közkatonái raboskodnak itt, köztük sok neves sportoló, pontosabban focista. A táborparancsnok javaslatot tesz a hadifoglyoknak, állítsanak fel egy válogatott csapatot, és mérkőzzenek meg a német labdarúgóválogatottal. Végül több táborból toborozzák össze a különböző nemzetiségű labdarúgókat, angolokat, lengyeleket, franciákat. A nemzetközi csapat tagjai szökésre készülnek, úgy gondolják, a mérkőzés szünetében jó alkalom nyílik erre. Ám végül mégis ott maradnak és vállalják az immár szimbolikussá váló küzdelmet. — Kik játsszák a főszerepeket? — A legnagyobb sztárokat vonultatjuk fel. A három színész főszereplő Sylvester Stallone, Michael Caine és Max von Sydow. A sportolók közül csak egy pár nevet: Pelé, Bobby Moore, az argentin Ardiles, a lengyel Deyna, valamint az Ipswich Town teljes csapata. Uj láz — Mikor kezdődik a forgatás? — Május 26-án hétfőn kezdjük meg a fogolyjábori felvételeket, és legalább 12 héten keresztül forgatunk itt, Magyarországon. A film rendezője John Huston. A neve bizonyára nem ismeretlen Magyarországon sem, hiszen több mint 100 filmet rendezett, s véleményem szerint a ma élő rendezők között az egyik legnagyobb egyéniség. — Ügy hírlik, hogy az ön hazájában nem túl népszerű az európai foci. Nem kockázatos dolog egy európai meccsre építeni az amerikai közönségnek szánt filmet? — Változott a helyzet, két évvel ezelőtt egy új láz támadt Amerikában. Mára már minden középiskolának megvan az európai futballt játszó csapata és például Floridában a Fort Lauderdale-i csapat meccsei, 100 ezreket mozgatnak meg, de beszélhetnénk a Cosmos csapatáról, vagy Min. nesota állam túlnyomórészt skandinávok lakta területeiről, ahol egy-egy mérkőzésnek 100—110 ezer nézője is van, természetesen a televízió előtt ülőket nem számítva. — Miért választották a forgatás színhelyéül Magyarországot, pontosabban Dunakeszit? Jó tapasztalatok — Több oka is van. Egyrészt régóta dolgozunk a Mafilmmel, és igen jó tapasztalataink vannak munkájukról. A színhely kiváló, és- közel van a Mafilm egyik telepéhez. Egyébként azt hiszem, az amerikai —magyar filmes együttműködés eddigi legnagyobb szabású produkciója ez lesz. Nemcsak a magyar színészekre és filmesekre számítunk. Reméljük, hogy ezt a meccset, amelyet a filmbeli válogatott és a magyar MTK-VM csapata fog játszani, minél többen megtekintik június 23-án, a helyi érdeklődő lakosok közül, is. Számítunk rájuk, sőt szeretnénk egy lottót is rendezni a nézők között, amelynek fődíja egy motorkerékpár lesz. — Mibe kerül majd a film? — Ez egyelőre kiszámíthatatlan, csak annyit tudok mondani, hogy a labdarúgók és tanácsadók gázsija több mint kétmillió dollárra rúg. — Az utolsó kérdés, ki lesz a mérkőzés játékvezetője? — Jack Taylor. Emlékszik? NSZK—Hollandia világbajnoki döntő, második perc, 11-es... Kovács Attila Ernő 1980. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Goodbye és ámen Jelenet a Goodbye és ámen című olasz filmbűi. Jobbra a női főszereplő, Claudia Cardinale HETI FILMJEGYZET Egy „családi ügy’’-ről szól az olasz Damiano Damiani új filmje (alapja egy jalentós közönségsikert aratott angol kémregény). A család — az USA római nagykövetsége. A családi ügy pedig a követség személyzetének tagjai között zajlik egy apróság körül. Az apróság: a követség kebelében működő CIA ügynökök államcsínyt szerveznek egy afrikai államban, de a „spontán” ügynek bonyodalmai támadnak. Felmerül a gyanú, hogy a követség egyik diplomatája az akció ellen dolgozik — amikor váratlanul újabb komplikáció keletkezik: a Hilton szálló teraszáról egy férfi lelő néhány járókelőt, majd az egyik szobában túszul ejt egy bájgúnár filmszínészt, aki makaróniwester- nek rendíthetetlen hősét szokta alakítani, de kiderül róla, hogy gyáva, mint a nyúl, és buta, mint a tök, ám ahhoz van esze, hogy egy olasz arisztokrata szép, férfiéhes és enyhén szólva is szerény szellemi képességekkel megáldott feleségével hetyegjen a forgatás szünetében. A párocskát sakkban tartó őrültről kiderül, hogy nem az, akinek vélik; az árulónak tartott diplomatáról kiderül, hogy nem ott van, ahol gondolják, de mégsem egészen tiszita a keze puccs-ügyben; a CIA emberéről kiderül, hogy egy jellem, mert nem fogadja el a diplomata (nagyon csinos!) feleségének felajánlkozását, és az is kiderül, hogy túljár mindenki eszén, mert egy csapásra intézi el az őrült lövöldözőt és a gyanús d plomatát, aki mellesleg a barátja. A körülmények' ugyan szemet szúrnak a római rendőrség felügyelőjének, de ő jobbnak, mi több, erősen ajánlatosnak véli, ha nem avatkozik a családi ügyekbe. Talán e rövid vázlat is érzékelteti : Damiani filmje nem unalmas alkotás. Pontosan ismeri a műfaj szabályait, tudja, hogyan kell feszültséget kelteni és fokozni, tudja, hogyan kell előkészíteni és elsütni egy poént, tudja, hogyan célszerű csavarni a történetet, fonni a szálakat ahhoz, hogy a néző figyelmét lekösse. A Goodbye és ámen izgalmas kémtörténet — amely nyugodtan játszódhatna bármelyik nyugati nagyvárosban, mert hasonló ügyek bárhol elképzelhetők. Talán ez az apró dolog ad némi pluszt is a történetnek a hasonló filmek tucatjaival szemben; az tudniillik, hogy Damiani érzékelteti, az effajta tevékenység oly általános, annyira nemzetközi, hogy a színhely úgyszólván lényegtelen. Nem merném a CIA, vagy az amerikai külpolitika kritikájának szándékát tulajdonítani Damianinak, még csak azt se mondanám, hogy a hivatalos amerikai külpolitikai képviseletek és a titkosszolgálat(ok) közti közismert külön meccsek „leleplezése” lett volna a célja. Egy csipetnyi van ezekből a filmben, de nem ez a fő vonása a Goodbye és ámennek, hanem a kalandosság, az izgalom. S ha már kémfilmről van szó, hát egyáltalán nem árt, ha az a kémfilm izgalmas is. Annié Hall Sajátos jelenség (igen, jelenség) a kistermetű, szemüveges, vörös, félszeg amerikai komikus és filmrendező, Woody Allen. Pontosabban: megtestesít egy jelenséget: a saját komplexusaiba keveredett, s ezzel másoknak is komplexusokat okozó amerikai értelmiségit, mint korunk jelenségei testesíti meg. Ezt az értelmiségit születése óta különböző megrázkódtatások érik (érték), attól kezdve, hogy többnyire „problémás” családba született bele, a/tán „problémás” volt a gyerekkora, a kamaszkora, a férfivá érésének a kora, „problémás” lett a házassága, a családi élete, a szexuális élete, a gyerekeivel való kapcsolata, „problémás” lett a viszonya a politikához, a háborúhoz, Amerikához. Woody Allen maga is átment mindezeken, maga is húsz éve jár pszichoanalízisre, maga is „problémás”. De rendelkezik azzal a képességgel is, hogy „problémás” voltát mintegy kívülről nézZe, némi öngúnnyal és enyhe megvetéssel, valamint keserű irigységgel azok iránt, akik elég szerencsések, elég buták, elég gátlástalanok és elég egészségesek ahhoz, hogy ne legyenek „problémások". Az Annie Hall című film valósággal sűrítménye annak, amit Woody Allen és „problémás” társai naponta átélnek. Szól az emberi kapcsolatteremtés reménytelenségéről, a férfi és nő közötti viszony örök kiúttalanságáról, az amerikai társadalomban a helyét nem lelő kisember reménytelen magányosságáról. Mindebben nemcsak a végtelenül komikus voltában is végtelepül szomorú Woody Allen színészi munkája figyelemreméltó, hanem a rendező Woody Allené is. Fanyar és sZomorú ez a rendezés, ugyanakkor harsányan mu. latságos is. És ott van Woody mellett a címszerepet tündé- rien szétszórt, kapkodó, zavaros, infantilis, ennivalóan butuska és lefegyverzően okos nőnek eljátszó Diane Keaton. Már a nálunk is bemutatott Játszd újra, Sam-ben is együtt szerepeltek, most pedig, ezt nem nehéz észrevenni, mind a ketten szinte áttételek nélkül játsszák civil önmagukat. És ettől válik ez aZ egyébként állandóan a ne- vétőizmainkat foglalkoztató film zavarbaejtően komonyá sőt, komorrá. Az Annie Hall tulajdonképpen két emker nyilvános ön-élveboncolás a: nyilvános lelki lemeztelene- dés, — de (és ez benne a magánügyet a műalkotás szférájába emelő többlet) egy társadalom egy bizonyos osztályának, s ezen osztály egy nemzedékének ön-élveboncolása is. A néző a film köZben talán nem is ér rá ezt így végiggondolni, de a moziból kijövet mindenképpen ráébred, hogy az Annie Hall valójában nem filmburleszk, hanem tragikomédia. Takács István