Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

ismét jó minden porcikája Havonta száznál is több, különböző típusú ipari és ház­tartási hűtőgépet javítanak a Vasipari Elektromos é3 Műsze­rész Szövetkezet szervizében. A képen: Détári István és Üj- vári Sándor egy megjavított Lehel—Bosch gyártmányú hűtő­gépet szállít vissza, a tulajdonoshoz. ApáU-Tőtb Sándor felvétel« Új irodában az autós klub A Magyar Autóklub ceglé­di szervezetének hosszú éve­ken át nem volt megfelelő iro­dahelyisége. Most, hogy a Kos­suth Művelődési Központ egy épületszárnnyal bővült, a klubiroda is elköltözött, olyan szobát kapott a B-épület- szárnyban a volt zeneiskolai épületben, ahol megfelelő kö­rülmények között láthatja el feladatát. Az iroda szerdán és szom­baton nem, csak a hét többi napján tart ügyfélfogadást, délelőtt 10-től fél 1 óráig és délután kettőtől öt óráig is, a hét néhány napján. Telefon­számuk: 11—022. Minderről tájékoztatják a klubtagokat, levélben. ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 115. SZÄM 1980. MÁJUS 18., VASÁRNAP Gyártmányfejlesztés és külkapcsolat Alkatrészek aszfaltkeverőkhöz A svédországi általános sztrájk több hétig hátráltatta a KÖZGÉP ceglédi gyáregy­ségében is az exportszállításo­kat. Most, hogy a skandináv országban véget értek a mun­kabeszüntetések, vagonokba kerülhetnek az iparvágány melletti rámpán sorakozó Vol- vo-markolókanalak százai, s végre elindulhatnak rendelte­tési helyükre. A fentihez hasonló, nem várt akadály még nem for­dult elő a gyáregység törté­netében — pedig ugyancsak sok tőkésországnak gyártanak gépeket és gépalkatrészeket. Tavaly például már a 68,5 millió forintot is meg­haladta a tőkésexport­szállítások összértéke. A gyáregység egyébként im­máron tizenhat esztendeje, 1964 óta folytat komoly ex­porttevékenységet. Akkoriban Csehszlovákia volt a legelső partnerek egyike: a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy­díjat nyert, mobilizálható, 25 tonna/óra kapacitású aszfalt­keverő telepből közel száz da­rabot gyártottak, s másfél tu­catra a szomszédos ország is vevő volt. Régi, de mindmáig élő a kapcsolatuk az NDK-beli Tel- tomat-céggel, amely a Ma­gyarországon most épülő asz­faltkeverőkhöz szállítja az al­katrészeket — a szárítódobok kivételével. Utóbbit a ceglédiek gyártják, s legutóbb például az egyik szegedi keverőtelepbe építették be ezt a városunk­ban készült, nélkülözhetetlen fődarabot. A KÖZGÉP egyik első, ön­álló gyártmánya volt a száz­húsz literes, széntüzelésű út- őrüst, amelynek tartalmával, a melegített, folyékony asz­falttal a kisebb kátyúkat hoz­ták rendbe a gyalogmunkások. Ma ugyanezt a célt szol­gálják a jóval nagyobb ka­pacitású, mobil aszfaltmaszti- kátorok, a vontatható reise- rek. Ezeknek a gépeknek a legújabb és legmodernebb változatai ma az NSZK-ban készülnek a Beninghowen-cég- nél, s holnap már a KÖZGÉP- nél is — Cegléden. A tizen­két tonnás, gázfűtésű, hidro­sztatikus hajtású aszfaltmasz- tikátor licencét ugyanis nem­régiben vásárolta meg a ma­gyar vállalat. A dokumentációk átvétele már megtörtént s még ebben az évben elkészítik az első néhány prototípust. Kettőt az NSZK-ba küldenek, jóváha­gyásra, s kedvező válás’/ ese­tén azonnal megkezdik a so­rozatgyártást a hazai és az esetleges jelentkező külföldi megrendelők részére. A licenc ellenértékét is már a Cegléden gyártott készter­mékekkel, a reiserekkel egyen­lítik ki. Az imént elmondottakból kitűnik, hogy a IÍÖZGÉP-nél a gyárt­mányfejlesztés és a kül- kapcsolatok ápolása két, egymástól elválaszthatat­lan fogalom. A termékszerkezet állandó kor­szerűsítése és a külföldi cé­gekkel való folyamatos koo­peráció révén újabb és újabb piacok „meghódítására” nyí­Vásárhely vonzásában Képein a változó paraszti világ A hódmezővásárhelyi pa­rasztélet, a tanyák tűnőben levő, átformálódó világa fo­galmazódik meg Erdős Péter festményein, amelyek most a nagykőrösi Arany János Mú­zeum időszaki kiállítótermé­ben láthatók. Atmoszférát te­remtenek ezek a művek, s aki járta a festő ecsetjén megörökített vidéket, szinte felismerni véli a tág kiterje­désű pusztát, amely Orosháza és Szeged határa között húzó­dik. Szikáncs, Kopáncs, Szék­kutas tanyáit idézi az emlé­kezet, a fáradt parasztok portréi közül Égető szomszé­dét, a fejkendős öregasszo­nyok menyecske korúkban Jusztikák, Esztikék lehettek. Pusztuló tanyák bi­sze­Gémeskút mellett álló valy, szétesőfélben levő kér, sorsára hagyott tanya- rom a képek gyakori témája. A hagyományos motívumvilág egyéni előadásmódban fogal­mazódik meg, szűkszavúan közli velünk az alkotó mon­dandóját. Realista fogantatá­sunk táblaképei, amelyeket olajtemperával készít. Élmé­nyeit tömöríti, sűríti, és al­kotásaival továbbgondolkodás­ra készteti a nézőt. Ez a gyorsan változó életforma fog­lalkoztatja, amelyet — vásár­helyi• születésű lévén — gye­rekkora óta figyelemmel kí­sér, és lát azóta is nap mint nap. Nem fogja fel tragikusan a történteket, csupán a fi­gyelmeztetés szándékával hív­ja fel a figyelmet a válto­zásra. A múltból a mába át­vezető folyamat jegyében ké­szült, és a tárlat fő helyén függ az a kép, amelyen koc­ka alakú szalmabálák sora­koznak a tarlón. Tornyai és társai valaha boglyákat fes­tettek! A ma élő művész a gépek munkálta föld üzenetét formálja jelekké. Mindezt az alföldi táj hangulatába ágyaz­za, szép formai megoldás a bálák szögletességét ellensú­lyozó Nap félköre. Távlatot, mélységet érzékeltetnek ezek a munkák. Alakos kompozí­ciói nem kiagyaltak. Figuráit a mozdulat holtpontján, időt­lenebb és maradandóbb mó­don örökíti meg. Szemlélődő, a belső tartalomra összponto­sító művész Erdős Péter. Erre vall a Szuszék napraforgóval című munkája is, amely abe- érés, a beteljesedés stádiumát villantja fel. Egy másik_ fest­ményén öreg gondolkodószék­re helyezett napraforgók hív­ják magukra a figyelmet. Nem csendélet ez a megszo­kott értelemben. A virágok­nak külön karakterük van, a feszülő bimbótól az elnyílt változatig minden életszakaszt jelképeznek, mélyebb gondo­lati tartalmat sejtetve. A Kamrasarok a szögre akasz­tott paraszti tárgyak révén vall a földet munkáló pa­rasztról, anélkül, hogy ma­gát az embert megjelenítené. Egy pár roggyant szárú csiz­ma, formátlanná nyűtt kalap és néhány szerszám szól használójáról. A kollekció egyik kulcs­képe a Bontás előtt. Ez ta­nyasi szobabelsőt ábrázol, a középpontba helyezett kemen­cével. Kevésbé hangsúlyosan, de mégis kellő módon ráirá­nyítva a figyelmet a nyitott ajtón át látható, sarokba tá- I masztott csákányra, nem 1 hagyva kétséget -a szerszám szerepe felől. Hitelességre törekszik A művész tudatosan vall­ja, hogy a hitelességet festői látásimódjával is érvényre kell juttatni. Nem híve a torzí­tásnak, a realista megközelí­tés jellemzi. Szívesen festi a tiszai tájakat, a mártélyi fü­zeseket, a még jobbára há­borítatlan természetet, az ár­téri fűzfák odvas törzsét. Sze­reti az esték hangulatát, a csendet, a telítettebb színe­ket, az esti fényeket, a fo­lyó holtágának vizén tükrö­ződő nyugalmat. Első pillantásra feltűnik, hogy Erdős Péter az évek so­rán szoros szálakkal kapcso­lódott a néprajzhoz, népmű­vészethez. Nem véletlen, hogy a városabeli Szenti Tibor nép­rajzkutató nemrég megjelent Tanya című kötetének borí­tóján a már említett széteső szekér reprodukciója szere­pel. A határban tett közös bo­lyongásaik emléke számos ké­pen fennmaradt. Képzőművé­szeti főiskolát végzett szülei gyűjtése révén már gyerek­korában megtanulta becsülni és szeretni a régi cserépedé­nyeket, paraszti tárgyakat. Természetesnek tartotta, hogy felnőve folytassa a gyűjte­mény gyarapítását, maga Is gazdag kerámia- és bútor­anyagra téve szert. A Nagykőrösön kiállított anyag csupán a festő Erdőst mutatja be, holott rézdombo­rításokkal is sikerrel foglalko­zik. Nagy méretű munkája a Vásárhelyi testamentum, ame­lyen a helybeli híres embe­rek portréi kaptak helyet, to­vábbá a településre legjellem­zőbb motívumok. Anyagát a leégett templomtorony rézle­mezeiből menekítette , meg, amelyeket éredeti formájuk­nak megfelelően állított ösz- sze. Élve a helybeli majolika- j gyár nyújtotta kísérletezési ' leh et ős é g akk el, kerámiaképe­ket is készített. Huszonhat éve Már szinte gyerekfejjel — középiskolásként — egy ön­arcképével 1954-ben az I. vá­sárhelyi őszi tárlat kiállítói között szerepelt. 1950 óla rendszeresen részt vesz kiál­lításokon, nemcsak városá­ban, hanem a dél-alföldi, az alföldi és a szegedi kollektív bemutatkozásokon. A Tornyai Múzeumban 1967-ben volt az első önálló kiállítása, amelyet azóta már több követett. A Műcsarnokban és a Nemzeti Galériában voltak láthatók képei, s az utóbbi gyűjtemé­nye számára vásárolt alkotá­saiból. Tamasi Tamás Kaposvári szereplés előtt Pedagógusok a pódiumon Hangulatos hangverseny volt Telt ház előtt zajlott a ceg­lédi Erkel Ferenc Állami Ze­neiskolában az a kamarazene­est, amelyen az iskola négy tanára lépett közönség elé. Hamarosan ■ nagyszabású ka­marazene-fesztivál lesz Ka­posvárott, zenepedagógusok részvételével. A ceglédiek is oda készülődnek. Mint a meg­nyitó beszédben Béres Károly igazgató elmondta, ez a ze­nei esemény azért több akart lenni a főpróbánál. A közönség három együt­test hallgathatott meg. Egy fuvola—zongora duót, egy két- zongorásat és egy fuvola- gordonka—zongora összeállí­tásút. Olyan művek kerültek műsorra, klasszikus és ma­gyar szerzők darabjai, ame­lyeket csak nagyon jól, vagy rosszul lehetett játszani. Ame­lyek az előadóktól maximális technikai felkészültséget igé­nyeltek, fizikai erőnlétet, kon­centrálást, teljes művészi oda­adást. A sikeres koncerten igen szép volt Tóth Hajnal Anikó igényes fuvolajátéka. A lassú részeket finoman, plasztiku­san formálta meg. Minden produkcióban szerepelt zon­gorán Hacheleva Ludmilla, aki a közönséggel a leghama­rabb találta meg a kontak­tust. Tihanyi Attiláné gor­donkajátéka energikus, preg­náns volt, feszültséget árasz­tott, mély érzéssel keltette életre a dallamokat. Weber: g-moll triójában kellemesen szelíd hangú tudott lenni. Bé­res Károlyné érett zongorajá­tékából határtalan nyugalom, imponáló fegyelmezettség su­gárzott. Nagyszerűek voltak a hangulatváltások a Rachma­ninov fantáziában. Varga Erika műsorvezető szavaló kellemesen, szeré­nyen vezette az estet, mely­nek végén a közönség nagy tapssal köszönte meg a ma­radandó zenei élményt. A ka­posvári zenei verseny május 21. és 25. között zajlik, re­méljük ott is ily sikeresen lépnek pódiumra a ceglédi zenepedagógusok. lik alkalom a Közúti Gépellá­tó Vállalat előtt, s ebből a legnagyobb részt, elmondhat­juk, a 2-es s/ámú, ceglédi gyáregység vállalta magára. Nemrégiben, április végén, rangos esemény színhelye volt az üzem: Vibrációs tömörítés címmel tartottak itt konferen­ciát. A Gépipari Tudományos Egyesület ceglédi szervezeté­nek rendezésében az Útépí­tő Tröszt, a KÖZGÉP és az NSZK-beli Losenhausen-cég szakemberei konzultáltak, a vibrációs hengerek és tömö­rítő gépek fejlesztési tenden­ciáiról. A konferencián jelen volt és előadást is tartott a nyugatnémet vállalat igazga­tója és a főkonstrüktőre is. Az előadásokat követően gépbemutatót tartottak az összegyűlt, mintegy két­százötven szakembernek: sportpályán felvonultatták, s a szomszédos vállalat, a Me­zőgép területén most épülő a gyakorlatban is kipróbálták a vibrációs gépek teljes ská­láját. A nyolc masinát a bu­dapesti Construma építőgép­kiállításról „kölcsönözték”. A futballpálya tömörítése kiválóan sikerült, s a gép­bemutató utáni eszmecsere is igen gyümölcsözőnek bizonyult. A KÖZGÉP 2-es gyáregysége már eddig is gyártott és szállított az NSZK-beli cég­nek különböző alkatrészeket és más részegységeket. .......... Mo st a nyugatnémetek egy jól bevált konstrukciójuk to­vábbfejlesztett változatának, a W—702-es vibrációs hengernek a gyártását bízzák maid a ceglédiekre. (vörös) Járásszerte A gyermeknapra készülve A nemzetközt gyermeknap­ra készülődnek valamennyi ceglédi és járásbeli általános iskolában. Ekkor tartják akis­dobos- és úttörőavat'ásokat is. A legtöbb ünnepségre má­jus 24-én, szombaton délután kerül sor. Kedden A művészet csodái Diavetítéssel egybekötött is­meretterjesztő előadás lesz a ceglédi Kossuth Művelődési Központban május 20-án, ked­den 18 órai kezdettel, A mű­vészet csodái címmel. Az előadó dr. Soós Imre, az ITI művészeti szakosztályának tagja. Spenót, sóska Hideg napok a piacon A hideg napok hatása ér­ződik a ceglédi piac forgal­mán is. Nem sereglettek az el­adók, nem tolongtak a vevők a pénteki, hétvégi piaci napon. Az alapvetően szükséges bur­gonyából megfelelő a felho­zatal, de kevés és drága a vöröshagyma, a fokhagyma. Primőr áruból jut Ceglédre, ezt főként a magánárusok szer­zik be, vagy a kiskertesek hoz­zák. Kapható saláta, zöldpap­rika, paradicsom, uborka, új­hagyma, retek — sőt karfiol, fejeskáposzta, spenót, sóska is. Olcsónak egyik sem mond­ható, kivéve a fejessalátát és metélőhagymát, A szép lakás dísze a virág — ennek is meg­kérik az árát. Az ellátáson a nagyobb élel­miszerboltok a hűtőpultokban lelhető választékkal segítenek: zöldbab, zöldborsó, vegyes zöldfőzeléknek való. szeletelt tök és gyümölcs szerepel a választéklistán. Az Élet és Irodalom február 16-i számában Magyar Antal tollából olvashatunk Botoory Károly ceglédi születésű lel­készről, akit több társával együtt ítéltek várfogságra 1853-ban a honvédsereg reorga­nizálásában való részvételért SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Fiatal labdarúgók győzelme Beiratkoztak a női kézilabdások Kézilabda A megyei női bajnokság má­sodik fordulójában a Ceglédi VSE itthon tartotta a bajnoki pontokat, s ezzel — az egy héttel ezelőtti, váci vereség után — megszerezték első győzelmüket. Ceglédi VSE—Budakalász 13-7 (6-4) CVSE: Stefiner — Gyön­gyösi (2), Bíró (3), Körösztös, Törőcsikné (6), Bencsik (1), Dancsó (1). Csere: B. Kovács, Szenczi, Gál, Raj. A Vasutas kezdett jobban, de a játékrész végén a Buda­kalász értékesítette helyzeteit, s két gólra felzárkózott. Szü­net után újra lendületesen játszott a Cegléd, előnyét fo­kozatosan növelte, s biztos győzelmét még az sem tette kétségessé, hogy a vendégek rendkívül keményen, sokszor durván védekeztek. Jók: Bíró, Törőcsikné. Ifjúsági eredmény: Buda­kalász—CVS E 17-4. Birkózás Jászberényben rendezték meg a kelet területi ifjúsági, egyéni bajnokságot, melyen ott voltak a CVSE birkózói is. 56 kg-ban: 3. Tarkó Imre, 70 kg-ben: 2. Bendő János. ★ Cegléden országos serdülő, kötöttfogású viadalra került sor, itt a ceglédiek már arany­érmet is nyertek. Eredmények: 45 kg-ban 1. Nagy László, 49 kg-ban 2. Mészáros Imre, 571 kg-ban 3. Tamasovszky Pál, 67 kg-ban 2. Tóth László. Labdarúgás A Ceglédi VSE ifjúsági lab­darúgói az elmúlt héten két mérkőzést játszottak, mivel korábban a Kartól elleni össze­csapást a megyei ifjúsági válogatottak tornája miatt el­halasztották. A megyei ifjúsá­gi bajnokságban a ceglédi fia­talok újabb négy ponttal gya­rapították pontjaik számát. Ceglédi VSE—Kartal 4-0 (2-0) CVSE: Andrus — Koltai, Adámi, Kistamás, Gracza — Kovács, Dankó, Kelemen — Farkas (Vágó) Keszthelyi, Fe­kete. A gyenge képességű Kartal ellen sokat egyénieskedtek a ceglédiek, ezért lett csak 4-0 a végeredmény. Góllövök: Fekete (3), Koltai. Jók: Fekete,, Kistamás. Ceglédi VSE—Ráckeve 3-1 (2-1) CVSE: Andrus — Gracza, Adámi, Kistamás, Rehák — Kovács, Dankó — Farkas, Vá­gó, Keszthelyi, Kelemen. Itt az előzőnek éppen az el­lenkezője történt. A sok fia­tallal kiálló Vasutas helyen­ként jó játékkal verte a szá­mottevő játékerőt képviselő ellenfelét. Góllövők: Keszthelyi (2), Kelemen. Jók: Andrus, Vágó, Keszt­helyi. ★ A labdarúgó szakosztály te­hetséges fiatalja, Kökény Sándor a felnőttek között kap helyet, s játszik ott hétről- hétre. Rátermettségére felfi­gyeltek a labdarúgó szövet­ségben is a szakemberek, s meghívták az UEFA „B”-vá- logatott keretbe. A következő UEFA tornán képviselni fogja a magyar színeket. Kökény már be is mutatkozott a vá­logatottban, egy Romániában megrendezett tornán. C. U A k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents