Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

Jegyzet Kötelező óvatosság Az ősz és a tél elején nincs hiány az intelmekben: vigyázat, síkosak, csúszósak lettek az utak, óvatosabban közlekedjünk! Ügy tűnik, a hasonló elővigyázatosság ilyenkor, kitavaszodás ide­jén sem árt, sőt tanácsos. Intő példák sora követ­kezhetne, hiszen már szo­morú statisztika is össze­állítható azokból az ese­tekből, amelyek a napok­ban történtek, csupán a mi járásunk, városunk te­rületén. A hírekért nem kell sokat futkosni ez ügy­ben: mindössze elég em­lékezni arra, hogy például a gödöllői benzinállomás mellett karnyi vastag fák tucatját tarolta le egy személygépkocsi. Szadán az egyik kanyar­ban összezúzott piros Zsi­guli jelezte a rtéhány C. a múlva arra járóknak: itt komoly baleset volt. Még sajnálatosabb az ikladi eset, ahol gyereket gázolt a te­hergépkocsi; vagy a hévíz- györki, ahol egy fiatal- asszonyt ütött el a gázoló, személygépkocsival. Míg együttérzünk, bosz- szankodunk is. S egyúttal e néhány példával is fel­hívjuk a figyelmet: a ki­tavaszodás veszélyei leg­alább olyanok a közlekedés­ben, mint a borús őszé, vagy a latyakos, jeges uta- ké. A viszonylag jó út, a jobb látási viszonyok ilyen­kor azt is csábítják a fel- szabadultabb vezetésre, aki máskor vagy általában meggondolt, óvatos. De ez sem mentség az ilyenkor elkövetett hibákra! A szabályok most is kö­teleznek, s a szükséges óva­tosságra intenek! F. I. _UÖI Imi A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1980. MÁJUS 18., VASÁRNAP Munkád mellé add a neved! A munkaverseny folyamatos Hogy a város üzemeinek, szövetkezeteinek munkaverse­nye mennyire folyamat, akkor derül ki, ha hosszabb idősza­kot tekintünk át. Több évet szemügyre véve látjuk igazán, a jelentős évfordulók tisztele­tére tett felajánlások a folya­mat kiemelkedő pontjait je­lentik, a napok, események je­lentősége lendületet ad a ver­senynek, de nem jelentenek sem kezdetet, sem véget. Országos kezdeményezés Értékelve a munkaversenyt, a városi párt-végrehajtóbizott­ság megállapította: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója után tö­retlenül folytatódott, majd az 1979. évben, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja méltó megünneplése jegyé­ben újabb lendületet vett. Üzemeink, szövetkezeteink esetenként kezdeményező sze­repet is vállalnak, ami elsősor­ban eredményességükkel, s az abból fakadó magabiztossággal magyarázható. Az Árammérő- gyár kollektívája például ta­valy kezdeményezte egy száz- személyes óvoda társadalmi munkában való felépítését. Szocialista brigádjaik felhívá­sához tíz vállalat, szövetkezet csatlakozott, s tett jelentős fel­ajánlást. A Gödöllői Gépgyár ágazatuk valamennyi brigád­jához fordult, a Gödöllő és Vi­déke Áfész országos versenyt kezdeményezett, elősegítve a mozgalom terebélyesedését. Nem véletlen, hogy éppen é három termelési egységünk vállalt ilyen szerepet. A Gép­gyár az idén is kiváló lett, az Áfész miniszteri dicséretben részesült, az Árammérőgyár a i tőkés exportban ért el figye­lemre méltó sikereket. Egymillióval több A folyamaton belül azonban jól különváló szakaszokat is megkülönböztethetünk. Az évek múlásával, a gazdasági helyzet és körülmények válto­zásával párhuzamosan, a vál­lalások tartalma is módosul. Érdemük a brigádoknak, mun­kahelyi közösségeknek az ér­zékeny reagálás. Bizonyítéka ennek, hogy a felajánlások zö­me a városi pártbizottság és a helyi cselekvési programok­ban meghatározott feladatok ! elvégzését segítik elő. I Néhány tény bizonyságul. Két művész kiállítása Céljuk a népélet fii ábrázolása Meghívót hozott a posta. Kresz Albert fotóművész és Reitmayer József népi fafaragó híznak az aszódi Petőfi-mú- t;eumban május 18-án 11 óra­kor megnyíló közös kiállítá­sukra. Nézegetem a meghívást, s azon gondolkodom, hogyan és miért rendez ez a két művész közös kiállítást. Kresz Albert intellektuális alkat, a fiatal fo­tóművészek számon tartott képviselője, a legfiatalabbak eredményes tanára. Reitmayer József somogyi pásztorivadék, a felszabadulás előtt uradal­mak agyonhajtott cselédje, a felszabadulás utáni állami gaz­daságok kapához, kaszához es­küdött gyalogmunkása. Ök is érzik a kettőjük közötti kü­lönbséget, s erről a meghívó így ad hírt: — „E rendhagyó kiállítás egy 1974-ben, Hévíz- györkön, a Galga menti nép- művészeti találkozón, két kü­lönböző korú és indíttatású al­kotó egymásra találásának, ba­rátságának gyümölcse. Külön utakon járnak, mégis termé- kenyítőleg hatnak egymásra, mert közös a céljuk: a nép­élet hű ábrázolása.” Kés, fényképezőgép Elindulok Szentgyörgypusz- tára, hogy Reitmayer József­fel beszéljek. Szerencsém van. Ott találom Kresz Albertet is. A faragó kezében kés, a fotó­művészében fényképezőgép. Beszélgetnek, vagy dolgoznak? Reitmayer József felel: „Tesz- szük a dolgunkat." Hogy kez­dődött ez a közös munkálko­dás? Most Kresz Albert vála­szol. — 1974-ben hat hetet töltöt­tem Amerikában. Nem ízlett számomra az, ahogyan ott él­nek az emberek. Minden kap­csolaton látszott, hogy mögöt­te ott található valamilyen ér­dek: pénz, érvényesülés, siker, emiatt az emberek közti érint­kezés felszínes. A bensőséges beszélgetéseket távirati stílű sú tárgyalások helyettesítik Kimerültem, helyrepofozó gyógyító, vidámságot, meg­nyugvást adó beszélgetésekre, csendre vágytam. Találkoztam Józsi bácsival. Meglepett az őszintesége, az a konok aka­rás, amely hozzásegítette, hogy nehéz életét egyenes gerinccel élje. Reitmayer József faragja a szobrot. Néha kattan a fény­képezőgép gombja. — Egész életemben öt óra­kor keltem. Akkor is, amikor nem akartam. És tizenegy óra előtt nem volt lefekvés. A magamfajtájának mindig ten­ni kellett, ezért aztán a hete­dik évtized küszöbén is vég­zem a dolgom. Faragok. A szája zárt. Kemény. Fo­gai összeszorítottak. Tekintete összehúzott. Gyanakvó, kuta­tó, kemény. Akár egy szigorú, komoly falusi öreg-tanító. Eres kezek, csontos ujjak, mocca­natlan komolyság. Farag. Fel sem néz. Üzenetet vár — Kevés a fám. Mert iga­zán faragni csak körtefából le­het. A vadkörte a legigazibb. Nem hasad, nem reped, még­is tűri a kést. Idomul ahhoz, amit csinálni a szívem kény­szerít. Somogyból hozzuk. Er­re kevés van. Jó lenne, ha szólna, aki adhat. Üzenne. Er- dőírtó-munkásoknak nem ke­rülne semmibe, ha külön ten­nék és szólnának. Az se lenne rossz, ha a gyümölcsösből ki­öregedett fa tovább élne a szobrokban. Csak a gazda üzenne. Ide, nem is olyan messzire, Szentgyörgypusztára, Is aszeg mellé. Megszolgálnám. Reitmayer József kezei egy pillanatra sem állnak meg. Távol tartja magától a szobrot. Gusztálja, hol, mit tegyen raj­ta. Kresz Albert az alkotás fo­lyamatát fotózta, a mű gö- csörtös, küzdelmes világrajöt- tét, az alkotó embernek a szü­léssel együttjáró kemény vívó­dását. Együtt dolgoznak A fafaragó szobrot mutat, a Pásztort. — Az arcot nézd — figyel­meztet Kresz Albert. Kezem­ben a munka, amelynek meg­teremtését végigkísérte a pil­lanatot örökkévalóvá tévő tényképezőgép. A pásztor ar­ca elmondja mindazt, amit ró­la, a pásztorokról, a népről el­mondani érdemes. Azt min­tázta Reitmayer József, aki a munkát végzi. Lehet, hogy ez­zel szűkre fogja mondanivaló­ját, de azt fáradhatalan erő­vel, ki nem apadó bőséggel, meg nem törő hittel közvetíti. •Ez az összemarkoló mindig a világra vetett tekintet, ez az erős tőmondatokra tagolt be­széd végső soron a népballa­dák nyelvére és zenéjére em­lékeztet. Elmondom, amit ér­zek, s gondolok, s dicsérem a két művész alkotó egymásra- találását, s az ötletet, a közös kiállítást. Reitmayer József ke­zében kés, Kresz Albert kezé- oen fényképezőgép. Dolgoz­nak, beszélgetnek, s körülve­szi őket Szentgyörgypuszta csendje, gyümölcsöt termő fái­nak virágzó fehérsége. Fercsik Mihály Mindenütt előtérbe került a tervek ésszerű túlteljesítése, tehát csak akkor termelnek többet, ha ehhez egyrészt meg­vannak a feltételek, másrészt piaci igény mutatkozik a gyárt­mányok iránt. Az árammérő­gyáriak nyugodtan gyárthat­nak több mérőórát, hiszen jó pénzért el tudják adni külföl­dön, s a hazai szükséglet is nagy. Tavaly is egymillió fo­rinttal növelték devizabevéte­lüket. A Gépgyárban annak volt jelentősége, hogy a Szov­jetunióba irányuló kivitelü­ket minél hamarabb teljesít­sék. Állták is szavukat, no­vember 30-ig elszállították a termékeket. A nagyobb termelést válto­zatlan vagy kisebb létszámmal érték el. A Gépgyárban 6, az Árammérőgyárban 11, a Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál 12 szá­zalékkal növelték a termelé­kenységet. Mozgósították a bel­ső tartalékokat, a gépgyáriak évi termelési értékük 1 szá­zalékának megfelelő anyag­megtakarítást értek el. Az Árammérőgyárban az import alapanyag hulladékának újbóli felhasználásával takarítottak meg egymillió forintot. De még olyafi kis egység, mint a Vá­rosgazdálkodási Vállalat is 200 ezer forintos megtakarítással dicsekedhet. Önellenőrzés Az Áfész energiaköltségeinek csökkentésére több. boltjában, üzletében korszerűsítette a vi­lágítást, a Városgazdálkodási Vállalat az állami házak köz- világítási égőit kisebb értékű­re cseréli ki. Rendszeresen el­lenőrzik a gépjárművek üzem­anyag-fogyasztását. A legjelen­tősebb eredményt a Volán 1/12 üzemegysége érte el. Végezetül még egy példa, amely igazolja, mennyire kö­vetik a brigádok az idők sza­vát, emelik mukájuk színvona- lát, miközben ők maguk is fejlődnek, mint közösség, s mint termelők is. Fokozzák önellenőrzésüket, mind több termékre vállalnak kollektív garanciát. Különösen figye­lemre méltó az Áfész mozgal­ma, amelynek neve: munkád mellé add a neved. Hasonlót vállaltak a Városgazdálkodási Vállalat javítást és szolgálta­tást végző dolgozói, munkájuk végeztével a megrendelőnél hagyják névjegyüket. K. P. Aszódi munkásőrök A község fejlesztéséért Háromszáz óra társadalmi ’unkát vállaltak az idén az aszódi munkásőrök, amelyet a községfejlesztésben teljesíte­nek. Ennek felén már túl van­nak, hiszen, mint Kovács Ágoston szakaszparancsnok el­mondotta: a község főterén felállított, nemrég avatott Győzelem szobor körüli park rendbetételén Berkesdi József és Nagy Pál rajpa-ancsnok szervezésében több mint százötven órát dolgoztak ön­kéntesen az aszódi szakasz tagjai. Szilasmenti Tsz Gyógynövény, élelmiszer Tovább bővítik a kínálatot Nem mondunk vele újat: termékeik, szolgáltatásaik ré­vén ma már nemcsak Pest megyében, hanem az ország­ban, sőt, külföldön is mind többen ismerik meg a kere- pestarcsai székhellyel műkö­dő Szilasmenti Termelőszövet­kezetet. A közös gazdaság, a kiváló szakember munkájá­val, 1965 óta dinamikusan fejlődik, s már többször el­nyerte a kiváló termelőszö­vetkezet címet. Az egyesülésekkel nagy földterülettel rendelkeznek, amelyeknek igencsak kü­lönböző a domborzata, a mik- roéghajlata. A hagyományos növénytermesztésre kevésbé al­kalmas domboldalakat, ame­lyekből bőven kijutott nekik, példamutató leleménnyel hasz­nosítják, s hírnevüket nem utolsósorban ennek, különleges termékeiknek köszönhetik. Olcsó levespor .Lapunk hasábjain is több­ször beszámoltunk gyógy- és illóolajos növényeikről és feldolgozásukról. De a szövet­kezetbe időről időre annyi az újdonság, a változás, hogy minden látogatáskor bőven akad új híradás. Ezúttal Ko­vács Lászlóval, a szövetkezeti pártbizottság titkárával, Er­dei Ferenccel, az élelmiszer- ipari főágazat üzemvezetőjével és Kerpel Tamással, kereske­delmi irányítóval beszélget­tünk az élelmiszeripari fő­ágazat munkájáról, amely ta­valy több mint 90 millió fo­rint termelési értéket, csak­nem 14 millió forint nyeresé­get produkált úgy, hogy a tervet majdnem 20 százalék­kal túlteljesítette. A jó eredmények, a tuda­tos, hozzáértő munka s a rész­letek azoknak is érdekesek, akik kevésbé jártasak a terü­leten. Gépeik korszerűek, s az áruk külseje, a termékek csomagolása is mind a jó értékesítést szolgálják. Jövőre a Szilas-készítmények Kermi védjeggyel kerülnek forga­lomba, s javában dolgoznak már az újabb cikkek összeál­lításán is. A tervek között szerepel például új, olcsó le­vespor, a Szilas ételízesítő is csinosabb csomagolásban jut piacra. A Lengyelországból ér­kezett tengeri hal, amelyet Kerepestarcsán pácolnak, az Orosházi Üveggyárban ké­szített zárható üvegekben vá­sárolható majd. , Többet kér a piac a kapros savanyúságtartósítóból, amely­nek megduplázták a mennyi­ségét, s több mint egymillió csomaggal adtak át belőle a kereskedelemnek. Biljanával közösen Külső üzemükben hat tojá­sos házi tarhonyát állítanak elő, aminek nagy sikere van a háziasszonyok körében. A tarhonya elkészítéséhez szük­séges tojást saját baromfigaz­daságuk adja. Sütőüzemükben, Rákosszentmihályon olyan ke­nyeret sütnek, amiért sokan hajlandók messziről is oda­utazni. Mindezt Erdei Fe­renc mondta el, nem kis büsz­keséggel. Kerper Ferenc a gyógy- és fűszernövények ter­mesztéséről, feldolgozásáról tá­jékoztatott. A gyógynövény és extrac- tiós feldolgozó üzem az ered­ményes működéshez szükséges valamennyi korszerű berende­zéssel rendelkezik, s joggal tekinthető gyógynövény kom­binátnak. Ezt a különféle üzemekből kikerülő termékek mennyisége is bizonyítja: éven­te 50 ezer kiló illóolajat, s 30 ezer kiló egyéb kivonatot ál­lítanak elő. , Valamennyi terméket fel­sorolni képtelenség volna, a legtöbben a Szilas cseppek tíz tagú családját ismerik. Kö­zülük is az egyik leginkább befutott termék, az Izsó láb­szesz, amely kétféle csomago­lásban, spray-ben és oldatban kapható, szagtalanító és gom­baölő hatását több tudomá­nyos intézmény igazolta már. Három év óta sikeres az együttműködésük a jugoszlá­viai Somborban működő Bil- jana céggel, amelynek ered­ményeképpen több százezer üveg Szilas cseppet kínálhat­nak déli szomszédunknál. A tőkés piacon sem ismeretlenek termékeik, egyre növekszik a kivitel. Munkastílus Most a szegedi vásárra, majd az Országos Mezőgazda- sági kiállításra készülnek, ahol a 23-as pavilonban mutatják majd be termékeiket. Itt új készítményekkel rukkolnak elő, nem is titkolt céllal: al­kalmazkodni kívánnak a ke­reslethez, bővítik a kínálatot. Hogy mindez miként lehetsé­ges? Erre Kovács László vi­lágított rá, amikor röviden összefoglalta a szövetkezet munkastílusát: bátran, de megalapozottan terveznek, gaz­daságosan, piacképesen ter­melnek. Csiba József Készülnek az idényre Együttműködve Nem volt jelentősebb alkat­részhiány a gödöllői búza— borsó termelési rendszer gé­peinél, így azokat — azNBC- jelű borsócséplők kivételével — felkészítették már az új betakarítási idényre. Most már, a gyártó HÓDGÉP-pel kötött együttműködési szerző­dés alapján, a borsócséplők alkatrészei is folyamatosan érkeznek a GBBR-hez, így partnereiket ellátják s a fel­újításra váró gépek a beta­karítás idején elkészülhetnek. Játéknap Csoportos, közösségi játéko­kat tanítanak ma, május 18-án, vasárnap a gödöllői já­rási-városi Petőfi művelődési házban a gyerekeknek. A já­téknap délelőtt fél tízkor kez­dődik. TERÜLJ, TERÜLJ ASZTALKÁM! O SZOLGÁLTATÁSAINK KGNNYÍTENEK A GONDJAIN CSALÁDI EBÉDEK CSALÁDI VACSORÁK Minden vasárnap és ünnepnap 25%-os engedményt adunk ételárainkból A GÖDÖLLŐ ÉTTEREMBEN Gödöllő, Szabadság tér 1. PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Hétköznap: Vasárnap: Bográcsgulyás 21,10 Ft 18,10 Ft Sertéspörkölt galuskával 24,40 Ft 18,30 Ft Brassói aprópecsenye 32,10 Ft 24,10 Ft Párizsi sertésszelet hasábburgonyával 32,70 Ft 24,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents