Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

xMdap 6 1980. MÁJUS 18., VASÁRNAP A bürokrácia feketepiaca... Másfél évi börtönre Ítélték a korrupt csoportvezetőt Jelzőlámpák programja Ha villog már a sárga fény A közlekedési jelzőlámpák életeket menthetnek. A meg nem történt balesetekről azon­ban nem szól a statisztika. Egy-két példa segítségével mégis könnyen képet alkotha­tunk e lámpák jelentőségéről. Kevesebb baleset Az egykori Kistarcsán — ma Kerepestarcsa —, a 3. számú főúton, a HÉV-megálíótól át­vezető gyalogátkelőn egymás után, szinte menetrend sze­rint következtek be a gázolá­sok. Cegléd külterületén, a 4. számú főút és a 311-es út ke­reszteződésében hétről hétre súlyos karambolok voltak. (Itt azóta tábla hirdeti, hányán vesztették életüket, s hányán szenvedtek sérülést. Mondják, ajz itt összetört gépkocsik árá­ból a1 r felüljárót is lehetett volna építeni.) Ezeken a he­lyeken és az érdi autóbusz végállomásánál jelentek meg Pest megyében először, 1975- ben, a veszélyt jelző sárga vil­logó lámpák. Hatásuk: mini­málisra csökkent a balesetek száma. Pest megyében — más me­gyékhez viszonyítva —, kevés a forgalomirányító jelzőlámpa. Ennek elsősorban az a magya­rázata, hogy nincs megyeszék­helye. Az első piros-sárga-zöld jelzőberendezést 1976-ban sze­relték fel Vácott. A következő évben Aszódon lámpásítottak egy csomópontot. Aztán Szent­endre következett... Jelenleg öt forgalomirányító jelzőbe­rendezés működik a megyé­ben. * További tervek Az idén, s a következő év­ben folytatják a jelzőlámpák telepítését. Simon Lajos, a Bu­dapesti Közúti Igazgatóság főtechnológusa, és Érsek Lász­ló forgalmi mérnök elmondta, hogy Szentendrén ebben az évben két helyen állítanak üzembe lámpákat: az új bel­ső körút Pilisszentlászló felé vezető Lenin úti csomópontjá­ban; és a skanzenhez vívó, Szabadság forrás úti csomó­pontban. A belső körút építé­sének befejezési határideje: május 31. A VI. ötéves terv során Vá­cott, a 2*. számú főút, mintegy két kilométeres bevezető sza­kaszán hat jelentősebb csomó­ponton — a gyalogátkelő­ket is magába foglaló —, szinkron jelzőlámparendszert létesítenek. Dunakeszin a la­kótelep megközelítését szolgá­Nincs gazdasági bírság? ló Béke úti és a benzinkútnál levő csőmópontokban tervez­nek jelzőlámpákat. A gödöllői Szabadság téren új, nagy csomópontot építenek. A munkálatok még az idén elkezdődnek. Itt a HÉV fény­sorompójával összehangoltan működő jelzőberendezés lesz. A távolabbi elképzelések kö­zött szerepel: a nagykőrösi Szabadság téren, Üllőn a 4. számú főút és Mende—Üllő— Ócsai út csomópontban, vala­mint Cegléd legforgalmasabb kereszteződéseiben új forga­lomirányító' jelzőberendezések telepítése. Vállalkozót keresnek Ami pedig a sárga villogó- kat illeti: a tervek' szerint ha­marosan további 9 veszélyes gyalogátkelőhelyhez és keresz­teződéshez helyeznek el lám­pákat: Szentendrén, Vecsésen, Üllőn, a Monori erdőnél és Abonyban. Az építés üteme attól függ, találnak-e vállalkozót az úgy­nevezett alépítmények készí­tésére? Ez ugyanis a nagyobb vállalatok számára nem vala­mi vonzó, lassú, apró munka. Az oszlopok állításával, a lám­pák szerelésével országszerte a Debreceni Közúti Igazgató­ság foglalkozik. Mint társvál­lalat készségesen sietnek a bu­dapesti igazgatóság kérésének teljesítésére. Ha már itt tartunk, hadd jegyezzük meg, hogy az egy­szerűnek látszó sárga villogok nem is olyan olcsók, mint gondolnánk. Ha az úttest mel­lett helyezik el a lámpát, 60— 80 ezer forintba kerül. Ám ba az úttest fölé függesztik, már 150 ezer forinttal számít­hatjuk darabját. Az egyre szaporodó jelző­lámpák biztonságunkat, vé­delmünket szolgálják. A jel­zésekre azonban oda is kell figyelni, . hogy, elkerüljük, az, újabb közúti tragédiákat.. I*aládi József Állítólag az eszkimóknak több tucat szavuk van a hó különböző fajtáira. A nyelv árulkodik, északra sokféle a fehér csapadék. Nálunk Ma­gyarországon, a korrupció hozta működésbe sok más jelenség mellett a nyelvi le­leményt — írja egy tanulmá­nyában Hankiss Elemér szo­ciológus. Kenőpénz, csúszó­pénz, hálapénz, jatt, sáp, bak- sis ... aligha akad, kinek ne társulna személyes emlék e kifejezések mellé. — Szigetszentmiklóson még a hetvenes évek elején telek­parcellázáson lebukott egy Foncsek nevű építési csoport- vezető — meséli a sziget- szentmiklósi tanács vb-titkára. Foncsekkel az volt a baj, hogy sorozatosan két-három személynek is eladta ugyan­azt a' telket. A tulajdonosok egy idő múlva persze össze­találkoztak a saját kertjük­ben ... A csoportvezetőt több évi börtönre ítélték, de ezzel távolról sem zárult le az ügy. A tanácsot még hosszú ideig kártérítésért perelték a tulaj­donosok ... szóval nekünk egy Foncsek éppen elég volt. Az­óta, ha új igazgatási, építési vagy pénzügyi csoportvezetőt veszünk fel, az első végrehaj­tó bizottsági ülésen elmondjuk az esetet. T ársasház-építkezések... A Foncsek emlékét őrző intelmet 1975 tavaszán egy­szerre három új apparátusi dolgozóhoz intézte a sziget- szentmiklósi vb. Az ülés em­lékét, amelyen a hegyi be­széd állítólag önérzetükben kis­sé sértette is a címzetteket, a mai napig kétoldalas jegyző­könyv őrzi. E jegyzőkönyv az­óta érdekes dokmentummá vált, A- fél évtizede beiktatott vezetők egyike, az ambiciózus Jávorszky Imre ugyanis idő­Startparancsra várva A Magyar Honvédelmi Szövetség budaörsi repülőterén el­készültek a sportgépek karbantartásával. A jó idő beálltával megkezdődhetnek az idei versenyekre való edzések. Munkaügyi viták Elbocsátott üzletvezető KARIKATÚRÁVAL jelent meg az országos napilapok egyikében tavaly nyáron egy a gazdasági bírság jogintéz­ményét elemző cikk. A képen a gazdasági bírságot az állat­világ egyik leggyávább tagja, egy nyúl személyesítette meg. A gazdasági bírság nyula — ösztöneit megtagadva — egy hivatalnok külsejű úrnak szinte tálcán kínálta fel ma­gát. A hivatalnoknak azonban nem kellett a nyúl. A gondo­lat világos volt: az illetéke­seknek nem kell a gazdasági bírság. Amikor e karikatúra elké­szült, a gazdasági bírság kriti­kájának és úgymond újjászü­letésének lehettünk tanúi. Az 1968-ban életre hívott jogin­tézmény, amelyet elsősorban a tisztességtelen haszonra szert tevő gazdálkodó egységek sakkban tartására alkottak, ugyanis csendesen kihalóban volt. A zuhanásszerű csökke­nés szemléltetésére a tavalyi publikációk többször felidéz­ték, hogy míg 1976-ban 65, 1978-ra már csak 21 esetben indítottak ilyen e’járást, az ország egész területén. Ezt az apadást Pest megye határai­nál sem állította meg senki és semmi sem, olyannyira, hogy 1978-ban ilyen szankciót ré­giónkban egyáltalán nem al­kalmaztak. NYILVÁNVALÓ, hogy en­nek a jelenségnek egész sor oka lehet, csak egy nem: a bírsággal sújtható vétkek hiá­nya. Ez annál is inkább így van, mert múlt év közepén, a kormány intézkedése nyomán lényegesen kitágult az e szankcióval fenyegetett maga­tartások köre. A manipulációk katalógusába a szabálytalan árképzéssel és minőségrontás­sal elért tisztességtelen ha­szon, valamint a termelő egy­ségek nevével leplezett más ügyeskedések mellett egész sor konkrét visszaélés is beleke­rült. A fogyasztók érdekeinek védelmében azokra a vállala­tokra is kiterjesztették a ren­delet hatályát, amelyek nem tesznek eleget az alkatrészek, tartozékok és a javító szolgá­lat biztosítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatá­rozott kötelezettségeiknek — adta hírül egy múlt esztendei tudósítás. Vagy: Az új szabá­lyozás ráirányítja a figyelmet, a vásárlók tájékoztatásának elmulasztására, a hamis vagy megtévesztő árujelzésekre, a valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatásra is. Ilyen ese­tekben akkor lehet helye bír­ságnak, ha ismétlődő gyakor­latról, vagy jelentős mennyi­ségű áruról van szó. A ren­delet fenyegeti továbbá a mo­nopolhelyzettel való vissza­élést, és a népgazdasági ér­dekek megsértését is. Ezekkel a tavalyi kiegészí­tésekkel a gazdasági bírság már-már olyan csodaszernek tűnhetett, amellyel a gazdál­kodás igen fontos konfliktu­sai megoldhatók. A jogsza­bály módosítása után bizo­nyos hivatalos optimizmus érezhető is volt. Az optimiz­musnak mára azonban nem sok alapja maradt. Pest me­gyében az azóta eltelt csak­nem egy esztendő alatt to­vábbra sem vetették be egyet­len alkalommal sem ezt a szankciót A gazdasági bírság tehát immár harmadik esz- tedeje nem létező jogintéz­mény körzetünkben. A kér­dés adott: miért nincs bírság, ha van kihágás? Mert kihágás van, egy öreg népi ellenőr aligha kétségbe vonható sza­vai szerint csak a helyi épí­tőiparban hetente lenne alka­lom bírságolásra. AZ ORSZÁGOS adatok és a gazdasági bírságolás indít­ványozására jogosult megyei szervek (tanács, ügyészség, NEB), véleményének ismereté­ben, számomra úgy tűnik, a választ az érdekviszonyokban kell keresni. Abban, hogy je­lenleg a gazdasági bírság csak két szélső pólus, egyrészt a központi hatalom néhány in­tézményének, másrészt a fo­gyasztóknak érdeke. Az első tételt bizonyítani látszik az, hogy az eddigi eljárások zö­mét a Pénzügyminisztérium, kisebb számban pedig az Anyag- és Árhivatal, vala­mint a KNEB kezdeményezte. Ugyanakkor 1978-ban például egyetlen ágazati minisztérium sem, és a megyei tanácsok közül is, csupán minden har­madik élt ezzel a jogával. Ebből a pangásból az követ­kezik, hogy ezek az intézmé­nyek a lokális érdeket védik, ami valahol természetes is. hiszen a bírság közvetve a tárcákat és a megyéket Is súitia. A gazdasági bírságban feltételezésünk szerint még egv pólus érdekelt, mégpedig a fogyasztók, ők azonban nin­csenek olyan helyzetben, hogy bele tudjanak avatkozni ebbe a folyamatba, hiszen ehhez a szervezett fogyasztói érdekvé­delem gyakorlati megvalósítá­sára lenne szükség. PEST MEGYÉBEN, akár az ország több más területén, gazdasági bírság tehát már hosszú ideje nem volt, nincs. és a jelek szerint nem is igen lesz. Az egészben csak az a szomorú, hogy ismét gazda­gabbak lettünk e°v ballaszt­tal, ami a deklaráláskor inen lényeges konfliktusok feloldá­sát ígérte, a jelen érdekvism- nvok között azonban úgy tű­nik. nem sokat ér. A nyúl saját farkába hara­pott. Babus Endre Az egyik vidéki Áfész ke- j zelésében levő "eszpresszóban ‘ ellenőrzést tartottak és nem­csak szabálytalan adminiszt­rációt, hanem nagy összegű leltárhiányt is megállapítot­tak. Az üzletvezető ellen bűn­vádi eljárás indult és jogerő­sen tizenöt százalék bércsök­kenéssel járó, egyévi javító­nevelő munkára ítélték. A szövetkezetnél fegyelmi el­járást indítottak és azonnali hatállyal elbo­csátották. A fegyelmi döntés ellen az üzletvezető a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a büntetést kisebb fizetéssel járó, ala­csonyabb munkakörbe he­lyezésre enyhítette. A döntő- bizottság határozatának meg­változtatásáért az Áfész a munkaügyi bírósághoz fordult, amely úgy ítélkezett, hogy az üzletvezetőt felszolgálói mun­kakörbe kell helyezni. A jog­erőre emelkedett ítélet el’en a legfelsőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, amelynek a 1 Legfelsőbb Bíróság helyt adott, ‘ a munkaügyi bíróság dön­tését hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fe­gyelmi határozatot helyben hagyta. A munkaügyi bíróság íté­lete törvénysértő — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Az üzletvezető maga sem tagadta, hogy be­fizetési hiány áll fenn, csak tagadta, hogy az összeget ő tulajdonította volna el. A bün­tető ítéletben azonban meg­állapították, hogy adminiszt­rációs kötelessége megszegésé­vel munkaadójának 33 ezer forint kárt okozott. A munka­ügyi bíróság az enyhítő kö­rülményeket túlértékelte, a súlyosbítókat pedig megfele­lően nem vette figyelembe. A fegyelmi vétséget elköve­tő dolgozó nevelésén cs újabb hasonló cselekménytől való visszatartásán túl, tekintettel kell lenni arra is, hogy o ki­szabott büntetés mértéke a többi dolgozó munkafegyelmé­közben szintén bíróság elé került. A vád: hivatali köte lesség teljesítéséért jogtalan előny követelése és elfogadá­sa; röviden korrupció volt. Mindehhez a hetvenes évek közepén Szigetszentmiklóson, elkezdődött társasházépítések adtak alkalmat. A 4—6 laká­sos épületekhez a tanács biz­tosított telket, s ebben az ak­cióban kulcspozíciót töltött be Jávorszky, az építési cso­portvezető. A telekigénylést a tervekkel együtt szakmailag ő bírálta el. s javaslata a tartós használati díj összegé­ről, valamint a szociális ked­vezmény mértékéről többnyi­re meghatározó volt. (— Ami­kor a vb-ülések vége felé, sokszor este 5, fél 6 körül, az Egyéb napirendi pontban kö­vetkeztek a telekügyek, a tes­tület többnyire egyszerűen csak jóváhagyta a javaslatot, amit Jávorszky, a mérnök már elkészített.) S közben a csoportvezető a háttérben manipulált. Az egyik. Kéktó környéki építő közösségnek például 12 ezer forint csúszó­pénzért szerezte meg azt a szociális kedvezményt, ami úgyis kijárt volna a tagoknak. Ez még 1977-ben történt, azt követően, hogy a községben már több helyen elhangzott: — Addig úgysem' kaptok tel­ket, amíg nem fizettek Já- vorszkynak. A hálátlan ügyfe­lek igényléseit — több hely­beli vallomása szerint — ugyanis elfektette a csoportve­zető, egy Akácfa utcai társu­lás épp ennek elkerüléséért juttatott részletenként össze­sen 10 ezer forintot Jávorszky- nak. Ki a feljelentő? A szigetszentmiklósi veszte­getés kronológiája önmagáért beszél. A csúszópénz híre már 1977- laen elterjedt, de Já- vorszkyt a szóbeszédre csak 1978- ban figyelmeztette a ta­nácsi vezetés, lebuktatni pe­dig csak 1979. nyarán sikerült a férfit. — Nehéz helyzetben voltunk — mondja a vb-titkár. — Töb­ben beszéltek a vesztegetésről, de mégis megfoghatatlan volt az egész, mert konkrétumot senki sem mondott. Bizonyíték nélkül intézkedni viszont a rá­galmazás veszélyével jár... Dr. Bíró Imre, a Jávorszky- per ügyésze más véleményen van: — Erről nem szoktunk beszélni, de a rendőrség nyil­vánvalóan folytat bizonyos operatív munkát. Többször felmerült gyanú esetén, mint jelen ügyben, lehetett volna jelzéssel élni. re is kihat. Az üzletvezetőnek tíz beosztottja volt. Ezért cse­lekményei már emiatt is sú­lyosabb megítélés alá esnek. Az adminisztrációs utasítás, valamint a bizonylati fegyelem betartása és betartatása alap­vető munkaköri kötelessége volt. Ezzel szemben önkénye­sen, kötelességét megszegve, az adminisztrációt és a belső el­számolás rendjét úgy változ­tatta meg, hogy az teljesen ellenőrizhetetlenné vált. Fe­gyelmi vétsége súlyát növeli, hogy beosztásánál fogva ép­pen neki kellett volna az ilyen szabálytalanságokat megakadályoznia. Eljárása a társadalmi tulajdon megkárosítását idézte elő. A munkaügyi bíróság fi­gyelmen kívül hagyta azt a körülményt is, hogy aZ üzlet­vezető oly súlyosan vétett a munkafegyelem ellen, ami tarthatatlanná teszi, hogy munkaadójánál bármilyen más munkahelyre kerüljön — szö­gezte le még a határozat. Mindez ezért sem lett vol­na hasztalan, mert Jávorsz­ky — mint azóta kiderült — a tanácsházán kapott figyel­meztetés után még több ezer forint csúszópénzt kért, illet­ve fogadott- el. Az építési csoportvezető tehát az utolsó utáni pillanatig biztonságban érezte magát. Vajon miért? — A Foncsek-ügyben a mik- lósiak nagyon megtanulták a törvényt. Tudták, hogy aki bevallja a vesztegetést, az ön­magát leplezi le. Hiszen a Btk. szerint nemcsak a megveszte­getett, hanem a megvesztege­tő is vétkes. Mindez igaz, a törvény sok­szor a többé-kevésbé kény­szerhelyzetben lévő korrumpál lót is fenyegeti. Ennek két­ségkívül van bizonyos logiká­ja, de egyúttal örökös érdek- szövetségbe kényszeríti a megvesztegetőt és a megvesz­tegetettet. A kör így bezárul. Akkor viszont ki fog ilyen esetekben feljelentést tenni? A mindennapi tapasztalat szerint sokszor senki sem. Ez­zel viszont időnként akaratla­nul is szinte védelmet kap a korrupció, amely pedig ép­pen a bírósági ítéletek visz- szatérő fordulatai szerint meg. rendítik a hivatalos szervek működésébe vetett bizalmat és a közélet romlottságának ér­zését keltik a lakosságban. Ha újra parcelláznak A Jávorszky-ügy tárgyalá­sát az elmúlt hetekben fejez­te be a Ráckevei Járásbíróság. A perben a korrupt hivatal­nokon kívül még 13 építtető is vádlottként szerepelt, de az első fokú ítélet közvetíti a törvényi rosszallás jelentős különbségét... Dr. Boross Jó- nos tanácsa az építő közösség négy tagját 2500 és 4000 forint közötti pénzbüntetéssel sújtot­ta, további kilenc társukkal szemben pedig — megrovás­ban részesítvé őket — meg­szüntette a büntetőeljárást. Ugyanakkor a bűn tető tanács Jávorszky Imrét 22 ezer forint csúszópénz bizonyítható elfo­gadásáért, illetve követeléséért másfél évi börtönre ítélte. — Mit tehet a tanács ezek után Szigetszentmiklóson, ahol előbb-utóbb újabb parcellázás­ra kerül majd sor? A vb in­telme a jelek szerint kevés. — Időközben bevezettük a telekigénylések sorszámozá­sát. így nemcsak azok kérel­me lesz szem előtt, akik ál­landóan bejárnak a tanácsra. A lajstromozással voltaképpen sorbanállás kezdődik, s a nyil­vántartás csökkenti, a vissza­élések lehetőségét. — Jávorszky lényegében egymaga tartotta kezében a társasházak ügyét. A zárt aj­tók mögött hozott egyszemé­lyi döntések, többnyire szo­rosan összefüggnek o bürok­rácia feketepiacával... — Tervünk az, hogy a ta­nács műszaki albizottságából minden hónapban három ügyeletes bizottsági tag fogja véleményezni a csoportvezető mellett a beérkező kérvénye­ket. De már előre tudom, ké­sőbb újabb ellenőrzési for­mát kell kitalálni, mert az összefonódás idővel így is ki­alakulhat ... A Jávorszky-ügyben többen a tárgyaláson tudták meg, hogy a 10—30 százalék közöt­ti szociális kedvezmény nem az építési csoportvezető jóindula­tán múlik, hanem az igény­lők családi helyzetétől, fog­lalkozásától függ. Ez arra mutat, hogy a telekszerzés szabályait a helyi tanácsok­nak ajánlatos, kifüggeszteniük, mielőtt a községi kedvezmé­nyeket privát juttatásnak tün­tethetné fel hárki. ★ A Jávorszky-akta fellebbe­zés folytán hamarosan a me­gyei bíróságra kerül, ám dr. Boross tanácsa időközben megkezdte egy újabb telekügy tárgyalását is. A százezer fo­rint körüli manipuláció tette­sei részben itt is volt taná­csi dolgozók, a bűntett hely­színe pedig újra a ráckevei járás. De dr. Ehmann és tár­sainak ügye már egy másik történet... B. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents