Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
1980. MÁJUS 14., SZERDA %f(íd av Kavicsbánya a határban Kiskunlacháza közelében, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésében épül az ország legnagyobb kavicsbányája. Az új létesítmény vasszerkezeteit, szállító- szalagjait a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei szerelik. Elsőként az NSZK-tól vásárolt nagy teljesítményű kotrógéppel készültek el, mellyel már megkezdték a kitermelést. A gép egy markolással hét köbméter sódert emel ki A szállítószalagot most szerelik. Magyar-csehszlovák tervkoordináció Václav Hula, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke Huszár Istvánnal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével május 12—13-án Budapesten tárgyalásokat folytatott az 1981—1985. közötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről. Hangsúlyt helyeztek a két ország energetikai együttműködésének sokoldalú fejlesztésére, így például Csehszlovákia az 1980. utáni években is folytatja a kokszolható szén és koksz szállítását Magyar- országra. Sokoldalúan fejlődik a vegyipari együttműködés. A gépipar a két ország külkereskedelmi forgalmában az 1980. utáni időszakban is vezető helyet foglal el. A termelési kooperáció elsősorban o közúti járműipar, a mezőgazdasági gépgyártás és az építőipari gépgyártás területén folytatódik. A tárgyalások befejezésekor aláírták az 1981—1985. évi magyar—csehszlovák tervkoordináció záró jegyzőkönyvét. A csehszlovák küldöttség kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István. Jelen volt Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Kukorieaffermesziési együttműködés Több korán érő fajtát vetettek Az elmúlt hetek-napok alaposan próbára tették a mező- gazdasági szakembereket. Előbb a hűvös idő, aztán a gyakori esőzés hátráltatta a kukorica ültetését. Sok gazdaságban szerveztek három vagy nyújtott műszakot. Tény, hogy azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok haladtak a vetéssel a leggyorsabban, amelyekben a magas műszaki színvonal hozzáértéssel és íigyelme- zettséggel párosult. A szervezettebb, igényesebb talaj munkák, a vetés sikere érdekében sokat fáradoztak a termelési rendszerek mérnökei, technikusai is. Az ő gyakorlati és tudományos tapasztalataiknak is köszönhető, hogy a Pest megyei gazdaságok többségében jól előkészített magágyba került a tengeri és nem maradtak le üzemeink e nagyon fontos tavaszi feladat végzésével. Pest megyében az elmúlt esztendőben a kukorica vetés- területének 48 százaléka öt termelési rendszerhez tartozott. A hozamokat tekintve a második helyen a szekszárdi kukoricatermesztési szocialista együttműködés, a KSZE áll. A megyében, ahol kilenc gazdaságot integrál, a hektáronkénti termésátlag 59,4 mázsa volt. Fontos szerepet töltenek tehát be szűkebb pátriánkban. Fodor Sándor, a pest —szolnoki körzet vezetőjétől mindenekelőtt arról tudakozódtunk, hogyan készültek fel az idei esztendőre? Az okos táska — Az induláshoz legszükségesebb feltétellel, a kellő mennyiségű és választékú hibrid vetőmaggal rendelkeznek a termelők. A rendszer annak érdekében, hogy az ellátás zavartalan legyen, mintegy 60 millió forintos hitelt vett, fel, szaporítóanyag-vásárlásra. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén is növelni kívántuk a rövid tenyészidejű, korán érő Pioneer kukoricafajták arányát, a termelésbiztonság érdekében. — Mivel a gazdaságok és a rendszerek érdekazonossága még sok tekintetben nem azonos, előfordul, hogy az utóbbiak csak az abszolút hozamok fokozását tartják szem előtt. Kevesebbet törődnek a hatékonysággal, a költségek csökkentésével. Igaz-e a megállapítás a KSZE esetében? — Hadd mondjak erre egy ellenpéldát. Az importból származó gyomirtó szerek drágulása érzékenyen érinti a termelőszövetkezeteket. Ehhez járul még, hogy a növényvédelmi gépek jelentékeny része pontatlanul dolgozik és pazarolja a borsos áron beszerzett herbicideket. 1980-ban ezért nagy figyelmet fordítunk e masinák műszeres vizsgálatára és tanulva a korábbiakból, a diagnosztizáló szakembereket ellátjuk a javításhoz szükséges alkatrészekkel is. Ma- j gyárán, a hibát nemcsak megállapítják, de el is hárítják. A gyors, azonnali beavatkozást teszi majd lehetővé az idén forgalomba hozott és a KSZE által kifejlesztett hordozható műszeres táska. A készülék 5 ezer forintba kerül. Nagyobb fegyelem — Az 1976—78-as időszákban csökkent a termelési rendszerek tevékenységének színvonala, megtört a fejlődés íve. Az érintettek most azt várják, hogy valamiféle megújulás következzék be. Mi a véleménye erről a KSZE pest—szolnoki körzete vezetőjének? — Tagadhatatlan, sok rendszer megalapozatlanul jelentette be a működését az említett időszakban. Ez is oka annak, hogy a rendszerekről kedvezőtlenebb kép alakult ki. A KSZE azonban a legrégebbi és a legnagyobb integrátorok közé tartozik, ennek megfelelően szellemi és anyagi bázisa is nagyobb az átlagosnál. Természetesen nekünk is meg kell szívlelnünk a kritikát. A jövőben szigorítani kívánjuk a technológiai fegyelmet, agrokémiai centrumot létesítünk, amely a tápanyag-visszapótlás új módszereit, például a folyékony műtrágyázást lesz hivatva kimunkálni. Újdonságnak számít 1980-as programunkban a hegyvidéki területek művelésbe vonása, az energiatakarékossági talaj művelési módok bevezetése. Más termelési rendszerekhez hasonlóan nem általános érvényű technológiákat, hanem \z egyes táblákra kidolgozott eljárásokat adunk a gazdaságoknak. Ügyeleti rendszer — Ügy mondják, a vetések idején agromómusnak, a termelést irányító szakembernek a földeken a helye, önnek és munkatársainak az elmúlt napokban bizonyára sok teendője akadt a partnergazdaságokban? — Az idény beindulását követően bevezettük az ügyeleti rendszert,, hogy a problémák megoldása a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. Való igazság, mostanában megsokasodtak a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba tett látogatásaink. Bizony előfordul, hogy a szakvezetőket sürgetni kellett, kezdjék meg a vegyszerezést, ne hagyják az utolsó napra a vetőmagbeszerzést. Időben ellenőriztük, működőképesek-e a vetőgépek magszámláló monitorjai, hiszen ezek nélkül ma már képtelenség pontosan dolgozni. Munka tehát volt bőven. Valkó Béla Síső negyedévi eredmények A KSH igazgatóságának jelentése Megnevezés Az ipari termelés Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Az 1979. I. negyedévi százalékában 97,1 86,2 103,7 102,5 105,9 103.1 105.1 101,8 Ipar A szocialista ipar termelése 1980. I. negyedévében 2,9 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt A termelés alakulása ágazatonként jelentős eltéréseket mutat; míg az építőanyagiparban és az élelmiszeriparban 10, illetve 5,8 százalékkal növekedett, addig a többi ágazat termelése nem érte el az egy évvel korábbit. A termelést nagy mértékben befolyásolta, hogy a gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-én életbe lépett módosítása bizonyos fokig óvatossá tette a vállalatokat mint vevőket és mint szállítókat egyaránt. Különösen az új termelői árak kialakítása okozott gondot a vállalatoknak, amely megnyilvánult a szerződéskötésekben is. A január 20-ig elfogadott rendelésállomány kisebb volt, mint egy évvel korábban, s bár a negyedév folyamán javult a vállalatok értékesítési lehetősége, április 3-án még mindig alacsonyabb volt az előző évi rendelések állományánál. Az ipari foglalkoztatottak számának mérséklődése folytatódott, s idén már a szövetkezeti szektorban is kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak létszámának. csökkenése valamivel gyorsabb volt, mint az összes foglalkoztatottaké. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek értékesítése -+■ összehasonlítható áron számolva — termelésükhöz hasonlóan, 12 százalékkal csökkent. Kedvező viszont, hogy dinamikusan, 23 százalékkal nőtt a külkereskedelmi célú eladás volumene. Különösen az élelmiszeripari termékek exportra történt értékesítése emelkedett gyors ütemben, az 1979. I. negyedévinek közel másfélszeresére. A nagy- és kiskereskedelem részére pedig az elmúlt évinél 3,3 százalékkal több terméket adtak el a megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek. Építőipar A megyei székhelyű építőipari szervezetek az év első három hónapjában 695 millió Ft értékű saját építési-szerelési munkát végeztek — ösz- szehasonlítható áron számolva — 14 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ebben szerepe volt az új termelői árrendszerre való áttérésnek (az I. negyedév folyamán az árak többször átdolgozásra kerültek), de az év első két hónapjában az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárás is akadályozta a külső munkák folyamatos végzését. A szocialista építőiparban a foglalkoztatottak száma 7,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott munkavállalók száma az ösz- szes foglalkoztatottakénál nagyobb arányban csökkent. Az építőipar termelékenysége 3,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, s az építőipari közös vállalkozások kivételével mindenütt csökkent az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Jövedelmek, fogyasztás A megye lakosságának kész- pénzbevételei 1980. I. negyedévében 12 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. (Figyelembe véve azonban a fogyasztói árszínvonal 10 százalékot meghaladó emelkedését, a lakosság vásárlóereje az előző évi szint körül alakult.) Ezen belül a mezőgazdasági dolgozók bevételei az átlagosnál erőteljesebben, 15 százalékkal emelkedtek. A bér- és bérjellegű bevételek mindössze 2,7 százalékkal növekedtek, amelyben már érződik a vállalatok visz- szafogott bérfejlesztése is. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az I. negyedévben szinte minden nép- gazdasági ágban mérsékeltebben emelkedett, mint az előző év ugyanezen időszakában. A lakosság takarékbetét-állománya 1980. március 31-én 7,5 milliárd Ft volt, amely az előző évekénél mérsékeltebben, 8,4 százalékkal haladta meg az 1979. év azonos időpontjáét, Ugyanakkor a lakosság hitel- állománya továbbra is dinamikusan, 20 százalékkal emelkedett, értéke 7,8 milliárd Ft- ot tett ki. A megye kiskereskedelmi hálózata 1980. első három hónapjában 5,1 milliárd Ft értékű árut forgalmazott — ösz- szehasonlítható áron számolva — 1,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a bolti élelmiszerekből 3,7, a vegyes iparcikkekből 3,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene. Viszont a vendéglátás forgalma több mint 4, a ruházati cikkeké 2,8 százalékkal csökkent. Az iparcikkek vásárlása iránt megnövekedett igényeket a kereskedelem az év első három hónapjában, de különösen az év elején, sem meny- nyiségben, sem választékban nem tudta kielégíteni. Ezen belül is a ruházati ellátás területén tapasztaltunk nehézségeket, de a tartós fogyasztási cikkek kínálata is elmaradt a kereslettől. így ezek nagy részéből jóval kevesebb fogyott, mint 1979. első három hónapjában. Például porszívóból 31. a hagyományos mosógépből 24, fekete-fehér televízióból 13, színes televízióból 32, magnetofonból 36, varrógépből 10 százalékkal Vásároltak kevesebbet az idén, mint egy évvel korábban. Élelmiszerellenőrzések Kedvező tapasztalatok Évente 56 ezer tételt, 400 ezer élelmiszermintát vizsgálnak meg a megyei, fővárosi élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek. Az elEtkésxüit a váiasxtiási névjegyzék Gépek szolgáltatták az adatokat Április 28-án Pest megyében is valamennyi választó- polgár tudomást szerezhetett arról — a közszemlére tett névjegyzékek alapján —, hogy neve felkerült-e a szavazók listájára. A listák elkészítését a tanácsok megfeszített munkája előzte meg. A legilletékesebbtől, dr. Csalótzky Györgytől, a Pest megyei tanács vb-titkárától afelől tudakozódtunk, milyen tapasztalatokat szereztek a névjegyzékkészítés során? Közös munka — A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy a választói névjegyzékeket mindenhol kellő időben megtekinthessék, hiszen valamennyi szavazó csak akkor érezheti magát teljes jogú állampolgárnak, ha neve szerepel a kifüggesztett listán. — Pontosak-e a kifüggesztett jegyzékek? — Gondos munkával egyeztettük az adatokat. Mégis előfordult, hogy egyesek csak később, vagy eddig egyáltalán nem tudták meg, mikor és hol szavazhatnak. Eltérve az eddigi módszerektől, a házról házra járó összeírástól, az idén első alkalommal az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adott segédanyagot minden helyi tanácsnak ahhoz, hogy valamennyi szavazásra jogosult állampolgár neve szerepelhessen a kifüggesztésre kerülő névjegyzéken. Az első közös munka — nyugodtan mondhatjuk — eredményes volt, még akkor is, ha előfordultak tévedések. Ez azért fordulhatott elő, mert a gépi adatnyilvántartásba hiba csúszott, vagy pedig a tanács nem szolgáltatott pontos adatot. — A zsámbéki tanács vb- titkára, Muzsikné dr. Diny- nyés Terézia szerint az adat- egyeztetést nagyon megköny- nyítette a helyismeret. Eddig mindössze ketten éltek kifogással. Pomázon pedig Polgái Tibor megbízott tanácselnök elmondta, hogy a nagyközségből nyolcezren szavaztak az idén, s ebből csupán 10—20 ember neve hiányzott, ők is csak azért, mivel új lakásba költöztek. Vajon ugyanilyen pozitív-e a kép másutt is? Helyismeret — Pest megyében, ahol közismerten nagy agglomerációs települések vannak, igen jelentős a változás egyrészt az eljárók miatt, másrészt pedig sokan csupán bejelentett lakosok ezeken a településeken, de évek óta az ország távolabbi részein tartózkodnak, így érthető, hogy itt több a hiba. Felhívom a megye lakosainak figyelmét arra, hogy ilyen esetekben segítsenek, jelezzék a helyi tanácson az általuk ismert személyek ideiglenes tartózkodási helyét. Legtöbbször a tanácsok előrelátóak voltak, s az értesítőket népfrontakvisták, KISZ-esek, tanácsi dolgozók vitték ki, s így a hiányosságok nagy részére már helyben fény derült. így volt ez például Dunakeszin, Vácott, Szentendrén és Érden is. Az üdülök szavazása — A szavazás napján jó né- hányan üdülnek a megyében, ók hogyan szavaznak? — Akik június 8-án a megyében üdülnek, előzetesen kérjenek igazolást az állandó lakóhely szerinti helyi tanácstól a választói névjegyzékbe történt felvételről. Az illetékes tanács igazolásával — üdülőkörzeteinkben minden akadály nélkül szavazhatnak — összegezné a megyei tapasztalatokat? — A választást elsősorban a tanácsi dolgozók megfeszített munkával készítették elő. Ezért dicséret illeti őket. Hiszen egyidejűleg folynak a jelölő gyűlések is és a hivatali munka sem állhatott le ez idő alatt. Szalai Mária lenőrzések tapasztalatairól tájékoztatták kedden az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy a hazai élelmiszerek minősége az 1978. évi szinthez viszonyítva összességében változatlan, ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek tartják az utóbbi öt esztendőben elért, külföldön is elismert jó színvonalat. Különösen a növényolajipar termékei kiemelkedőn jó minőségűek. A tejtermékeknél jelentősen csökkent a csomagolási és jelölési hibák miatt kifogásolt tételek száma, a húsiparban javult a füstölt szárazkolbász, a csemege szalámi és az étkezési sertészsír minősége. Természetesebbek, jobb ízűek a dzsemek, gyümölcslék, szörpök is. Javultak a süteményporok, a zselés szaloncukrok, pudingporok élvezeti tulajdonságai is. Az élelmiszeripari termékek között előfordulnak azonban még minőségileg kifogásolható tételek, amelyeket a fogyasztók jogosan reklamálnak. A technológiai vagy egyéb fegyelmezetlenségből, figyelmetlenségből adódó hibák megszüntetéséért tovább fokozzák az ipari és hatósági ellenőrzéseket, a mulasztókat pedig szigorúan felelősségre vonják. Az élelmiszeripari termékek minőségét kedvezően befolyásolta a technológia korszerűsítése is. A minőség javulásához hozzájárult a műszeres nyersanyagátvételi rendszer bevezetése, a cukoriparban, a húsiparban, a gabonaiparban. Az elmúlt időszakban végrehajtott műszaki fejlesztések a minőség szempontjából is jelentősek voltak — hangsúlyozták a tájékoztatón. I