Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

Alkatrész, számítógéphez Számítógép-alkatrészek készülnek a ceglédi Vasipari Elekt­romos és Műszerész Szövetkezetben, az Eötvös Loránd Geofi­zikai Kutatóintézet részére. A kép előterében Fekete Gábor a panelrészeket huzalozza. Ai>áti-T6th Sándor felvétele Asztalosok, faszobrászok Akantuszievél, fából faragva Volt, aki nem bírta erővel A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1980. MÁJUS 11., VASÁRNAP Takarékosan, eredményesen Gazdaságos vasúti áruszállítás A munka minőségén akarnak javítani Albertirsa mezőgazdasági jellegű község, így nem talál­ható a területén nagy, ipari üzem. Éppen azért nagy je­lentőségük van azoknak a kis­üzemeknek, amelyek munka- alkalmat adnak a község la­kóinak, felmentve ezzel soka­kat fáradságos bejáró életmód­tól, az utazgatástól. Ilyen kis­üzem a ceglédi Stílus Faipari Szövetkezet albertirsai részle­ge, amely 1961 óta gyárt kü­lönféle bútorokat, évi 3 millió forintos termelési értékben. — Ezt az összeget az üzem huszonhárom dolgozója, kö­zöttük két nő termeli, három brigádban . — mondja Józsa Károly, az üzem fiatal veze­tője, aki négy éve vezeti a termelést. A szakmát is itt ta­nulta, a volt vegyesipari szö­vetkezetben. Asztalos, később mint brigádvezető végezte ezt a szép, ügyességet kívánó mun­kát. — A ceglédi Stílus Faipari Szövetkezettel 1961-ben társul­tunk, s azóta fő profilunk a kolonial bútor gyártása. Ezek­nek csak egyes elemeit, ré­szeit készítjük itt. A Ceglédről kapott, durván kiszabott anyagokból a meg­rendelések szérint több féle típusú és méretű szekrényt, asztalt, széket faragnak. Az elkészült darabokból évente mintegy 200 komplett garnitú­rát lehetne összeállítani, s ha győznék, ennél sokkal többet is átvennének megrendelőik. — Lehetőség volna a bőví­tésre és a létszámnövelésre is, hiszen nyereséges termékeket gyártunk, de sajnos, kevés a jelentkező erre a munkára, amelyhez nem elégséges csu­pán az asztalos szakma is­merete. Itt érteni kell a fa­szobrászathoz is, amely bizony nehéz és kitartó münkát ad. Több jelentkezőnk is volt, de a próbaidő után nem vállal­ták, mert nem bírták erővel és kitartással — említi a rész­leg vezetője. A kolóniái bútorok mellett gyermekheverők vázait, szék­lábakat, fotelvázakat is készí­tenek nagy mennyiségben. Ök szállítják a budapesti népmű­vészeti boltoknak a külföldiek körében oly nagy népszerűség­nek örvendő csikóbőrös kula­csok favázát, évente körülbe­lül 120 ezer darabot. Aki pe­dig az általuk készített búto­rokból szeretne- vásárolni, megtalálhatja azt a szolnoki Domus Áruházban, ahová so­kat szállítanak. A szövetkezet dolgozói rend­szeres munkájukon kívül évente sok társadalmi mun­kában vesznek részt. Az ő ke­züket dicséri az újonnan elké­szült óvoda szép kapuja is. Füzes Szilárd Hetvenkét éves korában szívszélhűdés következtében, a napokban elhunyt a nyolc­szoros Oscar-üíjas Pál György. CEGLÉDEN SZÜLETETT 1908. február 1-én. Iskolái öl- végzése után Budapesten Ha­lász Jánossal és Macskássy Gyulával reklámfilmeket for­gatott. Az eredményesen kez- qő három tehetséges fiatalt azonban a harmincas évek súlyos gazdasági válsága a reiménytalenségoe kergette, tö­rekvéseiket, kísérleteiket pénz­telenül végezték,, vállalkozót nem találtak. Belefáradván _a kilincs-elésbe, külföldön pró­bálták terveiket megvalósíta­ni. Halász János Angliába vándorolt. A sikeres kezdet után 1936-foan feleségé vei, Joy Batchelorral létrehozott egy> máig is működő, világhírű rajzfilm vállalatot. Macskássy Gyula itthon maradt ugyan, de alkotó tevékenységét csak a felszabadulás után ismerték el, Balázs Béla-díjjal jutal­mazván a rajzfilmrendező ér­demes művészt. Pál György közben Hollan­diába utazott, s a Philips gyárnak rövid, színes, speciá­lis technikájú bábfilmeket forgatott. Puppetoons báb­filmjei különösen Angliában váltak közkedveltté. Néhány év után ő is belekerült Hol­lywood vonzásába. Az ottani terep és éghajlat minden idő­ben alkalmas a filmforgatás­ra, síkság, sivatag, hegyvidék, erdő, rét, folyó, vízesés mind­mind megtalálható, ezért e fiilmparadicsomba már a szá­zad első évtizedében kezdtek letelepedni a vállalatok. A filmvárosnak ma félmilliót meghaladó népessége van és százezrek dolgoznak a felvé­teleknél. A hajdani külváros egybeépült Los Angelessel. Készül a névjegyzék Országszerte folynak a vá­lasztási előkészületek, így Cegléden is javában tart a fontos előkészítő munka. A választói névjegyzékbe törté­nő felvételről írásban kap ér­tesítést minden választásra jogosult. A városi tanács végrehajtó bizottsága felkéri azokat, akik 1980. június 8-ig betöltik a 18. életévüket, vagy házas­ságkötés folytán nagykorúvá válnak, hogy jelentkezzenek a városi tanács titkárságán, ha ezt az Írásbeli értesítést most, május 20-ig .nem kapják meg. A titkárság címe: Kossuth tér 1., 1. emelet 8-as c-oba. CSÜNGŐ SZÄLVESSZÖS művelési móddal termesztik a szőlőt a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet egyik, hu­szonkét hektáros tábláján. A korszerű támbsrendezésekkel ellátott ültetvényt kevésbé sújtják a .tavaszi fagyok: en­nek reményiéiben ez év őszén már hetven mázsás -hektáron­kénti átlagtermésre számít­A hazai joggyakorlat sze­rint Magyarországon az első­fokú bíróságok altatóban egy hivatásos szakbíróból és két népi ülnökből — laikus bíró­ból — álló tanácsban ítélkez­nek. Az ülnököket a vállala­tok, a társadalmi és a moz­galmi szervek jelölik és a ta­nácsok választják. E pilla­natban killencszáz népi ülnök tevékenykedik Pest megyé­ben; ezen -belül a ceglédi já­rásbíróságon nyolcvan laikus bíró látja ©1 felelősségteljes tisztet, társadalmi munká­ban. A népi ülnököket — ez év­től kezdődően — ötesztendőn­ként választják. A napokban a ceglédi városi tanács dísz­termében a -munkaviszonyban nem álló — nyugdíjas, illetve háztartásbeli — népi ülnökök jelölésére került sor. Az ülé­sen megjelenteket Tankó Zol­tán, a Hazafias Népfront vá­rosi -bizottságának elnöke üd­vözölte, majd dr. Somogyvári István, a ceglédi járásbíróság bírája tartoít-t rövid történeti visszapillantást az ülnöki Számos filmgyára között nyolc hatalmas monopólium tartja kezében a szakma, irá­nyítását. Fölkutatnak minden tehetséges filmest, és elké­pesztően magas gázsival csa­logatják magukhoz a világ színészeit és rendezőit, Pál Györgyöt már 1940-ben Holly­woodban találjuk a magyar Zukor Adolf vállalatánál, a „nagy nyolcas” egyikénél, a Paramount filmgyárban. Kí­sérleteihez dollárezreket és felszereléseket kapott, kiala­kíthatta rajzfiílmgyártási mód­szereit, trükkjeit. Meséket, fantasztikus történeteket vett filmre, és elsőnek hozta létre a színészekkel és bábokkal kombinált alkotásokat. Ki­emelkedő műveiért nyolcszor kapta meg az Oscar-díjat, az Amerikai Filmművészeti és Film-tudományi Akadémia 1929-ben alapított ragyogó ki­tüntetését, a legmagasabb filmművészeti díjat, mellyel minden márciusban jutalmaz­zák az esztendő legkitűnőbb filmjét, színészét, színésznőjét, a legjobb epizódszereplőt, rendezőt, eredeti filmírót, for­gatókönyvírót, díszlettervezőt, operatőrt, hangmérnököt, vá­gót, zeneszerzőt, trükkfelvéte- lezőt; rövidfilmet, filmdalszer­zőt és dokumentumfilm-ren- dezőt. Az Oscar-díj egy hu­szonnyolc centiméter magas aranyozott, bronzszobor. AZ IDŐGÉP Pál György egyik leghíresebb munkája. Ezt H. G. Wells regényéből film-esítette. Alkotásai közül kiemelkedik időrendi sorrend­ben az Űrhajó, az AU baba, A déltenger szerelmese és az Aladdin és a csodalámpa hol­landiai bábfilmje. Amerikai művei közül a Bartholomey Cubbings ötszáz kalapja, a Jasper paradicsoma, a Jasper — Sokat utazom, sok tele­pülésen elég gyakran megfor­dulok, de mondhatom, hogy rendszer kialakulásáról. Em­lékeztetett arra, hogy az íté­let meghozatalakor a bíró és a két -népi ülnök azonos jo­gokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Kiemelte a bírói tanácsnak, ennek a sajátos jogintézménynek a mélyen demokratikus jellegét, s elis­merő szavakkal szől-t a járás­beli laikus bírák eddigi mun­kásságáról. Kérte a jelenlevő­ket, hogy odaadó és önzetlen tevékenységükkel a további­akban is segítsék a szakbíró­kat, döntéseik meghozatalá­ban. Dr. Somogyvári István is­mertette annak a nyolc, mun­kaviszonyban nem álló nyug­díjasnak és háztartásbelinek a nevét, akiket a Hazafias Nép­front városi bizottsága — a városi pártbizottsággal egyet­értésben — népi ülnöki jelö­lésre, illetve új rajéi ölesre ja­vasolt. A jelöléseket a jelen­levők elfogadták, s a jelölte­ket egyhangú szavazással a közeljövőben megtartandó vá­rosi tanácsi vb-ülésen meg­választásra javasolták. vadászni megy, Jasper és a babszár, a John Henry és a Tinta Matyi, a Fényes cipőjű Jasper, a Wilbur, az oroszlán, a Tubby, a tuba, az Olaj Jas- pérnék, az Erdei rapszódia rövidfiímek. A Rendeltetési hely, a Hold, a Hüvelyk Ma­tyi, Atlantisz, Az elveszett földrész. Az időgép, A Grimm testvérek csodálatos világa, és a Dr. Lav két arca játékfil­mek. A múlt század utolsó évti­zedeiben vándormutatványo­sak járták a vásárokat és hangos kiáltozásokkal csalo­gatták a kíváncsi népeket az addig nem látott csodához, olyan fényképekhez, amelye­ken emberek mozognak, el­hagyják helyüket, megemelik a kalapjukat, mosolyognak, tevékenykednek, továbbá le­gelő, futó és hempergő állato­kat, ugató kutyákat láthatnak. Mindezt csupán néhány fillé­rért. Belenézhettek az egysze­mélyes mozi ládájába, ámulni és eltűnődni, hogy az ember mi minden furfangosat ki tud találni. A kézzel tekert bűvös ládifca fölkeltette Thomas Al­va Edison figyelmét is, talál­mányaival a mozgógép tech­nikáját jókora lendülettel bo­csátotta útjára. 1896-tól már működött a mozi. Igaz, hogy egy-egy történet még csak háromszáz méteres — szalagon volt látható — ekkora volt a szabványtekercs —, de az már mozi volt. PÁL GYÖRGY, művészné­ven George Pál ötletei hozzá­járultak a filmek korszerűsí­téséhez. Halálakor elismerés­sel és tisztelettel adóznak em­lékének úgy a filmgyártók ez­rei, mint a mozilátogatók mil­liói. Hídvégi Lajos az alföldi vasútállomások kö­zül számomra a ceglédi a legkedvesebb. Különösen az utóbbi években tapasztalható seregnyi változás. Tisztasága, virágdísze, rendezettsége iga­zán dicsérendő. Bizonyára ez jellemző az itt szolgálatot teljesítők, dolgozók munkájá­ra is — említette a napokban egy Ceglédre érkezett vendég. Valóiban igaza volt, erről bár­ki meggyőződhet, egy kis helyszíni szemlét tartva. Ar­ról pedig, hogy milyen embe­rek dolgoznak ott nap mint nap, május ünnepe előtt adott legutóbb az újság is tájékoz­tatást: az üzemfőnökség új, szervezeti kialakításának gon­dos előkészítéséért, megvaló­sításáért, valamint munka- versenyben elért eredményei­ért. A MÁV kiváló üzemfő­nöksége kitüntető elmet kapta meg a ceglédi. Az üzemfőnökség munkájá­ról — beleértve természete­sen a ceglédi vasútállomásit is — Nagy Sándor ceglédi körzeti üzemfőnökkel beszél­gettünk. — Hogyan lehetne össze­foglalni a közelmúltat és a jelent néhány mondatban, be­mutatva tevékenységüket? — A vasút múltja Magyar- országon 135 évet fog át, s hosszú története során szinte mindent feihaszmálit, amit a tudomány és a technika a fejlődéshez nyújtani tudott. Napjainkban újabb forradal­mi korszakát éli. A gőzmoz­dony átadja végleg a helyét a diesel és a villamos jár­műveknek. Széles távlatokait nyit meg a híradástechnika, az elektrotechnika, a számí­tógépek alkalmazása, a vas­útüzemi feladatok egyre tel­jesebb automatizálásához. Ez itt. a mi üzemfőnökségünk területén is tapasztalható. A fejlődést a feladatok végre­hajtásával kell elősegíteni. Nap mint nap számos lehe­tőség nyílik erre. Ez volt ta­valyi munkánk alapja is, végrehajtani pedig, mint az elismerés igazolja, sikerült. — Néhány számadatot hall­hatnánk erről? — Természetesen. Például a vasúton fuvarozók által fel­kínált árumennyiséget, ami végül is 3444 tonnával több lett a tervezettnél, úgy sike­rült elszállítani, hogy nem lett szükség többlet kocsi­igényre. Az egy vagonra jutó tonnamennyiség növekedett. Ezzel szorosan összefügg, hogy javult az irányvonatok és a közvetlen vonatok átla­gos terhelése. Ennek eredményeként 49 vonattal kevesebbet kel­lett indítani és ez lénye­ges megtakarítást jelent. Javult az egy kocsira jutó tartózkodási idő is, ennek következtében 40 ezer 290 kocsióra megtakarítást értünk el. Javult a vonatok terhelé­se, kevesebb volt a gépme­net, csökkent az önköltségi utak száma. A vontatási cél­ra fordítandó energiaköltség felhasználásánál 481 ezer fo­rintot tudtunk megtakarítani, ennek 60 százaléka villamos­energia! Viszont tudjuk, hogy a munkák minőségén még le­het majd javítani. — Mit értünk minőségen? — Először is, hogy a mun­ka területén a követelmé­nyeknek eleget kell tenni. Mindenkinek, tisztességesen, becsülettel, tudása legjavát adva. Ez alapkövetelmény. A hányavetiségből, tessék-lássék munkából jó sohasem szár­mazik. Abból sem, ha az együtt dolgozók nincsenek összhangban. Szomorú tanul­ság, de így igaz: egy-egy bal­eset után kiderül, hogy azt meg lehetett volna előzni, az utasítás szerint végrehajtott, pontos munkával Azt kei el­érni, hogy ne érezze jól magát a kollektívában az, aki nem végzi el fegyelmezetten, amivel megbízták. — A szocialista brigádok, kollektívák mit tettek az eredményekért és azért, hogy valóra váljon, amit az imént mondott? — Az üzemfőnöikségen 38 szocialista brigád van. Dolgo­zóink fele szervezetten be­kapcsolódott a munkaver- seny-mozg,alomba, a feladatok és feltételek teljes ismereté­ben. Sikeres volt a. felszaba­dulási évforduló és a párt XII. kongresszusa alkalmából meghirdetett munkaverseoy. Most, a munka ünnepe alkal­mából kiváló szocialista, bri­gád lett a mozdonyvezetők Május 1. brigádja, két kollek­tíva arany, három ezüst és hat bronz fokozatot ért «I. Szénási József lakatos cso­portvezető miniszteri dicsére­tet kapott, vezérigazgatói di­cséretben részesült Gál Mi­hály váltókezelő, Gregus Zol­tán üzemgazdász és Benyus János lakatos. Kiváló dolgo­zó kitüntetést húszán kaptak. S hozzáfűzném, hogy az utóbbi 11 év alatt, kettő kivételével mindig dicséretben részesült ez a csomópont. A brigádmozgalom ereje, le­hetőségei ma már olyanok, hogy magasabb szintre emel­hető a kollektív munka. Vi­szont elengedhetetlen az ön­művelés. A műveltséget nem adják ingyen, de hasznát az ember maga látja. — Van-e becsülete a vas­utas szolgálatnak, hivatás­nak? — A fiatalokkal szinte minden munkaterületen talál­kozni itt az üzemfőnökség­nél. A 30 éven aluliak száma 195 személy. Szinte ott van­nak mindenütt, s legtöbbjük képessége szerint igyekszik a legtöbbre. Fiatalos lendületük érződik a szocialista brigádok munkájában. Tanulnak szak­mai és politikai téren, spor­tolnak lelkesen. Legtöbben már szívesen maradnak. Itt, a munkahelyen dől el, hogy megszeretik-e választott szak­májukat, megtalálják-e he­lyüket a közösségben. Ez pe­dig azokon is múlik, akik kö­zé kerülnek. Az itt dolgozók negyed része nő. Több, mint az előző években. A korsze­rűsödött vasúti munka lehe­tővé teszi alkalmazásukat és élnek is vele. ­— Mi a soron következő feladat? — Folytatása az eddigiek­nek. Ez az esztendő az V. ötéves terv utolsó éve. Lesz mit tennünk, nem könnyű a feladat. A csomópont egész kollektívájának össze kell fognia, célszerűen kell meg­osztani a munkát, közösen előkészíteni a döntéseket és figyelemmel kísérni a végre­hajtást. Bízunk abban, hogy sikerülni fog. E. K. Látomás címmel ismét ve­tített színesfénykép bemutató­ra kerül sor hamarosan, má­jus 26-án este fél nyolc órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, a színesíényképezők baráti kö­re rendezésében. Az érdeklő­dő közönség Kaczur Pál fo­tóriporter Közép-ázsiai képek című munkáit láthatja. Nyolcszoros Oscar-dljas Pál György rendező emlékezetére A sei-fi úttörője volt hatnak a szüretkor. Népi ülnököket jelöltek

Next

/
Thumbnails
Contents