Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

Megőrzés és újítás A néphagyomány szerepe A Galga mentén mostanában több szó esik a néphagyomá­nyokról, mint egyébként. Is­merőseim állítottak meg a mi­nap, s kérdezték: Nem sok az az energia, amit a népművé­szet megmentésére, ápolására fordítunk? A vita során messzire men­tünk vissza, amikor azt mond­tuk, hogy a magyar nép ha­gyományainak felfedezése, a nemzeti nyelvért vívott harc­cal együtt, a politikai, társa­dalmi haladással egybeeső fo­lyamat volt. Az első népkölté­szeti gyű: tők tudták, hogy ami­kor a nemzeti nyelvért, a nép kultúrájáért küzdenek, egy­ben a politikai szabadságjo­gokért is harcolnak. Ezt legvi­lágosabban Petőfi Sándor fe­jezte ki, amikor emlékeztetett arra, hogy ha a nép uralkodni fog a költészetben, uralkodni fog a politikában is. Az éjszakai órákig tartó be­szélgetés során abban egyez­tünk meg, hogy folklóron mi a dolgozó nép költészeti, mű­vészeti alkotásait értjük, és ezek az alkotások a társada­lom mozgásával, a történeti fejlődéssel együtt alakultak, változtak. Aki a népköltésze­tet — történetietlenül — úgy szemléli, mint valami örök művészetet, az egy téves ro­mantika áldozata. Tudjuk, hogy parasztságunk viseletében, dí­szítőművészetében az a gazdag színesség, amit sokan a leg­szebbnek tartanak, csak az utóbbi kétszáz év alatt fejlő­dött ki. A folklóralkotások vi­lágára a ma emberének úgy kell tekintenie, mint a kultú­ra megőrzésének és alakításá­nak egyik leggazdagabb for­rásvidékére, amely évezredek óta megtermékenyíti egész nemzeti kultúránk fejlődését. És eljutottunk a máig. Isme­reteink alapján megegyeztünk abban, hogy a népköltészet al­kotó, formáló funkciója, hatása a mai világban is megmaradt, óm látni kell, hogy szocialista •társadalmunkban a folklór ha­gyományos 'alkotó formái egy­re szűkebb területre szorulnak, egyre inkább eltűnőben van­nak. Ugyanakkor azonban so­ha olyan felvirágzása a nép­művészet műfajainak nem volt, mint ami most, mai isko­lai oktatómunkánkon keresz­tül, művelődési intézményeink­ben, egész közművelődési há­lózatunkban megvalósul. Beszélgetőtársam állapította meg: Rengeteg erő van a nép­hagyományokban. Nekem csak kiegészíteni kellett a véle­ményét, hiszen már nem vitá­zott, s elmondtam, hogy még november volt, amikor a Gal­ga menti népművészeti találko­zó rendezvényei elkezdődtek. Kevés helyről hiányoztam. Ti­zennyolc rendezvényt láttam. Volt, ahol duzzogva, elégedet­lenkedve ültem a helyemen, mert többet vártam. De rájöt­tem, maximalista igényeink voltak. Lehet-e többet várni, többet tenni annál, amit járá­sunkban százak és százak, öregek, fiatalok, népművelők, pedagógusok, tanácsi és terme­lőszövetkezeti vezetők tesznek a néphagyományokért? Bizto­san fokozhatok és fokozzák is az eredményeket. A találkozót záró gálaműsor előestéjén kö­zösen fogalmaztuk meg a fel­adatot. Arra kell törekednünk, hogy azon eleven források, ame­lyek ma még megtalálhatók, összegyűjthetők legyenek vidé­künk, egész hazánk, a szocia­lista kultúra javára, mert a folklór, ahol még eleven szó­hagyományként él, ott hosszú évekig betölti embert formáló, kultúrateremtő funkcióját. ■Ezért nem felesleges a hagyo­mányok ápolására fordított energia. F. M. GÖDÖLLOÍ wiiía A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1980. MÁJUS 11, VASÁRNAP Létszám és hatékonyság Egyenletesebb munkamegosztás Az Árammérőgyárban dr. Hegyi Józseffel, a terv- és munkaügyi főosztály vezetőjé­vel beszélgettünk a gyár mun­kaerőhelyzetéről. — Milyen célok elérését tervezik ebben az esztendő­ben? Feszültség, lazaság — Az új közgazdasági sza­bályzók ismeretében a többi között a létszámgazdálkodás segítségével a munkatermelé­kenység színvonalát 10—11 százalékkal kell növelni; meg Ajtók, hangstúdiókhoz Az idén 109 akusztikai ajtót gyártanak hangstúdiókhoz és la­boratóriumi hangzsilipekhez, az isaszegi LIGNIFER Ipari Szö­vetkezetben. Képünkön: Szénási István az akusztikai ajtót hegeszti. Barcza Zsolt felvétele Veresi tanácstagje'ölt A lakótelepiek gondja, öröme Veresegyházon, az Árpád utca végén hét négylakásos társasház épült fel hét-nyolc évvel ezelőtt. Gyarapodott te­hát a régi tanácstagi körzet­ben élők lélekszáma, főkép­pen ez indokolta, hogy új je­löltet, majd új tanácstagot válasszanak maguknak az ott élők. Régi ismeretség A jelölő gyűlésen, ahova minden családból eljött va­laki, a község takarékos népe előtt jól ismert Gucky József- nére szavaztak, akit — érthe­tő okokból — mi sem talál­tunk otthon, hiszen a hely­beli takarékszövetkezetben könyvelő. Az intézménybe lépve, s el­árulva mi okból keresem őt, kolléganői hangjából arra kö­vetkeztettem, hogy maguk is rá szavaznának, ha úgy adód­na, hogy képviselje őket a tanácsban. — Mennyire ismeri azokat, akiket majd megválasztása esetén képvisel? — Könnyű helyzetben va­gyok, hiszen azokban a há­zakban, amelyek a körzete­met alkotják, olyanok lak­nak, akikkel már az építke­zés idején összehozott a sors — mondja Gucky Józsefné. — Harminc-negyven év körüli fiatalok ügyes-bajos dolgai­ban kell majd eljárnom, s persze a gyerekek és az ott élő nagyszülők gondjai leg­alább úgy foglalkoztatnak. Az biztos, hogy az első tanács­ülés élmény lesz a számom­ra, hiszen még sohasem vol­tam tanácstag ... — De azért érzékeli már, hogy milyen feladatok várnak önre? — Az ilyenfajta társadalmi ténykedés hangulata, emléke bennem van. Szüleimmel Bu­dapesten 'laktam, édesanyám a harmadik kerületben volt ta­nácstag, s így sok hivatalban, intézményben megfordult, képviselve a hozzá forduló emberek ügyá-t. Aztán amikor egy-egy ilyen napjának, vagy akciójának a végére ért, este sokat beszélt nekem arról, hogy mit intézett, vagy mit hogyan sikerült megoldani. Gucky Józsefné minden bi­zonnyal hasonló példakép lesz, hiszen két gyermekük van: kislányuk most tíz,- fiuk nyolcéves, akik alkalomadtán láthatják majd, hogy az ő mamájuk hogyan képviseli e kis veresegyházi lakótelep mintegy kilencven-száz embe­rének az ügyeit. Járda és közvilágítás — Mit is várnak a válasz­tói? — Hadd i kezdjem azzal, amivel a régi tanácstag, s a község vezetése már megbir­kózott, de amihez még továb­bi segítséget kell kémünk. Az elektromos hálózat kiépült eb­ben a térségben, panaszunk nem lehet, legfeljebb még két közvilágítási lámpa kellene. A járda is kevés. A hét ház egy közös kútról kapja az ivó­vizet, amit szivattyú nyom fel a lakásokba, így azután a villanyszámla minket terhel. Nagyon várjuk, hogy a tó­parti kútfúrások eredmény­nyel járjanak, és az egész község vízműhálózata kiépül­jön. Természetesen ez nem kell teremteni a 4,5 százalé­kos bérfejlesztés fedezetét; javítani kívánjuk a teljesít­ménybéres és műszaki lét­szám arányát; a műszakon belüli veszteségidőket 4,5 szá­zalékkal tervezzük csökkente­ni az egyenletes munka biz­tosításával. — Mennyire megalapozottak a gyári létszámtervezések? — A teljesítménybéres lét­szám tervezése — normaidők, veszteségidők, termelés össze­tétele, teljesítményszázalék, kooperáció, norma feletti utal­ványozás — gyárunkban meg­alapozott, megfelel mind a szakmai követelményeknek, mind a gyár anyagi érdekelt­ségi rendszerének. Ezzel szemben kizárólag tapaszta­lati és becsült adatok alapján tervezzük az időbéres és al­kalmazotti létszámot, amely néha nagy feszültségnek, más­hol jelentős lazaságoknak a forrása. Ezeken a területeken lényegesen javítani kell a lét­számtervezés színvonalát, gyakorlati célokra alkalmas normatívák felhasználásával. — Van-e jelenleg létszám- hiány és ha igen, miből ered? — A reális létszámhiány gyárunkban évente az összes dolgozóra vetítve legfeljebb 1 százalék körül alakul. A telje­sítménybéres helyeken a tényleges munkaerőhiány 3 százalék körül ingadozik. Idő­béres és alkalmazotti munka­körökben nincs létszámhiány, legfeljebb elosztása nem iga­zodik az üzemek és főosztá­lyok egyenlőtlen termelés- szintjéhez. Jelentkezés, belépés — A feladatok teljesítése és a létszámgazdálkodás haté­konysága milyen kapcsolatban van egymással? — A létszámgazdálkodás tényleges hatékonyságát a legfontosabb feladatok teljesí­tésének függvényében érté­kelhetjük. Adatainkból meg­állapítható, hogy a létszám- gazdálkodás hatékonysága na­gyot javult az utóbbi 2 év­ben: a termelékenység 24 százalékos emelkedése, a tel- jesítményes arány javulása és a műszakiak hányadának 2,7 százalékos növekedése jel­zi a hatékonyabb munkaerő­gazdálkodást. Az erőfeszítése­ket még jobban érzékeltet­hetjük, ha számításba vesz- szük, hogy időközben a mi­nőségi feladatok is ugrássze­rűen növekedtek. — A munkaerőforrások mi­lyeneknek értékelhetők? — A munkaerőforrások a fizikai dolgozóknál az 1975— 78-as évekhez képest, számí­tásaink szerint, a gyár von­záskörzetében 50 százalékkal csökkentek. A nem fizikai dolgozóknál a felvételre je­lentkezők aránya kedvezőbb, azonbán megállapodásokra, majd belépésre mégis mintegy 30 százalékkal kisebb mérték­ben kerül sor, mivel a közép- és felsőfokú végzettségű szak­emberek igénye meghaladja gyárunk anyagi lehetőségeit. — A bérek és a teljesítmé­nyek milyen kapcsolatban vannak? — A teljesítménybéres dol­gozóknál a közvetlen össze­függés 90—95 százalékban, a? alkalmazottaknál 50—60 szá­zalékban érvéi yesül. Ezt a kapcsolatrendszert két módon lehet erősíteni: a teljesít­mény-követelmények kiter­jesztésével, s a differenciált bérezés bátor alkalmazásával. — Az egyéni és vállalati teljesítmény közötti kapcso­latról is beszélne? — Az egyéni és a vállalati teljesítmények közötti kapcso­lat gyárunkban nem érvénye­sül a kívánt mértékben. Bel­ső ösztönzési rendszerünk még nem ismeri el kellően azokat, akiknek munkája révén já­rulnák a vállalati eredmé­nyek. A különböző prémium-, mozgóbér- és jutalmazási rendszerekben az egyenlősdi szemlélete érvényesül vezető munkatársaink részéről. — A műszakok kihasználá­sa hogyan alakult? Műszakalakulás — Gyárunkban az elmúlt 5 évben az átlagos műszak­szám emelkedése volt a jel­lemző, ezt a többi között a rekonstrukció során érkezett nagy értékű termelő berende­zések jobb kihasználása tette szükségessé. A műszakszám emelését felügyeleti szerveink bérpreferenciával támogat­ták. Gyárunkban az átlagos műszakszám mutatója 1,43, a nagy termelékenységű beren­dezéseken viszont 1,84, és vé­leményünk szerint a műszer­ipari átlagot jelentősen meg­haladja. A műszakszám to­vábbi, jelentős emelését nem tartjuk szükségesnek. Inkább a jelenlegi műszakkihaszná­lás mellett a veszteségidők csökkentését, a termelékeny­ség emelését kell szorgalmaz­nunk. F. G. Veresegyház Éticsiga kivitelre Eddig harminc vagon Gyorsjelentés a csigákról. Míg mi a változékony csapadé­kos, szeles időre panaszkodunk, a csigagyűjtök örülhetnek. Ez az időjárás ugyanis kedvez a latyakot szerető éticsigák nö­vekedésének, szaporodásának. Nem csoda, hogy a Gödöllő és Vidéke Áfész veresegyházi fel­vásárló telepéről, a Mavad megbízásából, a hét végéig már harminc vagon csigát út­nak indíthattak Franciaország­ba, az NSZK-ba és Svájcba. Bábolnáról Naposcsibe A péceli Rákosvölgye Tsz kilencvenezres rákoscsabai to­jóházát a gazdaság mqgyoródi kerületének jércenevelője látja el tojókkal. A tizennyolc hé­tig nevelt állatokat, mintegy ötvenezret, legközelebb május végén, június elején szállítják át Rákoscsabára, helyettük Bábolnáról kapnak naposcsi­béket. Exportra Lucernalsszt A Gödöllői Tangazdaságban feldolgozott lucemaliszt és gra­nulátum mintegy harmadát, száz mázsát, exportálják. A rendkívül értékes takarmány nagy része Dániába és a Né­met Szövetségi Köztársaságba kerül. Gülgamácsa Burgonyaválogató Korszerű burgonyaváloga- tó és -osztályozó gépeket vá­sárolt tavaly a galgamácsai összefogás Termelőszövetke­zet. Akkor nem sok idő állt rendelkezésre, hogy a gépeket megfelelően végleges helyük­re tegyék. Most, házi brigád­juk egy 240 négyzetméteres alapterületű gépszínt épít a burgonyaválogató gépsornak, s az építményt is úgy alakít­ják ki, hogy jobb legyen a gépek kiszolgálása, nagyobb a teljesítményük. Váci kispályások Helyt adtak az óvásnak Tíz ponttal vezet a Ganz Szb A tavasziasra fordult időben, kellemes környezetben az egy­kori Utasellátó kerthelyiségé­nek hársfái alatt tárgyalták meg a szövetségi nap résztve­vői a városi kispályás labdarú­gó-bajnokság legutóbbi fordu­lójának eseményeit. Kiss Nagy Béla, a János ut­caiak intézője elmondta, hogy amilyen jól kezdődött a mér­kőzés, I-0-ra vezettek, olyan rosszul végződött, hiszen 3-1-re kikaptak. Majoros Mihály, a Tv Mikro gárdájából második tavaszi győzelmükkel dicse­kedett. Ellenfelük, az áfész már 2-0-ra vezetett, de volt elég erejük a maguk javára fordítani a mérkőzést. Papp Gyulát, a gépgyáriak •képviselőjét a győzelem isme­retében nem vádolhatjuk elfo­gultsággal véleményéért: 3-1 lett a mi javunkra, ennyivel jobbak is voltunk. Mandur Fe­renc, a Járási Hivatal csapatá­ból azt latolgatta, hogy pilla­natnyilag ugyan még a negye­dik helyen állnak, de két mér­kőzéssel kevesebbet játszottak. Hozzá kell tennünk, ezzel együtt is legfeljebb az ezüst­vagy a bronzéremért harcol­hatnak jó eséllyel, hiszen a Ganz Szb 10 ponttal vezet. Az Intéző bizottság egy óvást tárgyalt, melyet az Építőipari Szövetkezet csapata nyújtott be a MÉMMI gárdájával szem­ben, azt panaszolva, hogy Szűcs Vince jogtalanul szerepelt. Az óvásnak helyt adtak, 0-0-ás gólaránnyal a két pont a szö­vetkezetieké. Eredmények: I. osztály: Ba­rátság—Veresegyház 3-2, ATE Gépész—MGI 6-1, Tv. Mikro— Áfész 3-2. Vízmű—Szabadság tér 5-3, Vegyesipar—Gépgyár 1-3, Alsópark—Állami Bizto­sító 3-1, Erdőgazdaság—HTÜ 6-1. II. osztály: MÉMMI—Zöld­ért 1-3, Ganz Szb—Gelka 14-3, Vadgazdaság—Építőipari Szö­vetkezet 5-3, Pedagógus—Szi- lasmenti 1-3, KKMV—Ganz 10-3, Járási Hivatal—János ut­ca 3-1. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA I. osztály 1. ATE Génész 20 16 2. Alsópark 20 16 3. Barátság 20 14 4. Vízmű 20 12 5. Állami Bizt. 20 10 6. Áfész 20 6 7. Szabadság tér 20 7 8. Veresegyház 20 6 9. Vegyesip. Sz. 20 6 10. MGI 20 6 11. Erdőgazdaság 20 6 12. Génervár 20 5 13. Tv Mikro 20 5 14. HTÜ 20 3 1 86-38 35 1 71-33 35 3 89-43 31 3 78-51 29 6 57-58 24 7 47-36 19 9 51-57 18 4 10 49-66 16 2 12 43-70 14 1 13 36-57 13 1 13 51-75 13 2 13 50-72 12 2 13 50-72 12 3 14 39-71 9 1. Ganz Szb. 2. Zöldért 3. Szilasmenti 4. Járási Hív. 5. Építőip. Sz. 6. MÉMMI 7. Híradót. 8. Vadgazd. 9. Városgazd. 10. Gelka 11. KKMV 12. Pedagógus 13. Ganz 14. János utca osztály 20 20 — — 173- 25 40 20 14 2 4 86- 49 30 21 15 — 6 68- 49 30 19 14 1 4 70- 27 29 21 14 1 6 70- 40 29 20 11 2 7 82- 41 24 20 6 4 10 57- 62 16 20 7 2 11 47- 78 16 19 7 1 11 30- 62 15 20 6 2 12 57- 94 14 20 5 2 13 65- 87 12 20 5 3 12 33- 76 11 20 3 3 14 37-100 9 21 1 1 19 28-125 3 Cs.J. Isaszegi Kupa Első az Áfész Az idén is megrendezték az isaszegi kispályás focisták ha­gyományos májusi kupáját, amelyen négy csapat szerepelt. A nagy érdeklődés mellett le­zajlott, izgalmas mérkőzések után az Áfész csapata került az első helyre, a második a KTSZ gárdája lett, harmadik a Csata, negyedik a Liget tér csapata. Az első helyezett dí­szes serleget és egy labdát kapott megy egyik -napról a másik­ra. — Jó az is, hogy az elmúlt években játszótér épült ná­lunk, nem nagy, de a gyere­keknek egyelőre elég. Mind­össze bekerítéséről kell majd gondoskodnunk hamarosan^ mert az üdülési idényben igen sok személygépkocsi jár er­re, s hogy a gyerekekre le­selkedő veszélyt csökkentsük, a kerítésre szükség van. Ügy tudom, a tanács már rendeli a szükséges anyagot, a többi­vel viszont nem lesz gondja. Ahogy eddig, a társadalmi munkában ezután is összefo­gunk, erre a jelölő gyűlésen is biztatást kaptam. Méltó a bizalomra Hogy így is lesz, azt éppen Veresegyházon nem nehéz előre látni, hiszen mi ma­gunk is többször adtunk hírt arról, hogy ebben a község­ben a tanács szervező mun­káján, a népfront és más tö­megszervezetek, s persze a tanácstagok hatékony szerve­zésén, nem utolsósorban pe­dig az itt élő embereken mú­lott eddig is, hogy a megye nagyközségei közül az idén harmadszor nyerték meg a társadalmi munkában élenjá­rók versenyét. Gucky Józsefné közgazda- sági szakközépiskolát végzett, négy éve dolgozik a takarék- szövetkezetben. Hogy jól ,vá­lasztottak-e, amikor jelölték, azt majd a következő évek döntik el. Az iránta tanúsí­tott bizalomnak azonban, úgy tűnik, minden alapja meg­van. F. I. I

Next

/
Thumbnails
Contents