Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
Megőrzés és újítás A néphagyomány szerepe A Galga mentén mostanában több szó esik a néphagyományokról, mint egyébként. Ismerőseim állítottak meg a minap, s kérdezték: Nem sok az az energia, amit a népművészet megmentésére, ápolására fordítunk? A vita során messzire mentünk vissza, amikor azt mondtuk, hogy a magyar nép hagyományainak felfedezése, a nemzeti nyelvért vívott harccal együtt, a politikai, társadalmi haladással egybeeső folyamat volt. Az első népköltészeti gyű: tők tudták, hogy amikor a nemzeti nyelvért, a nép kultúrájáért küzdenek, egyben a politikai szabadságjogokért is harcolnak. Ezt legvilágosabban Petőfi Sándor fejezte ki, amikor emlékeztetett arra, hogy ha a nép uralkodni fog a költészetben, uralkodni fog a politikában is. Az éjszakai órákig tartó beszélgetés során abban egyeztünk meg, hogy folklóron mi a dolgozó nép költészeti, művészeti alkotásait értjük, és ezek az alkotások a társadalom mozgásával, a történeti fejlődéssel együtt alakultak, változtak. Aki a népköltészetet — történetietlenül — úgy szemléli, mint valami örök művészetet, az egy téves romantika áldozata. Tudjuk, hogy parasztságunk viseletében, díszítőművészetében az a gazdag színesség, amit sokan a legszebbnek tartanak, csak az utóbbi kétszáz év alatt fejlődött ki. A folklóralkotások világára a ma emberének úgy kell tekintenie, mint a kultúra megőrzésének és alakításának egyik leggazdagabb forrásvidékére, amely évezredek óta megtermékenyíti egész nemzeti kultúránk fejlődését. És eljutottunk a máig. Ismereteink alapján megegyeztünk abban, hogy a népköltészet alkotó, formáló funkciója, hatása a mai világban is megmaradt, óm látni kell, hogy szocialista •társadalmunkban a folklór hagyományos 'alkotó formái egyre szűkebb területre szorulnak, egyre inkább eltűnőben vannak. Ugyanakkor azonban soha olyan felvirágzása a népművészet műfajainak nem volt, mint ami most, mai iskolai oktatómunkánkon keresztül, művelődési intézményeinkben, egész közművelődési hálózatunkban megvalósul. Beszélgetőtársam állapította meg: Rengeteg erő van a néphagyományokban. Nekem csak kiegészíteni kellett a véleményét, hiszen már nem vitázott, s elmondtam, hogy még november volt, amikor a Galga menti népművészeti találkozó rendezvényei elkezdődtek. Kevés helyről hiányoztam. Tizennyolc rendezvényt láttam. Volt, ahol duzzogva, elégedetlenkedve ültem a helyemen, mert többet vártam. De rájöttem, maximalista igényeink voltak. Lehet-e többet várni, többet tenni annál, amit járásunkban százak és százak, öregek, fiatalok, népművelők, pedagógusok, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetők tesznek a néphagyományokért? Biztosan fokozhatok és fokozzák is az eredményeket. A találkozót záró gálaműsor előestéjén közösen fogalmaztuk meg a feladatot. Arra kell törekednünk, hogy azon eleven források, amelyek ma még megtalálhatók, összegyűjthetők legyenek vidékünk, egész hazánk, a szocialista kultúra javára, mert a folklór, ahol még eleven szóhagyományként él, ott hosszú évekig betölti embert formáló, kultúrateremtő funkcióját. ■Ezért nem felesleges a hagyományok ápolására fordított energia. F. M. GÖDÖLLOÍ wiiía A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1980. MÁJUS 11, VASÁRNAP Létszám és hatékonyság Egyenletesebb munkamegosztás Az Árammérőgyárban dr. Hegyi Józseffel, a terv- és munkaügyi főosztály vezetőjével beszélgettünk a gyár munkaerőhelyzetéről. — Milyen célok elérését tervezik ebben az esztendőben? Feszültség, lazaság — Az új közgazdasági szabályzók ismeretében a többi között a létszámgazdálkodás segítségével a munkatermelékenység színvonalát 10—11 százalékkal kell növelni; meg Ajtók, hangstúdiókhoz Az idén 109 akusztikai ajtót gyártanak hangstúdiókhoz és laboratóriumi hangzsilipekhez, az isaszegi LIGNIFER Ipari Szövetkezetben. Képünkön: Szénási István az akusztikai ajtót hegeszti. Barcza Zsolt felvétele Veresi tanácstagje'ölt A lakótelepiek gondja, öröme Veresegyházon, az Árpád utca végén hét négylakásos társasház épült fel hét-nyolc évvel ezelőtt. Gyarapodott tehát a régi tanácstagi körzetben élők lélekszáma, főképpen ez indokolta, hogy új jelöltet, majd új tanácstagot válasszanak maguknak az ott élők. Régi ismeretség A jelölő gyűlésen, ahova minden családból eljött valaki, a község takarékos népe előtt jól ismert Gucky József- nére szavaztak, akit — érthető okokból — mi sem találtunk otthon, hiszen a helybeli takarékszövetkezetben könyvelő. Az intézménybe lépve, s elárulva mi okból keresem őt, kolléganői hangjából arra következtettem, hogy maguk is rá szavaznának, ha úgy adódna, hogy képviselje őket a tanácsban. — Mennyire ismeri azokat, akiket majd megválasztása esetén képvisel? — Könnyű helyzetben vagyok, hiszen azokban a házakban, amelyek a körzetemet alkotják, olyanok laknak, akikkel már az építkezés idején összehozott a sors — mondja Gucky Józsefné. — Harminc-negyven év körüli fiatalok ügyes-bajos dolgaiban kell majd eljárnom, s persze a gyerekek és az ott élő nagyszülők gondjai legalább úgy foglalkoztatnak. Az biztos, hogy az első tanácsülés élmény lesz a számomra, hiszen még sohasem voltam tanácstag ... — De azért érzékeli már, hogy milyen feladatok várnak önre? — Az ilyenfajta társadalmi ténykedés hangulata, emléke bennem van. Szüleimmel Budapesten 'laktam, édesanyám a harmadik kerületben volt tanácstag, s így sok hivatalban, intézményben megfordult, képviselve a hozzá forduló emberek ügyá-t. Aztán amikor egy-egy ilyen napjának, vagy akciójának a végére ért, este sokat beszélt nekem arról, hogy mit intézett, vagy mit hogyan sikerült megoldani. Gucky Józsefné minden bizonnyal hasonló példakép lesz, hiszen két gyermekük van: kislányuk most tíz,- fiuk nyolcéves, akik alkalomadtán láthatják majd, hogy az ő mamájuk hogyan képviseli e kis veresegyházi lakótelep mintegy kilencven-száz emberének az ügyeit. Járda és közvilágítás — Mit is várnak a választói? — Hadd i kezdjem azzal, amivel a régi tanácstag, s a község vezetése már megbirkózott, de amihez még további segítséget kell kémünk. Az elektromos hálózat kiépült ebben a térségben, panaszunk nem lehet, legfeljebb még két közvilágítási lámpa kellene. A járda is kevés. A hét ház egy közös kútról kapja az ivóvizet, amit szivattyú nyom fel a lakásokba, így azután a villanyszámla minket terhel. Nagyon várjuk, hogy a tóparti kútfúrások eredménynyel járjanak, és az egész község vízműhálózata kiépüljön. Természetesen ez nem kell teremteni a 4,5 százalékos bérfejlesztés fedezetét; javítani kívánjuk a teljesítménybéres és műszaki létszám arányát; a műszakon belüli veszteségidőket 4,5 százalékkal tervezzük csökkenteni az egyenletes munka biztosításával. — Mennyire megalapozottak a gyári létszámtervezések? — A teljesítménybéres létszám tervezése — normaidők, veszteségidők, termelés összetétele, teljesítményszázalék, kooperáció, norma feletti utalványozás — gyárunkban megalapozott, megfelel mind a szakmai követelményeknek, mind a gyár anyagi érdekeltségi rendszerének. Ezzel szemben kizárólag tapasztalati és becsült adatok alapján tervezzük az időbéres és alkalmazotti létszámot, amely néha nagy feszültségnek, máshol jelentős lazaságoknak a forrása. Ezeken a területeken lényegesen javítani kell a létszámtervezés színvonalát, gyakorlati célokra alkalmas normatívák felhasználásával. — Van-e jelenleg létszám- hiány és ha igen, miből ered? — A reális létszámhiány gyárunkban évente az összes dolgozóra vetítve legfeljebb 1 százalék körül alakul. A teljesítménybéres helyeken a tényleges munkaerőhiány 3 százalék körül ingadozik. Időbéres és alkalmazotti munkakörökben nincs létszámhiány, legfeljebb elosztása nem igazodik az üzemek és főosztályok egyenlőtlen termelés- szintjéhez. Jelentkezés, belépés — A feladatok teljesítése és a létszámgazdálkodás hatékonysága milyen kapcsolatban van egymással? — A létszámgazdálkodás tényleges hatékonyságát a legfontosabb feladatok teljesítésének függvényében értékelhetjük. Adatainkból megállapítható, hogy a létszám- gazdálkodás hatékonysága nagyot javult az utóbbi 2 évben: a termelékenység 24 százalékos emelkedése, a tel- jesítményes arány javulása és a műszakiak hányadának 2,7 százalékos növekedése jelzi a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást. Az erőfeszítéseket még jobban érzékeltethetjük, ha számításba vesz- szük, hogy időközben a minőségi feladatok is ugrásszerűen növekedtek. — A munkaerőforrások milyeneknek értékelhetők? — A munkaerőforrások a fizikai dolgozóknál az 1975— 78-as évekhez képest, számításaink szerint, a gyár vonzáskörzetében 50 százalékkal csökkentek. A nem fizikai dolgozóknál a felvételre jelentkezők aránya kedvezőbb, azonbán megállapodásokra, majd belépésre mégis mintegy 30 százalékkal kisebb mértékben kerül sor, mivel a közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek igénye meghaladja gyárunk anyagi lehetőségeit. — A bérek és a teljesítmények milyen kapcsolatban vannak? — A teljesítménybéres dolgozóknál a közvetlen összefüggés 90—95 százalékban, a? alkalmazottaknál 50—60 százalékban érvéi yesül. Ezt a kapcsolatrendszert két módon lehet erősíteni: a teljesítmény-követelmények kiterjesztésével, s a differenciált bérezés bátor alkalmazásával. — Az egyéni és vállalati teljesítmény közötti kapcsolatról is beszélne? — Az egyéni és a vállalati teljesítmények közötti kapcsolat gyárunkban nem érvényesül a kívánt mértékben. Belső ösztönzési rendszerünk még nem ismeri el kellően azokat, akiknek munkája révén járulnák a vállalati eredmények. A különböző prémium-, mozgóbér- és jutalmazási rendszerekben az egyenlősdi szemlélete érvényesül vezető munkatársaink részéről. — A műszakok kihasználása hogyan alakult? Műszakalakulás — Gyárunkban az elmúlt 5 évben az átlagos műszakszám emelkedése volt a jellemző, ezt a többi között a rekonstrukció során érkezett nagy értékű termelő berendezések jobb kihasználása tette szükségessé. A műszakszám emelését felügyeleti szerveink bérpreferenciával támogatták. Gyárunkban az átlagos műszakszám mutatója 1,43, a nagy termelékenységű berendezéseken viszont 1,84, és véleményünk szerint a műszeripari átlagot jelentősen meghaladja. A műszakszám további, jelentős emelését nem tartjuk szükségesnek. Inkább a jelenlegi műszakkihasználás mellett a veszteségidők csökkentését, a termelékenység emelését kell szorgalmaznunk. F. G. Veresegyház Éticsiga kivitelre Eddig harminc vagon Gyorsjelentés a csigákról. Míg mi a változékony csapadékos, szeles időre panaszkodunk, a csigagyűjtök örülhetnek. Ez az időjárás ugyanis kedvez a latyakot szerető éticsigák növekedésének, szaporodásának. Nem csoda, hogy a Gödöllő és Vidéke Áfész veresegyházi felvásárló telepéről, a Mavad megbízásából, a hét végéig már harminc vagon csigát útnak indíthattak Franciaországba, az NSZK-ba és Svájcba. Bábolnáról Naposcsibe A péceli Rákosvölgye Tsz kilencvenezres rákoscsabai tojóházát a gazdaság mqgyoródi kerületének jércenevelője látja el tojókkal. A tizennyolc hétig nevelt állatokat, mintegy ötvenezret, legközelebb május végén, június elején szállítják át Rákoscsabára, helyettük Bábolnáról kapnak naposcsibéket. Exportra Lucernalsszt A Gödöllői Tangazdaságban feldolgozott lucemaliszt és granulátum mintegy harmadát, száz mázsát, exportálják. A rendkívül értékes takarmány nagy része Dániába és a Német Szövetségi Köztársaságba kerül. Gülgamácsa Burgonyaválogató Korszerű burgonyaváloga- tó és -osztályozó gépeket vásárolt tavaly a galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet. Akkor nem sok idő állt rendelkezésre, hogy a gépeket megfelelően végleges helyükre tegyék. Most, házi brigádjuk egy 240 négyzetméteres alapterületű gépszínt épít a burgonyaválogató gépsornak, s az építményt is úgy alakítják ki, hogy jobb legyen a gépek kiszolgálása, nagyobb a teljesítményük. Váci kispályások Helyt adtak az óvásnak Tíz ponttal vezet a Ganz Szb A tavasziasra fordult időben, kellemes környezetben az egykori Utasellátó kerthelyiségének hársfái alatt tárgyalták meg a szövetségi nap résztvevői a városi kispályás labdarúgó-bajnokság legutóbbi fordulójának eseményeit. Kiss Nagy Béla, a János utcaiak intézője elmondta, hogy amilyen jól kezdődött a mérkőzés, I-0-ra vezettek, olyan rosszul végződött, hiszen 3-1-re kikaptak. Majoros Mihály, a Tv Mikro gárdájából második tavaszi győzelmükkel dicsekedett. Ellenfelük, az áfész már 2-0-ra vezetett, de volt elég erejük a maguk javára fordítani a mérkőzést. Papp Gyulát, a gépgyáriak •képviselőjét a győzelem ismeretében nem vádolhatjuk elfogultsággal véleményéért: 3-1 lett a mi javunkra, ennyivel jobbak is voltunk. Mandur Ferenc, a Járási Hivatal csapatából azt latolgatta, hogy pillanatnyilag ugyan még a negyedik helyen állnak, de két mérkőzéssel kevesebbet játszottak. Hozzá kell tennünk, ezzel együtt is legfeljebb az ezüstvagy a bronzéremért harcolhatnak jó eséllyel, hiszen a Ganz Szb 10 ponttal vezet. Az Intéző bizottság egy óvást tárgyalt, melyet az Építőipari Szövetkezet csapata nyújtott be a MÉMMI gárdájával szemben, azt panaszolva, hogy Szűcs Vince jogtalanul szerepelt. Az óvásnak helyt adtak, 0-0-ás gólaránnyal a két pont a szövetkezetieké. Eredmények: I. osztály: Barátság—Veresegyház 3-2, ATE Gépész—MGI 6-1, Tv. Mikro— Áfész 3-2. Vízmű—Szabadság tér 5-3, Vegyesipar—Gépgyár 1-3, Alsópark—Állami Biztosító 3-1, Erdőgazdaság—HTÜ 6-1. II. osztály: MÉMMI—Zöldért 1-3, Ganz Szb—Gelka 14-3, Vadgazdaság—Építőipari Szövetkezet 5-3, Pedagógus—Szi- lasmenti 1-3, KKMV—Ganz 10-3, Járási Hivatal—János utca 3-1. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA I. osztály 1. ATE Génész 20 16 2. Alsópark 20 16 3. Barátság 20 14 4. Vízmű 20 12 5. Állami Bizt. 20 10 6. Áfész 20 6 7. Szabadság tér 20 7 8. Veresegyház 20 6 9. Vegyesip. Sz. 20 6 10. MGI 20 6 11. Erdőgazdaság 20 6 12. Génervár 20 5 13. Tv Mikro 20 5 14. HTÜ 20 3 1 86-38 35 1 71-33 35 3 89-43 31 3 78-51 29 6 57-58 24 7 47-36 19 9 51-57 18 4 10 49-66 16 2 12 43-70 14 1 13 36-57 13 1 13 51-75 13 2 13 50-72 12 2 13 50-72 12 3 14 39-71 9 1. Ganz Szb. 2. Zöldért 3. Szilasmenti 4. Járási Hív. 5. Építőip. Sz. 6. MÉMMI 7. Híradót. 8. Vadgazd. 9. Városgazd. 10. Gelka 11. KKMV 12. Pedagógus 13. Ganz 14. János utca osztály 20 20 — — 173- 25 40 20 14 2 4 86- 49 30 21 15 — 6 68- 49 30 19 14 1 4 70- 27 29 21 14 1 6 70- 40 29 20 11 2 7 82- 41 24 20 6 4 10 57- 62 16 20 7 2 11 47- 78 16 19 7 1 11 30- 62 15 20 6 2 12 57- 94 14 20 5 2 13 65- 87 12 20 5 3 12 33- 76 11 20 3 3 14 37-100 9 21 1 1 19 28-125 3 Cs.J. Isaszegi Kupa Első az Áfész Az idén is megrendezték az isaszegi kispályás focisták hagyományos májusi kupáját, amelyen négy csapat szerepelt. A nagy érdeklődés mellett lezajlott, izgalmas mérkőzések után az Áfész csapata került az első helyre, a második a KTSZ gárdája lett, harmadik a Csata, negyedik a Liget tér csapata. Az első helyezett díszes serleget és egy labdát kapott megy egyik -napról a másikra. — Jó az is, hogy az elmúlt években játszótér épült nálunk, nem nagy, de a gyerekeknek egyelőre elég. Mindössze bekerítéséről kell majd gondoskodnunk hamarosan^ mert az üdülési idényben igen sok személygépkocsi jár erre, s hogy a gyerekekre leselkedő veszélyt csökkentsük, a kerítésre szükség van. Ügy tudom, a tanács már rendeli a szükséges anyagot, a többivel viszont nem lesz gondja. Ahogy eddig, a társadalmi munkában ezután is összefogunk, erre a jelölő gyűlésen is biztatást kaptam. Méltó a bizalomra Hogy így is lesz, azt éppen Veresegyházon nem nehéz előre látni, hiszen mi magunk is többször adtunk hírt arról, hogy ebben a községben a tanács szervező munkáján, a népfront és más tömegszervezetek, s persze a tanácstagok hatékony szervezésén, nem utolsósorban pedig az itt élő embereken múlott eddig is, hogy a megye nagyközségei közül az idén harmadszor nyerték meg a társadalmi munkában élenjárók versenyét. Gucky Józsefné közgazda- sági szakközépiskolát végzett, négy éve dolgozik a takarék- szövetkezetben. Hogy jól ,választottak-e, amikor jelölték, azt majd a következő évek döntik el. Az iránta tanúsított bizalomnak azonban, úgy tűnik, minden alapja megvan. F. I. I
