Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

6 "Otílián 1980. MÁJUS 11., VASÁRNAP Alkatrészböngészde Látogatás a váci autóbontóban Atomreaktor A Magyar Tu­dományos Akadé­mia Központi Fi­zikai Kutató Intc­Nyelvünk fejlődése követi az életet. Egyik legfiatalabb és legszerencsétlenebb szavunk: totálkár. Magyarán: a gépko­csiból használhatatlan, javítás­ra érdemtelen roncs lett. Saj­nos, egyre gyakoribb az ilyen eset. Mi lesz a totálkáros autók­kal? Egyszerűbb lenne össze­préselni őket és «a kohóba vet­ni; ám a takarékosság szelle­me, s az alkatrészellátásban mutatkozó hiányosságok arra késztetnek: mentsük meg belő­lük azt, ami menthető. A La­dák és a nyugati márkájú ko­csik az AFIT budapesti, Mis­kolci úti telepére kerülnek; a többi a váci autóbontóba — ctt szedik szét őket. Szabott árak A baleset után az Állami Biztosító szakemberei megálla­pítják, hogy totálkárról van szó, s bizonyos — érték sze­rinti — kártérítést folyósíta­nak a tulajdonosnak, aki a rendszámtáblát leadja a rend­őrségen, s aláír egy nyilatko­zatot. Az összetört gépkocsit Vácra szállítják, s átvételi jegyzőkönyvet készítenek. Két­hetenként jön egy csoport a biztosítótól, az összegyűlt ko­csikat felértékelik, azaz meg­állapodnak abban: mennyiért veszi át az AFIT? Alkura nincs lehetőség, sza­bott árak vannak. Egyéves korig az eredeti ár 24 százalé­kát fizeti az AFIT; egy és há­rom év között 20 százalékát. Ha a kocsi kiégett, csupán egy százalék illeti a biztosítót; az egykori 80 ezer forintos autó­ért például 800 forint. A bontást a javítóműhely dolgozói végzik. A tíz szerelő- csoport váltja egymást, s két­hetenként átlagosan három bontás jut egy csoportra. Le­szerelik az ajtókat, üléseket, kiveszik a motort, a sebesség- váltót, s egyéb fődarabokat. Ezután a felmérő bizottság — a böngészde vezetője, a meós és a rendész —, értékelik az egyes alkatrészeket és főda­rabokat. Ezeknek az ára is sza­bott. Az árazott alkatrészeket át­viszik a böngészdébe, ahol a vevők kiválaszthatják a kívánt darabot; blokkolnak, fizetnek és vihetik. A roncsolt karosz- széria, s a használhatatlan al­katrészek tömege a telep hát­só végében gyűlik. Havonta jön­nek érte a Kohászati Alap­anyag Előkészítő Vállalat embe­rei, és az összepréselt fémda­rabokat a vasútállomásra, on­nan az olvasztókba szállítják. Színek jelzik Völcz Endre műszakvezető, és Tóth Zsigmondné, a bontó­részleg vezetője hosszan ma­gyarázza az árak bonyolult rendszerét. Az 562 forintos ér­tékhatárig színekkel jelölik az alkatrészeket. Például: ha zöld pacnit látunk egy darabon, az 112 forintba kerül; ha piros jelzés van egy gumiszőnyegen, 56 forintot kémek érte; ha sárga olajfesték látható a dísz- tárcsán, 22 forint az ára. A szín nélküli alkatrészek egységesen hat forintért vihetők. Ami 562 forintnál — fehér szín — töb­be kerül, arra ráírják az árat. Például: Zaporozsec karosszé­ria — 1500 forint. A böngészdében mindig lát­ni keresgélő autósokat. Messzi vidékekről, az ország minden részéből eljönnek ide, ha na­gyon hiányzik valami. Mesélik: Tarpára egy Moszkvics motort vittek, Kecelre Dacia-alkatré- szeket; Tokajból Wartburg- szerelékekért jöttek. Termé­szetesen közelebbről, a fővá­rosból és Pest megyéből kere­sik fel legtöbben a böngész­dét; telefonálgatnak, s vissza­visszatérnek, van-e már ilyen­olyan. alkatrész? Előfordul túl­kínálat is, némely cikk a ku­tyának sem kell. Ezeket nem hagyják sokáig porosodni — kicsi a raktár —, egy év után leselejtezik, kidobják. Az olcsó árak ellenére sok­milliós forgalmat bonyolít a böngészde/ A múlt évben csak­nem 6,5 millió forintért adtak el alkatrészt. Ehhez szétbon­tottak 435 totálkáros gépko­csit. A márka szerinti megosz­lásra nincsenek pontos ada­tok. de az bizonyos, hogy leg­több totálkárt szenvedett gép­kocsi a Wartburgok és Traban­tok közül kerül ki. Utolsó út Ezen a télen — s még ta­vasszal is —, különösen sok totálkáros autót hoztak. Janu­ár-februárban a legtöbbet: 127 darabot. A múlt év közepétől kezdve átveszik a lefutott, öreg autó­kat is, amelyeket már nem ér­demes bütykölgetni, s műsza­ki vizsgára vinni. Vállalatok és magánosok egyaránt éltek ez­zel a lehetőséggel: összesen 42 autómatuzsálemet adtak le. Bontásra vár a Skoda-roncs Nem fizetnek értük túl sokat, ám annyit igen, hogy a tulaj­donosnak érdemes legyen el- kocsikázni Vácra, az autó utol­só útjára. Egy 1000-res, tíz év­nél idősebb Wartburgért pél­dául 1750 forintot adtak. Sok­kal jobb ez a megoldás, mint­ha a járdákon, útszéleken, sorsukra hagyva rozsdásodná­nak a kiszolgált járművek; vagy rosszabb esetben: a tele­pülésektől távoli erdőkben, ne­tán természetvédelmi területe­ken hagynák ott őket. Egy-egy gépkocsi szétbontá­sának munkadíja átlagosan 3 ezer forint. Néha nem is tud­nak ennyit kiárulni a kocsi­ból, mert kiderül, hogy a mo­tor, vagy a váltó sérült, törött — értéketlen ócskavas. Vagyis a bontáson, s az alkatrészek árusításán nincs nagy haszon, nem is ez a célja. Sokkal in­kább az, hogy enyhítsen bizo­nyos alkatrészek hiányán. (Az autójavító vállalatok a bontott, ép alkatrészeket nem használ­hatják fel, a javíttató kérésé­re sem, csak újakat, mert arra szól a garancia.) Más aranyke­zű mesterek azonban nyugod­tan beépíthetnek kocsijukba — vagy a megrendelőjébe —, használt alkatrészeket is. Sőt, akár a motort is kicserélhetik, aránylag olcsón. Míg egy új Zaporozsec motor 12 600 forint­ba kerül, itt egy alig használt. 20 ezer kilométert futott mo­tor 8 ezer forintért kapható. Örökös nincs Hasznos, nagyon hasznos te­hát az autóbontó és a böngész­de. Ám, ha jól meggondoljuk, az ide kerülő totálkáros kocsik mindegyikéhez tragédia fűző­dik. Emberek vesztették éle­tüket, sérültek meg. Van itt egy kocsi, melyen még áll a rendszámtábla: meghalt a csa­lád, nincs aki intézkedjék; örökös nem maradt. Mégis jobb lenne, ha nem kerülnének ide totálkáros ko­csik. Ha megfontoltan, óvato­sabban vezetnénk autóinkat. Ne jussanak ide! Palárli József zetében megkez­dődött az 5 me­gawattos kísér­leti atomreaktor rekonstrukciója. A korszerűsítés első lépése volt, hogy számítógép- rendszerre „bíz­ták” a reaktor működtetését, szabályozását. A KFKI—Videoton kooperációban ké­szült számítógép­együttes nagy tel­jesítményű atom­erőmüvekhez is használható. Érvényt szerezni az ítéletnek Beszélgetés dr. Knolmár Mihállyal, a megyei bíróság elnökhelyetfesével Osztályozzák a használható alkat­részeket Ha Justitiát, az igazságszol­gáltatás bekötött szemű, mér­leget és pallost tartó istenasz- szonyát, az utóbbi negyed év­század tapasztalatai szerint, „korszerűsítenék”, nos akkor az istennőnek lenne némi esélye arra, hogy pallos helyett írott malaszttá lett ítéleteket szoron­gasson. Hogy mit is jelent ez a ké­pes beszéd, azt egyeseknek ta­lán nem is kell 'magyarázni. Hiszen akár az ország más vi­dékein; Pest megyében, sem számított az utóbbi évtizedek­ben abszolút jogi kuriózumnak egy-egy soha végre nem haj­tott jogerős bírói ítélet. Az ef­féle eseteket az ügyvédi mun­kaközösségben röviden csak így kommentálták: Ez az or­szág az adósok paradicsoma ... Diplomatikusabb körökben pe­dig így: Minden ítélet annyit ér, amennyit abból végrehaj­tanak. A legkritikusabb hely­zeteket rendre a papíron ma­radt gyermekkiadatási és la­káskiürítési ítéletek idézték elő, bár a hitelezőket a pénz­tartozások behajthatatlansága sem nyugtatta meg különöseb­ben. Ezen a furcsa, s távolról sem csupán paradicsominak, hanem jogbizonytalannak is ! nevezett állapoton az idén ja­nuár 1-én hatályba léptetett, új I végrehajtási kódex változtatni I kíván. Ezentúl tehát végrehaj­I tanak a végrehajtók? — kér­deztük kissé sarkítva dr. Knol­már Mihályt, a Pest megyei bíróság elnökhelyettesét. /.dósok szobája — A régi* kódex az adósok­kal szemben túlságosan liberá­lis, a végrehajtók számára vi­szont nehézkes volt. Tükrözte azt, hogy a felszabadulás előt­ti sokszor könyörtelen végre­hajtási procedúrának emléké­től az 1955-ös jogszabály igye­kezett olyan messzire kerülni, amilyen messzire csak lehet. I Ez sikerült is. A lojalitás idő­vel azonban egyre inkább bi­zonyos ügyeskedéseknek ked­Taxival jöttek az alkatrészért Barcza Zsolt felvételei Munkaügyi viták A tsz-tag üzemi balesete Az egyik mezőgazdasági tsz tagjának felesége a szövetke­zettel cukorrépa-részesműve­lési szerződést kötött. Ennek értelmében a tsz által kijelölt földön megtermelt cukorrépát betakarítás után a vasútra kel­lett szállítania. Osszfl az asz- szony férje — munkaközi szü­netben — a tsz fogatán a ré­pát a vasútra akarta vinni. Út­közben a lovak megbokrosod­tak, a kocsi fölborult és a fér­fi oly súlyos, maradandó sérü­léseket szenvedett, hogy mun­kaképessége 40 százalékkal csökkent. Ezért a baleset üze­mi jellegének megállapításáért a társadalombiztosítási igazga­tóság ellen pert indított, kere­setét a járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság el­utasította. A jogerős döntés ellen tör­vénysértés címén emelt óvás­nak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a baleset üzemi jellegét megál­lapította. A határozat indoklása sze­rint azt a kérdést kellett el­dönteni: vajon a sérültet tag­sági viszonyával kapcsolatban érte-e a baleset. Kétségtelen, hogy az illető a felesége által megművelt szövetkezeti földön termett cukorrépát a tsz foga­tával akarta a vasútra szállí­tani és a balesetet a szövetke­zet lovainak megbokrosodása okozta. Különös tekintettel ar­ra, hogy a cukorrépának vas­útra szállítása nem csupán a sérült felesége, hanem a szö­vetkezet érdekeit is szolgálta, ez a tevékenysége tagsági vi­szonyával összefügg, vagy leg­alábbis azzal egyenértékű. Eb­ből következik, hogy a baleset üzemi jellegű. vezett. A' nem egy esetben a megkötött kezű végrehajtókkal szemben, az adósok egész sor manővert dolgoztak ki... Az új kódex a manipulációs lehe­tőségek kizárására törekszik. — Ki lehet ezentúl például lakoltatni az utcára a lakás elhagyására ítélettel kötele­zett rosszhiszemű lakókat? — Nem. Ilyen kizsuppolás ezután sem lesz, kivéve ter­mészetesen az önkényes beköl­tözőket. Ha az arra kötelezet­tek nem hagyják el a lakást, mint arra már nem egyszer volt példa a végrehajtók praxi­sában, végső soron továbbra is a végrehajtást kérőnek érdeke szerezni nekik befogadó nyi­latkozattal albérletet vagy ágybérletet. S lehet kilakoltat­ni munkásszállóra is. A rossz­hiszemű lakók ilyenkor persze arra1 szoktak hivatkozni, hogy nekik nem megfelelő az új hely. Ilyen esetben a bíróság dönt, s megelégszik azzal, ha az új hely a legminimálisabb követelményeknek megfelel. — Vagyis, változatlanul a pernyertesnek kell lakás után' futkosnia, ha lakói maka­csok ... És mi történik akkor, ha nem sikerül új lakást sze­reznie? — Bíróságként az eddigi 1000 forint helyett, most 10 ezer forint szabható ki. Ez pedig már komoly, ösztönző szankciókat tesz lehetővé, ami­ket akár fél évenként is ismé­telni lehet. Emellett a rossz­hiszemű lakók kiköltöztetésére Pest megye egyik városában bölcs és alighanem máshol is követésre érdemes gyakorlatot alakított ki, a helyi ügyvédi munkaközösség. Ez az ÜMK kibérelt a város egyik magán­házában egy szobát, s meg­egyezett a tulajdonossal, hogy az szükség esetén befogadó nyilatkozatot ad. Ezt az „adó­sok szobáját” főleg azoknak ajánlják fel, akikről sejthető, hogy volna hova költözniük, de ők mégis inkább a régi la­kásban maradnak. Ezzel a szo­bával azonban komolyra for­dul a dolog, s az ügyfélnek most már költöznie kell... Hiába kopog — Bontóperek során nem egyszer a bíróság dönt arról, melyik szülő nevelje a gyere­ket. Előfordul azonban, hogy a másik szülő egyszerűen nem adja ki a közös gyereket volt házastársának. — Eddig a gyermekkiadások rendszere rendkívül körülmé­nyes volt, ahol is a hatóságok valósággal körüludvarolták a szülőt, hogy adja oda a gyere­két volt feleségének, ha nem — végső soron nem lehetett mit tenni. Ma már azonban, ha a gyámügyi előadó nem tud­ja rávenni az illetéktelen szü­lőt az ítélet teljesítésére, o rendőrség idézi be az érdekel­teket, és a kapitányságokon ad­ják át a nevelésre feljogosí­tott szülőnek a gyereket. Az új kódexnek a rendelkezése is jelzi, az operativitás érdeké­ben több ponton szorosabb lett a végrehajtó és a karhatalom együttműködése. — Leggyakrabban bizonyos anyagi javak behajtása vár a végrehajtókra. Az állam tiszt­viselőivel a jó idegzetű adó­sok azonban időnként valóság­gal bujócskáznaik... — Valóban voltak akik reg­gel 8 és este 8 között, a vég­rehajtók munkaidejében egy­szerűen nem tartózkodtak ott­hon, s mert a végrehajtás sza­bályai nem sok túlzással fino­mabbak voltak a spanyol eti­kettnél, ez elég is volt. Január elseje óta viszont már az idő­pontban is változás történt: a végrehajtók reggel 6 és este 10 között kopogtathatnak az adós ajtaján. Ha pedig az aj­tó konokul nem nyílik meg, 5 ezer forintnál nagyobb értékű követelés esetén a végrehajtó felnyithatja a lakást, és lefog­lalhatja a megfelelő értéktár­gyakat. Kevesebb formaság — Mit vehet zár alá, és mit nem a végrehajtó? — Az adós legszükségesebb vagyontárgyai mentesek a vég­rehajtás alól. ilyenek minde­nekelőtt az adós gyermekeinek holmijai. Ide tartoznak továb­bá a legszükségesebb ruhane­műk (így 2 pár lábbeli, 1 téli­kabát és felöltő, 3 váltás fe­hérnemű, 3 felsőruha, 1 kalap, sapka vagy fejkendő, valamint 1 készlet ágynemű huzattal, a legszükségesebb bútorok, (leg­feljebb 3 szekrény, 2 asztal és személyenként 1 ágy és 1 szék), valamint a nélkülözhetetlen láztartási felszerelések. Ugyan­csak nem vonható a végrehaj­tás alá 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapi tüzelő sem, akárcsak a még be nem takarított termés. Ha pedig az adós élethivatásszerűen mező­gazdasági termeléssel foglalko­zik, 1 tehene ugyancsak men­tes a végrehajtás alól. Ezen határokon belül, a konkrét helyzet alapján kell mérlegel­ni. Egy példával: három gyer­mekes családtól automata mo­sógépet nem foglalhatunk le. de egyedülállótól minden to­vábbi nélkül. — Végül még egy kérdés a formaságokról... Gyakran kritizálták korábban a végre­hajtási eljárás körülményessé­gét. — Az új kódex kétségkívül jelentős egyszerűsítéseket ve­zetett be. A bíróság és a köz­jegyző immár több esetben közvetlenül letilthatja a tarto­zást az adós jövedelméből. Emellett a végrehajtókat is lé­nyegesen kevesebb formaság köti, például az ítéletben meg­adott határidő letelte után, ma már nem kell önkéntes telje­sítésre felhívni az adóst, hanem éneikül is intézkedhet. Végül az eljárás sikerességének még egy biztosítéka van: a végre­hajtást kérő aktívabb közre­működése. Ez azért fontos, mert a hite'ező általában job­ban ismeri az adós anvagi helyzetét, vagyontárgyait, mint a végrehajtó. Nem egyszer megtörtént néldául. hogv az adós a hatóságok kijátszása ér­dekében nem íratja nevére a géokocsiiát. jóllehet annak va­lójában tulajdonosa. Ha ilyes­mi kiderül, a rendőrség tisz­tázza az- üevet. s végső soron kényszerátírással megszűnhet a lefoglalás akadálya Babus Endre

Next

/
Thumbnails
Contents