Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. MÁJUS 11., VASÁRNAP V KÖZÖS GONDOK ÉS ÖRÖMÖK Egy ide, egy oda Természetes, hogy minden változás, akár egyének, akár közösségek életében következik be, bizonyos ellenállást, zavart, sőt sokkot is kiválthat. Természetes, hogy annak idején a kakucsiak aggód- tak, úgy érezték hátrányba kerülnek. „Eladtátok a falunkat”, „elvittétek a tanácsunkat, hová megyünk eztáfi ?, ki fog intézkedni?, majd megnézhetitek, mi lesz belőlünk”, jöttek hozzám nap mint nap panaszkodni — emlékezik visz- sza a két község, Inárcs, Ka- kucs közös községi tanáccsá szervezésének kezdeti időszakára Németi Kálmán Kakucs volt tanácselnöke, ma a Március 21-e Termelőszövetkezet személyzeti és oktatási vezetője. Családi viszony — És most, immár hét év után, lecsendesedtek -az indulatok? — Szükségszérű volt ez a házasság, a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Nincs is alapvető problémánk. Persze sok apróbb kényelmetlenséget meg kellett szokni az embereknek, például azt, hogy ügyes-bajos dolgaikkal ezután már nem jöhettek a tanácsra, amikor kedvük tartotta. Az is igaz, hogy a sok évi lendületes járdaépítési akció egy időre leállt. Jelenleg nincs rá pénz a közös kasszából, de ezt bekell látnunk. — És sikerült is beláttatni? — Lassan megtanulják az emberek, hogy nagyobb összefüggésében is gondolkozzanak. — Megmondom őszintén, sokkal több nehézségre számítottam, nagyobb ellenállásra. És mi történt a valóságban? Soha, még a kezdet-kezdetén sem voltak öldöklő vitáink — mondja Szabó Pál, Inárcs közös községi tanács elnöke. — Mi indokolta az összevonást? — Elsősorban talán az, hogy Kakucs terjeszkedésre alkalmatlan, mocsaras, lápbs földrajzi környezetbe zárt település, egyetlen lehetősége Inárcs felé adott. A két falu egyik szélétől a másik széléig alig két kilométer távolság van, azonkívül a települések között (talán emiatt is mentek olyan simán a dolgok!) majdnem családi a viszony. De, ami a legfontosabb, az anyagi és szellemi erők így jobban koncentrálódnak, az újraelosztás gazdaságosabb, egy-egy nagyobb beruházást könnyebben tudunk megvalósítani. — Hogy történik ez az újraelosztás a két község között? Egyenlő jogok — Szerződést kötöttünk, amibe rögzítettük, Kakucs semmiben sem vallhatja kárát, egyenlőre lehetőségeik, egyenlő jogaik lesznek. Csak néhány példát említenék. Ebben a tervciklusban rendelkezésünkre állt 1 millió forint, útépítésre. Ezt az összeget pontosan felefele arányban osztottuk el. Vagyis két alternatíva közül — csak az egyik község útviszonyait javítjuk a teljes 1 millió forintból, ami látványos eredmény lett volna, vagy mind a két helyen befoltozzuk a ki- sebb-nagyobb hiányosságokat —, mi a másodikat választottuk! — Vagy a másik. Az első nagyobb beruházást a közös alapból Kakucs kapta. Egy orvosi rendelőt. És, ha addig voltak is előítéletek, nem egy helyről hallottam vissza, „meglássátok, mindent elvesznek majd tőlünk ...”, ezután megnyugodtak az emberek. Ezt a beruházást nem sokkal később követte a kakucsi általános iskola felújítása (világítás, padló, tetőcsere stb.). Természetesen nem minden lépésnél követhetjük az egy ide, egy oda módszert, hanem messzemenő alapossággal mindig azt mérlegeljük, mi a legfontosabb éppen. így 1977-ben Inárcson létesítettünk egy 50 férőhelyes óvodát, a gyermeklétszám, a sürgetőbb igény ugyanis itt tette indokolttá a fejlesztést. — A hivatalos ügyek intézésénél azonban gondolom hátrányt jelent a kakucsiaknak az új helyzet? — Ha csak azt néznénk, milyen minimális távolság van a két község között, már akkor sem igen beszélhetnénk hátrányról. De ezen túlmenően, az összevonás után mi azonnal úgy szerveztük meg a közös munkát, hogy mindenkinek jó legyen. Iskolaépítés — Például? — A kirendeltségen teljes anyakönyvi ügyintézés van. Az összes hatósági bizonyítványt, kisebb igazolásokat, ki-, bejelentkezést, állatkísérő-lapok kiváltását helyben elintézhetik. A kakucsi kirendeltség vezetője Juhász Pálné egyébként is huszonöt éve a faluban dolgozik, mindent és mindenkit ismer, így mindent el tud intézni. — Azonkívül hetente egyszer, keddi napon, adó és műszaki ügyekben Kakucson is van félfogadás. De, hogy menynyire az egymás mellé rendelés elvei szerint intézzük dolgainkat, hadd említsem meg azt is, hogy például egyformán 19—19 tanácstag képviseli a községeket, hogy a testületi üléseket is felváltva, hol itt, hol ott tartjuk. Sőt. Az inárcsi sorköteleseknek itt, a kakucsiaknak otthon tartjuk az eligazítást. Kakucsról Inárcs felé haladva, az út két oldalán hatalmas tereprendezési munkálatok folynak. A földből kifordult facsonkok, árok szélén heverő betonoszlopok, az óriási elsimított földterület, nagyarányú építkezés kezdetét sejteti. És valóban. Beszélgetésünk végén Szabó Páltól még megtudtam, hogy a két község életét, egész arculatát átformáló nagy építkezés kezdeti lépéseit láttam kint a határban. — Persze a teljes terv (a két település határán az új közös faluközpont kialakítása, üzlethálózattal, művelődési, szórakozási, oktatási objektumokkal) nagyon a távoli jövő reménye, de az iskola építését a következő tervidőszakban elkezdjük. Már a tervek is megvannak, sőt a kivitelező vállalat is. Most már csak pénz kell! Reméljük, az is hamarosan meglesz és az inárcsi, kakucsi gyerekek minél előbb birtokukba vehetik a közös épületet. S. Horváth Klara Se vége, se hossza Se vége, se hossza —, szokták tréfásan mondani Szent- mártonkátáról az ott élők. Van némi igazság a megállapításban, hiszen a község két vége csaknem öt kilométerre van egymástól. Nagy távolságok — Van is emiatt fejfájásunk éppen elég — túr hajába Romhányi Ferenc tanácselnök. — Kettészakadt a község. Képzelje el, a csaknem ötezer lakosra mindössze három élelmiszerboltunk van. Azok is óriási távolságra egymástól. Ha ezek közül az egyik éppen leltározik, az ott lakóknak kilométereket kell gyalogolni a másikig, és akkor persze az emberek verik az asztalt. Egy megoldás lenne; még építeni. — Az egyikben jártam ... — Akkor azt is láthatta, hogy a meglévőkre is ráférne a korszerűsítés. — Mindig ilyen borongós a hangulata? — Tizenhét éve vagyok elnök a községben. Sok mindennel gazdagodtunk, de egy szakajtóra való elképzelés vár még megoldásra. A fejlődés és az igények természetszerű növekedése nem lassuló folyamat. Nehezen tudjuk követni az igényeket, bár igaz, hogy szépen gyarapodik, gazdagodik a község. Egymás után épülnek a szebbnél szebb házak. Egyik oldalról öröm, a másikról meg gond. — Hogy érti ezt? — Az az igazság, hogy niintha az emberek elszigetelődtek volna, legalábbis úgy tűnik. Ha valami a közvetlen környezetükben épül, vagy készül, s ebből előnyük lehet. azt segítik. De a falu egyik végén élők nemigen mozdulnak az új telepen tervezett társadalmi munkákra. Ha nem róluk van szó .., Idei tervek — Nehéz helyzetben van? — Ahogy mondja. Még szerencse, hogy az évekkel ezelőtt ide telepített üzemek dolgozói és szocialista brigádjai nagyon komoly támogatást nyújtanak. Rendszeres társa- dalmimunka-vállalásaik kihúznak a bajból. Erre alapoztunk az idei terveink megvalósításánál is. — Melyek ezek? — Szeretnénk két tanteremmel és politechnikai műhellyel bővíteni iskolánkat. Belvízgondjaink megoldásánál is számítunk rájuk, mert a tervezett egymillió forintnyi összeg biztosan kevés lesz. Ha meggondolom, még nekem is merésznek tűnik a terv, de megoldjuk valahogy. Legalábbis remélem. — Milyen a lakosság korosztály szerinti összetétele? — Közelítőleg 3200 a választásra jogosultak száma. Sok a gyerek, és kevés az óvodai helyek száma. Az új telepen építettünk ugyan egy 50 gyereket befogadó óvodát, de ez még édeskevés. Sajnos, már évek óta alig tudunk előbbre lépni ebben az ügyben. Az általános iskolai oktatásnak is hat épület ad otthont. Az egyikben például délelőtt, délután is van oktatás. S az anyagi lehetőségeink ebben az évben sem lesznek jobbak. Egészségügy — Ennyire sötét lenne a kép? — Ami sikerült, az már többé nem gond. Ilyen például községünk kitűnő egészségügyi ellátottsága és nem kis büszkeséggel említem az új, modern gyógyszertárunkat. De tudja, hogy van ez. Az ember mindig elégedetlen. Gyakran tapasztalom másutt is, és jól van ez így. Mert az effajta egészséges elégedetlenség a fejlődés nélkülözhetetlen mozgató rugója. Látó János Új gyomirtószerek Kukorica-, rizs- és cukorrépaföldeken használható gyomirtó szerek gyártását kezdték meg az Észak-magyarországi Vegyiművekben. Az Alirox, illetve Molinát márkanéven forgalomba kerülő vegyszerekből az idén már összesen mintegy háromezer tonnát készítenek, és ezzel nagyrészt ki tudják elégíteni a hazai igényeket. Az új, korszerű gyomirtó szerek gyártásának fejlesztésére két lépcsőben megvalósuló beruházást terveznek, s ezzel évi tízezer tonna Alirox, illetve Molinát előállításának a feltételeit teremtik meg. Az új üzem a tervek szerint 1983- ban már teljes kapacitással dolgozik és a hazai igények kielégítése mellett jelentős tételeket exportál is. A berühá- zás első szakaszának kivitelezését meg is kezdték. Nagyobb a fajtaválaszték Jelentősen bővült a kukorica fajtaválaszték. Több új külföldi és hazai hibrid kapott engedélyt: ezek jó termőképességükkel és kiváló szilárdságukkal tűnnek ki. Néhány korszerűtlenné vált kukoricahibrid termesztési engedélyét ugyanakkor visszavonták. A silókukorica fajtaválaszték két újabbal egészült ki. Üj szemes cirok kapott for- galombahozatali engedélyt. Előzetes elismerést kapott a hazai nemesítésű, rövid ^ tenyészidejű, de nagy termőképességű új szójafajta, továbbá egy Amerikából származó szója. Forgalombahozatalra engedélyezték az NDK-ból származó sárgahüvelyű bokorbabot, amely gépi betakarításra és konzervipari feldolgozásra kiváltképpen alkalmas. Fólia alatt és a szabadföldön is jó eredménnyel termeszthető az új kecskeméti uborkafajta és a smaragd-nevű korai salátauborka. Ezek mellett még további konzervuborkaféiék kaptak termesztési engedélyt. Több hagymaféle is a termesztésbe kerül, a hivatalos engedély alapján. A borszőlőfajták közül állami elismerést kapott a nemes olaszrizling. Ezenkívül két újabb dísznövényfajtával bővült az amúgy is gazdag választék. A Hungahib—39 sertésfajta minősítési engedélyt is jóváhagyták, ami azt jelenti, hogy a jövőben várhatóan nagyobb arányban terjed majd el ez a választékot bővítő sertés. A ráckeveiek a nyárra készülnék Mit jelent a nagyobb forgalom? Tanácskoznak az együttműködésről Már most, a főszezon előtt tele a Dunapart pecásokkal, akik horgára, ha kapitális példány ritkábban, de egy-egy jó halászlére való azért akad. Ez pedig előnyös, már csak azért is, mert könnyíti a gondját annak, aki a családból bevásárolni jár. Hiszen főidényben, a ráckevei nagyközségi tanács vezetőinek 11 ezer ember helyett 25 ezer ellátásáról kell gondoskodniuk, nem is olyan egyszerű, Hogy is lenne az, amikor még télen sem lehetnek elégedettek a község vezetői azzal, amit a boltokban lehet kapni, hát még nyáron, amikor több mint tízezren, üdülők és víkendház- tulajdonosok, válnak „napi fogyasztókká”? A főidény tulajdonképpen csak júniusban kezdődik, de a felkészülést jóval korábban kell elkezdeni, már most. Kereslet, kínálat — Azért, hogy nyáron nagyobb legyen a választék az üzletekben, május végén koordinációs értekezletet tartunk. Erre valamennyi ellátó vállalatot meghívjuk, többek között a Ráckeve és Vidéke Áfész, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet képviselőit. Ezen az értekezleten beszéljük meg, milyen feladatok várnak ránk, itt mondják el a kereskedelmi egységek vezetői, hogy mit kérnek a szállítóktól. Csodákat természetesen nem várhatunk ezektől az összejövetelektől, de azt tapasztaljuk, amióta a tanács bevezette az évenkénti Fejőház Dabason Az elmúlt év decemberében adták át rendeltetésének a da- basi Fehér Akác Mgtsz-ben az új, mélyalmos, kötetlen rendszerű, hctszázhatvannyolc férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet, ahol négyszáz szarvasmarhát tartanak. A tervek szerint ez év végére részben saját szaporulatból, részben pediv vásárolt F—1-es vemhes üszőkkel töltik fel a telepet. A tejet saját tejüzemükben dolgozzák fel. Képünkön a fejőház. rendszeres találkozásokat, a szűkös bolthálózat ellenére is, kifejezetten javult nyáron az ellátás — mondja Pfendert Mihályné, a ráckevei tanács elnöke. — Azt azért nem lehet mondani, hogy nem okoz gondot nyaranta a kereskedelmi ellátás. Ennek illusztrálására talán elég egyetlen statisztikai adat: nálunk az egy négyzet- méterre jutó kereskedelmi forgalom az élelmiszerüzletekben valamivel több mint 57 ezer forint, ezzel szemben a megyei átlag mindössze 39 ezer 300 forint. Nehézséget jelent az is — folytatja Pfendert Mihályné —, hogy a rendeléseket a hét közepéig kell leadni az üzletek vezetőinek, akik érthetően a hét végi jó idő reményében teszik meg ezt. Ha pedig nem süt a nap, esik az eső: kevesebben töltik a ví- kendjüket Ráckevén, nem fogy el a tej, a kenyér. S újabb bosszúság: a boltosok — állandó, visszatérő panasza! — nem kapják meg azt, amit rendeltek. Szerencsénk, hogy a piacunk igen jó, bár hozzá kell tenni, meglehetősen drága, ami szintén érthető: nagyobb a kereslet, mint a kínálat. — Sajnos, akik étteremben akarnak ebédelni, azok sem lehetnek teljesen elégedettek. Igaz, a Fekete Hollóban, a Duna Étteremben, kellemesen el tölthetik idejüket, friss ételeket ehetnek, ha kapnak helyet az asztaloknál. Nagyon megérezzük, hogy a Vén Halász vendéglő már három éve bezárt, és még mindig nem fejeződött be a helyrehozatala. Tulajdonképpen panaszkodhatnék még, de azt hiszem, felesleges, attól nem lesz jobb a helyzetünk. Remélem, a május végén megtartandó koordinációs értekezlet ismét eredményes lesz — mondja befejezésül Pfendert Mihályné. Nyaralóházak taRáckevén nemcsak a nács készül a nyárra, de a Dunatours helyi kirendeltsége is. Hiszen a főtéren lévő pavilonjukat, turisták és üdülők egyaránt, gyakran felkeresik. ' — Voltaképpen mi már nem készülünk, nálunk már nyár van — jegyzi meg Balázs Miklósné, a kirendeltség vezetője. — Fizetővendég szobáinkat nap mint nap egyre többen keresik fel. Nemcsak Ráckevén, de Bugyin, Duna- harasztin, Tökölön, Délegyházán, Dunavarsányban, Sziget- szentmártonban, Makádon is kényelmes szálláshelyekkel várjuk vendégeinket. A legnépszerűbbek azonban vízparti nyaralóházaink, ezeket különösen a horgászok kedvelik. — A Ráckevére látogató turistáknak különösen azokat a sétákat ajánljuk, melyeket május 1-től szeptember 30-ig minden vasárnap délelőtt szakképzett idegenvezető kalauzo- lálásval indítunk. Az érdeklődők három program közül választhatnak, a legkedveltebbek közé tartozik az, mely a dömösi hajókirándulással fejeződik be — mondja Balázs Miklósné. Bizonyára hasonlóan kedvelt lenne az a program is, melyben a szerb templom megtekintése mellett, a ráckevei Árpád Múzeum felkeresése szerepel. Mint köztudott, erre nincs lehetőség, a múzeumot évek óta tatarozzák. Igazgatója, Fegyó János így nyilatkozott: — Sajnos, mi még erre a nyárra nem, csak a következőre készülhetünk. Nagyon szeretnénk ugyanis, ha 1981- ben már megnyílna a múzeum, ez semmi máson, csak a pénzen múlik. Ezért semmi biztosat nem tudok mondani, csak annyit, hogy mi örülnénk neki a legjobban, ha a sok becses tárgyat, például a román kori oltártöredéket, a Makádon előkerült bronzkori edényeket ismét a látogatók elé tárhatnánk. Fedett medence Várják is nagyon a ráckeveiek, hogy megnyíljon megint a múzeumuk, de ha lehet, még ennél is jobban várják a meleg vizű strandon lévő fedett medence nyitását. Kívánságuk érthető. Igaz, a Duna alig egy ugrásnyira van a község központjától, de vize inkább horgászásra, mint úszásra alkalmas. Nyugodtab- bak is a szülők, ha tudják, hogy gyerekük nem a Dunában, hanem a strandon,1 a medencében úszkál. A meleg vizű strand május elsején kinyitott ugyan, de csak a szabadban lévő medencéi használhatók, ezek pedig a legkisebbek számára készültek. Ha a nyárra terelődik hát a szó, a ráckeveiek közül a legtöbben azt vetik fel, mikor nyílik meg a fedett medence? A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke, Bendes Gábor mondja: — A kút, mely a medence vizét adja, metánt tartalmaz. Mi már megrendeltük a gáz- talanító berendezést, de ez .csak őszre készül el. Addig is, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adhatna engedélyt a fedett medence használatba vételére. És mit mondanak a Vízügyi Igazgatóságon? A szakemberek véleménye szerint az engedélyt nem lehet megadni, mivel a gáz mennyisége a szabályzat szerint engedélyezettnek mintegy háromszorosa. Így, a jelenlegi helyzet alapján csak akkor nyílhat meg a fedett uszoda, amikor elkészült a gázleválasztó. Ha az uszoda nem is, a szauna már mindenképpen működik a nyáron a ráckevei strandon. Az egykor, a Duna-parton álló kedvelt szaunát most szállítják át a strandra, és még májusban megnyitják. Koffán Éva e
