Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
vASWtra 1980. MÁJUS 11., VASÁRNAP A hét kérdései Az enyhülés megvédéséért A BVT budapesti ülése — Fokozódó nyomás Carterre Közel-keleti feszültségek — Salvadori vérfürdők Ünnepségek, megemlékezések A győzelem évfordulóján Régen történt meg az, hogy egy állam fővárosában egy időben annyi állam- és kormányfő, valamint pártvezető gyűlt össze az egész világról, mint a héten Tito elnök temetésén Belgrádban. A szomorú esemény, korunk egyik kiemelkedő politikusának halála miatt érzett mély részvét és együttérziés vonzotta a jugoszláv fővárosba mindazok szine-javát, akik ma a világ- politikát irányítják. Ez a fájdalmas aktus azonban módot nyújtott arra is, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytassanak Tito temetése előtt és után, s méltóan ahhoz, ahogy történelmünk e rendkívüli egyénisége küzdött a békéért, gyász- szertartását is felhasználták arra, hogy igyekezzenek közelebb hozni egymáshoz egyes ellentétes álláspontokat, s megvédjék az enyhülés ügyét. Az enyhülés védelmének szentelte munkáját egyébként a Béke-világtanács irodájának budapesti tanácskozása is. A világbéke-mozgalom vezérkarának e fontos értekezlete Budapestről intézett felhívást a világ népeihez, és szólította fel őket akciókra a hidegháborús erők ama törekvései ellen, amelyekkel a békeszerető erők által kivívott eredmények megsemmisítésére törnek, hogy mohó profitszerzési étvágyuk szabadon érvényesülhessen, s a fegyverkezési verseny újabb fordulója bontakozhasson ki. A hidegháborús törekvések központja jelenleg Washington, s a héten is több amerikai lépés történt arra, hogy elmérgesítsék a nemzetközi légkört. MIT TÜKRÖZ CARTER FELEMÁS PHILADELPHIAI BESZEDE? _________________ Az elnöknek ez a beszéde mindennél ékesebben tükrözi, hogy a washingtoni politika mennyire ötletszerűvé, zavarossá és ellentmondásossá vált — mint arra nyugati hírmagyarázók is rámutatnak. Carter ugyan lassan az előválasztások eredményeként eléri azt a „bűvös határt”, amely azt jelenti számára, hogy elegendő küldöttel rendelkezik ahhoz a nyár végi demokrata párti konvención, hogy pártja elnökjelöltjévé válasszák már a szavazás első menetében. A demokrata párti vezetők azonban mégis nyugtalanok. Chartert ugyanis bírálatok özöne éri elsősorban külpolitikai tevékenységét " illetően szinte minden oldalról. A szocialista világrendszer országai bírálják, hogy teljesen a választási korteshadjáratnak rendeli alá az Egyesült Államok külpolitikáját, s veszélyes manővereivel a világot a háborús szakadék szélére sodorhatja, vagy legalábbis kockára teszi az enyhülés vívmányait, és feléleszti a hidegháború dermesztő légkörét a világpolitikában. Nyugati szövetségesei még mindig nem tértek napirendre afölött, hogy előzetes tájékoztatásuk nélkül mily közel sodorták a nyugati világot a konfliktushoz a balul sikerült amerikai túszíkiszabadító kalandorvállalkozással. Az amerikai közvélemény pedig többet szeretne tudni arról, hogyan is történt ez az akció, és miért van oly rendkívüli homály és rejtély körülötte. Annyi már kiderült, hogy Vance amerikai külügyminiszter lemondása elsősorban azzal függött össze, hogy visszariadt e vállalkozás óriási kockázataitól. Az amerikai sajtó is felfedte, hogy a túszkiszabadí- tási akció folytatása esetén szó volt arról, hogy bombázzák Teheránt, s hogy az amerikai repülőgépek — amelyeknek ezt végre kellett volna hajtaniuk — már a levegőben voltak „minden eshetőségre készen”. S Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó most állandóan azzal fenyegetőzik, hogy a túszkiszabadítási akció csak amolyan előjáték volt, s ha „Irán nem enged”, akkor következik majd az újabb amerikai katonai akció ... A jelek szerint nem változtat az amerikai alapálláson Muskie külügyminiszterré való kinevezése sem. Bár Mus- kie-t liberálisnak tartják számon az amerikai, belső helyzet ismerői, s ő többször hangoztatta, hogy nem éri be a kül- ügyekben a „másodhegedűsi szerepkörrel”, végső soron a jelek szerint a döntések ezúttal is az amerikai hadiiparikatonai komplexum vezető körbeiben születnek. így bár bejelentették, hogy Muskie találkozni kíván május 16-án az osztrák államszerződés negyed- százados ünnepségei alkalmával Gromiko szovjet külügyminiszterrel, s Carter hangoztatta, hogy mily fontosnak tartja, hogy a SALT—II egyezmény életbe lépjen majd, mindezek kapcsolódnak azonban újabb hidegháborús megnyilvánulásokkal. Az amerikai elnök rendkívüli hírverés közepette megtartott philadelphiai beszédében kirohanások egész sorát tette a Szovjetunió ellen, s ezzel eleve lerontotta az esélyeket külügyminiszterének jövő pénteki megbeszéléséhez. Az amerikai elnöknek e beszédét megelőzte egyébként egy másik barátságtalan lépés is a Szovjetunió felé: nem engedélyezték a kámai autógyár új futószalagjához megrendelt és esedékessé vált amerikai szállításokat. Ugyanakkor azonban egyes józanabb körök részéről Carterre nagy nyomás hárul, hogy térjen vissza az enyhülés útjára, vagy annak ellenére, hogy szinte már demokrata párti elnökjelöltnek tekintheti magát, lépjen vissza a választási hadjáratból. Nem valószínű ugyan, hogy az amerikai elnök ezt megtenné. De mindenesetre az a tény, hogy ezt az amerikai sajtóban már leírták, mutatja, hogy milyen komoly problémái vannak az amerikai uralkodó köröknek, amikor keresztül akarják vinni a hidegháború felújítására vonatkozó terveiket. MIÉRT FÜGGESZTETTÉK FEL AZ EGYIPTOMI—IZ- RAELI TÁRGYALÁSOKAT? Erre azért került sor, mert Izrael a „hebroni incidens”- nek nevezett ügy kapcsán világossá tette, mit ért az úgynevezett „palesztin autonómia” alatt a törvénytelen megszállása alatti területeken. Szadat elnök propagandája azt állította, hogy „az arab ügy védelmében” munkálkodik, amikor alkudozásokat folytat Tel Avivval, s „békés eszközökkel” • érvényesíti majd a palesztinok „minél maximáLisabb jogait”. A haladó arab sajtó már régen leleplezte ezeknek az állításoknak a valótlanságát, s megírta, hogy az egyiptomi elnöknek tulajdonképpen csak látszatengedményre van szüksége, hogy teljessé tegye az izraeli—egyiptomi kiegyezést, amely teljesen a washingtoni forgatókönyv alapján zajlik le. A Tel Aviv katonasága és a hatóságai által megszállt Ciszjordániában és a gazai övezetben végrehajtott izraeli terrorcselekmények azonban elkeseredett ellencsapást váltottak ki a palesztin felszabadító erők részéről, s így került sor a hebroni akcióra, amelyben PFSZ-kommandó vett részt. Az izraeli hatóságok megtorlást alkalmaztak, hogy elriasszák a függetlenségi harctól Ciszjordánia és Gaza arab lakosságát. Deportáltak három arab vezetőt, s kommandóakciót hajtottak végre Libanonban Bejruttól délre és Szidonnál palesztin menekült- táborok ellen. Az ügy rendkívüli hullámokat kavart fel az egész arab világban, s a Biztonsági Tanácsban is megbélyegző határozat született Izrael ellen. Érthető: ilyen körülmények közepette Egyiptom sem folytathatta tovább az állítólagos palesztin autonómiáról folyó tárgyalásait, hiszen ismét elszigetelt helyzetbe került az egész arab világban, és saját közvéleményével sem tudta elhitetni, hogy valóban „engedményekre” késztetheti Izraelt. Ezért látta jobbnak Szadat elnök, ha most felfüggeszti a tárgyalásokat, s a „helyzet tanulmányozásának szükségességére” hivatkozik. Aligha valószínű azonban, hogy Carter elnök, akinek rendkívüli módon szüksége volna valamilyen külpolitikai sikerre választási hadjáratához, beleegyezne abba, hogy az egyiptomi presztízsveszteség miatt kútba essen a teljes izraeli—egyiptomi kiegyezés. Ezért máris nyomást gyakorol Szadatra, hogy „jobb belátásra bírja”. A Camp David-i alapmegállapolás ugyanis május 26-át jelölte meg határnapban a palesztin autonómiáról szóló' szerződés aláírására, amellyel a tervek szerint véget ér az egyiptomi—izraeli békekötés folyamata. A washingtoni nyomásra vall, hogy máris beidézték magyarázattételre az amerikai külügyminisztériumba ’Egyiptom és Izrael egyesült államokbeli nagyköveteit... MI TÖRTÉNIK A MEGHIÚSULT PUCCSKÍSÉRLET UTÁN SALVADORBAN? Az összeesküvés ismét jobboldalról fenyegette megdöntéssel a salvadori kormányzatot. Pedig a baloldali szervezetek, amelyek bírálták ugyan a kormányzat reformterveit, s rámutattak, hogy ostromállapot közepette nem lehet még ezeket a korlátozott intézkedéseket sem megvalósítani, egészen eddig mégis a „lábhoz tett fegyver” taktikáját alkalmazták, hogy időt adjanak a juntának a kismértékű földreform végrehajtásához. Közben természetesen arra is figyelmeztettek, hogy a jobboldal még ezekét a minimális reformokat is meg akarja akadályozni. Fenntartották természetesen ezenközben az önvédelem jogát, vagyis, hogy fegyveres osztagaik megvédik a földhöz juttatott parasztokat a földbirtokosók félkatonai Orden (Rend) elnevezésű terrorszervezeteinek támadásaitól. A hadsereg jobboldali'főtisz- ti karának hatalomátvételét szinte csak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni az úgynevezett reformpárti fiatal tiszteknek, akik a kereszténydemokrata vezetőkkel közösen gyakorolják jelenleg a hatalmat Salvadorban. A jelek szerint azonban e fiatal katonatisztekből álló csoport feletti ellenőrzést sikerült átvennie a hatalomból korábban kiszorított jobboldali tábornokoknak. Ennek következményeként az összeesküvőket most szabadon bocsátották, s a kereszténydemokraták jelezték, hogy a fokozódó jobbra- tolódás miatt kiválnak a kormányból. A helyzet kiéleződését mutatja, hogy ismét véres összecsapásokra került sor, s egyetlen nap alatt húsz halottja volt a bal- és jobboldali fegyveresek összeütközésének. Árkus István Muskie távirata űromikóhoz Edmund Muskie amerikai külügyminiszter köszönetét fejezte ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek a kinevezése alkalmából küldött jókívánságokért. Válaszában Muskie hangsúlyozta: „Várom az önnel való bécsi találkozót és arra számítok, hogy az önnel folytatandó munkánk a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlesztését szolgálja, amely — mint ahogy ön rámutatott — megfelel országaink érdekeinek és a béke ügyének”. Pável Batov hadseregtábornok, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnöke, a Varsói Szerződés megalakulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából interjút adott a TASZSZ tudósítójának. — A szocialista közösség katonai és politikai szövetségbe tömörült országai mindig nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek ma is a katonai szembenállás csökkentésére Európában és a világ más térségeiben — mutatott rá Batov, aki korábban a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnöke volt. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború után a Nyugat lemondott a náci Németország elleni harcban a Szovjetunióval kialakított együttműködésről, s az európai feszültséggócok felszámol lása helyett agresszív katonai tömböt kovácsoltak össze — a NATO-t. A szocialista országok számára tehát a közvetlen katonai fenyegetés tette szükségessé a Varsói Szerződés létrehozását A szocialista országok azóta is számos konstruktív javaslattal járultak hozzá a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyéhez. Törekvéseik azonban az enyhülési folyamattal szembenálló reakciós körök ellenállásába ütköznek. Ezek az erők kényszerítették ki — a legszélesebb körű tiltakozás ellenére — a NATO 1979. decemberi határozatát új típusú nukleáris robbanófejjel ellátott amerikai rakéták Nyugat- Európába történő telepítésé- rőL Iránban megkezdődött a pénteki parlamenti választásokon leadott szavazatok ösz- szeszámlálása. A Pars hír- ügynökség és a teheráni rádió által közölt első részeredmények megerősítették azt az előzetes várakozást, hogy a vallási erőket tömörítő Iszlám Köztársasági Párt jelöltjei — akárcsak a választások március 14-én tartott első fordulója során — a mandátumok többségét szerzik meg. Emlékezetes, hogy az első Az ENSZ székházában ünnepséget tartottak a hitleri Németország felett aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából. A kelet-európai szocialista országok nevében felszólaló Piotr Freiberg, Lengyelország képviselője hangsúlyozta, hogy a fasizmus felett aratott győzelem rendkívül nagy hatással volt a nemzeti felszabadulásért, a függetlenségért vívott harcra az egész világon. V. J. Plecsko, a Szovjetunió A határozat újabb fenyegetés Európa biztonságára — mondotta a szovjet hadseregtábornok. Batov végezetül a szovjet háborús veteránok nevében a bonyolult nemzetközi helyzet követelte fokozott éberségre 'es a védelmi képesség erősítésére szólította fel a Varsói Szerződés haderőit. Szombaton Konsztantin Ca- cosz, a június 20-ig hivatalában maradó görög államfő előtt letette az esküt Georgiosz Rallisz miniszterelnök kormánya. A 43 tagú kabinetben — az előzőhöz képest — nem történtek mélyreható változások. A külügyminiszteri posztot Rallisz után Konsztantin Mi- cotakisz eddigi gazdasági együttműködési miniszter vette át. Szombaton délben Nizzában véget ért a francia—afrikai csúcsértekezlet, amelynek hivatalos napirendjén elsősorban a résztvevő 25 afrikai ország és Franciaország, valamint tá- gabb értelemben Nyugat-Eu- rópa gazdasági együttműködése szerepelt. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottak az fordulóban a képviselői helyek megszerzéséhez abszolút többségre volt szükség, most azonban már a relatív többség is elegendő. Március 14-én a megalakítandó 270 fős nemzetgyűlés 81 mandátuma „kelt el”, így a képviselők többségének megválasztása péntekre maradt. A DPA hírügynökség jelentése szerint szombat délig 77 újabb mandátum sorsa dőlt el, és ebből az Iszlám Köztársasági Párt jelöltjei 40-et szereztek. Az iráni belügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy vasárnapra talár már végeredmények várhatók. Teheránban már korábban bejelentették, hogy az iszlám köztársaság első parlamentjének törvényhozói mindenekelőtt a kormánynak megszavazandó bizalom kérdéséről döntenek. Ezzel összefüggésben hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Baniszadr köztársasági elnök felhatalmazást kapott Khomeini ajatol- lahtól egy kormányfő előzetes kijelölésére. Baniszadr szombaton közölte, hogy jelöltje nevét „hamarosan” közzéteszi. Mindenesetre az iráni fővárosban már megkezdődtek a találgatások, s a favoritok között első helyen Ahmad Madarai, Khuzisztán tartomány volt főkormányzója szerepel. Ezt követően kerül valószínűleg a parlament elé az Iránban fogva tartott amerikai túszok sorsának kérdése. képviselője rámutatott: az ENSZ dokumentumai gyakran hangsúlyozzák, hogy a népek valódi gazdasági és társadalmi haladást csak tartós béke és biztonság esetén érhetnek el. A Szovjetunió külpolitikája kialakításánál ebből az alaptételből indul ki. A győzelem napja és a nyugati és északi területeknek az anyaországhoz való visszatérése 35. évfordulója alkalmából hazafias nagygyűlés színhelye volt Wroclaw, amelyen részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács és Edward Babiuch, a minisztertanács elnöke, a politikai bizottság és a kormány tagjai, valamint a szövetséges pártok vezetői. Edward Gierek mondott beszédet. Mannheimben megnyílt a Német Szövetségi Köztársaság antifasisztáinak a hitleri fasizmus szétverésének 35. évfordulója tiszteletére rendezett kongresszusa. A tanácskozáson részt vesznek a demokratikus pártok képviselői, a nyugatnémet antifasiszták szövetségének tagjai, valamint a német munkásmozgalom veteránjai. Az eskütétel után Rallisz miniszterelnök elmondta, hogy kormánya „a radikális liberalizmus elveit kívánja követni”, amelyeket elődje, Konsztantin Karamanlisz fektetett le. Az új kormány feletti bizalmi szavazást május 19-én tartják meg a görög parlamentben, ahol a Rallisz vezette Üj Demokrácia Párt abszolút többséget élvez. időszerű afrikai politikai problémákra, így a csádi polgár- háború drámájára is. Az értekezletet záró sajtó- értekezleten Leopold-Sédar Senghor szenegáli elnök bejelentette, hogy a „francia nyelvű”, azaz a volt francia, illetve belga gyarmatokból függetlenné vált afrikai országok külügyminiszterei november 5-én Dakarban találkoznak és megvitatják egy „francia nemzetközösség” létrehozását”. Ez szervezeti keretet adna, a brit nemzetközösség mintájára, Franciaország és volt gyarmatai, a függetlenné vált „Francophone” afrikai országok együttműködésének, amelyet ma a szervezetileg jóval lazább francia—afrikai csúcs- | értekezletek évente megrendezett találkozója testesít meg. A szombati sajtóértekezleten Senghor elnök súlyos problémának nevezte a csádi polgárháborút. Mind Senghor elnök, mind Giscard d’Estaing francia államfő azt hangoztatták az értekezletet záró sajtóértekezleten, hogy a tanácskozás központjában a gazdasági együttműködés kérdései álltak. CSAK RÖVIDEN,,, VIETNAMI—KAMBODZSAI tárgyalások folytak Phnom- Penh-ben. A kiadott közlemény szerint „minden megvitatott kérdésben nézetazonosság volt”. LEZÁRULT a Hearts-ügy. Az ismert amerikai újságmágnás lányát, akit 3 évvel ezelőtt fegyveres bankrablás miatt 5 éves börtönbüntetésre ítéltek, felmentették a további büntetésletöltés és mindenfajta bírósági eljárás alól. A JAPAN külügyminisztérium szombaton tiltakozott a kínai kormánynál a Csendesóceán déli övezetében tervezett kínai rakétakísérletek ellen. ■ ; ' ' '- y ú Belgrádiján eltemették a héten elhunyt Jóséin Broz Titét. Kénünkén: örök nyughelyére helyezik a világszerte tisztelt jugoszláv elnök koporsóját Fokozni kell az éberséget A szovjet háborús veteránok bizottsága elnökének nyilatkozata Iránban számolják a szavazatokat Ma választási Görögország Esküt tett az új Francia nemzetközösség Csúcsértekezlet Nizzában
