Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-10 / 108. szám
1980. MÁJUS 10., SZOMBAT mrZn Y xsumív A bizalmiak a mozgalom kulcsemberei Decemberre összehívták a magyar szakszervezeti kongresszust Tretbon Ferenc a munkaerőgazdálkodás helyzetéről A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen Hoós János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is részt vett. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter a munkaerő-gazdálkodás helyzetét elemezve elmondta: Sok jel mutat arra, hogy a vállalatoknál még mindig munkaerő-tartalékok vannak, s kívánatos, hogy a nélkülözhető munkaerő olyan fontos területekre kerüljön át, ahol valóban létszámhiánnyal küzdenek. A munkaerőforrás bővülésével nem számolhatunk. Az érdekeltség Fontos feladat tehát a nélkülözhető, illetve célszerűen nem foglalkoztatható létszám átcsoportosításának, illetve átcsoportosulásának elősegítése, amelyben az át-, illetve továbbképző intézményeknek is nagy a szerepük. Az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó szerveknél is szükséges a létszámgazdálkodás javítása. A miniszter rámutatott: a kormányzat a gazdasági ésszerűség és a hatékonyság követelményét továbbra sem adminisztratív módszerekkel, hanem oz érdekeltség megteremtésével kívánja érvényesíteni, majd a vállalati szervezés és a vezetés korszerűsítésének jelentőségéről, s a teljesítményhez igazodó bérezés nagy fontosságáról szólt. A miniszter tájékoztatójához Gól László, a SZOT főtitkár- helyettese mondott korreferátumot Bizalom a párt iránt A tanácsülés a párt XII. kongresszusának tapasztalataival is foglalkozott, megállapítva, hogy a kongresszus tovább erősítette a párt politikája iránti bizalmat. A magyar szakszervezeti mozgalom — mint a hatalom részese — minden erejével segíti a XII. kongresszus határozatának megvalósítását. Az egész magyar társadalomnak érdeke, hogy a pártkongresszuson megfogalmazott feladatok megvalósuljanak, mert ez az alapja a reális igények kielégítésének, népünk anyagi és szellemi fel- emelkedésének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1980. december első felére összehívta a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát, amely az előző kongresszus határozatainak végrehajtását értékeli, s a XII. párt- kongresszus határozatainak szellemében megszabja a további feladatokat, tovább erősítve a szakszervezetek társadalmi szerepét. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatait áttekintve elmondta, hogy a szakszervezetek új szervezeti rendszere, a bizalmi testületek létrehozása nagyobb akadályok nélkül történt. Nagy érdeklődés .és aktivitás kísérte a bizalmiak beszámoltatását és megválasztását. Mind több dolgozó ismeri fel, hogy a bizalmiak a szakszervezeti munka kulcsemberei, akiknek segítségével könnyebben részt vehet a tagság a döntésekben, a vezetési folyamatokban. A bizalmiakat minden eddiginél gondosabban választották ki, s most valamennyi szakszervezeti tisztségviselő közös feladata, hogy a bizalmiak munkáját támogassák. Személyi változások A tanácsülés végül személyi kérdésekben döntött. Juhász Ottót és Vas Jánost, a SZOT titkárait — érdemeik elismerésével, SZOT- és SZOT- elnökségi tagságuk meghagyásával — más fontos megbízatásuk miatt, felmentette titkári tisztségükből; Fabók Zoltánt, a HVDSZ főtitkárát, Simon Antalt, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát és Vas s Imrét, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének főtitkárát, akik nyugdíjba vonulnak — érdemeik elismerésével — felmentette SZOT-elnökségi tagságukból; Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének új főtitkárát behívta a SZOT tagjainak sorába, és megválasztotta a SZOT elnökségének tagjává; Simó Tibort, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének új főtitkárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT elnökségének tagjává. A KPVDSZ központi vezetősége ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. A központi vezetőség Vas Jánost behívta soraiba, és megválasztotta az elnökség, a titkárság tagjának és a szakszervezet főtitkárának; Kiss Tibort, a KPVDSZ megbízott főtitkárát főtitkár-helyettessé választotta. A HVDSZ központi vezetősége ugyancsak ülést tartott, amelyen felszólalt Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. A központi vezetőség Seprényi Sándort felmentette elnöki tisztsége és elnökségi tagsága alól, és a szakszervezet tiszteletbeli elnökévé választotta. A SZOT elnöksége Seprényi Sándort — több évtizedes munkájának elismeréséül — a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatával tüntette ki. A HVDSZ vezetősége Fabók Zoltánt, a szakszervezet főtitkárát — érdemeinek elismerésével — a központi vezetőségi és elnökségi tagságának meghagyásával, felmentette főtitkári tisztségéből, és a szakszervezet elnökévé választotta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fabók Zoltánt, több évtizedes eredményes munkája elismeréséül — nyugállományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Gál László adta át. A központi vezetőség Juhász Ottót behívta a testület soraiba, és megválasztotta az elnökség, a titkárság tagjává, és a szakszervezet főtitkárává. Folytatta tanácskozását a B VT elnöksége Hosszú távú, történelmi feladat 1980 legyen a faji megkülönböztetés elleni harc éve A világ békemozgalmának nemzetközi hírű képviselői tegnap folytatták Budapesten tanácskozásukat. A több mint 70 országból, 12 nemzetközi szervezettől hazánk fővárosába érkezett 260 küldött a Parlamentben felelősségteljes eszmecsere során vitatja meg a békeharc legsürgősebb teendőit. A delegátusok a pénteki plenáris ülésen is egy nyelven szóltak, kifejtve az emberiség jövendője, boldogsága csakis békében, mind szélesebb körű gazdasági és kulturális együttműködés közepette képzelhető el. A békés egymás mellett élés és nemzetközi együttműködés elveinek gyakorlati ki- teljesítése természetesen hosz- szú távra szóló történelmi feladata népeknek és kormányoknak — szögezték le. Ez azonban nem ad haladékot egyetlen percre sem az emberiség sorsáért felelősséget érző politikusoknak. A feszültségtől terhes jelenlegi nemzetközi helyzetben azonnal cselekedni kell, a világ békemozgalmának tekintélyes erőit késlekedés nélkül mozgósítva a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának megakadályozására. A békeharcosoknak nemzeti hovatartozásra, pártállásra és világnézeti különbözőségre való tekintet nélkül kell fellépniük azért, hogy a diplomáciai lépéseket a katonai enyhülés kövesse. Számos fölszólaló hangsúBefejeződött az MTA közgyűlése Megválasztották a tisztségviselőket Szentágothai János akadémikust választották meg ismét, ötéves megbízatással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az Akadémia péntek délután befejeződött 140. — ezúttal tisztújító — közgyűlésén. Alelnök lett Pach Zsigmond Pál, Polinsz- ky Károly és Somos András. Az Akadémia vári kongresszusi termében megtartott zárótanácskozáson az MTA vezető tisztségviselőinek személyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett javaslatot a közgyűlés a Minisztertanácsnak az Akadémia főtitkára és főtitkárhelyettesei személyére. Az elnökség tagjává vámeg kell szabadítani nemcsak a szegénység, hanem a lelki szegénység, a tudatlanság, a tévhitek béklyóitól is. Helyenként valósággal fölforrósodnak a szavai, amikor az értetlenséget, a nemtörődömséget korholja. „Egyszer el kell már érkeznünk oda, hogy éppúgy felelősségre lehessen vonni egy olyan vezetőt, aki elhanyagolja az emberek szellemi fejlődését, mint azt, aki rozsdásodni hagyja a vállalat értékes gépeit” — mondta előadói beszédében a párt Központi Bizottságának ülésén a közművelődés tárgyalásakor. Eltávolodott volna ezzel a hétköznapi realitástól? Aligha. Csupán „alkotó elégedetlenségével” is figyelmeztetni akar, hogy éppen a valóság, az adottságok jobb fölismerésére van szükség. Mert a mi társadalmi rendszerünkben még jobban lehetne és kellene élni a lehetőségekkel, amelyek kibontakoztatják az emberekben rejlő értékeket. A két ellentétes társadalmi rendszer versenyének, ideológiai harcának is meghatározója ez. Az ellentétes életmódok, életformák erőpróbája, s ebben — mint mondotta — az értelmes, tartalmas élet, magának az emberiségnek a jövője a tét. EZEN A JÖVÖN sokat gondolkodik a szerző. A mai realitások talajáról indul ki, tudományos pontossággal, alapossággal, szigorú logikával elemezve és értékelve az adott helyzeteket. A tudós szemléletmódját ötvözi a gyakorlati politikus észrevételeivel. Gondolhatnánk, csak hűvös fejjel lehetséges ez, ami nyilván igaz is, de írásainak, megnyilvánulásainak szinte minden mondatából, szelleméből nyomban kiderül, mennyire érzelemgazdag mégis, mennyire párosul a meleg szívvel. „Mivé lehet az ember" — ez a messzire tekintő kérdés is erre mutat, amelyet egyik legmegkapóbb hangvételű írásának, karácsonyi cikkének címéül adott, Gramsci- tól kölcsönözve e kérdés föltevését. S a munkásmozgalom nagy olasz teoretikusának töprengéseit bizakodóan folytatta, mintegy hitvallást téve az ember mellett. Az emberbe vetett hittel (mint mindig is múltunk, irodalmunk, történelmünk legnagyobbjai), hiszen „az ember eredendően se nem rossz, se nem jó, a társadalmi viszonyok összessége alakítja a személyiségét” Ám, hogy mégis mivé legyen, s mivé lesz, az még hosszú harc kérdése is, amelyben a társadalomnak és az egyénnek egyaránt részt kell vennie. Az ilyetén részvétel sokféle módja, lehetősége is tárgya Aczél György e kötetének, amely a „válogatott kultúrpolitikai írások” alcímet viseli ugyan, de — mint az előzőekből is kiviláglik — messze túlmutat e körön társadalompolitikai, emberformáló hatásában, vonzataiban. Tulajdonképpen az egész mai magyar valóság, legalábbis minden lényeges kérdése szerepel e kötet lapjain. Valamennyi írásnak közös, különös sajátossága is van: ugyanaz a közvetlenség, közérthetőség, sőt olvasmányosság jellemzi. Mintegy példáult szolgál ahhoz az intelemhez, amelyet ő maga az írókhoz intézett, mondván, hogy nem ártana bartóki mélységben gondolkodni azon is, miként lehetne a nehezen érthetőt érthetőbbé tenni, közelebb vinni a néphez, ö mindig népközeiből beszél, műveltségének, irodalmi, történelmi jártasságának nem a magaslataiból letekintve, hanem a mélységeiből merítve. MŰVELŐDÉSÜNK, társadalmi tudatunk egy évtizedes útja illusztrálódik ily módon igen szemléletesen az átgondolt összeállításból. S minden bizonnyal a kötet valamennyi olvasója számára e szocialista út tudatos folytatásának elhatározottságával, eltökéltségével együtt fölébresztik, megalapozzák Aczél György gondolatai a megújulás igényét is. Lőkös Zoltán lasztották Eörsi Gyula, Fülöp József, Hollán Zsuzsa, Márta Ferenc, Nemecz Ernő, Pro- hászka János, Straub F. Brúnó, Szabó Kálmán, Szőkefalvi Nagy Béla, Tétényi Pál és Ujfalussy József akadémikust. Az MTA tiszteleti tagjává választották Borlaug Norman Ernest (USA) Nobel- tjékedíjas növénynemesítőt. A közgyűlési határozat — amelyet egyhangúlag fogadtak el — leszögezi, hogy az Akadémia a következő ötéves ciklusban fontos feladatának tekinti az MSZMP XII. kongresszusán kitűzött feladatok végrehajtásában való hatékony közreműködést. Az Akadémia is az erők ésszerű összpontosítására törekszik a tudományos munkában: A kutató-fejlesztő tevékenységnek az eddiginél célratörőbbnek kell lennie, a tudományos intézmények és termelőüzemek, illetve a kutatási eredmények fölhasználásában érdekelt gazdasági és tudományos intézmények minél inkább közösen határozzák meg a kutatási feladatokat, és az eredmények gyakorlati alkalmazásában is működjenek együtt. Az is szerepel a határozat ajánlásai között, hogy az alapkutatások részesüljenek jelentőségüknek megfelelő támogatásban, a tudományos teljesítmények pedig, az eredmé- ny esség ükkel arányos elismerésben. Munkájának elvi alapjait és fő irányát az Akadémia — miként a határozat rögzíti — a továbbiakban is a társadalmi, népgazdasági érdekek messzemenő figyelembevételével formálja, szervezeti életében és a tudományos kutatásokkal kapcsolatos tevékenységében egyaránt. A tudomány egyre növekvő jelentősége — hangsúlyozza a határozat — mindinkább igényli, hogy fokozódjék a kutatások, a tudományos és tudománypolitikai elemzések, fejlesztési koncepciók, előrejelzések kidolgozásának, értékelésének hatékonysága. Mindezek szorosan összefüggnek a tudományos helyzetelemzések készítésével, a prioritások kijelölésével, a tudomány politikai stratégiával és a kutatások tervezésével. lyozta, hogy a Béke-világtanács elnökségének tanácskozását a győzelem napja vonja be fényével, az a nap, amikor a fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulójára emlékeznek kontinensünk népei. Európában már két világháború zsarátnoka izzott föl, borította lángba a világot. A világ békemozgalmára még soha nem hárult ekkora felelősség mint most. Erői összefogásával kell hatnia mindazokra a tényezőkre — hangsúlyozták az előadók —, amelyek a hidegháborús hangulatot szítják. A Béke-világtanács budapesti elnökségi ülésének egyik teendője, hogy kidolgozza saját ajánlásait az európai biztonság és együttműködés eredményeinek megóvására. A cél, hogy már Madridban — a helsinki záróokmány szellemében — az élet minden területét átfogóan sikerüljön az enyhülés további távlatait megalapozni. A népek békeszerető táborának védőpajzsot kell tartania az emberiség fölé, megfékezni a nyerészkedő tervvel háborút kívánókat. A Szakszervezeti Világszövetség képviselője arra szólított, hogy a békemozgalmi erők — karöltve a szakszervezeti világmozgalommal — szenteljék az 1980-as esztendőt a faji megkülönböztetés elleni harc évének. A tanácskozás első két napjának plenáris ülésén a dokumentumok vitájában, az állandó bizottságok eszmecseréin több mint 110-en szólaltak föl. A tanácskozás ideje alatt a Parlamentben Jozef Cyrankie- wicz, a Lengyel Népköztársaság volt államelnöke, a Lengyel Béketanács elnöke ünnepélyes keretek között nyújtotta át a kommunista és munkáspártok párizsi konferenciájáról közzétett felhívást Ro- mesh Chandrának, a BVT elnökének. Ugyancsak a Parlamentben — bensőséges hangulatú találkozón — R. Kiss Lenke Veszprémben élő szobrászművész Ho Si Minknek, a Vietnami Szocialista Köztársaság elhunyt vezetőjének bronzba formázott portréját adta át a BVT elnökének. Budapest a béke városa (Folytatás az 1. oldalról) rül száműzni a háborús veszélyt, győzelemre vinni a békét, mert ebben a harcban — mint akkor —, ma is velünk van a Szovjetunió. — A mai napra az a megtiszteltetés jutott nekem, hogy ennek a gyönyörű városnak, Budapestnek — a Béke-világtanács elnökségének megbízásából —, hálánkat fejezzük ki. Testületünk döntése alapján deklaráljuk: Magyarország fővárosa, Budapest a béke városa! — jelentette be Romesh Chandra. A nagy tapssal fogadott beszédet követően Romesh Chandra átadta Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének a kitüntetésről szóló diplomát. A budapesti békenagygyűlés a DÍVSZ induló hangjaival ért véget. ★ Tegnap országszerte nagygyűléseket, ünnepi megemlékezéseket tartottak a hitleri fasizmus leverésének 35. évfordulóján, s elkezdődtek a Béke és barátsági hónap első eseményei. Pest megyében a győzelem napján Aszódon felavatták Papachristos Andreas Niké című szobrát. Az emlékműavatásról szóló tudósítást lapunk 4. oldalán olvashatják. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, pénteken este a Parlamentben fogadást adott a Béke-világtanács budapesti elnökségi ülése alkalmából. A fogadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Részt vett: Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagja. Markója Imre igaságügy- miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több más képviselője. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Mérnökjeíöltek a miniszternél Tájékoztató a mezőgazdaság feladatairól Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegnap a MÉM-ben fogadta az agrárfelsőoktatási intézmények idén végző hallgatóinak képviselőit — közttük a gö- döllőieket —, akik tájékoztatást kaptak az agrártermelés előtt álló időszerű feladatokról. idén 1841-en készülnek arra, hogy új diplomával hagyják el az agráregyetemeket és főiskolákat. Közülük 760-an — a végzős hallgatók 41,3 százaléka — társadalmi ösztöndíj alapján helyezkednek el. A többiek pályázat útján választják ki új munkahelyüket. Az állások 70 százalékát mezőgazdasági nagyüzemek hirdették meg. Egy pályázóra átlagosan két hely Jut.
