Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 80. szAM Ára 1.60 forint 1980. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Főhajtás a hősök emléke előtt Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából tegnap este ünnepséget rendeztek Budapesten, az Erkel Színházban. (Az eseményről a 3. oldalon tudósítunk.) Ezen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet, melyet az alábbiakban ismertetünk. magyar történelef kiemelkedő ese- 4 ményére, 1945. április negyedikére, felszabadulásunk napjára emléke- zünk. Ma a nevezetes dátum 35-ik J \ évfordulóját ünnepeljük. Ezer év után — négyszáz éves idegen elnyomásnak véget vetve — ez a nap hozta el népünknek a szabadságot, adta vissza független államiságunkat: elérkeztével vált valóra a társadalmi előrehaladás reménysége, és — 35 év után joggal mondhatjuk — meglett győztes szocialista forradalmunk alapja. 1945. április negyedikén, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg csapatai hazánk teljes' területét megtisztították az ellenségtől, minden dolgozó magyar ember nemcsak érezte, hanem tudta is, hogy e pillanatban valami örökre letűnt és valami más, új kezdődik a dolgozó milliók életében, a haza sorsában. Az új kor létrejöttének felismerése érlelődött, amíg folytak a felszabadító harcok, és amelyeknek csúcspontja s egyben jelképe április negyediké lett, amelyben összegező- dött a Battonyától Nemesmedvesig tp^-ó hadjárat minden hatása. Áz az 1945-ös április -a nagy fellélegzést, a békét és a reményt hozta el a magyar népnek. Ezért jelkép mindazóta április negyediké! > Emlékezve az emberöltő előtt történtekre, visszapilantva az azóta megjárt útra, első gondolatunk a mélységes hála a világ első szocialista állama, a világ első győztes munkásforradalmának hő- 1 siesen harcoló, nekünk ' ; • szabadságot hozó Vö- * — rös Hadsereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzetiszínű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Tisztelet az élőknek, akik harcoltak s vérüket hullatták a Duna—Tisza táján, országunk egész földjén népünk szabadságáért. Hálával és kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonákra, akik kivették részüket országunk felszabadításából, s hazánk földjében akasszák örök álmukat. A hősök emlékét népünk mélyen a szívébe zárta: dicsőségüket ugyanaz a fény ragyogja be, mint azokét a magyar antifasisztákét, akik vállalva a nehéz harcot, életüket áldozták szabadságunkért és függetlenségünkért. Harmincöt év már történelmi korszak. Em- beröltőnyi idő. Elegendő távolság ahhoz, hogy véleményt mondhassunk: mennyiben váltotta be akkori várakozásainkat az azóta eltelt idő. A szabadság felvirradása, a régen áhított béke beköszöntése, az a reményünk, hogy valami másnak nézünk elébe, mint amit magunk mögött hagytunk, kétségtelenül az első és uralkodó vonása volt érzéseinknek. De a háború és a háborús pusztítás nyomasztó ter- hé — a szükség, az elesettség, a kínzó' nélkülözés, sokhelyütt, elsősorban a fővárosban — megkeserítette az örömöt és késleltette a várakozások beteljesülését. Csoda-e, ha sokan kilátástalannak látták a2 akkori helyzetet és bizonytalannak a jövőt. És ebbe a komor világba öntött hitet a meggyőződés ellenállhatatlan- erejével a kommunisták jelszava: Lesz magyar újjászületés! S e jelszó sokkal többet foglalt magában, mint a háborús pusztítások pótlását. Érezhetően benne volt ebben a társadalmi újjászületés, a társadalmi megújulás feszítő gondolata és sürgető igénye. ,A magyar kommunisták álltak az élére mindannak, ami* az adott történelmi pillanatban a haladás irányába mutatott. Fegyvertársaik és szövetségeseik voltak mindebben népünk legjobbjai, az igaz hazafiak. A két munkáspárt egyesülésével összekovácsolódtak a történelmileg vezetésre hivatott munkásosztály erői. A haladás mellé álltak a parasztság, az értelmiség széles rétegei, akik hűek maradtak népünkhöz és a hazához. Létrejöttek a megegyezések az egyházakkal. Népünk egésze a maga erőfeszítéseinek — kezének, eszének. — gyümölcsét érzi a 35 év eredményeiben.,természetesnek tartja, hogy létbiztonságban . él. dolgozhat, tanulhat, művelődhet: ■■ Harmincöt év már a történelmi léptékkel mérve is korszak, amely bőséges és megbízható társadalmi, politikai tapasztalatok leszűrésére nyújt, lehetőséget. Felszabadulásunk és hazánk előrehaladásának néhány meghatározó alkotóelemét feltétlenül látnunk kell, és ki kell emelnünk a történelmi hatóerők sokaságából. Mindenekelőtt a maga valóságában és átütő erejében kell látnunk és értékelnünk a szabadságot, a nemzeti függetlenséget hozó Szovjetunió jelenlétét az új honfoglaláskori magyar életben, a magyar történelemben, az ország fejlődésének alakulásában. A magyar nép legjobb, forradalmi lelkületű fiai, mint denekelőtt a kommunisták — a párt alakulásának pillanatától tudatosan vallották és ennek megfelelően cselekedtek —, hogy a nemzet sorsa akkor halad jó úton, ha a szomszéd népekkel barátságban, a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunió népeivel testvéri együttműködésben él. A Szovjetunió létezésének és a nemzetközi életben a második világháború óta játszott egyre növekvő szerepének, fejlődésének 35 éves korszakán mindvégig meghatározó jelentősége van. . Az agresszív imperialista nagytőkés körök mérgezik a nemzetközi légkört, megpróbálják kikezdeni az enyhülést, semmivé tenni a ■ békés egymás mellett élés eddigi eredményeit. Elveinkhez híven mi változatlanul a békén munkálkodunk, a békés egymás mellett élésre törekszünk. A Varsói Szerződés országaival együtt, változatlanul készek vagyunk a helsinki záróokmány szellemének megfelelően, a kétoldalú kapcsolatok erősítésére és bővítésére, a politikai, gazdasági és kulturális éritkezés fenntartására és fejlesztésére a tőkésországokkal. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségükért, i szabadságukért küzdő népekkel és lehetőségeinkhez mérten továbbra is segítjük a függetlenné vált országokat az új gyar- matosítási törekvésekkel szemben. A Szovjetunió, a szocialista országok közössége, e szövetség ereje, és szüntelen épülése a legfőbb záloga a világ békéjének, a gyarmati uralom alól felszabadult népek igazi függetlenségének, felemelkedésének csakúgy mint a belső fejlődésünknek előrehaladásunknak. Belpolitikai életünk kiemelkedő esemény- sorozata fejeződött be a XII. pártkongresz- szus munkájával. A kongresszus előkészületeiben szinte az egész ország résztvett. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kongresz- szuson is. Az a sok levél és távirat, amelyet. különféle kollektívák küldtek a kongresszusra tett munkafelajánlások teljesítéséről, arról tanúskodik, hogy népünk nemcsak érdeklődéssel, hanem cselekvő támogatásával is hozzá kíván járulni célkitűzéseink sikeres megvalósításához. A harmiacöt év óta szabadságban élő országunk fejlődésének a legkevésbé sem utolsó tényezője az az egész történelmünkben egyedülálló változás, hogy a munkásosztályt és a nemzet többi haladó erejét — a parasztságot, az értelmiséget és minden becsületes hazafit — sikerült tartós és szilárd szövetségbe összefogni. Valóta váltottuk azt, amiről nemzetünk nagyjai évszázadokon át annyit álmodoztak, amiben annyit reménykedtek, amit oly bőn kívántak, áhítottak és sürgettek. A szocialista nemzeti egység politikája ez. A 35 év előtti eseményekre, a múlt emberöltő óta megtett útra, a küzdelem érlelte eredményekre emlékezve él, dolgozik az ország. Az évforduló történelmi nagyságához és maradhndóságához méltó módon, illő szerénységgel, ám büszkén és elégedetten üljük meg ezt az ünnepet, melynek értékét küzdelmeink hétköznapjai csak emelik. Harmincöt év múltán gondoljunk arra, hogy nagyot azért alkothattunk, mert voltak, akik tudatosan előre látták a jövőt. És ami ennél is fontosabb: akarták azt a jövőt, amely ma már a múlt, és sokaknak már történelem. izakodva nézhetünk előre, ha történelB münk új korszakára tekintünk vissza! Világosan és élesen rajzolódik ki előttünk a jövő láthatára. Múltunk, jelenünk már a jövendő arculatát sejteti: o fejlett szocialista társadalom felépülését, a tudományos-műszaki forradalom legújabb eredményeinek kiterjedt alkalmazását, gyümölcsözőbb munkát, az egyéniség sok oldalú kibontakozását és érvényesülését. Belátható közelségbe került nagy nemzeti történelmi művünknek az a korszaka, amelynek megalapozásán dolgoztunk, eredményeit, hozamát gyermekeinkkel együtt féltve őrizzük, és amelynek bevégzését rájuk és unokáinkra hagyjuk. Június 8-án szavai az ország Höxlentény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásáról Az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatában munkáját június 8-ával befejezettnek nyilvánította, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa márciusi ülésén az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1980. június 8-ra kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választókerületek számát változat-, lanul 353-ben állapította meg. A választókerületek területét, illetőleg székhelyét — a megváltozott körülményeknek megfelelően azonban több helyen módosította. A Minisztertanács a választási törvénynek ez évi végrehajtására rendeletet adott ki. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók névjegyzéke elkészítésének módjáról április 8-án hirdetményt tesznek közzé. A választók névjegyzékét a tanács végrehajtó bizottsága állítja össze a népességnyilvántartás számítógépi adatai alapján. A választói névjegyzékbe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik 1962. június 9. előtt születtek, vagy házasságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A választói névjegyzékben nem szerepelhet az, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll: szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőr- hatósági felügyelet alatt van. továbbá, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékét április 38. és május 9. között a tanácsok hivatali helyiségeiben, közszemlére teszik ki. Ezzel egyidejűleg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételről. Április 28. és május 10. között a névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogást tehet az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen mellőzött személyek adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végrehajtó bizottság az általa, illetőleg a járásbíróság által elfogadott kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 23. és 28. között ismét közszemlére tesái és az utólagos felvételről értesítést küld. Az a választó, aki a névjegyzék elkészítése után állandó lakóhelyet változtat, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A, kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy a kérelmező a választók névjegyzékében szerepelt. Akik a vátesztás napján előreláthatólag nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok az állandó lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától választójoguk igazolását kérhetik. Ennek alapján tartózkodási helyükön a szavazatszedő bizottság lehetővé teszi számukra, hogy az országgyűlési képviselőjelöltekre leadhassák szavazatukat. A Hazafias Népfront személyi javaslatai alapján április 14-én választási szervek alakulnak: országos választási elnökség; fővárosi, megyei, megyei városi, fővárosi kerületi, nagyközségi, községi választási elnökségek; valamint országgyűlési - választókerületi bizottságok. A szavazások levezetésére május 29-én szavazatszedő bizottságok alakulnak. A választópolgárok jelölési jogukat az április 17. és 30. között tartandó jelölőgyűléseken .gyakorolhatják. A jelöltekre a Hazafias Népfront szervein kívül a társadalmi szervezetek, a dolgozó kollektívák és az egyes állampolgárok is javaslatot tehetnek. Egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik, a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével. Képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik a törvényes követelményeknek megfelelnek, és a jelölőgyűléseken jelen- levő választók egyharmadának szavazatát megkapják. A képviselő-, illetőleg a tanácstagjelöltek nevét május 30-án teszik közzé. A szavazás június 8-án 6 órától 18 óráig tart. A helyi választási elnökség indokolt esetben el- rendelhéti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, amiről a lakosságot időben tájékoztatja. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. Annak érdekében azonban, hogy az állandó lakóhelyüktől ideiglenesen távol tartózkodók szavazhassanak, a városokban és a fővárosi / kerületekben, továbbá az üdülőhelyi és nagy turistaforgalmú községekben, a választási elnökségek olyan szavazóköröket jelölnek ki, amelyekben a szavazást 18 óra előtt nem lehet befejezettnek nyilvánítani. A megválasztott képviselők és helyi tanácstagok megbízólevelüket június hó 11-ig veszik át. \ /
