Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! A párizsi találkozó felhívása (Folytatás az 1. oldalról) dítására fordítsák, amint ezt az el nem kötelezett országok javasolják. Ez megfelel az egész emberiség érdekeinek. Igen, a leszerelésért vívott küzdelem ma elsőrendű kér­dés. Amikor a békéért és a leszerelésért vívott harcról van szó, mi, Európa valamennyi or­szágának kommunistái, készen állunk bármely párbeszédre, bármely tárgyalásra, bármely közös akcióra. Azt óhajtjuk, hogy ennek érdekében fogjon össze minden békeszerető erő, bármely nemzet fiai legyünk, bárminő is meggyőződésünk, életmódunk, mindenkinek, a kommunistáknak, a szocialis­táknak, a szociáldemokraták­nak, a keresztényeknek és más vallások híveinek azt mond­juk: „a béke valamennyiünk közös kincse!” E találkozó színhelyéről ki­jelentjük, hogy kutatni kíván­juk egy nyitott kezdeményezés megvalósítását, egy olyan kez­deményezését, amely lehetővé teszi a legszélesebb körű kap­csolatfelvételt, és a legszéle­sebb körű párbeszédet. Készek vagyunk a megfelelő formák­ban a konzultációkra és az esz­mecserékre mindazokkal az európai erőkkel, amelyek el­tökéltek arra, hogy Helsinki szellemében és Madrid távla­tában cselekedjenek az enyhü­lési politika folytatása és a fegyverzetek csökkentéséhez vezető utak felkutatása érde­kében földrészünkön. Jóakaratú férfiak és nők, cselekedjünk együtt minden országban és európai méretek­ben is! Egységben a haladás, a bol­dogság és a béke ügye lesz a nyertes. Párizs, 1980. április 29. Gyenes András felszólalása Közös cselekvésre van Mint lapunk első oldalán ar­ról beszámolunk, az európai kommunista és munkáspártok párizsi találkozóján kedden délelőtt szólalt fel Gyenes András, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, a magyar delegáció vezetője. Gyenes András, az MSZMP KB titkára, bevezetőben hang­súlyozta, hogy az MSZMP nagy fontosságot tulajdonít ennek a találkozónak, ame­lyet a nemzetközi helyzet ag­gasztó fejleményei különösen indokolttá tettek. Rámutatott, hogy az impe­rializmus által szított fegy­verkezési verseny fokozódása következtében különösen bo­nyolult a 'helyzet Európában, ahol a két szembenálló ka­tonai szövetségi rendszer köz­vetlen érintkezése miatt a fegyveres potenciál növelését célzó minden újabb döntés to­vábbi lépések és ellenlépések sorozatát indítja el. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy a hetvenes étiekben az enyhülési folya­mat előrehaladásának lénye­gét a szovjet—amerikai vi­szony normalizálása, a szo­cialista és a tőkés államok közötti párbeszéd kibontako­zása, a realitások és a köl­csönös érdekek egyezményes rögzítése, s mindezek nyomán a politikai, gazdasági, kultu­rális és más kapcsolatok fej­lődése jelentette. A legutóbbi időszakban az imperializmus agresszív lépései nyomán meg­tört ez a fejlődés. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok visszaesése is kedvezőtlenül hat a világ kü­lönböző részein meglevő vál­sággócok felszámolására. Ezek a hosszabb ideje tartó, vagy újabb keletű regionális konf­liktusok — például a Közel- Keleten, illetve a Perzsa­öbölben — viszont az adott térség határain túl is ható, veszélyes feszültségforrást je­lentenek — hangsúlyozta Gyenes András, majd így folytatta: — A Magyar Szo­cialista Munkáspártnak szi­lárd álláspontja, hogy az egész emberiséget érintő problémák megoldásának elő­mozdításához, pártjaink ez irányú hatékony fellépéséhez, a békeszerető erők összefogá­sának megteremtéséhez min­denekelőtt arra van szükség, hogy az ilyen elvtársi véle­ménycserék kifejezésre jut­tassák a kommunisták nyílt, mindenki számára egyértel­mű álláspontját, tenniakará- sát, a béke, a leszerelés iránti elkötelezettségét. Megítélé­sünk szerint ez egyaránt ér­deke a már hatalomra jutott munkásosztály pártjainak, s azoknak a pártoknak is, ame­lyek a monopoltőke uralmá­nak megdöntéséért küzdenek. A több oldalú találkozókban, nemzetközi céljaink elérésé­ben meglevő közös érdekelt­ségünket nem csökkenti az a körülmény, hogy nyilvánvaló különbségek vannak pártja­ink helyzetében, a közösen vállalt feladatok megoldásá­hoz rendelkezésünkre állóesz­közökben. Természetesen minden párt maga dönt arról, hogy részt kíván-e venni az ilyen talál­kozókon, hozzájárul-e véle­ménycserénk gazdagításához, közös ügyünk előmozdításá­hoz. Őszintén reméljük, hogy minden kommunista párt ak­tívan kiveszi a részét a lesze­relésért folytatott küzdelem­ből, és az egyes pártok mos­tani távolmaradása nem be­folyásolja károsan a kommu­nista pártok közötti kapcsola­tok gyümölcsöző fejlődését. A világ valamennyi népe érdekelt a termonukleáris ka­tasztrófa elkerülésében. Külö­nösen erős az európai nemze­tek békevágya, hiszen a két világháború is itt követelte a legsúlyosabb véráldozatokat, és egy újabb világháború Eu­rópa valamennyi országát a teljes megsemmisüléssel fe­nyegetné. Határozott állás­pontunk, hogy kontinensünk, s a világ minden felelős poláti-- kai tényezőjének, a józan gon­dolkodású embereknek cse­lekvőén kell hozzájárulniuk az emberiség létét fenyegető súlyos veszélyek elhárításá­hoz. Meggyőződésünk, hogy az európai katonai szembenállás mérséklése érdekében vala­mennyi résztvevő ország konstruktív erőfeszítéseivel ki lehet mozdítani a holtpontról a bécsi tárgyalásokat, s siker­re lehet vinni az újabb biza­lomerősítő intézkedések ki­dolgozására hivatott összeuró­pai értekezletet. — A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, hogy sokoldalú erőfeszítéseket kell tenni az enyhülés továbbfoly­tatásához nélkülözhetetlen po­litikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok megőrzésére, továbbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság a jövőben is ennek előmozdítása érdeké­ben kíván tevékenykedni. Álláspontunk szerint a vi­lág súlyos regionális válsá­gait csak az érintett népek érdekeivel összhangban, kül­ső beavatkozásoktól mentesen lehat rendezni. S mindenkép­pen meg kell akadályozná azt, hogy a helyi konfliktusokat ürügyként használják fel az enynülés eredményeinek le­rombolásához, vagy világmé­retűvé szélesítsék azokat. A világ békét fenyegető ve­szélyek elhárításához, a nem­zetközi biztonság megszilár­dításához nem elegendő csu­pán a kommunista pártok fellépése. Álláspontunk szerint a bé­ke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás közös, vi­lágméretű ügy, s elengedhe­tetlenné teszi a szocialista kö­zösség, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom, a fejlő­dő világ antiimperialista erői együttes cselekvését. Európában különösen fon­tos, hogy megtaláljuk az együttműködés lehetőségét a tőkés országokban komoly kormányzati pozíciókkal és jelentős tömegbefolyással ren­delkező szocialista, szociálde­mokrata pártokkal. Törekednünk kell a párbe­szédre, az egy irányba ható vagy esetleg közös akciók ki­alakítására mindazokkal a pártokkal, vallási és más szer­vezetekkel, különféle moz­galmakkal, amelyek ugyan­csak magukénak érzik a bé­ke ügyét. Mindannyiunknak azért kell tevékenykednünk, hogy útját állljuk a hidegháború vissza­térésének, a világméretű fegy­verkezésnek, az agresszív és militarista törekvéseknek. A Magyar Szocialista Munkás­párt minden erejével és le­hetőségével ennek érdekében kíván cselekedni — mondotta Gyenes András. Látszategység Luxemburgban Nem tudlak megegyezni Nem sikerült felszámolni a belső gazdasági ellentéteket az Európai Gazdasági Közösség hétfőn véget ért kétnapos lu­xemburgi csúcstalálkozóján. Nagy-Britannia elfogadhatat­lannak minősítette azokat a kompromisszumos javaslato­kat, amelyek a szigetországnak a közös költségvetéshez való hozzájárulását irányozták elő, s ezért a felek nem tudtak megegyezni a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emeléséről sem. A Közös Piac állam- és kor­mányfői, valamint külügymi­niszterei ugyanakkor — leg­alábbis látszólag — egységes álláspontot alakítottak ki a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseiben. Ez tükröző­dött a tanácskozás végén elfo- gadott*közös közleményben. A kilencek ebben ismételten szolidaritásukról biztosították az Egyesült Államokat, külö­nös tekintettel iráni politiká­jára. A közös közlemény sze­rint a nyugat-európai tőkés­országok életbe léptetik Irán elleni politikai és gazdasági megtorló intézkedéseiket, amennyiben május 17-ig nem engedik szabadon az ameri­kai túszokat. Leonyid Brezsnyev ismét Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke rövid szabadsá­ga befejeztével kedden vissza­érkezett Moszkvába. Brezs- nyevet, aki úton a szovjet fő­városba rövid időre megállt a Don menti Rosztovban, vala­mint a donyeci területen levő lilovajszkban, Harkovban és Kurszkban, s mindenütt meg­beszélést folytatott a helyi ve­zetőkkel, az SZKP és a szov­jet állam vezetői fogadták. Ifjúsági vezetők Edward Gier éknél Varsóban kedden kilenc munkabizottságban folytatta munkáját a Lengyel Szocialis­ta Ifjúsági Szövetségek föderá­ciója főtanácsának 2. kongresz- szusa. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta a kong­resszuson részt vevő külföldi testvérszervezetek küldöttsé­geinek vezetőit — köztük Ma- róthy Lászlót, a KISZ KB első titkárát. Kedden a magyar küldött­ség Lublinban barátsági nagy­gyűlésen vett részt. Világszerte nagy az érdeklődés Rvarsói tanácskozás előtt A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének összehívásáról szóló közlemény világszerte nagy ér­deklődésit keltett. A testület május közepén ül össze a len­gyel fővárosban, s az ülés két szempontból is nagy jelentősé­gű. Egyrészt a hét szocialista ország kollektív biztonsági szervezete ezekben a napokban emlékezik meg fennállásának 25. évfordulójáról — másrészt a jelenlegi kiéleződött és bo­nyolulttá vált nemzetközi helyzetben a szerződés tagálla­mai kollektív állásfoglalásának rendkívüli nagy jelentősége van a további fejlemények szempont j ából. A testület eddigi tanácskozá­sai már eddig is számos nagy fontosságú kezdeményezést hoztak s ezek egy részét a bé­keszerető erők összefogásával sikerrel valósították meg. A politikai tanácskozó tes­tület most soron következő varsói ülése újabb, igen nagy fontosságú és a bonyolult hely­zetben különösen kiemelkedő jelentőségű állomás lesz ebben a folyamatban. R jobb együttműködésért A szocialista országok kezdeményezései azEGB ülésén Hazaérkezett Géniből a ma­gyar kormányküldöttség, amely Szita János miniszterhelyettes vezetésével, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 35. ülésszakán vett részt. Hazaér­kezése után Szita János nyilat­kozott az ülésszak tapasztala­tairól: az európai gazdasági bi­zottság ez évi ülésszaka a ko­rábbiakhoz képest feszültebb nemzetközi helyzetben zajlott Újabb fegyveres provokáció Amerikai támadás iráni repülők eilen Két F—14 típusú amerikai harci repülőgép kedden, helyi idő szerint délben tüzet nyi­tott az iráni haditengerészet egyik, őrjáraton levő repülő­gépére az Ománi-öböl felett — közölte a teheráni rádió a had­sereg egyesített főparancsnok­ság bejelentésére hivatkozva. A közlemény szerint a gépet ,á Perzsa-öböl közelében levő Bandar Abbasz légitámaszpont­ról felszállt négy iráni harci repülőgép kísérte vissza bázi­sára. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője röviddel ké­sőbb azt állítatta, hogy egy C—130 típusú iráni száliítóre- pülőgép „nemzetközi vizek fö­lött túlságosan megközelítette” a térségben állomásozó repülő­gépanyahaj ókról felszállt F— 14-eseket és hogy az amerikai gépek „nem nyitottak tüzet” és „nem sértették meg Irán légterét”. Kedden reggel merényletet kíséreltek meg a Kuvaitban tartózkodó Szadegh Ghotbza- deh, iráni külügyminiszter el­len — jelentette be egy ku­vaiti kormányszóvivő.. Az irá­ni külügyminisztert szállító gépkocsikonvoj egyik kocsijára ismeretlen tettesek több lövést adtak le, amikor Ghotb- zadeh és kísérete éppen a ku­vaiti emír palotája felé hajta­tott. Ghotbzadeh sértetlen ma­radt, s kíséretéből sem sebe­sült meg senki — közölte a szóvivő. A kuvaiti hatóságok délután közölték, hogy megtalálták azt a két kocsit, amellyel az iráni CSAK RÖVIDEN... A NICARAGUÁI kormány föloldotta a Somoza-rezsim ta­valy júliusban történt meg­buktatása óta érvényben volt rendkívüli állapotot. KHADDAM szíriai külügy­miniszter kedden délelőtt Bej- rútba érkezett, s megkezdte tárgyalásait Éliász Szárkisz li­banoni államfővel, Szelim Al- Hossz miniszterelnökkel és Fuad Butrosz külügyminiszter­rel. A megvitatott kérdések széles köre az 5 éve tartó li­banoni - belpolitikai válság megoldásához kapcsolódott. KARAMANLISZ görög mi­niszterelnök kedden a parla­ment második szavazási for­dulójában sem kapta meg a köztársasági elnökké választás­hoz szükséges kétharmados többséget. ISMERETLEN körülmények között eltűnt az egyik ameri­kai rádióállomás salvadori kü- löntudósítója. Az újságíró el­tűnésével kapcsolatban a rá­dióállomás rámutatott, hogy a kormányerők a szélsőjobbolda­li csoportokkal együttműködve számos megtorló lépést tettek a Salvadorban dolgozó külföldi tudósítók ellen. Az sem ritka, hogy a kényelmetlenné vált hazai és külföldi tudósítókat meggyilkolják. A rádióban el­hangzott nyilatkozat követelte az amerikai kormánytól, hogy szüntesse be a salvadori jun­tának nyújtott katonai és gaz­dasági segélyt. ALFRED HITCHCOCK, a bűnügyi és horrorfilmek leg­ismertebb rendezője kedden meghalt. Több mint fél év­század alatt mintegy 60 fil­met rendezett. A magyar kö­zönség is láthatta a „Psycho” és „Családi összeesküvés” cí­mű alkotását. külügyminiszter ellen kedd dél­előtt megkísérelt merénylet tet­tesei a helyszínre érkeztek. A belügyminiszter közleménye szerint az autókban fegyvere­ket és robbanóanyagot talál­tak. Egyes források úgy tud­ják, hogy a helyszínen több személyt őrizetbe vettek. A Pars iráni hírügynökség úgy értesült, hogy a merény­lők közül egyesek Irak kuvaiti nagykövetségén kerestek me­nedéket. Ugyancsak a Pars hírügynökség közölte, hogy Kuvait lezárta összes határát­kelőhelyeit és repülőtereit, a merénylők esetleges menekülé­sét megakadályozandó. Khalkhali ajatollah, az iráni forradalmi bíróságok volt ve­zetője a Bamdad című lap­nak adott nyilatkozatában kö­vetelte, hogy a hatóságok kezd­jenek tisztogatást a hadsereg vezetésében. Khalkhali szerint az iráni hadsereg súlyos hiá­nyosságaira vall az a tény, hogy amerikai repülőgépek és helikopterek észrevétlenül ha­tolhattak be Irán légterébe. le. Ennek ellenére a tanácsko­zásokat rendkívül nyugodt lég­kör, tárgyszerű vita jellemez­te, jóllehet a nyugati orszá­gok igyekeztek lefékezni a szo­cialista országok politikai je­lentőségű kezdeményezéseit az európai gazdasági együttműkö­dés további kibontakoztatásá­ra. — Az ülésszak központi té­mája — a korábbi évekhez ha­sonlóan —, a Szovjetunió ál­tal 1976-ban kezdeményezett három magas szintű összeuró­pai konferenciával kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Az ülésszak részvevői részle­tesen elemezték a régió orszá­gainak múlt évi gazdasági fej­lődését. A szocialista országok többségében felgyorsult az új világpiaci fejleményekhez va­ló alicalmazkodás. A kelet-nyu­gati kereskedelemben — amely értékét tekintve 1979-ben több mint 20 százalékkal bővült — lényeges változás következett be: a szocialista országok nyu­gati exportja jelentős mérték­ben emelkedett, míg a nyugati országokból származó import­juk lényegében változatlan szinten maradt. Ez összhang­ban állt a szocialista orszá­goknak azzal a törekvésével, hogy külkereskedelmi mérle­güket javítsák. A forgalom bő­vítésének gátat szabnak a nyu­gati országok diszkriminatív jellegű intézkedései. Előrevivő szerepük lehet Viszont az ipari kooperációs megállapodások­nak. Az EGB-re fokozott fele­lősség hárul, hogy a kereske- I delem fejlesztésében is eleget , tegyen feladatainak, amelyek ellátására a mostani üléssza­kon megbízást kapott — fe­jeződik be Szita János nyilat­kozata. Afrikai Egységszervezet Gazdasági csúcsértekezlet A nigériai fővárosban meg­nyílt az Afrikai Egységszerve­zet I. gazdasági csúcsértekezle­te. A konferencián részt vesz 25 államfő, számos miniszteri szintű küldöttség, valamint Kurt Waldheim ENSZ-főititkár, s elküldték képviselőiket az af­rikai felszabadítási szervezetek is. Az elnöki tisztet Senghor szenegáli államfő látja el. A gazdasági csúcstalálkozón a kontinens gyors megoldást sürgető gazdasági gondjaira keresik a választ —* az élelme­zési nehézségekre, az energia­hiányra, az egyre halmozódó külföldi adósságok csökkenté­sére. Ünnepélyes megnyitó beszé­dében Alhaji Shehu Shagari nigériai államfő üdvözölte az AESZ tagjainak sorában Zim­babwét, rámutatva, hogy az ország függetlenné válása Af­rika nagy győzelmét jelenti a gyarmatosítás elleni küzdelem­ben. A konferencia első ülésén rövid beszédet mondott Wald­heim ENSZ-főtitkár, Senghor szenegáli elnök, valamint Edém Kodjo, az AESZ főtitká­ra. Nyerere tanzániai elnök azt hangsúlyozta, hogy a hatékony afrikaközi együttműködés elő­feltétele a hatékony nemzeti tervezés. Lapzártakor érkezeit Az USA áj külügyminisztere Edmund Muskie szenátor Carter elnök, meglepetésre, Edmund Muskie demokrata­párti szenátort nevezte ki kül­ügyminiszternek a hétfőn le­mondott Cyrus Vance helyé­be. A párt liberális szárnyá­hoz számító 66 éves szenátor az 1968-as elnökválasztáson Humbert Humphrey sikerte­len kampányának alelnökje­löltje volt. Ugyancsak ered­ménytelen volt saját, 1972-es elnökválasztási kampánya. Muskie a szenátus külügyi bi­zottságának külügyi (költség- vetési) bizottságának tagjaként külföldön is a viszonylag is­mert amerikai politikusok kö­zé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents