Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

1980. ÁPRILIS 30., SZERDA-é/tj ^ xyiimw Elhunyt Czottner Sándor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy április 27-én 77 éves korában elhunyt Czottner Sándor, a magyar for­radalmi munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott nehéz­ipari miniszter. Hamvasztás utáni búcsúztatása május 6-án, kedden 13 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában. Barátai, harcostársai és volt munkatársai 12.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Nehézipari Miniszté­rium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. Czottner Sándor 1922-től vett részt szervezett dolgozóként a munkásmozgalomban. A Weiss Manfréd gyár géplakatosa, majd martinásza volt, s már a felszabadulás előtt aktívan bekapcsolódott a sztrájkmoz- {«lomba, a jobb munkakörül­mények kiharcolását célzó megmozdulásokba, 1931-től volt a párt tagja. 1945 után a gyár szakszerve­zeti titkáraként segítette a ter­melés megszervezését, az ál­lamosítást, később több fon­tos beosztásban szolgálta a szocialista ipar alapjainak megteremtését. 1951-től a Bá­nya- és Energiaügyi, 1957-től pedig — nyugalomba vonulá­sáig — a Nehézipari Minisz­térium élén állt. Jelentős ér­demeket szerzett szénbányá­szatunk és nehéziparunk erő­teljes fejlesztésében. Munkás­ságát számos magas kitüntetés­sel ismerték el, egyebek között a Szocialista Hazáért Érdem­rend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje és a Szocialista Magyarországért Érdemrend tulajdonosa volt. Tejtermelés/' verseny Kiosztották a díjakat Tegnap délután a Felsőba- bádi Állami Gazdaság köz­pontjában került sor .a múlt évi megyei tej termelési és ta­karmányozási verseny értéke­lésére. Az egy tehénre jutó évi tej- hozam kategóriájában a Monori Állami Gazdaság bizonyult, leg­jobbnak hegyltarka-állományával. míg a Holstein-Frízzel keresztezett állomíny mezőnyében a Felsőba­bád! Állami Gazdaság került az élre. Az egyéb importfajtáka* tar­tó nagyüzemek kategóriájában az őcsai vörös Október Tsz szerzett első helyezést. A 100 hektárra jutó árutejtermelés eredményei alapján a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága került első helyre, az árutej mennyiségét legjobban nö. velő gazdaságok közül pedig a ceglédi Lenin Tsz nyert első he­lyezést. Különüljat kapott a duna- varsányi Petőfi Tsz. A lakosság egyenletes eUátásá- ban való közreműködésért, ered­ményes tejtermelésért összesen 13 Pest megyei kistermelőt jutalmaz­tak. A színvonalas takarmányter- mesztiési és gyepgazdálkodási te­vékenységért díjat kapott a vác- szentlászlói Zöld Mező, a kiskun- lacházi Pereg, továbbá a nyárs­apáti Haladás tsz. A Pest megyei lit- és Hídépítő Vállalat dolgozói Buda­örsön, a Kamaraerdő melletti bekötőutat aszfaltozzák. Barcza Zsolt felvétele létesítendő új telep — mely­nek kialakítása még nem fe­jeződött be —, újabb erőfe­szítést követelt. Azonban ter­mékeinket a megrendelések­kel lépést tartva adták át a mezőgazdaságnak, az erdő- gazdaságnak, így értékesítési gondjaink nem voltak. A jó munka jutalma Sikeres esztendő tanúsítványa Újabb kiváló vállalatokat avattak Pest megyében Mint lapunk első oldalán hírt adunk róla, tegnap Pest megyében folytatódtak a Ki­váló vállalati ünnepségek. Ezek sorába tartoznak az aláb­biak. Több jutott exportra Pécelen a Ruházati Ipari Szövetkezetben jóformán csak asszonyok és lányok dolgos­nak. A 205 munkást és 124 be­dolgozót foglalkoztató kollektí­va életében jelentős nap volta tegnapi. A tavalyi teljesítmé­nyük alapján elnyerték, a Ki­váló címet, mélyről a tanúsko­dó oklevelet Stark János, az OKISZ ipari főosztályvezetője adta át Vincze Györgynének, a szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Pécsy Pálné, a gödöllői járási párt- bizottság titkára is. A szövetkezet termelésének egyharmada a szocialista or­szágokba és a tőkés piacokra kerül. A tavaly elkészült új üzemcsarnokban korszerű gé­peken, megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a koráb­binál jóval több terméküket küldhették exportra. Női- és férfi fehérneműket, hálóinge­ket, pizsamákat, de egyre több felsőruházati terméket is ké­szítenek. A szocialista brigá­dok nemcsak a szabász- és a varrógépek mellett állják meg helyüket, hanem a községíej- lesztéshez is hozzájárulnak. Jobbat — termelékenyebben Ünnepelni gyűlhettek össze a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat munkásai, szocialista brigádjai is. Elsősorban azok kaptak meghívót az ünnepség­re, akik legtöbbet tettek azért, hogy a tervidőszakban, immár harmadszor elnyerjék a Kiváló vállalat címet. Az eseményen részt vett Császár Ferenc, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Somoskői Gáborné, a HVDSZ központi vezetőségének titkára és Szűcs Endre, az ÉVM főosztályveze­tője is. Varga János igazgató rövi­den értékelte a tavalyi mun­kát: sikerült a hatékonyságot növelni. Emellett az útépíté­seknél nagyobb részarányban alkalmazták a korszerűbb technológiát. így aztán több kilométer, nagyobb teherbírású és hosszabb élettartamú asz­faltburkolatot készítettek. A termelési érték egy főre vetít­ve elérte az 575 ezer forintot, szemben a tervidőszak elején teljesített 313 ezerrel. S te­gyük még hozzá: tavaly mint­egy 250 munkahelyen dolgoz­tak. A jó munkájukat igazoló ok­levelet a kollektíva nevében Somoskői Gábométól a válla­lat igazgatója vette át. Dobásért dolgozva A dabasi Építőipari és Költ­ségvetési Üzem — az ÉKÜ — ugyancsak Kiváló vállalat lett. Az erről tanúskodó oklevelet Vörös Ferenc, az üzem vezető­je vette ót Soltész Lajostól, a HVDSZ Pest megyei Bizottsá­gának titkárától azon az ün­nepségen, melyet tegnap dél­után rendeztek a dabasi mű­velődési ház nagytermében. A több mint 10 éve alapított üzem munkáját Vörös Ferenc méltatta, rámutatván arra a dinamikus fejlődésre, mely az utóbbi három évben követke­zett be. Nőtt a termelés, va­lamint a szocialista munka­versenyben és a dolgozók szakképzésében is szép ered­ményeket értek el­Ebből az alkalomból olvas­ta fel Méhész János, a járási pártbizottság titkára azt a le­velet, melyben az MSZMP Pest megyei Bizottsága kö­szönti a kitüntetett vállalatot, Termékszerkezetet vallottak Szentendrén, az Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalat ebédlője ugyancsak bensősé­ges ünnepség színhelye volt tegnap délután. Az üzem munkásgárdája és vezetése ta­valyi tevékenységéért kapta meg a Kiváló vállalat cimet. Az ebből az alkalomból ren­dezett ünnepségen részt vett dr. Barát Endre, a szentend­rei városi pártbizottság első titkára, Szilágyi János nyu­galmazott rendőr vezérőrnagy, a Pest megyei Pártbizottság tagja, Ács Péterné, az Erdé­szeti, Faipari- és Építőipari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének tagja is. A vállalat igazgatója, Ne- hoda Károly, többek között elmondotta: a vállalat életé­ben talán a legnehezebb év a tavalyi volt. A termékszerke­zetváltás próbára tette a kollektívát. Emellett még a Szakszervezeti választások Fél évtized megalapozása Peat megyében, ahol csak­nem 46 ezer szakszervezeti ta­gunk van, már 1979 őszén hoz- zákezdtünk a szakszervezeti választások előkészítéséhez. A szakmai ágazatok sajátosságai­nak megfelelően a termelőszö- vetkezteknél, a TÖVÁLL-ok- nál, az erdőgazdaságoknál, a hivatali és intézményi szer­veinknél tartott szb-tiitkári ér­tekezleteken ismertettük a szakszervezet új felépítését. Felhívtuk a figyelmet a szer­vezeti változásokra, a jó ká­derelőkészítésre, a beszámolók fontosságára, s kértük, hogy az elkövetkezendő választásokon jobban támaszkodjanak a fia­tal szakemberekre, és ahol lehet, javítsák a nők arányát a választott testületekben. Január második felében Cegléden, Gödöllőn, Vácon, Monoron, Móron és Ráckevén körzeti szb-titkári tanácskozá­sokat tartottunk. A feladatok kijelölése Ismertettük a megyebizott­ság javaslatait, s hogy hol hány tagú szb-t, illetve szám- vizsgáló bizottságot kell vá­lasztani. Az üzemi patronálok ta­nácskozásait március 18-án, Gödöllőn, 19-én Monoron, az állami gazdaságban tartottuk. E megbeszéléseken számtalan gyakorlati kérdésre adtunk választ, kiosztottuk a megbízó- leveleket. Megyebizottságunk 143 alap­szervezete így oszlik meg Pest megyében: állami gazdasági 10, erdőgazdasági 4, vízügyi és vízgépészeti 15, iskola és in­tézmény 15, egyéb 14, s ehhez csatlakozik még 85 termelőszö­vetkezeti, illetve TÖVÁLL- alapszervezet. A választási tervekben le­szögezték a politikai előkészí­tés fontosságát, ütemezték a bizalmiak újjáválasztását, a kerületi szb-k beszámoló tag­gyűléseinek idejét és a főbizal­miak megválasztását. A jelölő bizottságok eligazí­tására április 9-én Budapesten a MEDOSZ-központ új tanács­termében került sor. Minden alapszervezettől a jelölő bi­zottság elnökét hívtuk meg. Általános tájékoztatást kap­tak, s ezen belül ismertettük az új szakszervezeti forma ki­alakítását, a választott tiszt­ségviselők számát és a válasz­tások idejét. Kértük a jelölő bizottságok elnökeit, hogy ve­gyék figyelembe a megnöveke­dett követelményeket az szb tagjainak kiválasztásánál, ja­vasoljanak, növeljék tovább a nők és a fiatalok arányát. A 143 alapszervezetnél megválaszta­nak 1840 bizalmit és ugyan­annyi bizalmihelyettest, 430 főbizalmit és főbizalmi-helyet­test, kb. 1250 szb-tagot, és 450 számvizsgáló bizottsági tagot. A bizalmi- és főbizalmi-válasz­tások nyíltan történnek, a cso­port jóváhagyásával. Az szb- tagok, a számvizsgáló bizottsá­gi tagok és a megyei küldöttek megválasztása titkosan törté­nik. Nyílt szavazással választa­nák majd meg 290—300 dön­tőbizottsági tagot, és 500—510 társadalombiztosítási tanácsta­got. így csaknem 7000 válasz­tott tisztségviselője lesz me­gyénknek, a tagság mintegy egyharmada. Csoportértekezletek A megyebizottság megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a termelőszövetkezetekben és a TÖVÁLL-oknál folyó választá­si munkát, hiszen ezekben az alapszervezetekben először ke­rül sor választásokra, a szoká­sos ötéves ciklus keretében. Bár 3 és fél esztendeje már — a szakszervezeti alapszer­vek megteremtésének idején — volt választás, de ez a mostani méreteiben, külsőségeiben egé­szen más. Éppen ezért a legta­pasztaltabb, legjobb aktivistá­kat kértük fel az állami gaz­daságokból stb. a szövetkezeti választások patronálására. Mint a statisztikából kiderül, a választott tisztségviselők zö­me a termelőszövetkezeti alap- szervezetekből kerül ki. A bi­zalmi választások március 24- én kezdődtek el megyénkben, elsőnek a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságban, és folytatódtak a bizalmiválasztá­sok a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságában. Az első termelőszövetkezeti bi­zalmiválasztásra a dunavarsá­nyi Petőfi Termelőszövetkezet­ben került sor, mert itt volt a legjobb az előkészítés. Felkér­tük a szövetkezeti szb-titkáro- kat, hogy menjenek el „ven­dégségbe” más gazdaságok bi­zalmiválasztásaira, nézzék meg s „lessék el” a jó módszeréket, szerezzenek tapasztalatokat, hogy náluk is minél jobban tudják megszervezni a válasz­tásokat. A bizalmiválasztások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy jól szervezték a csoporténte- kezíeteket. Vegyünk néhány különböző példát: az Agrártu­dományi Egyetem Mézőgazda- ságtudományi Kar Vízgazdál­kodási és Meliorációs Tanszé­kén dr. Csekő Géza tudomá­nyos munkatárs, szakszerveze­ti bizalmi jelentését a csoport minden tagja meghallgatta. Mivel csoportjuk 24 tagú, két bizalmihelyettes segítette a munkát: Üjvári Aliz és Pál Istvánná. A munkát úgy osz­tották meg, hogy Üjvári Aliz a tanszéki nő- és törzsgárda felelőse és a szakszervezeti irattár kezelője, míg Pál Ist­vánná a tagdíj ügyekkel, a bel­ső tájékoztatással és a nyugdí­jas dolgozók ügyeivel foglalko­zik. A beszámoló mindenre ki­terjedt: miként javultak a munkakörülmények, miként nőtt a demokratizmus, hogyan juttatták érvényre a bérfej­lesztésnél és a jutalmak el­osztásánál a munka szerinti el­vet. S ami az egyetemi dolgo­zóknál jelentős, milyen segít­séget adott a csoport elsősor­ban a fiatalok szakmai to­vábbképzéséhez. Kilencen szól­tak a beszámolókhoz, majd új­ra megválasztották a jól dol­gozó hármast: dr. Csekő Gézát bizalminak, Üjvári Alizt és Pál Istvánnéit bizalmihelyet­tesnek. Örömök és gondok S egy másik példát Szobról, ahol a Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat bi­zalmiválasztása folyt Itt két bizalmi választást emeljünk ki: az egyik helyen Nótnágel Fe­renc betanított munkás bizal­mi számolt be a munkáról, a másik csoportnál pedig Hunya i Zoltánná szakmunkás, bizalmi I és Haluska János pincemester. Mindkét bizalmi jól összefo­gott, 10—12 perces tájékozta­tást tartott. A hozzászólók pe­dig elmondták, milyen náluk a- tagszervezés, a bélyegforga­lom, hogyan működik az if júsá- j gi klub, miként szórakoznak, I művelődnek együtt a vámőrség és a vasutasok szocialista bri­gádjaival az ifjúsági klubban tartott műsoros előadásokon, összejöveteleken, és szóltak a pesti múzeum- és színházláto­gatásokról, a gazdasági mun­káról. Majd a gondokról is szó esett: a pincészetben májustól októberig tart • a munka dan­dárja, akkor két műszakban dolgoznak, s utána visszatér­nek az egyműszakos munka­rendre. Míg a férj és feleség váltó műszakban dolgozik, az egyikük vigyáz otthon a gyere­kekre, de amikor áttérnek az egy műszakra, bizony nem tudják kire hagyni a kicsinye­ket. Bölcsőde, óvoda kellene Olyan gondot tettek szóvá, amelyet más bizalmi csoportok is éreznek. A választások elején va­gyunk még. Nálunk július 12- én kerül sor a megyei kül­döttértekezletre. Addig még sok a tennivalónk, nagy a fe­lelősségünk. De tudjuk, hogy most alapozzuk meg az elkö­vetkezendő öt esztendő szak­szervezeti munkáját, mostani munkánkon múlik, hogy mi­lyen gárdával vágunk neki az új feladatoknak, hiszen egyet­len célunk van: hogy jó akti­vistahálózattal, helytálló tiszt­ségviselőkkel hajtsuk majd végre a MEDOSZ-kongresszus ránk szabott feladatait. MAJOR PÉTER, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára A nehezén KüBsföttgyáíiéi Pest megye közös gazdasá­gai a kedvezőtlen időjárás, a kisebb fejlesztési lehetőségek és költségek növekedése elle­nére, összességében me gna­gyobbodott nyereséggel zárták a múlt esztendőt. Igaz, a ha­szon gyarapodásának mértéke nem érte el a megelőző évekét, de egyetlen tsz-t sem kellett szanálni. Mindössze 400 ezer forint mérleghiány volt kimu­tatható, ami a 24 milliárd fo­rint termelési értéket előállító Sxáxtíxmíílm A beszámoló foglalkozott az­zal is, hogy az aszály miatt a búzatermesztés ráfizetésesnek bizonyult. A pénzügyi egyen­súly megteremtése érdekében, ezért jó néhány szövetkezet erőteljesebben fejlesztette mel- . léktevékenységét. Örvendetes i az is, hogy a háztájiból szár­mazó termékek értéke tavaly . meghaladta a 110 millió forin- ; tot. Az ágazat jelentős mérték- . ben hozzájárult a főváros tej-, j hús- és zöldségellátásához. A . gyáli Szabadság Tsz egymaga 320 millió forint értékű árut > értékesített Budapest piacain ’ a TSZKER közvetítésével, i Az írásos anyaghoz Ihászl- József, a területi szövetség tit­kára fűzött szóbeli kiegészítőt.- Kedvezőtlennek ítélte meg, t hogy igen nagy különbségek- vannak az egyes tsz-ek között, i Van olyan gazdaság, amelyben- hektáronként csak 6 mázsa, és i olyan is, ahol 60 mázsa búzát i termesztenek. túl - bizto sí tartott a Pest m szövetkezeti szektor gazdálko­dásában szinte elenyésző ösz- szeg —, fogalmazta meg az az írásos jelentés, amelyet tegnap a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Pest megyei Terü­leti Szövetségének küldöttgyű­lése tárgyalt meg. A tanácsko­záson részt vett dr. Nyíri Bé­la, a TOT főtitkárhelyettese, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. a háxtáphót — A legnagyobb tartalékaink egyike a termőföld, amelyet a jelenleginél jobban ki kell használni — mondta Ihászi Jó­zsef. A múlt esztendő gazdálkodá­sának eredményei, valamint a szövetség tavalyi költséggaz­FoBytatódik Balogh László felszólalásá­ban kiemelte, hogy a szövet­kezeti szektor 1930-as tervi megfelelnek a népgazdasági követelményeknek, és jól iga­zodnak a megyei cselekvési programhoz. A munkaerő-gaz­dálkodással kapcsolatosan a pártbizottság titkára megálla­pította, hogy a melléktevé­kenységben foglalkoztatottak számát a jelenlegi szinten kell tartani, és inkább o hatékony­ság növelésére kell törekedni. Folytatni kell a műszaki fej­lesztés, a szakosodás, a gyü­mölcsfa-telepítések program­— is alapokon tegye! Tesxov ! dálkodása és az idei költség- I vetésének ismertetése után Szín Béla, a pátyi tsz elnöke tájékoztatta a küldötteket az ellenőrző bizottság egyéves te­vékenységéről. Ezt követően Nánási Lászlóné, a nőbizottság elnöke olvasta fel a bizottság munkájáról szóló beszámolót. A tájékoztató utáni vitában szót kért dr. Nyíri Béla, s el­ismerő szavakkal illette Pest megye közös gazdaságainak 1979-es tevékenységét. Kifej­tette, hogy az alapítók érde­keltségét a szövetkezeti társu­lások működtetésében továbbra is fenn kell tartani. A főtitkár- helyettes kilátásba helyezte, hogy a szövetkezeteket 1981-től kezdődően új szempontok sze­rint értékelik majd. Nagyobb szerepet kapnak a minőségi mutatók. r a program ját. Ez teremti meg a kö­vetkező évek gazdálkodásának alapját. A küldöttgyűlés egyhan­gúlag elfogadta a napiren­den szereplő beszámolókat és a szóbeli kiegészítést. Majd a megüresedett tisztségekbe új tagokat választottak. A terüle­ti szövetség elnöke Főző Jó­zsef, a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz elnöke lett. Az elnök­ség tagjai sorába került dr. Nyemcsok János, a gyáli Sza­badság Tsz elnöke. V. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents