Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

Gödöllő Jelentkezés az óvodába A gödöllői városi tanács művelődésügyi osztályának tájékoztatása szerint május 4-e és 16-a között várják az óvodai jelentkezéseket a vá­ros gyermekintézményeibe. A társadalompolitikai határoza­tok értelmében a jelentkezé­seknél előnyben részesítik a nagycsaládosok, a fizikai dol­gozók, a sorkatonai szolgála­tot teljesítők és az egyedül­állók gyermekeit. Az óvónők május 17-e és június 22-e között keresik fel otthonukban a jelentkezőket, hogy tájékozódjanak a család szociális körülményeiről. A felvételről az erre az al­kalomra alakított bizottság dönt, amelynek tagja a veze­tő óvónő is. A más óvodába irányított gyermekek felvéte­léről a városi tanács művelő­désügyi osztálya határoz. A felvett, az átirányított és az elutasított gyermekek szülei június 27-én tudják meg az eredményt, amelyet hirdet­mény formájában az óvodák­ban függesztenek ki. A hatá­rozatok ellen augusztus 1-ig lehet fellebbezni, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­hoz. A bölcsődéből az óvodába azok a gyerekek kerülhetnek át szeptember 15-ével, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Az ilyen gyerme­keket szeptember 16. és 30. között folyamatosan■ fogadják az óvodában. Szervezett ok­tatás a kiscsoportban novem­ber 1-án kezdődik. A művelődésügyi osztály arról is értesíti a szülőket, hogy minden 5 éves, illetve a következő tanévben iskolába lépő gyermeket felvesznek óvodába, hogy a tanulmányok megkezdésére alaposan felké­szíthessék őket. Öt egyesített század Öttörőgárdák sze Gyakorlat! ismereteket szereztek A veresegyházi karatecsoport nagy érdeklődéssel kísért be­mutatója. Az idén Gödöllőn másod­szor rendezte meg a járási úttörőelnökség az úttörőgárda járási szemléjét, amelyen öt egyesített században mintegy 500 pajtás vett részt. A szemle díszelnökségében helyet foglalt Nemoda István megyei úttörőelnök, Márton András járási KISZ-titkár, Jant László, az MHSZ járási titkára, valamint a tűzoltóság és a Vöröskereszt képviselői. A vendégek végigtekinthették a századok díszfelvonulását, amelyet a felvonuló egységek menetdalok éneklésével tet­tek színesebbé. Hanyu János járási pa­rancsnok köszöntötte a talál­kozó résztvevőit, majd rövi­den beszámolt az úttörő gár­da alegységek munkájáról. Meg állapi tóttá, hogy a mun­kásőr, közlekedési járőr, tűz­oltó, honvédelmi és vörös ke­resztes szakaszok nagy se­gítséget nyújtanak az isko­lákban folyó hazafias és hon­védelmi neveléshez, emellett nagyon sok praktikus ismere­tet szerezhetnek a pajtások a gárdista foglalkozásokon. Az ünnepélyes megnyitó után a jelenlevők megtekin­tették a veresegyházi úttörők karatebemubatóját, s ezután került sor a járás legjobb lö­vőinek versenyére, es az út­törő honvédelmi versenyre. Hamarosan felbúgtak a tűz­oltófecskendők motorjai is, hogy segítsék az erejüket es tudásukat összemérő tűzoltó szakaszokat. Megkezdődött a vöröskeresztes csapatok ve­télkedője is. Az értékeléskor Kommar- né Gerőcs Edit járási úttörő­elnök köszönte még a gár­disták és a pedagógusok jó munkáját, majd a versenyek sorin legjobb teljesítményt ny íjtó csapatoknak és gár­distáknak átadta az oklevele­ket és a jutalmakat. Eredmények: Úttörő honvédelmi ver­seny : 1.. Mogyoród I, 2. Gal- gamácsa, 3. Mogyoród II, 4. Mogyoród III, 5. Veresegy­ház, 6. Kartal I. Lövészet, I. korcsoport, fiúk: 1. Horváth Zoltán, Vácszent- lászló, 2. Lukács József, Vác- szentlász'ló, 3. Dudás László. Isaszeg. Lányok: 1. Varga Annamá­ria, Isaszeg, 2. Gyulai Korné­lia, Mogyoród, 3. Hercz Ani­kó, Mogyoród. II. korcsoport, fiúk: 1. Gre- gus János, Túra, 2. Győrfi Ti- oor, Erdőkertes, 3. Bojtár László, Domony. Lányok: 1. Bereczki Erzsé­bet, Kartal, 2. Kövesdi Csilla, Galgamáesa, 3. Király Csilla, Aszód. Úttörő tűzoltók versenye, fiúk: 1. Galgamacsa, 2. Do­mony, 3. Aszód. Lányok: 1. Pácéi, 2. Kartal. 3. Erdőker­tes. Úttörő vöröskeresztesek ver­senye: 1. Hévízgyörk, 2. Er­dőkertes, 3. Kartal. A mini moki, vagyis a mo­dellezőverseny végeredmé­nye: 1. Jakubek József, Gö­döllő, 2. Bazan Zsolt, Hávíz- györk, 3. Drozdik Péter, Gö­döllő, 4. Bíró Miklós, Gödöl­lő, 5. Lábát Zoltán, Hévíz­györk, 6. Kövesdi Attila, Hé­vízgyörk. Irta és fényképezte: Takács Pál GÖDÖLLŐI 'sStMa A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1980. ÁPRILIS 29., KEDD Tisztább lesz a Rákos-patak Környezetünk és vizeink védelme Ülést tartott a városi pártbizottság Ülést tartott tegnap, hétfőn, a városi pártbizottság, ame­lyen Benedek Jánosnak, a ta­nács elnökének előterjesztésé­ben megtárgyalták és elfo­gadták a környezetvédelemről és a vízgazdálkodásról szóló jelentést. Gödöllőn, hangsúlyozza a jelentés, az országos helyzet­hez viszonyítva kedvezőek a körülmények, de nem jelen­téktelenek azok a tényezők, Sa melyek a környezetre nega­tív hatásúak. Ilyenek: az át­menő nagyarányú közúti és vasúti forgalom, a gyors nö­vekedésből adódó köztisztasá­gi gondok, a közművesítés alacsony szintje, a növekvő údüiő- és kirándulóforgalom-, e nem kielégítő állampolgári fegyelem. A jobb levegőért A gyors fejlődés, az élet- színvonal emelkedése váro­sunkban is károsodást oko­zott az emberi környezetben, amelynek megakadályozását szabályokkal, előírásokkal, ha­tósági és társadalmi tevé­kenységgel igyekeznek előse­gíteni. A jelentés ezután sorra ve­szi a különböző szennyezése­ket. Nagy intézményünk, a Háziipari Szövetkezet, az Építőipari Szövetkezet,, az Árammérőgyár és a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató- intézet bocsát ki szennyező anyagokat a levegőbe, amely­nek mértéke azonban alatta marad a károsnak nyilvání­tott határnak. A légszennye­zés a gázprogram megvalósí­tásával arányosan tovább fog csökkenni. Az illetékes szer­vek továbbra is azon az ál­lásponton vannak, hogy leve-, gőt szennyező üzem nem te­lepülhet Gödöllőre. Vízvédelem, vízgazdálkodás. Gödöllő a Rákos-patak völ- ,gyáre települt, ezért a víz mi­nőségét a patak vizének mi­nősége nagyon befolyásolja. Ez a megállapítás az úgyne­vezett első vízadó rétegre vo­natkozik, ahonnan főleg az Facsemetéket ültetnek Akik a 3-as főútról Bagra fordulnak, kellemes látványban gyönyörködhetnek évek óta: a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat épületének barátságos parkja oázis a környéken. A PVCSV és a szomszédos Mezőgép-gyáregység is élenjár a környezet-, a természetvédelemben. Újabb tanúsága ennek fényképünk, amely azt a pillanatot örökítette meg, amikor a jó időt kihasználva a vízmű két dolgozója, Budai László és Búzás László elültette az egyik facsemetét a mintegy tucat­nyiból, amelyek újabb díszei lesznek a környéknek. Balázs Gusztáv felvétele ásott kutak vize származik. Az ilyen kutak szerepe a ve­zetékes víz elterjedésével csökken. Ma már csak a bla- hai terület ellátása hiányos. A végleges megoldás A másik fő vízgyűjtő az Aranyos-patak. Mindkét pa­takba több kis vízfolyás, árok, csatorna csatlakozik. A Rá­kos-patak medrének rendezé­sét 1977-ben megkezdték, ed­dig csaknem 2,5 kilométernyi készült el öt híddal. A me­derrendezés ütemét a VI. öt­éves tervben fokozni kell, hogy a szilháti és a felső-ma­jori ág is alkalmassá váljon a belvizek elvezetésére. Gö­döllő jelenlegi legnagyobb beruházása a biológiai szenny­víztisztító mű, amely meg- épültével a Rákos-patak tisz­tább lesz. Jelentősen fejlődött váro­sunkban az elmúlt három esztendőben az ivóvízellátás. Vezetékes vízzel a lakosság 85 százaléka van ellátva. Az idén már 10 700 köbméter vi­zet termelnek naponta, az igényeket azonban még ez sem elégíti ki teljesen, külö­nösen nem csúcsidőszakban. Tavaly hat új kutat kötöttek be, a végleges megoldást a Duna menti Regionális ' Víz­mű teljes kiépítése jelenti. A környezetvédelmi tevé­kenység harmadik nagy terü­lete a város, a közterületek és a lakóhely tisztán tartása. Intézményesen a lakások 48 százalékából szállítják el a szemetet. A feladatot a Vá­rosgazdálkodási Vállalat lát­ja el. Évente két alkalommal köztisztasági hetet rendeznek, ilyenkor a vállalatok, iskolák segítségét is igénybe veszik. A szocialista lakóközösségi mozgalomban meghirdették a tiszta udvar, rendes ház ak­ciót, a népfrontbizottság kör­nyezetvédelmi őrei szintén a tisztaságra ügyelnek. Mindezek ellenére akadnak gondjaink is. A köztisztasági feladatok ellátása nincs Ke’- lően gépesítve, a tanács költ­ségvetésében rendelkezésre ál­ló összegek sem elegendők, a szemétszállítási díj befizeté­sét sok lakó és közület el­mulasztja. Tavaly például 150 ezer volt a lakosok, 175 ezer forint a közületek hátraléka. Betelt a városi szeméttelep. Nálunk is egyre nagyobb mér­tékben terjed a rossz szokás: az erdőkben, a közutak men­tén rakják le a szemetet. Szigorúbb számonkérés A környezetvédelemért sok­féle hatósági és társadalmi munka folyik. Az építési en­gedélyek kiadása, a vízvéde­lem, a különböző beruházások lebonyolítása, a fásítás — mind-mind a környezetvédel­mi törvény figyelembevételé­vel történik. A propagandára minden fórumot felhasznál­nak, a tanábstagi beszámoló­kat, a lakóbizottsági üléseket, a népfront rendezvényeit. A köztisztaságról hozott tanács- rendelet betartatására néhány eljárást is kezdeményezett a szabálysértési hatóság az utóbbi időben. Mindez azon­ban nem volt eléggé hatá­sos. A pártbizottság ülése az eredményeket és a gondokat figyelembe véve határozta meg az elkövetkezendő idő­szak feladatait. . A legfonto­sabbak: A levegő tisztaságá­nak védelméért gyorsítani kell a gázprogram végrehajtását és a Rákos-patak rendezési munkálatait. Közterületi fel­ügyelők beállításával az ed­diginél hatékonyabban ellen­őrizni a köztisztasági rende­let betartását, s ha szükséges, bírságot kiszabni. A vállala­toktól, intézményektől szigo­rúbban megkövetelni közvet­len környezetük rendben tar­tását. Folytatni kell az átfogó propagandát, újjászervezni a környezetvédélmiőr-hálóza- tot, az iskolákat pedig felkér­ni környezetvédelmi őrsök szervezésére. A jól bevált kör- nyezetveutlmi heteket szintén folytatják K. P. Konténeres üvegtárolás Szolgálati szabadalomnak fogadták el a Komárom me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál bevezetett konténeres üvegtárolási módszert. Mecséri Ottó, a vállalat főépítésvezető­je oldotta meg az építkezések­hez szükséges nagy mennyisé­gű üvegtábla egyszerű és rend­kívül gazdaságos tárolását. Az üveglapokat általában ládák­ban raktározzák, s ehhez igen nagy területre van szükség, ami megdrágítja a raktárak építését. Az új szabadalom lé­nyege az, hogy az emeletsze- rűen elhelyezett konténerek­ben kis helyen nagy mennyi­ségű üveglapot tárolhatnak; s ezzel rendkívül nagymérték­ben csökkenthető a raktárterü­let, jelentős összeget lehet meg­takarítani. A konténerek olcsó hulladék vasanyagból elkészít­hetők, amilyen minden ipari üzemben előfordul. Petőfi Múzeum Meghosszabbították a kiállítást A nagy érdeklődésre való te­kintettel május 4-ig meghosz- szabbították a galgamácsai születésű Somogyi István fes­tőművésznek az aszódi Petőfi Múzeumban levő kiállítását. Állatok szokásai fiatéval játszadozó csibék Az ösztönök, a számunkra megfejthetetlen mozgások tu­catjait mutatják a kisebb-na- gyobb jószágok. Egy részét értjük, a többit nem. Raj­tunk is múlik ez, hiszen egy­re kevesebben kerülünk hoz­zájuk közel. Van, aki a macs­kát nem szereti, van, aki egy szelíd kutyától is irtózik, pe­dig a legtöbbet jó szóval, ba­rátságunk jelzésével le tud­nánk szerelni. Aki szereti, annak pedig öröm a jószág, elviseli értet- len kis mozdulataikat, gon­dozza, ápolja, neveli vala­miért. Az állatoknak — leg­alábbis a nagyüzemben tar­tottaknak — manapság már nemcsak az emberhez van közük, hanem a gépekhez is. Gép eteti, itatja, nyírja őket — mikor mi kell. Egy ilyen állat-gép kapcsolatáról hallot­tam a minap. A jércenevelő- be napos korban hozzák a csibéket, s azok, ha pár per­cig idegennek érzik is a kör­nyezetet, ösztönösen hamar megtalálják az enni-inni va­lót. Napok alatt teljesen hoz­zászoknak. Ez eddig rendjén is van, egy mezőgazdász azonban azt is megfigyelte, hogy ezek az apró csőrösök, miután bőven ettek, ittak, még percekig eljátszadoznak az itatóval. Gyakran kettő is kocogtatja egyszerre ugyan­annak az itatónak a szelepét. Modern berendezés ez, de hát tervezésékor ki gondolta vol­na, hogy egyúttal vízpazarló játékszert konstruál. Ne gondoljuk, hogy ezzel tetemes kár keletkezik. Az azonban biztos, hogy a meg­figyelés révén kimondhatjuk: a kutyának még úgy-ahogy lehet parancsolni, a csibének nem. F. L Májusban időszerű Védekezés a jégkár efíen Hazánk földrajzi, éghajlati körülményei között bármely országrészben előfordulhat jégverés. Ezt bizonyítja az is, hogy bár a tavalyi év vi­szonylag száraz, jégmentes volt, az Állami Biztosító még­is 750 millió forintot fizetett ki jégkár címén a mezőgaz­dasági nagyüzemeknek. Jelen­tős tehát az a veszteség, amit a jég okoz a mezőgazdasag- nak, a termelőszövetkezetes­nek, az állami gazdaságoknak és természetesen a háztájik­nak, a kiskerteknek. Az egyé­ni jégbiztosítások alapjan évente átlag 100 millió forin­tot térít az Állami Biztosító. Miért tájékoztatott bennün­ket ezekről az adatokról ép­pen most az Állami Biztosító gödöllői fiókja? Mert most jön az az időszak, a május, amikor súlyos károkat okoz­hat a növekvő vetésekben, a gyümölcsösökben és a szőlők­ben az elkerülhetetlen jégve­rés. Ha ugyanis jön, már csak az Állami Biztosító jelenthet némi vigaszt. A háztáji gaz­dák, a kertészkedők által köt­hető jégbiztosítás díját az ha­tározza meg, hogy milyen nö­vényre. terméshozamra és egységárra kötik. Vegyünk két példát. Burgonya és kukorica esetén, ha a biztosított ter­més 10 mázsa, az egységár 300 forint mázsánként, akkor a biztosított érték 3 ezer fo­rint. A díjtétel 3 százalék, a biztosítási díj tehát 90 fo­rint. Ugyanez például szőlő és gyümölcs esetén. Ha a bizto­sított termés 10 mázsa, az egységár ezer forint mázsán­ként, akkor a biztosítási ér­ték 10 ezer forint, a díjtétel 9 százalék, a biztosítási díj te- nát 900 forint. A példákból is látható, hogy változik a díj­tétel. 3 és 9 százalék között mozog a különféle növények jégérzékenysége szerint. A biztosításra Jelentkezni lehet a termelőszövetkezetek háztáji agronómusainál, s a megadott címen az Állami Biztosító munkatársai felke­resik a jelentkezőket, és rész­letesebb felvilágosítással is szolgálnak. A gödöllői és az aszódi fiók is készségesen út­baigazít. A jégbiztosítással valamelyest ellensúlyozhatják a gazdák az esetleges káro­kat. S jó erre idejekorán, az első jégeső előtt gondolni. A városi kispályások eredményei Folytatódott a városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokság. A legutóbbi forduló eredményei: I. osztály: Alsópark—MGI 5-1, Tv Mikro—Szabadság tér 2-3, ATE G.—Veresegyház 2-2, Vízmű— Gépgyár 8-4, Barátság—Ve- gyesipar 5-1, Erdőgazdaság— Áfész 5-7, Állami Biztosító— HTÜ 3-1. II. osztály: Zöldért—Gelka 8-2, MÉMMI —Építőipari Szöv.. 3-0, Ganz Szb.—Szilasmenti 13-1, Vad­gazdaság—János utca 4-1, Pe­dagógus—Híradótechnika 0-2, Városgazdálkodás—KKMV 2-1.

Next

/
Thumbnails
Contents