Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-23 / 94. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxiv. Évfolyam, 94. szám 1980. ÁPRILIS 23., SZERDA Hét esztendő tükrében Eredmények, jelentős változások Megkezdődtek Abonyban a tanácstagi jelölő gyűlések. Az 53. számú választókerület polgárai a KIOSZ helyi csoportjának székházában találkoztak, ahol a járási párt- bizottság képviseletében megjelent Mészár Edit, járási úttörőelnök. Molnár Zoltánná, a Somogyi Imre általános iskola igazgatóhelyettese szólt a település fejlődéséről. A legutóbbi választás óta eltelt időben, de főleg az V. ötéves terv ideje alatt a mezőgazdaságban általánossá váltak Abonyban a termelési rendszereken belüli termékelőállítások. A tengerit, a gabonát, a napraforgót, a paradicsomot és cukorrépát már ilyeB »nődön termesztik. Kiemelkedő eredményt ért el a búza, kukorica és napraforgó termesztésében a József Attila és a Ságvári Endre tsz, zöldségtermesztésben az Üj Világ Tsz. Erre az időszakra esik a közös gazdaságok szakosodása is. Sokat fejlődött a községben az állattenyésztés, a József Attila Tsz például a tejtermelésben ért el egészen jó eredményt. Korszerűsödtek és fokozatosan gazdagodtak is az abo- nyi közös gazdaságok. Átlagosan 18—28 millió forintot fordítottak gépek és berendezések vásárlására, a három termelőszövetkezet beruházásra fordított összege megközelítette a 300 millió forintot. A Ságvári Endre Tsz egyebek között megépítette a 208 férőhelyes hízómarha-istállót, a 600 vagonnyi mennyiséget befogadó terménytárolót, a Sirokkó 20 típusú termény- szárítót. Ebben az évben fejezik be a 640 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését. Sokat fejlődtek az ipari üzemek, főleg a Mechanikai Művek gyáregységénél volt szembetűnő a változás, amely gyáregységgé fejlődött és termékgyártása korszerűsödött. A termelési érték két és félszeresére növekedett. Sajnos, a nagyközség kereskedelmi ellátása nem fejlődött a kívánt mértékben. Ha nem is minden igényt kielégítően, de figyelmet érdemlő fejlődés történt az oktatás és közművelődés terén. Százötvennel gyarapodott az óv )dai helyek száma, mindkét általános iskolát korszerűsítették, önálló lett a kisegítő iskola, ahol ma már egészen ideális körülmények között tanulnak a gyerekek. Az egészségügyi és szociálpolitikai ellátást nézve, megszervezték és megteremtették a központi orvosi ügyelet működésének feltételeit, külön gyermekszakorvost kapott a nagyközség. Napjainkban egy orvosra 2650 lakos jut, ami komoly fejlődésnek számít a korábbi időszakhoz viszonyítva. Javultak Abony közlekedési viszonyai, több utat korszerűsítettek és 30 kilométer járda épült a legutóbbi választás óta. A tanácstagok valamennyien igyekeztek kellően teljesíteni felelősségteljes megbízatásukat. A hozzászólások során elsőként Zoboki János kért szót, aki javasolta, hogy Bene Lászlót, a Mechanikai Művek hegyi gyáregysége MP- üzemének fiatal vezetőjét jelöljék a választókerületben tanácstagnak. A jelölést támogató felszólalások után a résztvevők egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Gy. F. Hasznos időtöltés A ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban mozgalmas napokat éltek mostanában a fiatalok. A klub csapata másodszor is megnyerte a Ma gyár Rádió 4x4 című vetélkedőjének tétjét, és ezzel jogot szerzett a májusi „búcsújátékra” Szilágyi János és Ungvári Tamás programjában. A győzelem után szorgos munkával teltek a napok. A klub tagjai saját erőből felújították a helyiségeket, festettek, javítottak, szereltek. Mindent megtesznek azért, hogy kellemes környezetben, jól érezzék magukat — bár az utóbbi időben egyre kevesebb segítséget, támogatást kapnak. A klub most újból ragyog a tisztaságtól, százötven tagja és az érdeklődők őszinte örömére. A fiatalok most várják április 25-ét. Akkor dől el ugyanis, hogy milyen eredményre jutnak az Üj Tükör folyóirat és az OKISZ által kiírt pályázaton, amelynek címe ez volt: A felszabadulás tükröződése a magyar művészetben. Témája felölelte a felszabadulást követő évtizedek művészeti törekvéseit, eredményeit. Alapos felkészülést igényelt. A sport is hasznos szerepet tölt be a klub életében. Bár a kicsit bohókás Tájnyúl SC elnevezést választották, a csapatmunka azért komoly. Havonta rendszeresen tartanak túrákat, népes résztvevő táborral. A márciusi, királyréti túrát április 20-án a vöröskői kirándulás követte. A csoport vezetője Sípos Zoltán, a Kossuth Tsz KISZ-titkára volt. R. L. * 56 Tanácstagi jelöli gyűlések Csütörtökön, április 24-én Cegléden a következő helyeken tartanak tanácstagi jelölő gyűléseket, délután 17 órai kezdettel: A 7. körzet lakóinak a központi napközi otthon épületében, a 12. körzetnek a Kossuth Művelődési Központban, a 19-esnek a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Vállalat Pesti úti épületében, a 28. körzet lakóinak a Széchenyi úti mezőgazdasági szakközépiskola épületében, a 29-esnek a Vízkutató és Fúró Vállalat Rákóczi úti központjában, a 35. körzetnek a Városgazdálkodási Vállalatnál, a 4-esnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában, a 46. körzet lakóinak a kenyérgyár Mizsei úti épületében, az 53-asnak a téglagyárban a Budai úton, az 56. körzetnek a Hold utcai szakmunkásképző intézet épületében, a 68. körzetnek a Budai úti iskolában, a 70-esnek a Lenin Termelőszövetkezet központjában, a 74-esnek pedig a Körösi úti iskola épületében. Ötemberes torony A porond világhírű művészei Ismét itthon a kilenc Váradi Alig hogy megjött a tavasz, útnak indultak a sárga cirkuszoskocsik. A Barátság Cirkusz a napokban Nagykőrösön, majd Cegléden tartott előadást. A háromezer embert befogadó nézőtéren gyakran felcsattant a taps, jelezve, hogy a közönség értékeli a produkciót. Afféle nemzetközi parádé volt ez, amelyben részt vettek kubai, szovjet, bolgár és román vendégművészek. A hazaiak közül magas színvonalával a Fővárosi Nagycirkusz két híres műsorszáma emelkedett ki: Donnert, az idomított lovakkal és Komlói a berberoroszlánokkal. Artistadinasztia Még egy kellemes meglepetésben volt részük a nézőknek: láthatták az itthon vendégeskedő kilenc Váradi ugrócsoportját, amely tizennyolc esztendő után járja sorra ismét a magyar városokat. Vezetőjükkel, a Jászai-díjas artistával. Weisz Nándorral beszélgettünk külföldi és jelenlegi itthoni szereplésükről. — Kérem, mutassa be a csoportot! — A kilenc akrobata közül hatan rokonok vagyunk. György és József testvérem, továbbá lengyel, magyar és amerikai feleségünk alkotja a csoport magját. Tíz éve csatlakozott hozzánk Császár Péter és felesége, öt éve dolgozik velünk Passzinger Éva. — Weisz Nándor neve áz idősebb korosztálynak is ismerős. — Édesapánk ismert és megbecsült cirkuszos volt. Ö alapította a számot, amelyet továbbfejlesztve mi is bemutatunk. 1935-től 1954-ig Fer- dinando csoport néven működött. Ezt követően — velünk fiúkkal — négy Váradi művésznéven lépett fel. Első nagy nemzetközi sikerünket a Moszkvai Nagycirkuszban arattuk 1975-ben, amikor — egészen fiatalon — VIT-díjat kaptunk. — Merre jártak a világban? — Bejártuk Európa számos államát, köztük az NSZK-t, Dániát, Svédországot, Svájcot, s még sorolhatnám. A nagyobb országok közül csak Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban nem voltunk. Szerepeltünk Észak- és Dél-Amerikában, felléptünk Kanadában. Az Egyesült Államokban hat évet töltöttünk. Ez i(3ő alatt számos nagy tv-társaság készített felvételt produkciónkról. A kritika mindenhol elismeréssel szólt rólunk, jó sajtó- visszhangja volt szereplésünknek. A hosszú külföldi utazást megszakítva, amikor megnyílt feudapesten az új Fővárosi Nagycirkusz, mi is itthon voltunk és felléptünk a gálaelőadáson. Szólták a levegőben — Mi az oka, hogy olyan ritkít jutnak vissza ugyanarra a helyre? — Az artista munkája, hivatása állandó mozgást, utazást kíván. Mindig új és új közönség előtt kell fellépnünk. Mi nem tudjuk műsorainkat a színházakban megszokott gyakorisággal cserélni. Egy- egv szám betanulása öt-hat évet vész igénybe. Ez a titka. horív ritkán térünk vissza ugyanoda. — Hogyan épül fel az önök száma? — A csoport összetétele és tagjainak száma szabja meg a koreográfiát, az elemek össze- válogatását. Mivel nálunk öt nő és négy férfi dolgozik, a nők ugranak, övék a repülő pozíciók, mi férfiak vagyunk a kifogók, akik elkapjuk a szaltózókat. A közönség csavart- és duplaszaltót, nyújtott testtel végzett duplaszaltót láthat műsorunkban. Mi egy technikai újítás révén új produkciót teremtettünk: eddig csak három-négy embermagasságig ugrottak az artisták. Nálunk — egy acélgerinc beiktatásával — öí embermagasságú a torony. Sok-sok gyakorlással és a gondosan kialakított kettős fogórendszerrel biztonságossá tettük számunkat. Felelősség a közösségért — Mit jelent a csoport vezetőjének lenni, egy családi Vállalkozásban? — Ezt tréfásan részvénytársaságnak nevezném, hiszen mind a, négy családnak egyformán érdeke, hogy összetartson, jó legyen és erős, mert ez az elismerés, a megélhetés alapja. Kilencen dolgozunk, de — a családtagokkal — húsz ember megélhetéséről gondoskodunk. A munkáltatóknak bízni kell bennünk, s ehhez állandóan bizonyítanunk kell. Mindenki tudja a kötelességét. Csoportvezetői munkám az utazás előkészítéséből, a kosztümök anyagának előteremtéséből, megvarratásából áll. megbeszéljük a próbák időpontját és az én dolgom az adminisztráció. Sok mindent kell egyeztetnünk mindennapi életünkben. Az ilyen sok kötöttséggel járó pályán nagy tervszerűségre van szükség, még a családok gyarapításában is. — Tizennyolc év elteltével milyennek látja a magyar városokat? — Nagy öröm számunkra, hogy ismét itthon dolgozhatunk.' Kecskemét. Szolnok, Nagykőrös, Cegléd sokat fejlődött, változott. Nemcsak külsőségekben, az emberek igényességében is. Ma már fővárosi színvonalú közönség fogad bennünket vidéken is. — Csupán egy gondunk van, s ezen a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat tudna változtatni. A hazánkban szereplő külföldi vendégművészek megfelelő gázsit kapnak, ám nekünk, itthoniaknak nagyon alacsony a keresetünk, a csoportú tlag alig éri el a fejenkénti havi háromezer forintot. Ráadásul az ugródeszkától a kosztümökig minden a mi személyi tulajdonunk, így még a rezsit is ebből a pénzből kellene fedeznünk. Ha korábbi jövedelmünkből nem lenne tartalékunk, most gondjaink lennének. Figyelembe kellene venni a pályakezdő fiatalokat is, akik nálunk sokkal nehezebb helyzetben vannak. Jó lenne, ha a vállalat létesítene egy kollégiumot, ahol a gyerekeink állandó felügyelet mellett élhetnének, tanulhatnának. A mai követelmények mellett megengedhetetlen, hogy a cirkuszos gyerekek két-há- rom naponként másik város iskolájába járjanak, mint tettük mi, annak idején. Weisz Nándor szavaiból kitűnt, hogy nemcsak a saját nagy családjáért érez felelősséget, hanem minden pályatársáért. Elkötelezett ember, aki a porond művészeként tudja, hogy művelődéspolitikai célokat is szolgál. Ezt a sikeres törekvését ismerték el a Szocialista kultúráért kitüntetéssel. Tamasi Tamás Újabb kiállításon szerepel Több nemzetközi kiállításon sikerrel szerepelt már a KÉSZ— 76 típusú bitumenszóró berendezés, amely a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában készült, szolgálati szabadalomként. Jelenleg — a képen — a keresett termék egy példányát a Budapesten megrendezésre kerülő CONSTRUMA építőgép-kiállításra készítik elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele A legjobbak között Emlékverseny és tömegsport Meglepetés vegyespárosban Asztalitenisz: Ebben az évben szinte még nem múlt el úgy felnőtt ranglistaverseny, melyen ne szereztek volna egy-két érmet a Ceglédi VSE felnőtt játékosai. Az országos felnőtt egyéni bajnokságon Németh ezüstérmet nyert, s ezzel az utóbbi évek ceglédi asztalitenisz sportjának legszebb egyéni sikerét érte el. A páros számokban még Ku- delich és Péter is versenyben volt a bronzéremért. Férfi párosban: Németh Kocsis ll-vel (Ganz-MÁVAG) az oldalán, sorra jól vette az akadályokat, de mindenki úgy hitte, hogy a Gergely—Asztalos kettős (BVSC—Ganz-MÄ- VAG) megálljt parancsol. Nem így történt, Némethék a bajnokság nagy meglepetésére kiverték a jóval esélyesebbnek gondolt párost, s csak a döntőben szenvedtek vereséget, a válogatott Takács II-től, Kris- tontól (BVSC—Bp. Spartacus). Jól szerepelt a Kudelich—Kollár (Veszprém) és a Péter— Karsai páros is, a nyolc, illetve a legjobb 16 közé kerültek be. Vegyes párosban is született meglepetés, s ennek is volt ceglédi résztvevője. A bravúrt a világbajnok Gergely bánta. Péter Bízóval (Tolna) az oldalán a Gergely—Oláh válogatott kettőst győzte le, s így a legjobb nyolc közé került be. Egyéniben már nem születtek ilyen jó eredmények, Bánlaki, Péter és Kudelich egyaránt felkerült a főtáblára, de annál tovább már nem. Ugyanez Kórsainak és Némethnek nem sikerült A felnőtt mezőny ezután a Kozma Béla emlékversenyen mérte ösSze erejét. Itt a CVSE Bánlaki révén két harmadik I helyezést szerzett. I Férfi egyéniben: 3. Bánlaki, 1 miután ő is megverte a BVSC-s Gergelyt, s régi klub- j társától a spartacusos Molnártól szenvedett vereséget 3-2 arányban, 2-0-ás vezetésről. Karsai 16, Németh és Péter 32 között volt. Karsai Marossfyt (Bp. Postás) győzte le, s ő is Molnártól kapott ki. Férfi párosban: 3. Bánlaki —Kovács (BVSC), ugyanakkor a Karsai—Péter és a Németh —Kocsis II. páros a legjobb 8 közé került be. ★ Tömegsport: Dabason rendezték meg a falusi dolgozók megyei spartakiád döntőjét, a téli sportágakban. Ezen a járási viadalok egyéni győztesei vehettek részt. A színvonalas verseny a ceglédi járás szép sikerével végződött, hiszen a megjelentek közül ők szerezték a legtöbb első helyezést, s így az összetett pontversenyben is első lett a ceglédi járást képviselő csápját. Asztalitenisz: férfi: 1. Mádi Béla, 2. Kókai László. Párosban: 1. Mádi—Kókai. Női: 2. Wiezner Tamásné. Párosban: 1. Wieznerné—Zana. Vegyes párosban: 1. Kókai—Wieznerné, 2. Mádi—Zana. Az egyéni számok alapján a csapat- versenyt, így az összetett pontversenyt is a nőknél és férfiaknál egyaránt a ceglédi járás nyerte meg. Sakk: 2. Donáth Lajosné. Csapatban: 1. Cegléd járás (Kovács Katalin — Donáthné). Az összetett pontversenyt ugyancsak a ceglédiek nyerték meg. U. L. Szép bélyegek Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ új szárnyában, az egykori zeneiskola épületében bemutatót tartanák a bélyeggyűjtők. Az érdekes és értékes tablókat a közönség április 27-ig láthatja, délelőtt 10—12 óráig és délután 14—19 óráig. Májusban nyírják. Növekszik a juhtenyésztés a Értékes a gyapja, a húsa — A felvásárlási körzetünkbe tartozó Nagykőrösön, Ko- cséron, Nyársapáton, de főleg a tanyavilágban, mindig szívesen foglalkoztak a juhtenyésztéssel — mondotta Vida János, a Nagykőrös és Vidéke Áfész osztályvezetője. — Ennek az igénytelen jószágnak környékünkön a nagy legelőterületekkel rendelkező termelőszövetkezetek, de háztáii kisgazdaságok is tudnak legelőt biztosítani. A juhok húsúkkal, gyapjúkkal meghálálják a velük való bajlódást. — Az utóbbi években, különösen mióta külföldre is nagyobb mértékben és egyre magasabb áron vásárolják a tejes bárányokat, fokozottan növekszik a juhtenyésztés. — A múlt évben a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti termelőszövetkezetektől 400 mázsa gyapjút vásároltunk fel, s a kis juhásza tok — a néhány juhot tartó háztáji kisgazdaságok is — több mint száz mázsa gyapjút adtak el. — Az idén mind a termelőszövetkezetben, mind a magántenyésztőknél — értesüléseink szerint — általánosságban növekedett a juhtenyésztés, és több gyapjú átvételére számítunk. — A Gyapjúforgalmi Vállalat már kitűzte az átvételi napokat, melyeket a Kálvin téri átvevőtelepünkön tartunk május 28., június 11. és 25-én, szerdai napokon. 10 órától. A gyapjúátadóknak eszerint kell végezni a nyírást és a zsákokért is időben kell jelentkezniük. K. L.
