Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-23 / 94. szám
A lakosság figyelmébe! Vízkorlátozás P A városi tanács elnöke Érd S város egész területére locsolá- S« sí tilalmat és vízkorláítozást ÍJ rendel el. § A tilalom, illetve a korlátoS sás megszegője szabálysértést S követ el és 3000 Ft-ig terjedő í Pénzbírsággal büntethető. ★ Érd sók gondja közt legfőbb a vízhiány. Jól emlékezhetnek az itt lakók: tavaly, a nyár elején heteken át víz nélkül maradt a város északi része. Most, néhány szárazabb tavaszi nap után ismét a korlátozás elrendeléséhez kellett folyamodniuk a város vezetőinek. Nem mintha az elmúlt évben nem éltek volna ezzel a végső eszközzel, naponta felszólítva a lakosságot a takarékosságra, kérve megértésüket. Hiába: a téli napi átlag- fogyasztás (4000—4500 köbméter) több mint kétszeresére tervezett kút nem tudott lépést tartani a felhasznált mennyiséggel. Nem a megivott, elmosott, alapszükségletekre fordított, de a feleslegesen kilocsolt, az autómosásra használt víz értelmetlen köbmétereivel. S míg délen a földbe került a víz, addig északon kétszáz forintot fizettek két hordójáért. Ügy igaz, kell a víz a kertnek, s a korlátozás nem is érinti a saját kútból, illetve a kannából öntözést; a tilalom a tömlővel, hálózatból történő locsolásra, és az autómosásra terjed ki. ' A tanács nagy erőfeszítéseket tesz a jelentős szintkülönbségű település elhanyagolt vízhálózatának kiépítésére. Gyorsprogramot dolgoztak ki, s a 15 millió forint értékű, Sóskútról leágaztatott 3 km hosszú vezeték a parkvárosiak legfőbb gondján segít — jövőre. A már elkészült hosszútávú tervek pedig az egész város vízgondját szüntetik meg — évek múltával. Most még azonban adott e nehézségekkel terhelt helyzet és a felhívás: a lakosság közös erővel enyhítsen a város legfőbb gondján. Ófalu emlékei Ófalu látképe. Földszintes, cseréptetős házak között áll a Szent Mihály templom műemlék épülete. A templomot 1103-ban építették, a torony 1163-ból való. A városrész ritka értékű emléke, a Szent Sebestyén kápolna. 1803-ban, a kolerajárvány elmúltával állították fel, most nyilvánítják műemléknek. Az ország három minaretje közül az egyik Érden található. Kár, hegy a körülötte húzódó vezetékek sokat rontanak látványán. Ófalu első épületei: jobb és bal oldalon az Intézői házak. Az út immár kétezer éves, a rómaiak korából való. Egy kérdés — két felelet Miért nincs rozskenyér? Kérdez: Pesszer Lászlóné (Szamos utca 8.): — Mi, háziasszonyok előszeretettel vásároljuk a rozslán- gos kenyeret: jó is, olcsó is, csakhogy az utóbbi időben eltűnt az üzletekből. Háziasz- szony társaim nevében kérdezem: miért nem lehet rozs- lángos kenyeret kapni? Válaszol: Csákics Jakabné, a tej bolt üzletvezetője: — Tudunk a vásárlók gondjáról, a boltban naponta kellene választ adnunk érre a kérdésre. De nem tudunk felelni, nem a bolton múlik, hogy nincs rozslángos kenyér,| meg az sem, hogy kevés a krumplis kenyér. Én továbbadom a kérdést a kenyérgyárnak, s várom a feleletet, mikor tud boltunk megfelelő mennyiséget árulni az egyébként kiváló érdi kenyérből? Városi Tiborné, a kenyérgyár üzemvezető-helyettese: — Bármennyire is szeretnék, nem tudok biztatót mondani: kevés a rozsláng, kevés a burgonyaszirom és nem ígérhetem, hogy vásárlóink igényeit e két fajtából hamarosan ki tudnánk elégíteni. Országos gond ez és mi legfeljebb egyet kérhetünk: ér- I di fogyasztóink türelmét. vitmap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1980. ÁPRILIS 23., SZERDA Jelöl a város A párbeszédek pillanatai Apróság Mii mindenre kell gondolnia egy jelölő gyűlés szervezőjének ! Hogy kint legyenek a gyűlés helyét jelző táblák; jusson elegendő szék (még a későnjövőknek is); ne kelljen a földre hamuzniuk a dohányosoknak, és rendszeres szellőztetéssel friss levegőhöz jussanak a füstöt nem kedvelők. Ennyi, figyelmet megosztó fontos dolog között dicséretes ráadás volt, hogy a gyűlések helyiségeibe mindenütt jutott köszöntő felirat, s az asztalokra virág. A Mezőgép kultúrtermében szorgos kezek kötöttek mezei virágokból e&ekrot. Apróság? Meglehet. Olyan kicsiség, ami ha nem lett volna, talán észre sem vesszük. De hogy volt, megszépítette a találkozókat. r ígéret Távolról sem nevezhető dicshimnusznak a városi tanácsnak a gyűlésekre készített beszámolója. Az összeállítás — amelyet a gyűlések tanácsi képviselőinek készített útmutatóul dr. Kara Pál vb-tdtkár — inkább gondokról, mint örömökről; tennivalókról, mintsem eredményekről beszél. S ha szól is a 36, elkészült tanteremről, említi a lakótelepi iskola hiányát; ha le is szögezi az út, járda, villany-, csatorna-, vízvezeték utóbbi években megépített sok kilométerét, nem hallgatja el, mi minden szükséges még (időben és pénzben) az alapszintű gondok megoldásához. Ezt az önkritikus hangot erősítették a jelölő gyűlések előadói: vállalva a szembesítést Parkváros, Liget, Ófalu vagy Újtelep gondjával. Nincs helye az ígérgetésnek — mondta Vogronics László elnökhelyettes. Ez a nem-ígérgetés — a város jövőjének ígérete. Felolvasók Milyen nagy dolog is a beszéd! Nem a papírról olvasott, jól fésült, simára csiszolt szöveg; hanem a szemtől szembe mondott, itt-ott elakadó, gondolkodó szó. Jó példáját ezen emberszabású retorikának a párt kongresszusán a párt első titkárától kaptuk. Bár nem mindannyian okultunk belőle. A Mezőgépnél megtartott országgyűlési képviselőjelölés egynéhány felszólalója bizonyosan nem. Többek előregyártott mondandója elmaradt Villám György (ugyancsak Mezőgép-munkás), Szabó Sándor (a nyugdíjasklub vezetője) és dr. Weidinger István (az egészségügyiek nevében felszólaló körzeti orvos) szavaikat kereső, gondolatokat ébresztő, bár való igaz: nehézkesebbnek ható beszéde mögött. Ezek voltak a gyűlés maradandó értékű felszólalásai. Képviselő Apjától hozta a mesterség szeretetét, a marcali kovácsműhelyből. A vas vonzotta Érdre, az egykori gépállomásra. Mondják, akkoriban vállára kapta az ekét, úgy motorozott ki a határba. Az állomásból később gépjavító lett, majd Mezőgép-üzem. belőle igazgató. Sose felejtette el, honnan jött — mondják munkásai. ‘Ennél nagyobb dicséretet, tartja, nem is mondhatnának róla. öt éve rá szavazott a nagyközség lakossága: azóta képviseld Érdet hazánk legfőbb államhatalmi szervében, Részese, alkotó részese a nagyfalu várossá válásának. Egészségügyi témában felszólalva az országgyűlésben, városából vitte a példát. Amikor köszöntik, zavarban van. Egyedül semmire sem mentem volna — mondja. Antal Imre lett ismét Érd városának országgyűlési képviselőjelöltje. Segítők Volt. aki panasznapnak gondolta a jelölő gyűlést. Más tanácsi fogadóórával keverte: saját gondját vitte a résztvevők elé. Akadt olyan is, aki hallgatott. De akik tudták, miiért is jöttek össze, azok arra keresték a választ, mit lehet, kell tenni legszűkebb hazájuk jövőjéért? Ebben a cselekvési kötelezettségben mi lesz a ma még csupán jelölt tanácstag szerepe, s hogy választott emberük vezetésével a lakosság mit vállaljon magára? Érdligeten Berta József tokozott társadalmi összefogást sürgetett; Vastag Bélámé & járdaépítéshez követelt még több közös munkát; Szabó Zoltán pedig a Burgundi utcából ötven ember mozgósítását vállalta magára a Ri- mimyáki-tó megtisztítására és a pihenőpark kialakításához. Szabó Zoltán fiatal ember. Nyugodtan rá lehet mutatni: ilyenek a mai fiatalok. Régiek — Mióta tanácstag? — Két éve. Az időközi választáson kaptam bizalmat. — Mit ért el a két év alatt? — Kevesebbet, mint szerettem volna. Ez az M7-en túli terület ma is Érd legmostohább része. — Ha jelölik, elfogadja a bizalmat? — Igen. — Munkájához milyen segítséget vár? — Még több támogatást a tanácstól, és még több igyekezetét a lakosságtól. — Saját vállalása? — Keményebben kell harcolnom a lakosság érdekéért. Bajnóczky Sándort, a Csepel Vas- és Fémművek olvasztárét egyhangúan jelölték a 84. választókerület szavazói. Újak Fiatal asszony, harminckét évéből huszonhetet itt élt le, Érden. A Texelektro bedolgozója, munkáját otthon végzi, jut ideje elég a közösségi gondokra. Jelölését egybehangzóan fogadták el a 71. választókerület szavazói. Fölszólalásaikban nemcsak követelményeket állítottak, segítséget is fölajánlottak az új tanácstagjelölt- nek. Jól döntöttünk — mondják a Parkváros szőlő nevű utcáiban, amikor Kiss Miklósné jelöléséről esik szó. Különös természetjárók Az első ugrások előtt — Az ejtőernyőzés, tartják, a bátrak sportja. Igaz ez a megállapítás? Gergelics László a művelődési központ előadója: — Azok nevezik így a sportágat, akik kevéssé ismerik. Inkább saját elképzelésüket fogalmazzák bele a megállapításba. Az ejtőernyősök között is vannak olyanok, akik megijednek egy kutyától és akadnak vagány fiúk, akik meglépnek az első ugrás elől. — Végtére is, milyen ember az ejtőernyős? — Mint az emberek általában: ahány, annyi féle. Mégis, ha jelzőt kell találnom, akkor első a nyitottság. Az, aki megismerkedik az ejtőernyőzéssel, a természetjárásnak ezzel a különös módjával, nyitottabb lesz a világ iránt. A természet tárgyai, jelenségei nem titkok a számára, gyakori köztünk a csillagász, a gombász. A sportág közösségi jellege, a földi munka, közösségi gondolkodású embereket nevel. S hogy technikával van dolgunk, ez sem tesz rideg műszakiakká bennünket. hiszen a szabad sport, legyen bár repülésről, ejtőernyőzésről szó — művészet. — Kevesen tudják, hogy Érden működik a BHG Gagarin Klubjának egy kis csoportja. Mióta? — 1977-ben kezdte meg munkáját. Az első huszonnyolc jelentkezőből nyolcán megfeleltek az orvosi vizsgálaton és sikerrel teljesítették az ugrásokat is. Azóta minden évben elindítjuk a kezdő csoportot. Az elmúlt év 38 jelentkezőjéből nyolcán az első ugrás előtt állnak. — Ki lehet ejtőernyős? — Bárki, aki 16. életévét betöltötte és megfelel az orvosi vizsgálaton. Ezután már csak sikerrel kell levizsgázni elméletből, gyakorlatból, majd kiállni az ejtőernyőzés éveken át tartó, íratlan próbáit. — Mikor lehet jelentkezni a BHG érdi csoportjába? — Ősztől várjuk a kezdőket, s az újoncok jövő ilyenkor már az első igazi ugrásokra készülődhetnek. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János Párbeszéd. Ezt a fogalmat választotta útravalóul országgyűlési és tanácstagi választásához az ország lakossága, s ezt a fogalmat kapták jelzőül az elmúlt héten megkezdődött jelölő gyűlések. S bár a jelölés a választások előfutára csupán, a párbeszéd e gyűlések jogos jelképe lett. Fórum, amelyen vezetők és vezetettek erősíthetik meg szavakban is napi munkájukat: településük jelenét, sorsának nehézségeit, jövőjének útját. Saját életüket. így volt ez Érden is, ahol szintén ezekben a napokban döntöttek, döntenek a város országgyűlési képviselőjének és 84 tanácstagjának jelöléséről. Az érdi párbeszédei első pillanataiból gyűjtöttünk össze, s adunk most át egy csokorra valót Beszéljük meg! Kié az utca? Szépen gyülekeznek a levelek postaládáinkban. Jó lenne ezzel a mondattal indítani beszélgetésünket, nemhogy szépen, sehogyan sem gyülekeznek a levelek. A kezdeti — úgy tűnik — tiszavirág-életű lelkesedés után eddigi legeredményesebb levélgyűjtőnk, a tanácsi postaláda is egyre üresebb, nem lett gazdagabb a művelődési házbeli sem, a parkvárosit pedig hiába is nyitogatjuk. Mind ez ideig egyetlen levélírót sem vonzott az Érdi Hírlap föiirat. A hírek, persze, így is eljutnak hozzánk, például élőszóban. így értesültünk arról, hogy az autóbusz- pályaudvari ABC húsvét előtti egyetlen napos forgalma kitette egy egész hónapra tervezettét. Reméljük, ez bátrabb rendelésre készteti a bolt vezetőit, s a várható forgalomhoz hasonló áruválaszték várja a vásárlókat, mondjuk, már a legközelebbi kettős ünnep előtt is. Találkozásunkat használta föl örömének elújságo- lására Csákics Jakabné, a Tejbolt vezetője: megkapta a kert két embert, ezért teljesíthette a vásárlók régi kérését: egész nap, reggel hattól este hatig tart nyitva az üzlet. Ki tudja, nincs-e része oldalunknak is a sikerben, hiszen az Érdi Hírlap 3., február 27-i számában a bolt rövid nyitvatartását, kevés eladóját hiányoltuk éppen. Van, aki lapunkról mond véleményt, nagy kritikával a legkisebb botlást — köszönjük a figyelmet! — is észrevéve írásainkat. így, például, többen kifogásolták, hogy április 9-i számunkban elhunytnak nyilvánítottuk a város két fiatal költőjét. Ezúton értesítünk mindenkit, akit illet, hogy az egy (valóban elhunyt) Fekete Lajoson kívül Harmat Béla és Kelé- nyi István él és a legjobb egészségnek örvend. Igazságtalanok lennénk azokkal, akik ezekben az időkben levélben fordulnak hozzánk, ha nem olvasnánk bele soraikba. így Vértesi Ferencné (Almafa utca) levelébe, aki mint régi érdi (39 éve lakom Érden és sokat láttam, jót és rosszat egyaránt) emel szót március 19-i oldalunk, annak is Fiatalok kérdeznek című anyaga ellen. Hangsúlyozva, hogy uszodánál fontosabb a tisztaság; parkok helyett a természet védelme; szórakozóhelynél a színvonalas művelődési igény kialakítása. Igazat adunk levélírónknak abban is, hogy jó, ha nemcsak a fiatalok kérdeznek (éppen erre szolgálnak postaládáink) és különösen levele zárszavában: Főleg az a fontos, ki mit tesz a város szépségéért, tisztaságáért. Szűkebb hazája, Ófalu sorsáért, annak is József Attila utcájáért emel szót Csordás Géza. Levelében feltéve a kérdést; kié az utca? Merthogy a lakók között — írja — él a tévhit: az utca fele részig az övék. S tulajdonosi joguknál fogva szabadon rendelkeznek az úttal, értsd: fákat, fasort vágnak ki, a járdát elfoglalják, az utat szemétlerakóhelynek használják, állatokat tartanak kint. Utánajárva a dolognak derült ki, hogy alapja van a lakók tévhitének: községben, nagyközségben élő a tulajdonos joga az utca felezővonaláig. Csakhogy Érd — város! S ettől kezdve az utca — igaza van Csordás Gézának — valóban közterület: a magyar államnak, illetve képviselőjének, a városi tanácsnak a tulajdona. Bár a levélben foglaltak szempontjából talán nem is szerencsés ez az állapot. Hiszen az lenne az igazi, ha mindenki úgy bánna az úttal — nem olyan szabadon, hanem olyan gondosan — mintha saját tulajdona lenne.
