Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
Séta közben Érdiiget Burzsujnegyed. Méretes telkeiről, jómódról árulkodó villáiról így nevezte el, s őrzi ma is emlékezetében Érdligetet a nép. Igaz is, királyi felségterület volt ez: az erdőkoszo- rúzta tájon — írja Békési István — szívesen va- iászgatott Mátyás király. Erről regél az egykori Kutyavár romfala, s vigyázza királyok lábnyomát a ligeti főutca. Erdőkoszorúnak ma már nyomát se látni: a háború után a szükség, majd a meggondolatlanság fogatott itt kézbe fejszét. Most népfront-igyekezettel ültetődnek cserjék, s ha megeresztenek és ki sem vágja senki, az évek múlásával lombos lesz a környék megint. Szép vidék. Megnyugtató látvány a látogató szemének, ahogy a főváros zajából kikeveredve, a diósdi dombról egy nekifutással ide elér: a gonddal művelt kertek, a termő gyümölcsösök, takaros porták csöndes kertváros békéjét Ígérik. Igaz, nem a „magyar Svájcét”, ahogy hangzatos reklámfüzetek nevezték egykor a vidéket; strandot, villanyvilágítást, teniszpályát és — nem tévedés! — sípályát (vagy a prospektus szavával: „skipályát”) ígérve a vevőknek, Élem átallva érdligeti fényképeket fölhasználni a legelőnek is rossz parkvárosi telkek reklámozására; síügyben pedig egy délceg férfiúnak egyenesen a svájci Alpokba kellett utaznia egy „érdi” jelenet felvételéért. Világváros határában című szociográfiájában Ber- kovits György részletesen leírja az 1930-as, 40-es évekbeli, Károlyi-féle parcellázás manővereit: hogyan adtak túl a nádas, mocsaras vidék földjein jó pénzért, miként akadhatott vevőre — sokszor kettőre — a közművesítésre, útnak, járdának szánt terület. Mert a manipulált milliókból egy évtized alatt sem jutott vízre, villanyra, csatornára; míg a Tanácsköztársaság 133 napja alatt Nagytétényből Érdig elért a HÉV építése. Igaz, ennyi idő alatt csupán a földmunkákra futotta. Az egykor „budai oldal gyöngye” — ezt írta 1932- ben térképére Károlyi mérnöke — ma a város ligete. Strandjának hideg vizében háromszáz gyerek tanult meg úszni tavaly, s Pataki cukrász süteményéért érdemes átbuszozni a várost. Iskolájáért, a 6. számúért, szülők törik magukat: az épüléskor korszerű iskola mellé elkelne már egy másodfk. Régi úri épületben az idősek kaptak otthont, s üres estéiken klubban gyülekeznek itt a nyugdíjasok. Mérnökök városi alközpontot terveznek ide, kevés ígérettel, több elgondolással. Sípálva nem lesz, csupán néhány em.beri életet könnyítő, szépítő közhasznú intézmény. Lilian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA Házhoz vitt értesítők Megváltozott szavazókörök Fekete betűs, „Hirdetmény” feliratú plakátok adják tud- tul szerte a városban a június 8-ra kitűzött általános választások legfontosabb tudnivalóit. A kék színű értesítők, amelyeket a napokban kézhez kapott £rd minden választásra jogosult nagykorú állampolgára, már a jelölő gyűlések helyéről és idejéről tájékoztatnak. A Hazafias Népfront városi bizottság kijelölte, a városi tanács végrehajtó bizottsága pedig legutóbbi ülésén megerősítette a választási elnökséget, amelynek vezetője: Pribék Rozália; tagjai: Dómján Sándorné, dr. Kara Pál, Klement András és Verebélyi László. Megalakult az ország- gyűlési választókerületi bizottság is, elnöke: Ipacs László, tagjai: Baranyai Gyu- láné, Dizseri Sándor, Pécsvá- radi Andrásné és Wagenhof fér Jenő. Az elnökségek tagjai április 14-én letették esküjüket. Április 18-án, 14.30-kor a MEZŐGÉP Vállalat kultúrtermében az ország- gyűlési képviselő jelölésével kezdődik a gyűlések sora, a tanácstagi jelölőgyűléseket április 18-án, 21-én, 22-én, 24-én, 25-én és 28-án 17.30-kor tartják a városban. Ötszáz lakos — mintegy 300— 320 szavazásra jogosult állampolgár — után alakítottak ki egy tanácstagi választókerületet, így összesen 84 helyi tanácstagot választanak idén Érden. A végrehajtó bizottság 30 szavazókört hozott létre. A választókörök eddigieknél nagyobb területe, s a szavazókörök számának csökkenése miatt, több változás is történt a szavazókörök határainak kijelölésében. így a hagyományostól eltérő szavazókörök is létrejöttek, amelyekről a plakátok tájékoztatják a lakosságot. A választójogi törvény értelmében az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választását jelölés előzi meg, a jelölés jogát a választók a jelölő gyűléseken gyakorolják. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a Hazafias Népfront és a szervezetek, közösségek mellett bármely választópolgár egyénileg is javaslatot tehessen jelöltre. Egy-egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölés nyílt szavazással történik, s országgyűlési, illetve tanácstagi jelölt az lesz, aki megkapja a jelenlevők egy- harmadának szavazatát. A jelölő gyűlések résztvevői megismerhetik az elmúlt hét év munkájának eredményeit, a város és szűkebb hazájuk fejlődését, a VI. ötéves terv kiemelkedő feladatait. A választók a jelölt személyének és tevékenységének értékelése és vita után szavaznak. Az országgyűlési képviselő- jelöltek nevét a megyei, a helyi tanácstagjelöltek listáját a városi választási elnökség közzéteszi. Egy kérdés — egy felelet Nem kötelező! Kérdez: Tamási József né (Vincellér utca 16—18.): — A városi tanács eddigi bérlakásomat megvételre ajánlotta fel. Mi lesz a sorsa a háznak, ha nem veszem meg a lakást? Válaszol: Molnár Andrásné, a városi tanács lakásügyi előadója: — A tanács nem kötelezi a bérlőt a vásárlásra, a felajánTudja-e, hogy...? 1.. a művelődési központban szerdán és szombaton köz- művelődési programot tartanak? ... a ház nagytermében hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken fél hatkor és fél nyolckor; vasárnap fél négykor, fél hatkor és fél nyolckor kezdődnek a filmvetítések? ... vasárnap délelőttönként ingyenes eszperantó oktatásban részesülhet a művelődési házban? ... a csillagász, a gombász, az építész, a tudományosfantasztikus és a siklórepülő-klub vezetőt keres? ... a vállalatok és szövetkezetek minimális térítés ellenében igénybe vehetik a központ termeit? ... a művelődési ház szakértői rendszeres, ingyenes gombavizsgálatot végeznek? ... a művelődési központ a városba látogató csoportok részére helytörténeti sétákhoz vezetőt biztosít? ... a Filmtudományi intézet április-májusi horrorsorozatára bérletek még kaphatók? ... a művelődési ház klubjaiba és egyéb csoportjaiba augusztus 1-től lehet jelentkezni? ... kerti munkáihoz minden második pénteken szaktanácsot kaphat a Kertbarát Klubban? ... a ház kiállítótermében naponta 10—17 óráig kortárs magyar művészek alkotásait tekintheti meg? ...az újtelepi nyugdíjasklub hétfőnként új helyen: a sz. általános iskolában tartja összejövetelét? ...a művelődési központ telefonszáma: 45 490? 4. Az épülő lakótelep lássál lehetőséget biztosít csupán a tülajdonjog megszerzésé; . Természetesen ezzel a lehetőséggel a bérlőnek nem kell élnie, s amennyiben nem fogadja el az ajánlatot, úgy bérleti viszonya háborítatlanul megmarad. Nem kell tehát attól tartani, hogy eladják a teje fölül a lakást. • A vásárlásnak ez a formája, azonban kedvezményes, a ház értékének bizonyos százalékát teszi ki a vételár. Egy, viszonylag kis összeg lefizetése mellett, havi részletekben törleszt a tulajdonos, s ezt a részletét, úgy érzem, még csekély kereset, vagy nyugdíj mellett is vállalhatja akár kérdezőnk is. Irodalmi est Tiéd a táj, tiéd az arca A napokban elkészült a lakótelep újabb, 6. épülete, amelybe a hónap végén és májas elején költözik be 75 család. Megkezdték a hetedik ház építését, amelyet várhatóan a jövő év első felében adnak át. Képünkön: az épülő érdi lakótelep. Az Érdi erdő ott van Ófalu végében, három oldalról, a várostól, túlnan a Dunától övezve, árterület. Nagyobb figyelmet legfeljebb, ha a népeket összehozó árvizek idején kapott, s föl nem is tűnne senkinek, ha Karinthy Frigyes verse — vagy inkább; Novella, gyermekkori emlék, ahogy a költő alcímében magyarázta írását — meg nem emlékezik róla. De itt járt, 1902. nyarán Karinthy, itt fordította magyarra Heine verseit, élte át egyik nagy élményét, a dunai árvizet, s őrizte meg nekünk az öreg rigópár veszélyt megérző, fiókáit mentő rianását. Nagyra nőtt gyerek Hogy verse nekünk szól és máig hat, a Magyar Rádió és a városi tanács szombati közös irodalmi estje igazolta. Karinthy után Érdi erdő volt a címe és ezért az estéért érdemes volt elmenni a művelődési központba. Már csak azért is, mert megtudhattuk, ki mindenki, hány szállal kötődik Érdhez. Karinthy Ferencet, akinek egy sornyi hely jutott az Érdi erdőben is, apja emléke hozza el újra közénk. Dobozy Imre, az írószövetség elnöke maga is érdi lakos volt. A fák sokáig élnek című elbeszélése — amelyet ezúttal Sinkó László és Horváth József kitűnő előadásában hallhattunk — a földjéért, munkájáért, gyümölcséért remegő érdi ember mintázata is lehetne. A városhoz fűződő kapcsolatáról Dobozy Imre így vallott köszöntőjében: — Négy iskolámat jártam Érden, majd 1940-től tíz éven út laktam az akkor még községben. Olyan volt ez a település, már akkoriban is, mint egy nagyranött gyerek, aki nem tud mit csinálni a kezével, a lábával. Kabátja, nadrágja, ha volt, lötyögött rajta. Most, úgy látom, kezd hozzánőni a kabát meg a nadrág is. Nagy változásokat él meg Érd: az én időmben tizenhatezerre tehető lakosság ma félszázezret számlál és lassanként megszüli azokat a gondolatokat, amelyek nem csupán várost, otthont akarnak teremteni Érden. Én büszke vagyok erre a negyven éves ismeretségre, és hiszem, hogy eljön az idő, amikor a város olyan felnőtt lesz, aki nemcsak ruhát, cipőt visel, de jókedvében virágot is tűz a gomblyukába. A város himnusza Egy másik ős-érdi, régiek között is a legnagyobb, az est főszereplője. Pedig halkszavú, csöndes ember. Ezzel a csöndjével indította el kis érdligeti házából a magyar és a délszláv irodalmi kapcsolatokat; fordította magyarra szomszéd népek ezer kötetnyi irodalmi alkotását; írta saját verseit és alapította meg a város Jószomszédság könyvtárát. ' Csuka Zoltán, József Attila- díjas költő. Verse, az esten is hosszan ünnepelt Emberebb arcú táj, akár az épülő város himnusza is lehetne: „tiéd a táj, tiéd az arca / és egyre embereb b”. Körülötte fiatalok: Farkas Ilona, Harmat Béla és Kelényi István, az utódok és tanítványok első érdi bemutatkozása. Az est is újabb bizonyíték: van a városban sok, segítésre és összefogásra érdemes irodalmi érték. Szép este volt Ezt bizonyította az est közönségének érdeklődése, figyelme, szakértő reagálása. Sokan voltak — már ez maga siker —, és hozzáértéssel méltányolták a rendezők igyekezetét. — Az első igazi irodalmi műsorunk volt ez — mondta IJrbán László, a művelődési ház igazgatója. — A közönség szép száma, az est sikere azt követeli tőlünk, .bátrabbon rendezzünk hasonló programokat. A tapsok elültével szóban is kijutott a köszöntés a résztvevőknek : Kohut Magdának, Bitskey Tibornak, Horváth Józsefnek, Sinkó Lászlónak és Szelecsényi Norbert zongora- művésznek. Az érdi fiatal költőknek és az est „atyjának”. Csuka Zoltánnak, aki a maga csöndes módján kérdezett vissza: „Milyen volt?" Szép este volt. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János A jövő ír D égóta tervezem jnár, hogy megírom a Tanácstagot. Nem könnyű a vállalkozás, tudom jól, mert hát hol is a határ, ahol megállhatnánk, mondván: ecce homo, ímé, az ember. Hiszen még a tanácstagok kátéja, maga a tanácstörvény is oly keveset mond róluk: paragrafusai közé szorított „kapcsolatot tart, szervez, beszámol” szavai egyszerre jelenthetnek mindent és semmit. Igazsága van annak, aki így fogalmazott egyszer (maga is a tanács tagja volt): egy tanácstag sose tud olyan keveset tenni, hogy az ne jelentene valamit és sose igyekezhet annyira, hogy a legtöbb is ne lenne kevés. Aztán meg azért sem könnyű dolog a tanácstagok arcképfestése, mert akiről valójában érdemes mintát venni — mert hogy nem mindenkiről érdemes, ki vitatná azt? — abból legtöbbször nehezen jön a szó. Előbb megcsinálok bármit, minthogy beszéljek róla — magyarázta egy orvos tanácstag. Beszédben, úgy lehet, nem járt elöl, de épített községének egy kétmilliós értékű utcát. Csöndjüknek jó oka van: vallják, egyként vallják: nem mindig hálás dolog tanácstagnak lenni. Nem is annak nehéz, aki nagy hűséggel megtartja a törvény betűjét, sokkalta inkább annak, aki tettekre fordítja a paragrafus adta lehetőségeket. A fák ültetésén, járda építésén, út javításán, klub szervezésén szorgosan munkálkodó körül könnyen támad a gyanú. Mert kézenfekvőbb elfogadni, ha valaki magának kerít el földet, mint azt, aki saját erejéből a községnek kíván teremteni járdát, utat. Pedig, de nagy szükség lenne az effajta emberekre! S kiváltképp egy olyan városban — nem titok: Érdről van szó —, ahol (leírtuk már, de hányszor!) nincs utca, ahol ne akadna munka, nincs járda, építeni-javítani való. Fák pusztulását új ültetéssel kellene pótolni; tisztogatást követel mindahány árok és virágot ugyanany- nyi árokpart. Bölcsőde kellene, óvoda kellene, iskola kellene; s mi minden még, ozgatói amit a városlakók városivá nőtt igénye követel? Ehhez, persze, munkára kész emberekre van szükség, hozzá másokra: az embereket munkára szervezőkre. Olyanokra, akikre hallgat a nép, olyanokra, akik nem spórolnak idejükkel, ha a közösségről van szó. Ügy hívják őket: tanácstagok. Száz között — ennyi az érdi tanács még nagyközségi korából való tagjainak száma — jócskán akadnak ilyenek. A születő város első lépéseinek vigyázói, akik nélkül ma nem lenne a tervezettnél kétszerié több iskolai tanterem, megnövekedett számú óvodai férőhely, s még ennyi sem a használható út, a járda. Ök, a villanyért, vízért, csatornáért házalók, a reményeket élesztők és a követeléseket visszafogok, akiknek sosem elég csupán saját területük gondját nézni. Mércéjük az is, menynyire látnak túl utcájukon, át a szomszéd körzetbe is, ott zakatol-e bennük a magasabb rendű fogalom, a város? Igaz, ismerünk másokat is: tanácsülésekre legfeljebb eljárókat, utcájuk életéről keveset tudókat, akiknek kisebb akarásaiba a nagyközségnek elégséges is volt, városi szintű-igényű tennivalók között azonban kevés. Tanácstagi portrémnál róluk sem fe- ledkezhetem meg, bár inkább gondolok a felelősségteljes munkája mellett is választói érdekeiért harcoló-kilincselő-értekező Weidinger doktorokra; a járdaépítő, parkvárosi Orbán fivérekre és az útépítő vasutasra, Müller Jánosra. Meglehet, utóbbiak nem is tanácstagok, az arcképhez mégis inkább modellül őket állítanám. J utott mindez eszembe azért, mert két nap múlva jelölő gyűléseken találkozik a város nagykorú, szavazóképes lakossága. Hosszú idő, hét év után szavaz arról, kiket jelöl tanácstagnak a júniusi választásokra. Érd városának első választása ez, s a nyolcvannégy tanácstag lesz az elkövetkező öt évben a városélet fő mozgatója. Nem kevesebbről: a város jövőjéről van szó.
