Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
A Kossuth Múzeumban Kalocsai színes, hímzett virágok A Kossuth Múzeumban május 4-ig látható a Kalocsa népművészete című kamarakiállítás, melyhez értékes anyagot kölcsönzött a Visky Károly Múzeum. Apáti-Tóth Sándor felvétele A NÉPMŰVÉSZET divat és mozgalom lett. A divat felületessége azonban veszélyezteti az érdeklődés valódi irányát: a műnépies magyarkodás, a csecsebecsék lejáratják a népművészetet. Olyan régi, eredeti, értékes kultúráról van szó, amelyet csak meg kell tisztítani a rárakódott törmeléktől, s amire lehet magasabb művészetet építeni. Kevés olyan émber él ma hazánkban, akinek a népművészet szó hallatára ne Kalocsa jutna eszébe. Az utóbbi időben azonosították a magyar népművészettel, pedig azok a motívumok, melyeket mostanában hímeznek az asszonyok, az utóbbi 70 év termékei. A ceglédi Kossuth Múzeum „Kalocsai népművészet” című kiállítása ennek a népművészetnek az eredetét, forrásait mutatja be. A régi paraszti viseletben az egyszerűség volt az íratlan és kimondatlan elv, ami azonban nem jelentett egyformaságot. A kiállítás legrégibb darabjai a kalocsai pota nép fehérrel hímzett ruhái: blúzok, szoknyák, párnahuzatok. A népművészet ősi technikáját és hangulatát idézik (Patának nevezik a Kalocsa és a hozzátartozó egykori szállások katolikus népét a környékbeliek.) Későbbi időkben készültek azok a darabok, térítők, kendők, melyeket jekete, kék, piros színekkel hímezték. Az apró, koszorúkba rendezett virágok a kalocsaiak hagyományos motívumai. Ugyancsak kedvelt volt a mára már teljesen elfelejtett patkó alakú minta, amely egy kiállított párnahuzaton látható. A végtelenségig továbbvarrható díszítőelem egy régi világkép töredéke, a magyar néphagyomány különleges emléke. A SZÍNEKKEL, a motívumok gazdagodásával bővültek a megkülönböztetés lehetőségei a viseletben. Minden ember ruhája az első pillanatban elárulta viselője korát, foglalkozását, vagyoni állapotát, az alkalmat, melyből a ruhát felöltötte. A kalocsai asszonyt gyermekei születése vagy a gyászidő letelte után már nem illette meg a „cifrapamukos”, színes viselet. „Szomorúpamu- kos” ruhát vettek föl az idősebb asszonyok: lila hímzéséről kapta a nevet Sokat elmond készítőjéről és viselőjéről az a kötény is, mely a minták elrendezésében még a hagyományt követi de színeivel, a virágok nagyságával már az új divathoz alkalmazkodik. A kalocsai népművészetekben is nagy választóvonal volt az I. világháború. A 20-as évektől a hagyományos paraszti lét fölbomlásával a népművészet is önmaga ellentétébe csapott át: tárgyi kereskedelmi árucikké degradálódtak, a nagyvirágú, tarka, hivalkodó, piacra termelt népművészeti áru csupán illúzióját kelti az igazi népművészetnek. Nagy László írta a népköltészetről : „Sok-sok arcát ismerni kellene végre. Cifrálko- dása mellett észreveni ékességét, realizmusa mellett absztrakcióit, Világossága mellett áttételeit, jámborsága mellett égre lövő szentségtelensé- geit.” A KIÁLLÍTOTT RUHÁK, térítők, kendők, párnahuzatok szépek, s ezt a szépséget falusi használóik maguk is ismerték és értékelték. Méltók arra, hogy mi is megismerjük és köznapi kultúránk részeivé tegyük őket. Reznák Erzsébet A jó munka megbecsülése A határozatok végrehajtásán a sor Nemrég fejezte be a munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Pest megyei kongresszusi küldött volt a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárának fiatal lakatosa, Vörös' Lajos. Mint elmondta, nagy élményt jelentett számára, hogy részt vehetett pártunk legmagasabb fórumának tanácskozásán. A gyárban az a népszerűség, amelyre a hétköznapok munkája során tett szert, juttatta el őt az alapszervezeti párttaggyűléstől a vállalati, a városi és megyei pártértekezlet után egészen a kongresszusig. Együtt a fiatalokkal A lakatosműhelyben, az egyik már majdnem kész bitumenszóró műszerfala mögött, munkásruhába öltözötten, napi munkája közben láttuk viszont, s kerestük meg egy kis beszélgetésre, élményeire, személyes tapasztalataira kíváncsian. — A kongresszus légköre volt az, ami úgy hiszem, életre szólóan megragadott — mondta. — Elsősorban ezt kellene átvenni, eltanulni és gyakorlattá tenni minden fórumon. Például itt nálunk, a KISZ-ben is! Megalapozott, nyílt szókimondás, elvtársi őszinteség jellemezte a vitát, a hozzászólásokat, a kongresz- szus négy napi munkáját. Ez, a kollektív felelősség volt az, ami legjobban megragadott. Mi szerepelt a viták középpontjában? Maga a munka! Joggal neveztük ezt a tanácskozást a munka kongresszusának. Fizikai munkások és vezetők: a hengerész, az állattenyésztőnő, a vezérigazgató és az egyetemista lány is; ki-ki a maga területén arról beszélt, hogyan lehetne jobban megkövetelni, számonkérni mindenkitől a hatékonyabb, a társadalom által megkívánt jobb munkát, elismerni az átlagosnál kimagaslóbb teljesítményt — mondotta Vörös Lajos. — Amennyire csak tehetem, azon leszek, hogy a kongresz- szusi határozatok helyi végrehajtását segítsem, természetesen elsősorban a KISZ-tagok, a vállalat fiataljai körében szeretnék propagandistája lenni a kongresszusi elveknek, az egész ország sorsát érintő határozatoknak. Az irányt kijelöltük és elfogadtuk, most valamennyi kommunista felelős- _ sége a végrehajtást kell, hogy i segítse. Megismerik a teendőket Vörös Lajos, a KÖZGÉP pártvezetőségének ifjúsági felelőse. Sajátjának tekinti a közel százötven gyárbeli KISZ- tag, legfőképpen a Ságvári Endre KISZ alapszervezet dolgát, melynek titkáraként dolgozott ez év februárjáig, Fiatal lakatos és hegesztő szakmunkások váltak jól ösz- szeforrott, kevés látványosságot produkáló, de mindig megbízható, jó minőségű gazdasági munkát végző közösséggé veze tése alatt. A napokban kezdődött a vál lalati alapszervezetek taggyűlésein a KISZ Pest megyei Bt zottsága által kiadott központi vitaanyag, amely életszínvonalunk és gazdaságpolitikánk összefüggéseit tárgyalja. Vörös Lajps kongresszusi tapasztalataival minden bizonynyal sokat segíthet a vitákban, csakúgy, mint azokon a taggyűléseken, melyeken a kongresz- szusi dokumentumokat dolgozzák majd fel a KÖZGÉP KISZ alapszervezetei. S. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA Takarékosan gazdálkodtak Folytatódik a vízmű építése Kielégítették az óvodai igényeket Napjainkban mindinkább a figyelem középpontjába kerül a hatékony és átgondolt pénzgazdálkodás. Nemcsak a vállalatok, üzemek esetében van ez így, hanem a települések bevételi forrásainak fel- használásánál, a tanács intézményeinek működtetésénél, a város fejlesztésénél is. A városi tanács tegnapi ülésén a tavalyi költségvetés és fejlesztési alap tervének végrehajtásáról szóló beszámoló megállapította, hogy kiegyensúlyozottan gazdálkodtak a rendelkezésre álló anyagi javakkal. Ebben jelentős szerepe volt a kellő takarékosságnak, továbbá a sürgősségi és a fontossági szempontok szerinti rangsorolásnak. Az alapellátás zavartalan volt, a kielégítendő társadalmi szükségletek összhangban álltak a rendelkezésre álló állami erőforrásokkal. Azonban gondok is jelentkeztek: elsősorban a kulturális és az egészségügyi ágazatban gon- dolni kell az épületek állag- megóvására, az intézmények konyháinak felújítására. Szerények az útfelújításra és más kommunális feladatok megoldására szolgáló keretek, bár a költségvetési tartalékok nagy részét ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére fordítják. A gyermekintézményhálózat fejlesztésében jelentős eredmények születtek. Minden jogos óvodai és napközi otthoni igényt kielégítenek a városban. A bölcsődei helyek száma egyelőre még kevesebb a szükségesnél, az év végén tizenöt indokolt kérelmet kellett elutasítani — hely hiányában. A szociális otthonbeli elhelyezésre irányuló kérelmek teljesítése még nehezebb. Általában 40—50 személy vár bejutásra. A házi szociális gondozóhálózat egyre kiterjedtebb: tavaly kilencven rászoruló vehette igénybe. A magányos és beteg idős emberekkel 36 aktíva foglalkozott, továbbá 11 üzemi brigád vállalt részt a feladatokból. A város költségvetésének módosított előirányzata 227,8 millió forint volt, s ennek 98,3 százalékát használták fel az év során. Elsősorban a kulturális ágazatban ment végbe számottevő fejlődés: ötven napközi otthonos óvodai hellyel gyarapodtak a gyermekintézmények. Három új általános iskolai napközi otthoni csoport elhelyezését oldották meg, két általános iskolai tanulócsoportét, továbbá húsz zeneiskolás diákét. A diákotthon tizenötLakásépítési előkészületek Ebben az évben 35, jövőre 60 OTP-öröklakás épül fel Cegléden. A lakásépítési program folytatásának előkészületei megkezdődtek a városban. A Széchenyi út, Kossuth Ferenc utca, Reiner Albert utca és a Beloiannisz utca által határolt részen, továbbá a Rákóczi úti szanált területen emelnek újabb épületeket a következő években. tel több középiskolást vehetett fel, s ilyen arányban élvezhe- | tik többen a menzai étkezést ‘ is. A városban működő vállalatok a gyermekintézmények kiadásaihoz 521 ezer forinttal járultak hozzá.’Ezt a pénzt a bölcsődék és a napközi otthonos óvodák céljaira fordították. A város déli részén — 13,2 millió forintos költséggel — megépült a belvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszer. További teendő a zárt csatornahálózat elkészítése, amely jövőre fejeződik be. Útfelújításra 7,2 millió forint jutott, s ezek a munkák a Gubodi, a Szív, az Arany és Szövetség utcát érintették. A felsorolt helyeken megoldották a felszíni csapadékvíz elvezetését is. Felújítási kiadásokra 13,5 millió forintot költöttek. Ebből 5,6 milliót a rendelőintézetre fordítottak. A gimnázium rendbehozására majdnem ötmilliót áldoztak és a tanácsháza épületének tatarozása 1979-ben 975 ezer forintot emésztett fel. A Kossuth Művelődési Központ a színházterem hiányát másfajta rendezvényekkel próbálta ellensúlyozni, figyelembe véve az igényes műsorpolitika, a közönség érdeklődésének és a gazdaságosság szempontjait. Még ezeknek az elveknek az érvényesítése mellett is egymillió forintot meghaladó támogatásra volt szüksége. A családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda 242 házasságkötésnél, 182 névadónál és 54 polgári gyászszertartásnál működött közre. A balatonszárszói úttörőtábor tavaly nyáron 858 úttörőt és 216 KISZ korosztályú fiatalt fogadott. Az ifjúságpolitikai célok megvalósításához 250 ezer forinttal járult hozzá a városi tanács. A módosított fejlesztési alap bevételi előirányzatát 91,4 százalékra teljesítették, amely 162 millió forintot jelent. A társadalmi munkákból befolyt összeg 18,4 millió forintot tett ki a végleges adatok szerint, A kiadási tervet 87,4 százalékban valósították meg. A célcsoportos beruházásokban szerepelt a lakásépítés, az új gyógyszertár, a nyolctantermes iskola építése, amelynek munkálatai a tervezett ütemben folynak. A központi vízmű építése jól halad. Felállították a tanácsköztársasági emlékművet, elkészült a városközpont részletes rendezési terve, továbbá a Vigadó helyén építendő sportcsarnok tanulmányterve. A takarékossági szempontok figyelembevételével gazdálkodott a tanács a város pénzével. A kitűzött feladatok végrehajtását segítette a bevételek növekedése. A pénzügyi egyensúlyt szolgálta a megfelelő mértékű tartalékalap, amely kellő fedezetet adott az eredményes gazdálkodáshoz. T. T. Felmérik a parlagföldeket Állami tulajdonba kerül Tavaszi határszemlét végez a ceglédi járási-városi földhivatal és a városi tanács vb termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya. Értesítik a szőlős-, a szántó- és a hobbi- telkek tulajdonosait, hogy gondoskodjanak a területek megműveléséről, gyommentesítéséről. A határszemlén felmérik a használatlan parlagföldeket. A tulajdonost felszólítják, hogy teremtsen rendet a portáján. Ha egy idő után. az ismételt szemle alkalmával a területet továbbra is műveletlenül találják, a földet állami tulajdonba veszik. Zenetanárok műsora Április 16-án, szerdán, a Szolnoki Rádió műsorában, az öt órai hírek után hangzik el a Stúdiópódium zenei műsor. A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola két tanárát, Tóth Hajnal Anikót és Hacheleva Ludmillát hallhatja a közönség. Mouquet— Pan fuvolaszonátájának két tételét mutatják be. József Attilára emlékeznek József Attilára emlékezve műsort rendez a ceglédberceli Dózsa György Művelődési Házban április 19-én, szombaton este 18 órai kezdettel a Radnóti ifjúsági klub^ és a községi könyvtár. Az előadásra szívesen várnak minden érdeklődőt. A költészet ünnepén A városi szakmaközi bizottság és a Szakszervezetek megyei Tanácsának ceglédi körzeti könyvtára április 16- án, délután négy órai kezdettel költészetnapi találkozót rendez a Kossuth Művelődési Központban. A találkozó résztvevői lesznek: a városbeli kisüzemek érdeklődő dolgozói és meghívott vendégeik; a kortárs költő, Burányi Ferenc, a Magyar Televízió osztályvezetője, valamint Merényi Judit előadóművésznő. A szép versek kedvelőinek Burányi Ferenc ezen a rendezvényen dedikálja A szerelem harmadik éve című, most megjelent új könyvét. A kötetek a helyszínen is megvásárolhatók lesznek. Amíg a készlet tart: OLCSÓ NAPOK KÜLÖNBÖZŐ MÉTERÁRUK 30-40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. a % ceglédi méteráru-szakboltjában, Kossuth Lajos u. 1. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Gyűrt kockás zefír 52,50 Ft helyett 32 Ft Kabátszövet 364,— Ft helyett 182 Ft Anyag selyemgarbőra 131,— Ft helyett 79 Ft Flokon 34,20 Ft helyett 21 Ft Csehszlovák gyártmányú szilonanyag 58,50 Ft helyett 35 Ft Gyapjúkasmír anyag 168,— Ft helyett 101 Ft
