Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

1980. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP Hop Felkészüllen az első osztályba Megkönnyítik az átmenetet Iskolaérettség, beiskolázás, bukásmentes iskola. Három fo­galom, mind a hármat a nagykőrösi Arany János álta­lános iskolában jegyeztem fel: Papp Lászlóné alsótagozatos tanító, a városi szakmai mun­kaközösség vezetője szavai nyomán. Megfigyelés — A beiskolázással kezde­ném — mondja Papp László­né. — Az óvónők, védőnők, a szülői és nevelői munkakö­zösség alapos „felderítő” te­vékenysége nyomán elértük, hogy iskolánkban már évek óta százszázalékosan betart­juk és betartatjuk a tanköte­lezettségi törvényt. — Az első osztályos tanulók iskolaérettségi vizsgálata már az óvodákban kezdődik. Jó a kapcsolatunk a városbeli óvo­dákkal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden évben iskolalátogatásokat szerve­zünk a nagycsoportosoknak. Így a gyerekek megismerhetik azt a környezetet, amelybe ké­sőbb kerülnek, leendő tanító­nénijükkel is beszélhetnek. — Az óvónők véleményt is adnak a gyermekekről; észre­vételeiket aztán bejegyezzük a diákok személyiségrajzába. Ez a dokumentum elsőtől nyolca­dikig rögzíti, végigkíséri a testi és szellemi fejlődésüket. — Az év első tanítási nap­ján szülői értekezletet tar­tunk. Megbeszéljük az apu­kákkal, hogyan segítsék gyer­mekük beilleszkedését az új környezetbe. Évente három­négy alkalommal az értekezle­tek keretében rövid, tízper­ces előadásokat tartunk a gyermeknevelésről. Osztályozás — Mivel az első és máso­dik osztály egy szakasz és csak a második osztály végén van értékelés, osztályozás, a kisdiákoknak és a szülőknek nem kell rettegniük a szekun- dáktól. Egyébként iskolánk — évek óta bukásmentes. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének „problé­más” gyerekeink. Ezért aztán az első osztályban cikluson­ként hat, a másodikban négy kötelező korrepetálást tartunk a tanulóknak, de ezenkívül is, évi 10—15—20 alkalommal foglalkozunk egy-egy gyen­gébb csoporttal, hogy köny- nyebb legyen a kisdiákoknak az átmenet a harmadik osz­tályba. Papp Lászlóné szavai meg­győzően szóltak arról, hogy a városban, de legalábbis az Arany iskolában — nincs baj az elsőosztályosok iskolaérett­ségével. ★ A második, harmadik és negyedik osztályokkal sincsen sok probléma, Pár a tárgyKör egyre bővül és harmadikban a megszokott tanító néni helyett sok esetben új áll a katedrá­ra. Az igazi problémák azon­ban csak ötödikben kezdőd­nek, hiszen úgy tartja a fáma: a páratlan osztályok mindig nehezebbek. Dajka Ambrusnak, a Rákó­czi általános iskola igazgató­jának azonban más a vélemé­nye erről: — Régebben is inkább a negyedik osztály volt a szű­rő: azokat a tanulókat, akik nem tudtak megbirkózni az alsó tagozat támasztotta köve­telményekkel — ismétlésre „ítélték” a legtöbb helyen. Most, mivel ötödikben fél­évkor nincs osztályozás — legfeljebb a tanároknak nehe­zebb a páratlan osztály. Ugyan­is így sokkal oldottabbá vá­lik a tanítási órák légköre — a tanulók szemszögéből néz­ve. Más oldalról vizsgálva a kérdést: épp az osztályzás el­törlése és az emelkedettebb hangulat miatt — kézlegyin­téssel intézik el a tanulást a nebulók. Információ — Az ellenőrző könyvecs­kébe tehát nem kerülnek fél­évi jegyek. Helyette úgyneve­zett értékelő lapokat kül­dünk a szülőknek, s így tá­jékoztatjuk őket gyermekük jó vágy kevésbé jó magatartá­sáról, s a tantárgyakban va­ló előmeneteléről. Az értéke­lő lapok bevezetését megértet­ték és jónak találták a szü­lők, mi több, igénylik is a tájékoztatást gyermekük is­kolai életéről. — Továbbfejlesztettük a jól bevált módszert, háromne­gyedévkor is küldünk hason­ló, de rövidebb információt a szülői házba. Ismertetjük, hogy a tanulónak mely tár­gyakból kell feltétlenül javí­tania az év végéig. Talán en­nek is köszönhető, hogy a 78/79-es tanévben 64 közül mindössze két tanuló bukott meg az ötödik osztály végén. Továbbképzés — Szeretném megemlíteni még, hogy nevelőközösségünk sokat tesz az új tanterv mé­lyebb megismeréséért. Peda­gógusaink többször is részt vettek a Pest megyei tovább­képző kabinet által szervezett oktatásban, s ezenkívül a szünetekben, illetve szünna­pokon is tartottak gyakorlato­kat, foglalkozásokat, itt, az is­kolában. — Mindezt azért, hogy a tanulóknak minél könnyebb legyen az átmenet az alsó ta­gozatból az ötödik osztályba, illetve, hogy mind a nyolc osztályt eredményesen elvé­gezhessék a diákjaink —man dotta végezetül Dajka Ambrus, a Rákóczi Ferenc általános is kola igazgatója. V. I. Hosszú lejáratú OTP-kölcsönnel Vízmű épül Gyálon Gyálon, a hozzá tartozó Fcl- sőpakonnyal együtt, csaknem 20 ezer ember él. Az egyre di­namikusabban fejlődő község legsürgetőbb tennivalója a még máig megoldatlan, jó minősé­gű ivóvízellátás megteremté­se. Egy hihetetlennek tűnő adat, ami azonban, sajnos, igaz: az egész községben mindössze hét olyan kút van, amelynek a vi­zét az egyéves gyerekek még megihatják. A többi annyira nitrátos, hogy szinte fogyaszt­hat» tlan. A kutak már elkészültek — Valóban nagy gondban vagyunk az ivóvízzel — mond­ja Gazdik Istvánná tanácsel­nök. — A megoldást a már fo­lyamatban levő regionális vízmű megépítése jelenti majd. — Mennyibe kerül ez a ta­nácsnak? — Végösszeget még nem tu­dunk mondani, de sajnos, anyagi lehetőségeink meglehe- tően korlátozottak. Ez, persze, nem késleltetheti a megépí­tésen korlátozottak. Ez, persze, és a kivitelezési tervek is el­készültek. így a regionális víz­mű elkészültének nincs aka­dálya, amelyhez úgynevezett 1980 tavaszán is: Magazin ínSíoapja Néhány cím, amely bizonyítja, hogy nemcsak a nőknek érdekes olvasmány az új magazin. Egy népbetegség: a cukorbaj Korunk Neptunja: Cousteau kapitány Férfisztárok- világsztárok Láthatatlan kezek - krimi Divattanácsok, rejtvények, ételreceptek Mielőbb vásárolja meg újságárusától az új Nők Lapja Magazint! vízműtársulásba tömörítjük a lakosságot. — Mit jelent ez? — Anyagi oldalát tekintve, az előzetes számítások szerint körülbelül 15 ezer forint lesz a családonkénti hozzájárulás-. Drága, de megéri — Meglehetősen nagy ősz szegnek tűnik. — Sajnos, igaz, de ez más­hol sem kevesebb. Talán könnyít a helyzeten, hogy az OTP hosszú lejáratú kölcsönt folyósít. Így talán nem lesz túlságosan nagy az anyagi ér­vágás. — Milyen stádiumban van jelenleg az építkezés? — Mint mondtam, a kutak elkészültek, és hamarosan hozzákezdünk a társulás meg­szervezéséhez is. Bízom ab­ban, hogy a komoly és bonyo­lult feladatot a lakosság ked­vezően és megértéssel fogad­ja. Annál is inkább, mivel minden lakónak egyaránt fon tos a jó ivóvíz. — A létesítmény átadásával megszűnnek Gyál ivóvízgond­jai? Nemcsak a gyáliaknak — Igen, és nemcsak itt, ná lünk. A regionális vízmű má­sik négy települést is kiszol­gál majd. Felsőpakony, Alsó- némedi, Úcsa és Bugyi köz­ség is innen kapja majd a jó minőségű ivóvizet. — Ez mikorra várható? — A hatodik ötéves terv­időszakban, vagyis 1985-re terület 60—70 százalékát már el tudjuk látni vezetékes ivó vízzel. L. J. Habosított szigetelő A dunahar2iszti TEXGRAF Ipari Szövetkezet három éve kötött szerződést a Fűzfői NIKE céggel Nikecell habosított szigetelő anyag gyártására. Az üzem berendezéseit a fűzfőiéi biztosították, eddig 60 ezer köbméter szigetelő anyag készült Koppány György felvétele Félszáz fafajta Védett cédrus Védelem alá került az or­szág legnagyobb gyantás céd­rusa. A baranyai Helesfa kastélyparkjában álló csúcsos koronájú, karcsú faóriás most van ereje teljében, úgyhogy még tovább nő, tovább tere­bélyesedik. Magassága már ma is vetekszik a falusi templomtornyokéval. Helesfa óriása az a mammutfenyő is, amelynek magassága megkö­zelíti a harminc métert, tör­zsének kerülete pedig több négy méternél. A parkot, amely jelenleg a szociális ott­honhoz tartozik, természetvé­delmi területté nyilvánították. A hat és fél hektárnyi terü­leten ugyanis csaknem fél­száz fafaj virul, köztük szá­mos, különleges ritka példány. A hatalmas cédruson kívül két másik is található a park­ban, éspedig párban állnak, ami még inkább kiemeli a , szépségüket. Harminc év elegendő volt ahhoz, hogy az itt élók szá­ma megnáromszorozóajék. Pest megye legnagyobb városában — Erden — ma több mint negyvenötezer emoer él. Ta­lán a főváros közelsége, talán a környék szépsége, esetleg a kettő együtt gyakorol ilyen nagy vonzerőt. Szinte az or­szág minden tájáról erkeztek és érkezne* ide emoerek. Még ma is évente több mint ezren települnek le ebben a varos­ban. Es boldogulnak. Régen azt mondták Érdről, hogy alvó te­lepülés, ugyanis lakóinak többsége Budapesten dolgozik, s csak esténként eled ez a fiatal város. Ma már nem így igaz. Nappal is lüktet, pezseg az elet. Generációk A tanácsháza előtt találkoz­tunk. A kiseobik gyerek a ba­bakocsiban aludta az igazak álmát, a nagyobbik édesany­jába kapaszkodott, míg be­szélgettünk. — Tény, hogy egyre töb­ben laknak a varosoan, még­is enynülnek a gondos. az övoaai ieronely ugyan még minaig kévés — mutat a na- gyoDQik gyerekre Saliai Já­nosáé vanono, a két kislány édesanyja, a t>ailai csaiad né­hány honapja költözőit uj ott- honoa. Taian még az idén si­kerül kívülről is bepucolni a családi házat. — Most én is igénybe ve­szem a gyermekgondozási se­gélyt, de nenogy azt gondolja, Dezárkozom a három szooa összkomfortba. Szükségem van arra, hogy rendszeresen be­járjak a munkahelyemre. Ab­ban az üzemben, ahol én dolgozom, illetve dolgoztam, csak egy műszakban tudják üzemeltetni a drága gépeket, mert kevés a munkaeró. Sok asszony azért lép ki, mert nem tud fél hétre bejárni, mivel a gyerekek csak fél nyolcra me­hetnek iskolába. Otthon pedig nincs, aki ügyeljen a kicsikre. Meg kellene szervezni az is­kolákban az ügyeletet. Erre más városokban már van példa. Sajnos, akadnak még ellátási gondok is. Minden háziasszony örömmel nyug­tázná, ha mielőbb elkészülne, Növények védelmében Működik az előrejelzés A múlt héten már 12 nö­vényre adott védelmi előrejel­zést a MÉM agrokémiai köz­pontjának szolgálata. A prog­nózis t figyelmezteti a mező- gazdasági termelőket a nö­vényegészségügyi veszélyek­re, és közli a védekezés lehe­tőségeit. A központi előrejel­zés csupán a növényvédelem általános összefüggéseit tar­talmazza, az adatokat a me­zőgazdasági nagyüzemek csak akkor használhatják megfele­lően, ha maguk is kontrollál­ják növényállományukat A növények egészségügyi ál­lapota jelenleg általában ked­vező. A szakemberek arra fi­gyelmeztetnek, hogy miután a búza állománya igen sűrű, szükség van a műtrágyázás­ra. Kelésben van a borsó is, s az egyik kártevő, amely je­lentős terméskiesést hozhat, éppen az ilyen hűvös időjá­rást kedveli. A repce egyik kártevője szintén jól érzi ma­gát a szokásosnál hidegebb napokon. megújulna a bevásárlóköz­pont. A közigazgatási terület ugyan még szétszórt, de már kezd kialakulni valamiféle rend. A városközponton kívül az alcentrumok kialakításával nem lesz éles különbség a belváros és a periferikus te­lepülések között. — Vigyáznunk kell Érdre. Nem lenne jo, ha korengeteg- gé válna. Mi idoseobek, asik már regebben itt lakunk — monoja Scnuöert Emma nyug­díjas —, szeretnénk, ha a jo- voQen is az ápolt kertek, a virágzó gyúmóicsiák jellemez­nék iakoneiyünket, ottnonun- kat. Tudja, nagyon jó érezni a tavasz előhírnökét, ami nálunk nem mas, mint kert­jeink füstjének jellegzetes il­lata. ' A központi pártalapszervezet titkára vagyon. Sok nözöttűnn a nyugdíjas. Eboen a közös­ségiben mi vagyunk töooseg- ben. imádunk a kertnen bí­belődni, metszeni, ültetni, pa- lántázm, Gyakran eloeszéige- tünk. Nemcsak a kertészkeaes- ről, hanem sok minden egyéb­ről is. Vitatkozunk a nyugat­iasok helyzetéről, a nyugdijak oiuerencialásárol, minaenrol, ami befolyásolja, megszabja az életünket. Ha új parttag ér­kezik a mi alapszervezetünk­be, arra törekszünk, hogy új társunk is mielőbb beillesz­kedjék. Tudom, tudjuk, hpgy az első hónapokoan milyen nehéz elviselni azt az űrt, ami a fiatal nyugdíjas körül tá­mad. Így voltam ezzel én is, Akkoriban nekem segítettek, hogy mielőbb magamra talál­jak, hasznosnak ítéljem a cse­lekedeteimet. így nem éreztem feleslegesnek magam. — Szeretek Itt lakni, még akkor is, ha sok a sáros utca, es néhol még szükség van a petróleumra. Fokozatosan majd ezek a gondok is meg­szűnnek. Ma, itt nemcsak az idősebbeknek, de a fiatalok­nak is megvan a helyük, test­re szabott feladatuk. Utazó város Érdnek nincs ipara, csak néhány nagyüzem, vállalat, szövetkezet telephelye műkö­dik a városban. Ilyen például a Texelektro. Egy éve avatták az új telepet. Szeder Gábor azóta itt dolgozik. — Sokat túlóráztunk azért, hogy mielőbb megkezdődhes­sen a termelés. Az üzem kör­nyékét is mi magunk csinosít- gattuk, szépítettük, takarítot­tuk. Nem a külsőségek, a ma­gamutogatás miatt kellett rendet teremteni saját por­tánkon, hanem azért, mert úgy gondoltuk, hogy a váro­si rang bennünket is kötelez. Én is itt lakom. Látom a változásokat. Mivel nemcsak szemlélője, hanem részese is vagyok ezeknek, talán azért dühítenek úgy fel az olyan apróságok, mint a főútvonalon derékba tört csemetefák, a szemetes járda, az új házak l összefirkált fala. Ügy gon­dolom, hogy sokan vagyunk olyanok, asiknek ma már van mivel búszkélkedniök, hiszen a mi munkánk is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek kez­dik jól érezni magukat itt, ■ nemcsak aludni járnak haza. A buszpályaudvaron a nap minden órájában nagy a for­galom. A 20-as Volán napi 1.304 autóbuszjárata biztosítja, hogy negyvenezer ember min­dig pontosan elérje célját, megérkezzen a munkahelyére. Amon Gyula munkatársaitól megtudom, hogy az üzemve­zető gyakran még éjszaka is benéz egyik vagy másik mű­helybe. — Egy éve, hogy itt lakom, a buszpályaudvarral szemben, az új lakótelepen. Engem egy­szerűen idegesítene, ha miat­tunk elkésnének az emberek a munkahelyükről, mert nem tudtuk időben megjavítani a meghibásodott autóbuszt. Bár technikai felszereltségünk nem mondható korszerűnek, de ez nem lehet indok a lezserségre. Azzal kell dolgoznunk, amink van, mégpedig okosan, éssze­rűen. Hogy mindenki időben indulhasson és érkezhessen. Ami a környéket illeti, hát bizony még nem a legideáli­sabb. De hát az építkezés még nem fejeződött be. Tudom, magamról, milyen nagy öröm új lakásba költözni. így hát türelmesen, megértéssel buk­dácsolunk a gödrök között, el­nézzük, hogy a teherautók és a betonszállítók időnként fel­hordják a sarat az útra. Hiá­ba, az építkezés ezzel jár. „Megkomolyodtunk" Érd lakói valóban sokat utaznak. Nagy felelősség há­rul hát azokra, akik az utazás feltételeit biztosítják. Jól dol­goznak. Szinte tízpercenként indul busz Budapestre és visz- sza. — Az utazás nekem is életformámmá vált, csak for­dítva, mint a város többségé­nek — mondja Verebélyi László lakatos. — Én Buda­pestről járok Érdre. Itt van a munkahelyem, a Mezőgépnél. Nemrég szereltem le. Két év alatt nemcsak én, de a válla­lat is nagyon sokat változott. Megkomolyodtunk. Korszerűbb termékeket gyártunk, jobban ügyelünk a minőségre. Aktivi­zálódott — pedig előtte sem volt rossz — a KISZ-élet. Talán a pártépítés akadozik még kissé. Ezen kell nekünk, fiataloknak változtatnunk. Harminc év elegendő volt ahhoz, hogy valami megvál­tozzon. Üj arcok, új emberi kapcsolatok körvonalai bon­takoznak ki. Látszólag min­denki a saját gondjaival bí­belődik, s mégis a közösségért tesz, azért cselekszik. Érden ugyanúgy, mint másutt. Érdre az ország legkülönbözőbb pont­jairól érkeztek, a maguk mód­ján mégis mind lokálpatrióták­ká váltak. Olyanokká, akik tesznek, mert tenni akarnak a városért. Ambrus; Sándor Érdi arcok A közösségért, a városért

Next

/
Thumbnails
Contents