Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
sJismij) 1980. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP Nagy hírű mesterek alkotásai EDÉNYEK FÓTRÓL, GYÖMRŐRŐL, PÁTYRÓL, PÉTERIBŐL Reprezentatív, szép kiállítást rendezett a Budapesti Történelmi Múzeum Pest-budai ötvösség a 19. században címmel. A nagymúltú magyar ötvös céhek utódai, arany- és ezüstművesek mesterműveit láthatjuk a vitrinekben. Egyházi és világi rendeltetésű edényeket, díszeket, szépen cizellált, vésett, áttört, különlegesen megmunkált tárgyakat. A kézműves ipar e remekei, a nagyhírű ötvös dinasztiák, kiváló mesterek alkotásai. Múzeumok, egyházi gyűjtemények, templomok,. egyházközségek őrzik ma is. Jelentős részük az Iparművészeti, a Budapesti Történeti és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. De kölcsönzött tárgyakat a Székesfehérvári Püspöki Kincstár, az Országos Zsidó Múzeum. S került a kiállításra szertartásedény Fótról, Gyomráról, Csánytelekről, Makóról, Mindszentről, Pátyról, Péteriből, vagy Kiszomborról is. Ötvöseink rendszeresen tájékozódtak a külhoni stílus és technika újításai felől. A tárgyak formáján az osztrák és a délnémet ötvösség hatása érezhető. A századelőn a Jclasz- szicizmus, majd később a barokkizáló forma jegyekkel készülnek az ezüst tárgyak. Az 1850-es évektől a historizmus stílusjegyei válnak általánossá, a korábbi stíluskorszakokra, pl. a barokkra, rokokóra, klasszicizmusra jellemző formák egy tárgyon jelennek meg. Megszaporodtak e korban a műfajok is, mert a megelőző idők egyházi rendeltetésű tárgyai mellett a világi igényeket szolgáló változatok szabadították fel a művészek képzeletét. Az ötvöstárgyak a polgárság körében igen népszerűek. A nők pompakedvelését elégítették ki az ékszerek, a nás- ják, a kösöntyűk, s a férfiakat TV-FIGYELO A két Blihai. őszintén szólva kevéssé ragadtatták el a nézőket A magyar dráma 30 éve című sorozat eddigi darabjai. Sem Karinthy Ferenc Ezer éve, sem Sarkadi Imre Szeptembere nem adta azt az élményt, amit hajdan, színpadra kerülésekor kiváltott, s amely szokatlanul erős hatás máig ott él az egykori publikum azóta jó negyed századdal megidősödött tagjaiban. Ho?v vajon miért okozott csalódást e két mű tévévál- tozaía? Megeshet, az Ezer . év manapság túl riportpsnak, egyszeri érvényűnek tetszik, s a Szeptemberben is olyasmiről — a paraszti családok felbomlásáról, a fiatalok városba igyekvéséről — esik szó, amin már messze túl vagyunk: az egykori gondok immár kevéssé ráznak meg. Annál nagyobb öröm viszont, hogy e hatalmas vállalkozás legújabb, most, pénteken este látott eleme, Németh László A két Bolyai című színművének földolgozása igazán sikeresnek mondható! Több oka is van ennek. Elsőként hadd hivatkozzunk arra, hogy a szerző, aki any- nyiszor kapta meg a magáét azért, mert — úgymond — könyvdrámákat ír, ebben a majdnem zseniális apa és a zseniális fiú összecsapását megörökítő történetben mesz- sze túllépett a keveseket érdeklő, hosszan monologizáló, s olykor-olykor valóban kevéssé színpadképes játékainak átlagos színvonalán. A két marosvásárhelyi matematikus sors- és helyzetelemzése végig olyan, hogy a Kézében egyre csak fokozódik mind az érdeklődés, mind pedig a részvét, hisz’ azon túl, hogy annak a bizonyos erdélyi kisvárosnak két elvándorló, elvágyódó, de mégis-még- is visszamaradó szülöttjét látjuk, halljuk hol egymással, hol az egész világgal perlekedni, az ő kettősük egymásnak feszülésében amúgy általában is jelen vannak minden apák és minden fiák. Miként az igazán maradandó irodalmi művek, ez A két Bolyai is egyszerre nagyon konkrét és nagyon egyetemes érvényű: az izgalmas történetet gondolatokban gazdaggá dúsítja a szinte tantáteles erejű filozófia. Az pedig — s ez másik fő oka a vállalkozás, mármint Ádám Ottó átdolgozó és rendező igyekvése sikerének —, hogy ez a Németh-dráma igazi kamaradarab, megint csak a tévésítés javára szolgált. Bessenyei Ferencet, az idősb Bolyai alakítóját régóta nem láttuk ilyen felkészülten és mértéktartóan összeszedettnek, s a fiát. Jánost megelevenítő Huszti Péter is komoly penzumként teljesítette nem mindennapi feladatát. Szép, értékes este volt! Baki. Az viszont aligha említhető egy valamely jeles cselekedetként, hogy a pénteken éjszaka sugárzott 3. számú Tv-Híradóban elcseréltek egy fotót. Ha a megfáradt szem nem csalt, hát akkor az iszlám konferencia rendkívüli ülésére elinduló Sah Muhammad Doszt afgán külügyminiszter helyett annak a Ta- rakinak a fényképét mutatták, akit máig sem egészen tisztázott körülmények között öltek 'meg, mint az újjaszü- letőben levő Afganisztán korábbi elnökét. Kis hiba? Ki hogyan veszi. De ha arra gondolunk, hogy ezen a szóban forgó napon is sok-sok lakásban majd’ éjfélig sisteregtek a készülékek, hát altkor talán nem hat okvetet- lenkedésnek ez az okvetetlen- kedés... Akácz László díszítették a kardkötő- és menteláncok, boglárok, forgók, kard- és tőrhüvelyveretek. Lakásuk és asztaluk is ötvöspompára éhezett. Az ötvösmesterek, evőeszközkészletet, kupát, serleget, tálcát, poharat, étkezésre szolgáló sima és falra függesztett, domborítással ékített dísztányérokat, illatszeres és csemegés szelencéket, só-, cukor- és fűszertartókat, s csupán asztaldíszként szolgáló alakos kompozíciókat is készítettek a tehetős megrendelőknek. Űj megrendelőként jelentkeztek a nem katolikus egyházak is, a református, az evangélikus és az izraelita felekezetek számos szertartási tárgyat készíttettek. Az egykor használati és díszítő funkciójú világi és egyházi ötvösrpűvek, ma is szemet gyönyörködtetők. REÁLIS MERCEVEL Rátermettség és hivatástudat Megkérdőjelezzük, központi kérdésnek tartjuk, vitatjuk a fogalom tartalmát újra meg újra: munkásművelődés. Mire is gondolunk, mikor kimondjuk ezt a szót? S hallani nem ritkán: miért pont ä munkásművelődés? Miért nem beszélnek, írnak ennyit az értelmiség, vagy az alkalmazottak művelődéséről? S lehet-e a művelődésügy hatalmas köréből kiszakítani a munkásokét? Egyetlen kérdést sem tekinthetünk jogtalannak, végül is ez — s nem csupán ez a kérdéshalmaz — jelzi e témakör sokoldalúságát, bonyolultságát. Mert ha veszély nélkül beszélhetnénk a nagyobb kategóriáról, a munkahelyi művelődésről, akkor valóban indokoltan kérdeznénk rá a különböző társadalmi rétegek és csoportok művelődésének színvonalára. Csakhogy a munkahelyi művelődés fogalma elmosná azt a politikai tartalommal bíró feladatunkat, hogy a munkásság műveltségének, ízlésének és általános értelemben vett kultúrájának gazdagításán fáradozni egyszerűen történelmi felelősségük. Mérlegelés Tanulmányba kínálkozna, s nyilván akad majd vállalkozó is, aki Pest megye munkás közművelődésének pillanatnyi helyzetét szociológiai elemzések alapján kidolgozza. Jelen formában az is szinte átfog- hatatlannak tűnik, ha csak egyetlen város munkahelyi művelődésének helyzetét próbáljuk reálisan mérlegelni. Iglói Márta, a Vác városi tanács közművelődési felügyelője az Országos Közművelődési Tanács vizsgálatának eredményéből már ismeri a lakóterületükre vonatkozó megállapítást. „A város közművelődési életében megfelelő szerepet kap és elfogadható színvonalon áll a munkahelyi, munkásművelődés. Jónak értékelhető az üzemek, valamint a városi művelődési ház. illetve a tanács szakmai-módszertani együttműködése. Javítani kell viszont a kis üzemekben folyó közművelődési munkát.” — A vizsgálattal kapcsolatban több elemzést is folytatott osztályunk — tájékoztatott Iglói Márta. — A város 35 ipari üzemébe küldött kérdőíveinkre 25 helyről érkezett válasz. Ezekből megállapítható, hogy 8 üzemben dolgozik függetlenített népművelő és 17 vállalatnál működik közművelődési bizottság. Városunkra nem jellemző, mégis megjegyzem, hogy akad olyan munkahely, ahol a művelődési felelőst be sem vonták a testület munkájába, példának említem a Húsipari Vállalatot. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a vállalatok szociális, kulturális és jóléti alapjuknak megközelítőleg mindössze csak 15 százalékát fordítják művelődési célra. De a valóságos adat talán még ennél is rosszabb, mivel a kulturális kiadások között gyakran szerepelnek a közművelődéshez szorosan nem kapcsolható kirándulások, valamint vállalati rendezvények és társadalmi-politikai ünnepek. A statisztikailag kimutatott ráfordításokból le kell vonnunk az oktatási költségeket is, hiszen erre elkülönített pénzkeretekkel kellene rendelkezzenek az üzemek. A számok soha nem fejezik ki a tartalmi munkát — találtunk erre jó példát Vácott is —, hiszen a lakóterületi közművelődésben ugyancsak kimutatatható, hogy az eredményesség nem közvetlen függvénye a pénzügyi keretnek. Sokkal inkább összekapcsolható a népművelők, adott esetben a társadalmi munkában közművelődési feladatokat vállalók rátermettségével, elkötelezettségével. A Vácon folyó munkahelyi művelődést alapvetően meghatározza a módszertani feladatkörrel is megbízott Madách Imre munkás és ifjúsági művelődési ház tevékenysége. Együttműködve — Elkötelezettek vagyunk a munkásművelődés ügyében — mondta Végh Károly, a művelődési központ igazgatója. — Együttműködési szerződéseink alapján több mint 780 ezer forint támogatást kapunk a vállalatoktól. Ehhez még hozzá kell adnunk a rendszeres társadalmi munkák értéRáckeve, Dunaföldvár, Si- montornya — egyaránt büszkélkedhet néhány építészeti műemlékkel. Hogy hogyan kerültek egymás mellé ezek a településnevek ? ' Rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium: kirándulásra hívta meg az újságírókat. Az útvonalat szívesen ajánlhatjuk bárkinek, de különösen szép élményt ígér az autós turistáknak. Ám a hivatalos látogatás tanulságok levonására is alkalmat adott, és Jantner Antal miniszterhelyettes új lehetőségekre is figyelmeztetett. Szemünknek a legnagyobb újdonság, hogy a ráckevei Savoyai kastély helyreállításán az eddigieknél sokkal nagyobb erővel dolgozik az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetősége. E sok évig tartó „rekonstrukció” remélhetőleg jövőre befejeződik, és építészeti alkotóházként fogja szolgálni a jelent, falai között születő alkotásokkal a jövendőt. Az 1702-ben épült kastélyt Hildebrandt tervezte, az a híres osztrák, akinek neves művei közül elég a bécsi Belvedert említeni. Az utóbbi évtizedekben a helyi tanács használta a megrongálódott, de még mindig szép barokk épületet. Használta: raktárnak és lakásoknak. Műemlékeink megóvásának egyik biztos módja, ha sikerül hasznosítót találni. De o’vat kell keresni, aki nem '"áltoztat jellegén, aki az értéknek rangjához mért célt biztosít, s legfőkénpen olyant, aki legalább a jelen állapotban megőrzi. Hasznosítót, de nem minden áron. Nehogy több kárunk, mint előnyünk legyen. Ráckevén sikerült megmenteni e ritka építészeJegyzet Lelkiismeret ti formájú kastélyt. A magyar államnak ez 52 millióba kerül. A Ráckevén másodikként meglátogatott későgótikus görögkeleti szerb templom látszatra még jó állapotban van, de a falak nedvesedése rövidesen sürgéti majd az átfogó helyreállítást. A szerencsesek láthatják az 1771-ből származó gyönyörű freskókat, a páratlan ikonokat, a gazdagon díszített ikonoztázt. Mondom, a szerencsések, mert az itteni adottságok folytán a szerb egyházközség ritkán tart istentiszteletet, így a míves ajtók általában zárva vannak. Bizony a dunaföldvári vár — korától eltekintve — szerényebb jelentőségű a ráckevei műemlékeknél, csakhogy ... Ennek a településnek a nyoma már a II. században készített térképeken is fellelhető, a mai vár helyén útőrző burgus, azaz torony állt. Aztán a Szent Péter apátság védelmére megépítették 1510-ben a várat. Ebből lényegében csak a torony maradt meg, de ezt értően helyreállították. A látogatókat háromszintes toronymúzeum várja, s aki vállalja a nem csekély fizikai terhelést, és fölmegy a régi mellvédig, az kedves eszpresszóban találja magát. A torony mellett archaizáló és mégis modern étterem, nem borsos árakkal, de kitűnő konyhával. A város rangjához méri műemlékét, és a helyi idegenforgalmi szakemberek sem sajnálták a befektetést. Akárcsak a Tolna megyei tanács, amely az OMF közreműködésével évszázados fel- töltődés alól szabadította ki a simontornyai várat. A történelmi hűségre ügyelve csak azokat a részeket állították helyre, amelyek pontosan rekonstruálhatók voltak. Így is áll a kaputorony, a palotaszárny, a lépcsőház tömbje és az őrtorony. A XIII. század második feléből származó vár ma az alig ötezer lakosú község művelődési háza, múzeuma, könyvtára és a helybéliek kedves pihenőhelye. A helyreállításnak áldozatul esett ugyan néhány lakóház, de av műemlék megfelelő perspektívát adó térbe került, és harmonikusan „együtt él” a környezetével. Mindez any- nyiba került, mintha építettek volna egy új művelődési komplexumot. Íme, hát a műemlékhelyre- állítás nem tekinthető kizárólag pénzkérdésnek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes szerint az országban több mint száz olyan vár, illetve kastély található, amelyet felhasználhatnánk közérdekű célokra. Tegyük hozzá: ebből csaknem két tucat van Pest megyében. Azt is kiszámolták, hogy megközelítően félmilliárd forintot takaríthatnánk meg azzal, ha új létesítmények énítése helyett ezeket a műemlékeket tennénk célszerűen használhatóvá. Összekötik a kellemest a hasznossal: a minisztérium a jövőben nem engedélyezi új épületek létrehozását ott, ahol meatelelően átalakítható műemlék van. Határozottabbra formálódik a műemlékvédelem egységes koncepciója is: a területrendezés es településfejlesztés szerves részévé teszik a történelmi és művészeti emlékek megóvását, helyreállítását. Ehhez természetesen szükséges megteremteni az anyagi alapok lehetőségeinek formáit. A közeljövőben felülvizsgálják a műemléknyilvántartást és törlik azokat az épületeket, illetve szobrokat, amelyek téves mérlegelés eredményeként kerültek a jövőnek megőrzendő emlékek közé. A gondos, aprólékos és felelősségteljes munkával elvégzett szelekció valószínűleg érezteti kedvező hatását. A védettség feloldásának lehetősége semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a sürgető gondok egy részétől valahol így próbáljanak megszabadulni. Figyelmeztetőnek marad egy régebbi példa: Dabason a műemlékek felét szerették volna egyszer lebontani. Pest megye történeti és műtörténeti emlékekben nagyon gazdag, de ebből csak elvétve sikerült „tőkét” kovácsolni. Egy évnél régebben megszűnt a megyei műemléki albizottság, amelynek működése idején — az egykori elnök fogalmazott így — az volt a legfontosabb szerepe, hogy ezen a területen a megye „élő lelkiismerete” legyen. Hiányát érezzük ennek a lelkiismeretnek, mert egy kevéssel több figyelem és ügyszeretet sok mindent kimozdíthatna a holtpontról. Nyolc év után talán a zsámbéki rom lehet majd jó példa: az elmúlt hetekben az OMF és Pest megye vezetői között kezdődtek megbeszélések ennek a páratlan értékű műemléknek a megmentéséről. Kr. Gy. két, a hajógyáriak például hangosító konténereket készítettek, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata évente 40 ezer forint értékben végez társadalmi munkát a különböző szakipari területeken. Ezekkel a pénzben csak nehezen kifejezhető segítségekkel együtt megközelítően 1 milliót kapunk az üzemektől. Ezt az összeget is figyelembe véve, a művelődési ház költségvetése évente 5,8 millió* s ez a városi» tanácstól kapott póthitelekkel általában további 1 millióval növekszik. — Mindez csak a szerződések egyik oldala. — Nem lehet egy művelődési intézménytől a számok törvénye alapján követelni — szólt közbe az igazgató. — Mi szándékosan nem teszünk különbséget a vállalatok munkásai között, az általunk nyújtott szolgáltatások nem közvetlenül függvényei a forintban kifejezett támogatásnak. Egységesnek tekintjük a munkásművelődést, nem méricskélünk. 1 Felnőttoktatás — A váci művelődési központ az egész megye munkás- művelődési-módszertani centruma, de emellett ugyancsak megyei hatókörrel a felnőtt- oktatás bázisa is. — Valóban külön kell választani a két funkciót, legalább a gyakorlatban. De, amint a kultúrán belül elválaszthatatlan az oktatás és a szűkebb kategóriaként értelmezett művelődés, úgy vállaltuk mi is örömmel a felnőtt- oktatási stúdió működtetését. Az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának elvégzésére készülőknek összeállítottuk a tantárgyi követelményeknek megfelelő egységes segédanyagokat és feladatlapokat, sőt tanácsadó szolgálatot is szerveztünk. Az OKT vizsgálatából ki-, indulva is állíthatjuk: a függetlenített népművelőt alkalmazó nagyvállalatoknál legalábbis perspektívájában megnyugtató a helyzet. Mit tud tenni a megyei munkásművelődési, módszertani feladatokkal megbízott váci művelődési központ a kisüzemek munkásainak közművelődéséért? — Hangsúlyozottan segítjük a szocialista brigádok kulturális vállalásait, igyekszünk minél több propagandaanyagot rendelkezésükre bocsátani. Egyszóval a kínálatot tudjuk fokozni, de nem végezhetjük el azt a feladatot, amit a köz- művelődési törvény a gazdasági vezetők feladatkörébe utal. Nem pénzkérdés Sok, talán a kelleténél is több szó esett ebben a gondolatsorban a munkahelyi művelődés anyagi feltételeiről. De amint már említettük, Vácott akadt példa arra is, hogy tényekkel bizonyítsuk, a jó tartalmi munkának nem kizárólagos előfeltétele a költségvetésekben megjelenő ösz- szeg. Az Egyesült Izzó váci üzemegységében a szociális, kulturális és jóléti alapnak 16 százalékát költik művelődési célra. De ezt az összeget, 85 ezer forintot, ténylegesen a munkahelyi művelődés feltételeinek megteremtésére fordítják. Papp László, a vállalat függetlenített népművelője a lehetőségek, a művelődési formák minden részletében fel- sorolhatatlan fajtáit említette. Kiállítások, író—olvasó találkozók, politikai fórumok az oktatást segítő rendezvények egy nagyközségi művelődési ház programját is nagymértékben meghaladják. S a Papp László által elmondott számok ebben az esetben a tartalmi munkára is utalnak: a műszakváltás időpontjára szervezett programok átlagosan 200 résztvevőt vonzanak, s nem egy rendezvény időtartamát a résztvevők érdeklődése nyújtotta hosszúra. Iiriszt György
