Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. Marjai József miniszterel­nök-helyettes jelentést tett a magyar—csehszlovák gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 'ülé­séről. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette a jelen­tést. A Minisztertanács elfogadta a munkaügyi miniszter jelen­tését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulásának tapasz­talatairól. A reálisabb mun­kaerőtervezés, a javuló mun­kaerőgazdálkodás, a gazdasá­gi szabályozórendszer elősegí­tette a foglalkoztatási egyen­súly korábbiaknál kedvezőbb alakulását. A foglalkoztatás ésszerűbb megszervezése hoz­zájárult a munkatermelé­kenység növekedéséhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Árhiva­PEST MEGYEI VtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • AZ MSZMP PEST MEGY LAPJA r Búvó, S ok olyan, szinte rejtve maradó részfolyamata van a termelésnek, amit csupán akkor venni észre, amikor összegződik az eredmény. Minták soka­sága kínálkozik utánzásra a munkahelyeken ilyen ér­telemben, de kérdés: a nagy, a látványos változá­sok igénylése, lebonyolítása közepette jut-e kellő figye- ■ lem, törődés a részfolyama­tokat alkotó apróbb mozza­natoknak? Vagy sorsuk a búvópatakoké, hol fölszínre jutnak, hol eltűnnek a mélyben, szinte elfeledtet­ve: vannak. Mert vannak, s ez most különösen fontos, hiszen a termelés a koráb­binál sokkal inkább igényli a rugalmas megoldásokat, módszereket, a nagy lépése­ket kiegészítő — de kiegé­szítő jellegük ellenére sem nélkülözhető — mozdulato­kat Nagy múltja, ám nem mindenkor azonos súlyú, értékű tegnapja van a Cse­pel Autógyárban a komp­lex brigádok létrejöttének, működésének. Voltak idő­szakok, amikor — kissé kampányt csinálva belőle —, sorra alakultak meg ezek a különleges, tervező­ket gyakorlati műszakiakat és munkásokat összefogó közösségek, s olyan hóna­pok, évek is, amikor kike­rültek a figyelem sugarából. Amiben egyrészt a változó megítélés tükröződött — mert ma is vannak, akik Vitatják ezeknek a ids kö­zösségeknek a létjogosult­ságát mondván, mindenki csinálja a maga dolgát —, másrészt viszont azt Is megmutatta ez a hullámzás, hogy nem a formával kell Iwesni a feladatot, hanem fordítva, a feladathoz a megfelelő formát. Az előb­bi mondatrész nem a sza­vak játékos fölcserélése; tartalmi különbség kifeje­zője. Ezt bizonyítja nap­jainkban á gyári gyakorlat Szinte önmagától, minden­féle ' hivatalos ösztönzés vagy óhaj nélkül komplex brigádok sora jött létre, bo­nyolult műszaki fejlesztési feladatok kísérleti jellegű kipróbálására, illetve jelen­tős súlyú — s gyakran egy­ben jelentős értékű — újí­tások megvalósítására, sőt, egyáltalán, kidolgozására. Ezekben a kis közösségek­ben a szó szoros értelmében alkotó társak a munkások és a mérnökök, a tervezők és a végrehajtók. Ez az er­kölcsi nyereség. A pénzbeli pedig az a haszon, melyet a búvópatakként a termelés nagy folyamtához kapcsoló­dó brigádok tevékenységük­kel megtermelnek. H ajiunk arra, mindenkor a nagy horderejű dol­gokban lássuk kizáró­lagosan a holnapot, s ez annak veszélyét rejti magá­ban, hogy fölöslegesként ezeljünk más tényezőket. Valójában a termelésben minden olyasminek létjogo­sultsága van, ami hasznot, eredményt hoz, ami hozzá­járul az árukibocsátás ha­tásosságának fokozásához. Felületes megítélésre pusz­ta szervezeti változás az, hogy a monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyára ön­álló gazdálkodási jogot ka­pott tavaly. A gyakorlatban azonban ez a változás bú­vópataknak bizonyult, ami­nek hozama jól táplálta a vállalati törekvéseket, s egyben a népgazdasági cé­v____ __________ oa tak lókat is. A ceglédiek ugyanis élni tudtak a meg­nőtt lehetőséggel, önállósá­guk ilyesfajta kibővülésé­vel; egy esztendő alatt felé­re csökkentették — érték alapján számítva — anyag- készleteiket. Egyetlen példa az előbbi 02 önállóság teremtette le­hetőségekből, de nem egyet­len hasznot hozó mozzanat A készletek apadása — akár vállalati, akár'népgaz- dasági méretben — a leg­főbb kívánalmak között szerepelt tavaly, azaz ele­get tettek ennek a kívána­lomnak a ceglédiek. Ami pénzben is mérhető haszon. ■ Nem kisebb azonban an­nak a pénzben nem mérhe­tő haszonnak az értéke, amit maga a cselekvés eredmé­nyezett; bebizonyította a vállalati szervezet korsze­rűsítésében rejlő nagy le­hetőségeket, a belső önálló­ság növelésének célszerűsé­gét, azt, amit annyi helyen olyan sokan vitatnak, a tényéktől, a gyakorlati ta­pasztalatoktól különöseb­ben nem befolyásoltátva magukat. B úvópatakként említet­tük képletesen a ter­melés széles első frontja mögött meghúzódó tényeket, eseményeket, fo­lyamatokat, s szándékosan választottunk olyan példá­kat, amik nem rokonok egymással, így érzékeltetve: nem szabad mereven elkü­löníteni a termelés ered­ményeire hatást gyakorló mozzanatokat. Nem a moz­zanat elvi jelentősége, ha­nem várható eredménye a fontos, s ha remélhető ez az eredmény, akkor bátran épüljön csak be a kis rész is a nagy egészbe. Napjainkban, amikor any- nyi minden látszik égető­nek, kiemelkedően fontos­nak a termelőhelyeken — s való igaz: a sorrendek jó megállapítása- már ered­ményt befolyásoló döntés —, könnyen megtörténhet, az erőfeszítés némely do­logban erőlködéssé torzul. S azért, mert csakis arra az egy valamire összpontosíta­nak. elapasztva a búvópa­takokat, holott ezeknek a búvópatakoknak a túlnyo­mó többsége éppen a fő cél elérését szolgálná a maga hozamával. Ami meglehet, elkülönítve csekélység, ösz- szegeződve azonban sok, jelentőssé nő, s olykor ar­ra int: nélküle maga a fő cél is csupán cél maradt volna. Sokféle tapasztalat bizonyítja: egy-egy vajami­nek a megragadásában, fő helyre emelésében a terme­lői szervezetek jól megáll­ják a helyüket, ám eközben — mivel nem fordítanak megfelelő figyelmet a kap­csolódó tényezőkre — újaob egyenetlenségeket, feszült­ségeket hoznak létre em­beri, műszaki értelemben egyaránt. A búvópatakok folyásirányának ismerete megelőzheti az előbb emlí­tett helyzet bekövetkezését, s ha a termelőhely közös­ségében arra is van eró, hogy szabályozza ezeket a folyásirányokat — azaz ahol kell, ott gátat állítson, ahol meg a medermélyítés a.kívánatos, azt tegye —, akkor tartalékainak legfon- tosabbjához nyúl: az erők belső feszültségeinek fölol­dásához, azaz érvényesülé­sük hirtelen megnövelésé­hez. Mészáros Ottó ______________ _________J tá l elnökének jelentését a termékforgalom múlt évi XXIV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK e — alakulásáról, a termékforgal­mazási előírások végrehajtásá­ról. A Minisztertanács döntött az 1980. évi Állami díjak és Kossuth-díjak odaítéléséről. Hazaérkezett Púja Frigyes Öt év alkotásai A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány hatá­rozott a Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere szerdán hazaérkezett ázsiai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Japánban, a Fülöp-szigeteken és Indiában. (Púja Frigyes nyilatkozatát a 2. oldalon közöljük.) Holnap /esz a megyei ünnepség Á dolgoz® nőket köszöntik A közelgő nemzetközi nő­nap alkalmából országszerte köszöntik a dolgozó nőket. A Parlamentben holnap nyújt­ják át az Elnöki Tanács ki­tüntetéseit a munkában élen­járó lányoknak, asszonyoknak. A Magyar Nők Országos Ta­nácsának ünnepsége a Vasas­szakszervezet székházában lesz. A Magyar Nők Országos Tanácsa és a televízió már­cius 7-i közös műsorában az olasz, a ciprusi és a török nő­mozgalom képviselői szólalnak majd meg. A Pest megyei nőnapi ün­nepséget holnap délután ren­dezik meg Szentendrén, a mű­velődési központban. Az üze­mekben, intézményekben kü­lönféle módon, de ugyancsak méltóképpen juttatják kifeje­zésre a nők iránti tiszteletet és elismerést. 3M Ahányban Telefonok nagy sorozatban A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregysége a jól dolgozó, nyereséges részlegek közé tar­tozik. Az utóbbi egy-két év­ben sokat javítottak a mun­ka szervezettségén, szorgal­mazták a munka hatékonysá­gának növelését. Szép ered­ményeket értek el a 3M mun­karendszer bevezetésével. Tóth Györgytől, a gyáregység ve­zetőjétől érdeklődtünk az ed­digi tapasztalatokról. — Először is a munkamoz­dulatok elemzésével lehetőség nyílt a csoportos bérezés be­vezetésére, ami egyben azt is jelentette, hogy a részfelada­tok elosztásánál a legmesz- szehhmenöldg figyelembe ve­hettük dolgozóink alkati adott­ságait. Arra törekszünk, hogy munkásaink a gyártószalag valamennyi .pontján megfor­duljanak, ^minden munkamű­veletet elsajátítsanak. Így ki­derül, hogy ki, melyik mun­kafolyamatra a legalkalma­sabb, s később erre a terület­re állítjuk be. A szerelési mozdulatsorok elemzésével sikerült kiszűrni a holt időket is a folyamatok felgyorsulása következtében a termelés körülbelül 35 száza­lékkal növekedett. A munka­helyek kiképzésénél fokozott gondot fordítanak a szalagok optimális elhelyezésére. Ter­mészetesen mindez csak akkor eredményes, ha biztosítani tudják a folyamatos anyagel­látást. És most már, mint Tóth György is mondta, tud­ják. — Zökkenőmentes volt-e az új munkarendszer bevezeté­se? — Nem mondhatnám. Dol­gozóink eleinte idegenkedéssel fogadták. Attól tartottak, ugyanis, hogy az új rendszer valamiféle normarendezés, ami bércsökkenéssel jár majd. Nos, az eddigi tapasztalatok alap­ján bizton állíthatom, erről szó sincs. Sőt, a teljesítmény­jövedelmek is megfelelő mér­tékben emelkedtek. Jelenleg mind a két fő termékünknél, a telefonkészüléknél és metall- papír-kondenzátoroknál egy­aránt tökéletesen bevált a 3M. Mostanában egy műszakban 420—460 telefonkészülék hagy­ja el a szalagokat, az éves termelésünk pedig 120 ezer darab. Teljes kapacitással dolgo­zunk tehát. A telefonok gyár­tásának további növelésére már nincs lehetőségünk, amin 1975-ben fejeződött be a budapesti, újpalotai lakótelep építése, ahol a 15 ezer 49 lakás mintegy 60 ezer ember­nek nyújt korszerű otthont. A lakótelep városrendezési szempontból nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. Emelkedő jövedelmek a tsz-ekben Hozzájárultak a reális kép kialakításához A termelőszövetkezeti tagok életkörülményeiről számos tév­hit él a közvéleményben. Sokan hajlamosak parasztságunk jö­vedelmi viszonyairól valami­féle gyanakvással beszélni, fi­gyelmen kívül hagyva egy fon­tos tényt. Nevezetesén azt, hogy mennyit dolgoznak az emberek jövedelmükért. Má­sok a tudati elmaradottságot emlegetik gyakran. Ezért is üdvözlendő minden olyan tö­rekvés, amely segít reális kér pet rajzolni a közös gazdasá­gok dolgozóinak szociális kö­rülményeiről, művelődési le­hetőségeiről. Erre a feladatra vállalkozott a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Pest megyei Terü­leti Szövetségének elnöksége is csütörtöki ülésén. A szövet­kezetpolitikai osztály által ké­szített jelentésből kiderül, hogy a jelentős mértékben emelkedett termeléssel egy­idejűleg a dolgozók létszáma csak mérsékelten gyarapodott, vagyis javult a munka haté­konysága. A közös gazdaságok tagsá­gának jövedelme, pontosab­ban bérszínvonala egyenlete­sen és arányosan évente 5—6 százalékkal emelkedett: a fi­zikai dolgozóké valamivel gyorsabban, mint a más mun­kakörökben foglalkoztatottaké. A termelőszövetkezetek alapí­tó tagjai közül Pest megyében tavaly 5 ezernél többen érték, el a nyugdíjkorhatárt, az idén körülbelül ugyanilyen szám­ban. Hogyan gondoskodik a gazdaság, a társadalom róluk? A legfontosabb, az intézmé­nyes nyugdíj biztosításán kí­vül, a háztáji juttatás sem el­hanyagolható bevételi . forrás. Támogatásukra, segélyezésük­re az említetteken kívül a Pest megye termelőszövetke­zetei 1978-ban 27,1 millió fo­rintot fordítottak, 18 százalék­kal többet, mint egy évvel ko­rábban. A megnövekedett határú, több községet magában fog­laló szövetkezetekben mintegy 220 autóbusz szállítja a dol­gozókat munkahelyükre és vissza: hasznos órákat taka­rítva mag szabad idejük szá­mára. A művelődés helyzete a te­lepülések egyenlőtlen adottsá­gai miatt vidékenként igen eltérő. A hátrányok leküzdé­sére jelentős erőfeszítéseket tesznek a közös gazdaságok^ A helyi tanácsokkal közösen fenntartott művelődési ottho­nok száma 76, a hozzájárulás összege évente 4,2 millió fo­rint. A dolgozók általános és szak­mai műveltsége az utóbbi években sokat fejlődött. Ám a kétségtelen eredmények el­lenére még mindig sok, a? ál­talános iskolai végzettség, il­letve szakmai képzettség nél­küli dolgozó száma. Az elnökség a dolgozók élet- és munkakörülményei napi­rend megtárgyalását követően tájékoztatót hallgatott meg a megye szövetkezeteinek 1980. évi terveiről és a tavalyi gaz­dálkodási verseny értékelésé­ről. V. B. airnw —■win—i «ama—a—■ KÖZÉLET zx-'saamsmmmmmmmmmmmm Lcisonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait dr. Hilla Limannak, a Ghánái Köztár­saság elnökének, az ország függetlensége kikiáltásának 23. évfordulója alkalmából. Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes meghívására feb­ruár 24-től március 5-ig Ma­gyarországon tartózkodott Mo~ hamed Ghalib, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese, akivel a magyar—dél-jemeni kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tattak megbeszéléseket. Mo­hamed Ghalibot fogadta ilicz Pál külügyi államtitkár is. Gál Lászlónak, a SZOT főtit­kárhelyettesének vezetésével szerdán szakszervezeti küldött­ség utazott Portugáliába, a Portugál Szakszervezeti Köz­pont március 6-án kezdődő III. országos kongresszusára. még javítani lehet, sőt kell is, az a készülékek minősége. En­nek érdekében, mivel munka­erőgondjaink nincsenek, ki­sebb munkaerő-átcsoporto­sítást tervezünk. A metallpa- pír-kondenzátor gyártásában még tovább növelhető a ter­melés, ezt azonban a jelenle­gi piaci viszonyok nem indo­kolják. Idei árbevételünk eléri a mintegy 240 millió forintot. További feladatot jelent a posta megrendelésére készülő pénzbedobós telefonok gyár­tása. Ebből a termékből ki­sebb módosítások után, az idén mintegy 15C0 darabot gyártunk. K. A. E. A gödöllői Stromfeld Aurél lakótelepen, amelynek épí­tését a PÁÉV még a IV. ötéves tervben kezdte meg, ma a 750 lakásban közel 2500 ember él. Az épületek körül 46 ezer négyzetméter zöldterület ad lehetőséget a fel­nőtteknek pihenésre, a gyermekeknek játékra.

Next

/
Thumbnails
Contents