Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
SS« "4f^L Jf 2 Mim 1980. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Iránban megkezdődön a választási kampány A Tudeh-párt 110 jelöltet indít Lehetséges ez együttműködés sokoldalú továbbfejlesztése Púja Frigyes nyilatkozata ázsiai útjáról A szerdai nappal Iránban megkezdődött az egy hét múlva esedékes parlamenti választásokat előkészítő kampány. Elsőként a Modzsahedin Khalk, az iszlám alapokon álló gerillaszervezet árasztotta el Teheránt választási plakátjaival és röpcéduláival. Az Iszlám Köztársasági Párt képviselőjelöltjei országszerte több száz választási programbeszédet tartanak. A kommunista Tudeh' párt 110 jelöltet indít: világos és egyértelmű programját a Mardom című pártlap hasábjain már hetekr kel ezelőtt részletesen ismertette. A Kurd Demokrata Párt. még nem hozta nyilvánosságra jelöltjeinek listáját. Baniszadr elnök a nemzet- gyűlési választásokra való tekintettel Iszlám Forradalmi Kongresszus néven pártot akart alakítani, ezt azonban a Forradalmi Tanács nem hagyta jóváu . Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szerdán, hivatalos látogatásra közel-keleti kőrútjának negyedik állomására, az Egyelt sült Arab Emírségekbe érkezett Előzőleg Dohában, Katar fővárosában, közös közleményt adtak ki ottani, keddi tárgyalásairól, s ez hangsúlyozza, hogy a közel-keleti konfliktus kulcsa a palesztin kérdés. Robert Mugabe, kijelölt Zim- babwe-rhodesdai miniszterelnök szerdán megkezdte kormányalakítási tárgyalásait. Elsőként Nkomával, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió vezetőjével találkozott, akinek pártja a választásokon 20 mandátumot szerzett. Mugabe — mint jelentettük — kijelölése • utáni első nyilatkozatában kijelentette, hogy széles alapokon nyugvó egységkormányra törekszik, s benne a ZAPU-nak A Fedajin Khalk marxista gerillaszervezet is bejelentette, hogy napokon belül politikai párttá akar szerveződni. Mindössze egy héttel a választások megkezdése előtt még mindig nem dőlt el véglegesen; hogy egy vagy két" fordulós szavazást tartanak-e Iránban. A Horizont című berlini politikai hetilap szerdán megjelent számában közzétett nyilatkozatában Nureddin Kia- nuri, az Iráni Néppárt (Tu- dehj központi bizottságának első titkára kijelentette: Az Iráni Néppárt az ország valamennyi haladó ereje közös feladatának tekinti, hogy összefogva és egységesen fellépjen az ellenforradalmi ellentámadás veszélye ellen, biztosítsa a forradalom vívmányait és következetesen továbbvigye a nemzeti demokratikus fejlődést. A Néppárt ezért látja jelenlegi fő feladaKözben Jeruzsálemben a külügyminisztériumba hívatták Franciaország iz’.aeli nagykövetét, és hivatalosan tájékoztatták arról, hogy Izrael tiltakozik a palesztinokra vonatkozó francia kezdeményezések ellen. Az izraeli kormány megbízta Nyugat-Európában szolgálatot teljesítő nagyköveteit, hogy tájékoztassák a fogadó kormányokat: a francia állás- foglalás ellentétes a Camp David-i megállapodásokkal. és szsimély szerint N kom ónak is jelentős szerepet szán. A kijelölt kormányfő találkozott Ian Smith-szel, a rhodesiai fehérek vezérével is, ★ Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Robert Mugabét és Joshua Nkomót, a Zimbabwe Hazafias Front vezetőit a- hazafias erőknek a választásokon aratott nagyarányú győzelme alkalmából. tának azt, hogy szilárd egységfrontot kovácsoljon össze. A teheráni sajtó a jelek szerint kezd belefáradni az amerikai túszok és az ENSZ-bi- zottság tagjainak tervezett találkozója körüli, áttekinthetetlen huzavonák nyomon követésébe. A Kejhan szerint Khomeini ajatollah, a forradalmi tanács és a külügyminisztérium egyaránt elfogadta a találkozó tervét; az „iszlám diákok” viszont nem értenek egyet a feltételekkel, s újbb követeléseket terjesztettek elő. Indira Gandhi indiai miniszterelnök aggodalmának adott hangot a Pakisztánba irányuló amerikai fegyver- szállítások miatt, utalva arra, hogy ez zavaróan hathat India és Pakisztán viszonyára. Az indiai kormányfő Jammu és Kasmír indiai szövetségi államba látogatva, az indiai hadsereg katonái és újságírók előtt Jammuban mondott beszédében egyebek között elmondotta, hogy Washington — fegyverszállításai felújítása mellett — valószínűleg katonai támaszpontot akar létesíteni Pakisztánban. Gandhi asszony felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a pakisztániaknak fegyverük lesz, valaki ellen fel is használhatják, s ez — tette hozzá — aggodalommal tölti el Indiát. Gandhi asszony hangsúlyozta, hogy a korlátozott létszámú' szovjet csapatok Afganisztánban való jelenlétét, mini azt már a Szovjetunió nemegyszer kifejtette, az a tény váltotta ki, hogy Pakisztán, Kína és más országok zsoldosokat képeznek ki, fegyvereznek fel és irányítanak afgán területekre. A Szovjetunió — mondotta Gandhi asszony — világosan, kifejezte készségét, hogy kivonja csapatait Afganisztánból, ha Pakisztán a továbbiakban nem látja el fegyverekkel a zsoldosokat, és nem KGSTtervegyeztetés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának júniusi ülésszaka tárgyalja meg a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetéséről szóló beszámolót. A következő ötéves tervidőszakban a tanács tagjai tovább bővítik a szakosítást, a kooperációt, fejlesztik tudományos-műszaki együttműködésüket, egymás közötti árucseréjüket, együttes erővel bővítik népgazdaságukat, ipari és mezőgazdasági termelésüket. A fejlődést meggyorsító együttműködési célprogramok megvalósítására eddig már számos két- és többoldalú megállapodást írtak alá, a tanács ülésszakáig további 31 ilyen megállapodást öntenek végleges formába. segíti elő átjutásukat Afganisztánba. Mint a PTI indiai hírügynökség jelentése alapján ismertté vált, vasárnap pakisztáni egységek a határon keresztül tüzet nyitottak a Jhan- gar közelében állomásozó indiai szárazföldi csapatokra. A tűzpárbaj mintegy 4 órán keresztül tartott. A MOSZKVAI Pravda szerdai száma közli Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának cikkét, amely a szocialista munkaverseny fejlődésével, eredményeivel foglalkozik. A SZOVJET Tudományos Akadémia közgyűlésének szerda délutáni ülésén ünnepélyes keretek között nyújtották át Szőkefalvi-Nagy Béla Kossuth-díj as akadémikusnak a Lomonoszov-aranyérmet. SZOVJET—FRANCIA kül- ügyminisztériumi szintű megbeszéléseket tartottak kedden és szerdán Moszkvában. A konzultáción a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemÁzsiai útjáró való hazaérkezését követően Púja Frigyes külügyminiszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Széles körű megbeszéléseink során a három meglátogatott országban áttekintettük kétoldalú kapcsolataink helyzetét, fölmérve a perspektívákat, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit is — mondotta Púja Frigyes — egyértelmű a megállapítás: mindhárom állam vezetői készek a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatok elmélyítésére, bővítésére. A megbeszéléseken érthetően nagy figyelmet fordítottunk az időszerű nemzetközi kérdések megvitatására. A Japán, a Fülöp-szigetek és India legfelsőbb vezetőivel lezajlott találkozók is bizonyították, hogy az enyhülés eredményeit mindannyian meg kívánják őrizni, sőt alapjait még inkább meg akarják erősíteni. Köztudomású, hogy ÁzsiáA keddi amerikai előválasztások során Massachusetts államban, á Kennedy-dinasztia szűkebb hazájában Edward Kennedy szenátor a várakozásoknak megfelelően mintegy kétharmad-egyharmad arányban legyőzte Carter elnököt. Vermontban azonban igen nagy arányban alulmaradt Carterrel szemben. A keddi előválasztások nagy meglepetése: John Anderson, ban az utóbbi években az enyhüléssel ellentétes folyamatok mentek végbe. Az okok elsősorban a szélsőséges imperialista körök terveiben, a Varsói Szerződés és mindenekelőtt a Szovjetunió fölött katonai erőfölényt elérni próbáló törekvéseiben keresendők. Ázsiában az elmúlt esztendőkben két kérdéskört övezett megkülönböztetett figyelem. Az egyik Kambodzsáé, amely körül korábban nagy „lármát csapiak”, de úgy tűnik, mintha mostanában csillapodtak volna az indulatok hullámai. A másik kérdés, Afganisztán ügye, minden meglátogatott országban előkerült a megbeszéléseken. Ügy látom: a tárgyaló felek, mindenekelőtt India vezetői, jól látják az afganisztáni eseményeket, azok indítékait, s mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez a kérdés lekerüljön a napirendről — mondotta befejezésül Púja Frigyes. a liberális republikánus képviselő átütő sikere volt. A mindeddig teljesen esélytelennek tartott Anderson Massachu- settsben maga mögé utasította nemcsak a magasan vezető elnökjelöltet, Ronald Reagant, hanem annak fő vetélytársát, George Busht is. Anderson Vermontban — a nem teljesen végleges eredmények szerint — ugyancsak a legtöbb szavazatot kapta. Folytatódik a közel-keleti körút S francia államfő tárgyalásai Magabe egységkormányterve India aggódik Pakisztán felfegyverzése miatt Schmidt—Sorter megbeszélés Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki kedden este érkezett hetedik hivatalos washingtoni látogatására, szerda reggeltől 24 órán át szinte CSAK RÖVIDEN... zetközl kérdések széles körét vitatták meg, különös tekintettel az enyhülési politika elmélyítésének fontosságára. példátlanul zsúfolt programot bonyolított le. Sorra találkozott Vance külügy-, Brown hadügyminiszterrel, Brzezins- ki nemzetbiztonsági főtanácsadóval, délután Carter elnökkel tárgyalt, majd a kormány vezető gazdasági tisztségviselőivel vett részt értekezleten. Este fehér házi díszvacsora ad újabb > lehetőséget Carter— Schmidt megbeszélésekre, majd a bonni vendég csütörtök reggel, Robert Byrddel, a szenátus demokrata vezetőjével való találkozó után New Yorkba repül. Erőpróba Kennedy szőkébb hazájában Győzött a papírforma Háttér Zimbabwe hosszú útja EGY ŐSI, ISMERETLEN kultúra maradványait már a középkor végén Afrikát körülhajózó. majd a partvidékre is kimerészkedő portugál felfedezők is feljegyeztek. Később, amikor először a portugálok, majd az angolok próbálkoztak Afrika ennek a területének gyarmatosításával, kétségbevonták, hogy ezek a vastag, mértani pontossággal felépített falak afrikai eredetűek volnának. Mindenféle legendák születtek arra, csakhogy bizonyíthassák, a rabszolgasorsba taszított feketebőrű őslakosok olyan „ala- csonyabbrendű emberek”, akik képtelenek lehettek bármiféle ily mesteri építészeti alkotás létrehozására. Vagyis mindez, valahonnan ideszakadt Afrikán kívüliek műve, s éppen az afrikai őslakosság ellen szolgált volna védelmi célokat szolgáló erődítménynek. Az idők változtak, de e legenda megmaradt. Hirdették akkor is, amikor a XIX. század végén Cecil Rhodes, angol tőkés vállalkozó és imperialista politikus csalárd módon először korlátozta, majd brit katonai erővel megfosztotta a hatalomtő' hobengiilát, az akkori Matabeleföld és So- naország királyát, s a feketék országából brit gyarmati birtokot hozott létre e délkelet-afrikai területen Az országot, rabigába haj tójáról Rhodesiának nevezték el. s fővárosát pedig az akkori brit külügyminiszterről Salis- burynek. SEM AZ ELSŐ, sem a második világháború nem hozott változást a fekete többség számára ezután sem Rhodesiában. Sőt amikor Afrika többi részében a gyarmatosítók fokozatosan kénytelenek voltak meghátrálni a szabadságmozgalmak ereje előtt, s a „fekete földrész” térképe új, önálló államok tucatjaival gazdagodott, Rhodesiában éppen ellenkező fordulatra került sor. 1965-ben Ian Smith, a salisbury-i fehértelepesek vezére, bejelentette elszakadását Angliától, a brit gyarmat helyén a helyi fehér kisebbség terrorrendszerét teremtette meg. Az akkor mintegy negyedmilliónyi fehér tartotta kezében a gazdasági és politikai teljhatalmat, s az öt és fél milliós feketebőrű többségnek csak a teljes jogíosz- tottság és a korábbinál is sokkalta szörnyűségesebb kizsákmányolás lehetett az osztályrésze. ‘ Salisbury urai a dél-afrikai fajgyűlölő rendszer támogatásával valósították meg terrorpolitikájukat. Az. hogy a maguk kezébe kaparintották a gazdasági hatalmat is, ellentétes volt az észak-amerikai és az angol monopol tőke érdekeivel is, amely szívesen látott vo.lna Rhodesiában egy olyan rendszert, amelynek oszlopai azok a feketebőrű politikusok, akik készek együttműködni a volt gyarmatosítókkal, s akik biztosítják, hogy az ország gazdag természeti kincseinek kiaknázása háborítatlanul folyjék Washington és London üzletembereinek hasznára. A RHODESIÁI FEHERTELERESEK viszont azzal álltak ellen a reájuk nehezedő nyomásnak, hogy ha megszűnik önállóvá kikiáltott terror-rendszerük, az események balra fordulnak, s nemcsak a fajgyűlölő rendszer szűnik meg, hanem vége szakad annak is, hogy e területet a nyugati cégek aknázzák ki, hiszen a fekete többség olyan valóságos kormányzatra törekszik majd, amely a többség kezébe adja az ország természeti kincseit, saját hasznára folytatja a nagy ültetvényeken zajló .termelést. Még a hatvanas években megkezdődött a fegyveres szabadságharc, amely a hetvenes évek végére már olyan méreteket öltött, hogy a Nko- mo és Mugabe vezette szabadságharcosok ellenőrizték Rhodesia területének mintegy hetven százalékát, s a fehér- telepesek uralma tulajdonképpen csupán a nagyvárosokra és azok környékére korlátozódott. A harc még eredményesebb lett, amikor a Nko- mo vezette ZAPU és a Mugabe vezette ZANU a Zimbabwe Hazafias Frontban koordinálta tevékenységét. Ekkorra már a történelmi kuRobert Mugabe pártja nyerte a választásokat Rhodesiában. A képen : Mugabe sajtókonferenciát tart. tatások feltárták, hogy a cikkünk elején említett romok, o bantu őslakosság mesteri építményeinek maradványai, s hogy valaha itt terült el ezeknek a feketebörűeknek Monomotapa, vagy más néven Zimbabwé-nek emlegetett hatalmas országa. így csak természetes, hogy az ország felszabadító erői célul tűzték ki azt is, hogy ha kivívják a hatalmat, országok nevét visszaváltoztatják Zimbabwére és így Afrika térképéről eltűnik a Rhodes gyarmatosítóra emlékeztető államnév. A szabadságharcosok azonban nagy vérveszteségek és tengernyi áldozat árán foglaltak el és tarthattak meg területeket, s így hogy további tíz, meg tízezrek életét megkíméljék, beleegyeztek abba. hogy békés úton rendezzék az ország jövőjét. Ekkor már a fehértelepesek is kénytelenek voltak belátni, hogy képtelenek közvetlenül fenntartani diktatúrájukat. Ezért megpróbálkoztak előbb egy megtévesztő manőverrel. Mu- zorewa püspök hajlandó volt kiegyezni velük, s mint feketebőrű politikus kormányzást vállalni olymódon, hogy eközben megőrződjenek a fehérek összes kiváltságai és az elsöprő néger többség csak látszatengedményeket kapjon. Amikor azonban ez - a kísérlet összeomlott, a Muzorewa— Smith-rendszer is kénytelen volt Londonban tárgyalóasztalhoz ülni Nkomo és Mugabe hazafias frontjával. Tizennégy heti tárgyalás után jött létre egy különös megállapodás. Ez visszaállította az 1965. előtti állapotot. amikor Rhodesia angol gyarmat volt. A terület élére Soames személyében brit főkormányzót jelölt ki. Kimondta, hogy tűzszünetnek kell létrejönnie, s a szembenálló erőknek az egyezmény által kijelölt gyülekezési pontokon kell táborozniok és ezt egy 1300 főből álló brit nemzetközösségi fegyveres erő ellenőrzi. Ezután választási hadjárat kezdődött, majd 1980. február 27-én megkezdődött a több napos választás. Bár mind Soames. mind London, mind a fehértelepesek még mindig befolyásos hangadói mindent elkövettek, hogy Muzorewának biztosítsák a többséget, ez nem járt sikerrel. Terrorakciókkal, gyilkos merényletekkel, a dél-afrikai csapatok rhodesiai területen való további állomásoz- tatásával akarták megfélemlíteni a feketebőrű lakosságot, hogy a Muzorewára való tömeges szavazásra késztessék őket EZ IS KUDARCOT vallott azonban. A hazafias erők nagy győzelmet arattak Rhodesiában. A fekete bőrű lakosság számára fenntartott nyolcvan parlamenti helyből 57 mandátumot a Mugabe vezette ZANU, 20-at Nkomo ZAPU-ja szerzett meg, t Muzorewa püspök híveinek be kellett érniök három mandátummal. Ez azt jelenti, hogy a száztagú rhodesiai parlamentben, ahol húsz helyet a negyedmilliós fehér kisebbségnek biztosítottak, Mugabe képviselői eleve abszolút többségben lesznek. Soames főkormányzó ennek megfelelően Mugabét bízta meg kormányalakítással. A szabadságharcos politikus koalíciós tárgyalásokat kezdett Nkomó- val, kijelentvén, hogy ahogyan együtt harcoltak a fekete többség hatalmáért fegyverrel a kézben, együtt kíván küzdeni a ZAPU erőivel a békében is. Persze Washington, London és a fehértelepes fajgyűlölők „rhodesiaL játszmája” még korántsem ért véget. Aligha valószínű, hogy miután magukhoz térnek a hazafias erők hatalmas választási győzelme nyomán támadl meglepetésükből. nem folytatják a harcot kiváltságaik fenntartásáért, a természeti kincsek kiaknázásának folytatásáért. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a hazafias erők nagyszerű győzelmet arattak a szavazóurnáknál is, s Zimbabwe történetében ezzel visszavonhatatlanul új fejezet kezdődött el, amelyet most már a fekete többségnek kell majd diktálnia. Arkus István f
