Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
"Krímiim 1980. MÁRCIUS 5., SZERDA Évfordulók jegyében A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának márciusi programja Színvonalas és gazdag programot kínál márciusra a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Filmvetítéssel egybekötött előadássorozatok tájékoztatnak — március 5-tol, mától — a Szovjetunió életéről, eredményeiről s a többi között arról a nagyszabású munkáról, amely Szibéria és a Távol-Kelet természeti kincseinek kiaknázását szolgálja. A hónap folyamán több 'alkalommal hangák el előadás az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Dokumentumfilmekkel, sztereó felvételekkel illusztrált előadásokon emlékeznek meg Lenin születésének 110. évfordulójáról. Március 7-én Lenin, a szovjet állam vezetője, március 11-én Lenin alakja a szovjet irodalomban, március 17-én Lenin ügye él és győzedelmeskedik címmel hangzik el előadás. Az évforduló alkalmából március 21-én A marxizmus—leninizmus és korunk címmel könyvkiállítás nyílik. Hazánk felszabadulásának 85. évfordulója tiszteletére több ünnepi műsort mutatnak be. Március 27-én a déli hadseregcsoport művészei adnak műsort, másnap nemzetközi ifjúsági est lesz, március 31-én pedig az orosz és a szovjet zene kedvelőinek klubestjén kórusmuzsika szerepel. A fővárost ölelő, 30—40 kilométer sugarú körben 1972 előtt mindössze három valódi könyvesbolt volt. Egy Vácott, egy Gödöllőn és egy Szentendrén. Kapun belül, azaz a nagyközönség elől gyakorlatilag elzárva még a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és Szigethalmon, a Csepel Autógyárban találtunk egy-egy boltot Az üzlethálózat A nyolc évvel ezelőtt alakult Slűvelt Nép Könyvterjesztő Vállalat alapfeladata a vidéki városokbeli könyvterjesztés, de Budapesthez hasonlóan nagyvárosok köré is szívesen telepítenek üzletet. (Például: Pécs — Pécsvárad; Debrecen — Hajdúszoboszló.) E felfogás alapján már 1974- ben újabb négy könyvesbolttal szilárdult a fővárost övező gyűrű. Pomázon, Nagymaroson és az idegenforgalom, a nyaralók könyvigényét kielégítendő: Visegrádon. A gyárvezetőinek, dolgozóinak aktívközreműködésével megnyílt a könyvüzlet a váci Híradás- technikai Anyagok Gyárában is. Két évvel később Százhalombatta kapott boltot, a váci üzemek könyvterjesztőinek ellátására külön üzlet nyílt és a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán is boltot adtak át. A következő évben — a körön kissé kívül eső — Albert- irsán kapott helyet a Művelt Nép, valamint a hamarosan várossá vált Érd ^és Dunakeszi kapott — igaz, nem boltot — pavilont. A sort két éve Üllő folytatta, tavaly Pilisen avattak könyvesházat, a gödöllői üzlet új helyre került és végül — de Tárlat a k BEMUTATKOZIK NÁDASDY JÁNOS ÉLETMŰVE Ezúttal a betegek és a látogatók márciusban egy jelentős közművelődési gyakorlat eredményeként igazi festői életművet láthatnak Vácott, a> Szőnyi Tibor kórházban. Ná- dasdy János Domanovszky Endre kortársaként Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa volt az 1930-as évek elején a Képzőművészeti Főiskolán. Kitűnő rajzkészséggel rendelkezik, ezért nemcsak tájakat fest, hanem portrékat is. Sorsa egy ideig megszakította festői tevékenységét, dolgozott a Csepel Autógyárban, tanított Tökölön. Pályájának érdekessége, hogy csaknem hatvan éves volt, amikor intenzíven kezdett festeni. Az elmúlt tizenöt esztendőben igen értékes sorozatot festett Szigetszent- miklósról. Különös táj, egyedi téma Ez a vidék különös táj. A bucka, a Leshegy, a faluvégi gyöpszél, a Duna-part Sok egyedi téma. Mindezt Nádas- dy János nagy figyelemmel, Ízléssel, alapossággal érlelte képekké. Nem siet, nem kapkod, alkotó ritmusa nyugodt és végérvényes. Dicsérendő, hogy szemléletét Szigetszent- miklósra összpontosította. Mindez mégsem pusztán lokális kötöttség. Ezzel a fegyelmezett magatartással jól jár a vidék, jól jár a festő. Végső soron egy festészettől eddig érintetlen táj festői megnevezését jelenti. Egyedi megközelítés ez, de általános értékrend is. A falusi házak szelíd torlódása, a kerekes kút bensősége, a kerítések rogya- dozása, a fák és a boglyák közös gömbölydedsége ugyanis egyszerre jelent két dolgot. Valóságot, művészetet, Sziget- szentmiklóst és általában a magyar falut. Azt a magyar falut, mely átalakulóban van Szigetszentmiklóson és minParasztférfi denütt az országban. Ez a tény átmenetileg festői dilemmát okozott Nádasdynak. Régi élmény, új látomás Döntenie kellett, merre haladjon. Szigetszentmiklóson is megmaradtak a parasztházak és istállók, de ott vannak az új, emeletes épületek formái. Mindkettőt képi motívumnak fogadta el, a régi élményt és az új látomást. Ez realizmusát is bővítette, színvilágát is frissítette. E kettősség nem útkeresése, hanem a valóság természete. Egyszerűen abból a tényből született a festői tematika gyarapodása, hogy maga a látvány kínált új elemeket, mely a társadalmi vál. tozásokat tükrözte. Helyileg és országosan. Nádasdy János nem ütközteti a formákat, hanem egymás mellé helyezi a régi falu utcasorát, hátsó udvarát és az új vároSj sűrített panorámáját. Ez színvilágban is más, derűsebb, világosabb színcsoportok, jelenítik az új környezetet. Az sem érdektelen, hogy elmondhatjuk: személyében Szigetszentmiklósnak is megszületett a festője, a magyar piktúra rangján. Olyan pillanatban, amikor e település várossá kezd alakulni. Losonci Miklós nem befejezésként — pár hete a veresegyházi könyv- és hanglemezbolt megnyitásáról számoltunk be. Könyvespavilon működik Leányfalun, Po- mázon, Szentendrén. A boltos Veresegyház, Fő tér. Varga Gyuláné boltvezető: — Erre az évre 530 ezer forint a tervünk. Nem sok, nem is kevés. Legfőbb feladatunk: megismertetni az üzletet, egyáltalán azt, hogy van. Nemcsak a helybeliekre, hanem a szadai, csomádi, erdő- kertesi, őrbottyáni könyvszeretőkre is számítunk. Munkahelyi bizományosokat -kívánunk foglalkoztatni, üzemekben, iskolákban, hivataloknál. A helyiség korábban a Patyolatnak, illetve cipészműhelynek adott otthont, ezek máshová kerülnek és az áfész vezetői örömmel ajánlották fel a megüresedő boltot — ők fogalmaztak így: a kultúrának. A polcokon mindenfajta könyv megtalálható, műszaki és gyerekeknek való egyaránt. Egyelőre nem panaszkodhatunk az ellátásra, olyan köteteink is vannak, amelyek már Pesten sem találhatók. Ez persze a legjobb reklám. Hogy később mi lesz? A váci, gödöllői boltosok eddig is rengeteget segítettek. tanáccsal is, könyvvel is. Egy boltcsoporthoz tartozunk, ez szervezettebb, jobb könyvellátást jelent. A csoportvezető Csáky Máté, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pest megyei boltcsoportjának vezetője: — Minden új bolt nyitására, nem titok, igyekszünk csemegékkel szolgálni. Azután? Akármilyen furcsa, a Pest közelében árusító boltjaink ellátása lassúbb, mint a távoli városoké. Azok ugyanis a Könyvértékesítő Vállalat, a nagykereskedő úgynevezett túrajáratainak útvonalába esnek. Elindul a teherautó a fővárosból, és Kecskemétig, Hatvanig meg sem ál, csak a főút menti települések bojtjainál. Kitérőt nem lesz, nincs is jelenleg értelme: olyan korán reggel érne mondjuk, Pomázra, amikor még zárva az üzlet. Így sajnos a lényegesen lassúbb postai szállításra szorulnak a gyűrű boltjai. Sokat segít majd a rövidesen munkába álló kis furgonunk, mely a megye üzletei közti gyors árumozgatást fogja szolgálni. Ami könyv kelendő Üllőn, de leült Visegrá- don — másnapra helyet cserél. Valamennyi kis üzletünk a környező községeket is ellátja könyvvel. Az autó majd ezt a munkát is megkönnyíti. Sok segítséget kapunk mindenütt a helyi vezetéstől. Magukénak tekintik a boltot már a kezdetekor. Építeni segítenek, társadalmi munkát szerveznek, bolti dolgozót, vezetőt ajánlanak. Ez nekünk nagy könnyebbség, hiszen minden esetben olyan, könyvet szerető, képzett munkatársat kaptunk, aki bírja a község bizalmát és főleg: ismeri az igényeket. A boltos személyisége döntő az ellátásban, a megrendeléskor, boltközi cseréknél. Ha téved — nehezen javítható a hiba. Az igazgató D O Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója: — Egy új bolt, viszonylag kis településen — évekig ráfizetéses. Ezt tudjuk, mégis vállaljuk. Ugyanis nemcsak kereskedelmi, hanem kultúrpolitikai feladataink is vannak. Évente 8—10 új boltot nyitunk, szerte az országban, ebből kettőt-hármat Pest megyében. Általában a helyi irányítók segítik munkánkat. A monori járást említeném példaként. A pártbizottság megkeresett benőnket: vállalnánk-e évente egy új üzlet nyitását. Mondtuk: ha támogatnak — természetesen. A támogatás — ne kerteljünk — anyagi. Fejlesztési alapunk 1982-ig lekötve. Nos, ahogy a pilisi, üllői példa mutatja, lehet találni megfelelő helyisé get, olcsón. A felújítás, a speciális belső kiképzés már a mi feladatunk. A monori együttműködés legújabb eredménye: talán meg az idén Gyomron nyitunk üzletet. Sajnos, a helyzet nem mindenütt ilyen. Érd, Dunakeszi — városok, apró pavilonnal. Olyan összegeket — négyzet- méterenként 13—15 ezer forin tot — kértek, hogy nem tudunk megfelelő, városi színvonalú, minimum 150—200 négyzetméteres üzletet nyitni. Pedig gazdaságos a kérésünk: a városnak csak egyszer kell az üzletbe invesztálni, fenntartó sa, kezelése, üzemeltetése már a mi gondunk. A kulturális jelentőségéről most nem is szólok. Hogy mennyire lehet városban is előrelépni, arra Száz halombatta a bizonyíték. Ami kor boltunkat megnyitottuk — más kérdés, hogy azóta már kinőtte helyét —, nos, akkor olyan jó munkakapcsolat alakult ki a város párt- és tanácsi vezetőivel, hogy 1977-ben itt, elhagyott munkásszállás átalakításával indítottuk el könyvszolgálatunkat. Ez ma már az ország legnagyobb könyvkereskedelmi egysége, tavaitI 100 millió forint volt a forgalma, Andai György Anyanyelvi szinten ll/l ég ma is közművelődési Kísérletként említjük az évtizedesnél nagyobb múltra visszatekintő olvasótábori mozgalmat, olyan kísérletként tehát, amelynek végrehajtása során természetes módon változnak a tartalmi célkitűzések, a formák és módszerek, változik a kiválogatás szempontrendszere, az előkészítő és a nyári 10—14 nap élményeit elmélyítő utómunka. A kísérlet szóval még inkább jellemezhetjük a nemzetiségi olvasótáborokat,' például azért, mert munkájuk egészen máshogyan illeszkedik az iskolai oktatáshoz-neveléshez, mint a többi táboré, s már ez is sok megválaszolatlan kérdést vet fel. Vagy például azért is, mert ezekben a táborokban speciális pedagógiai munkára van szükség. Továbbá azért kísér- letjellegűak, mert szinte minden szervező csak a saját tapasztalataira támaszkodhat, saját sikereiből és kudarcaiból tanulhat. Illetve, tanulhatott. A közelmúltban ugyanis a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a mozgalom Pest megyei bizottsága által rendezett tanácskozáson az ország különböző részein tevékenyke- dö pedagógusok, könyvtárosok, I népművelők, újságírók cserélhették ki tapasztalataikat, • AZ AZ EGYETLEN PILLANAT címmel Erdélyi Sándor rádiójátékát hallhattuk Bozó László rendezésében. (Kossuth, szombat, 18.45) A rádiójáték egy három ember halálát okozó üzemi balesetről, illetve az azt követő rendőri és szakértői vizsgálatról szólt. A téma különös érdekességét az adta, hogy a nagyközönség az ehhez hasonló esetekről legfeljebb igencsak szűkszavú híradásokból, tudósításokból értesül. Az eset nyomán lefolytatott vizsgálat bemutatásával a szerző — nyilván személyes tapasztalatai alapján — igyekezett felgombolyítani az okoknak és az okozatoknak azt a bonyolult s olykor ösz- szekuszálódott hálózatát, mely végül is a tragikus robbanáshoz vezetett. Az oknyomozás során az egymásnak feszülő emberi szenvedélyek és törekvések, a szűkös lehetőségek szövevényes dzsungelébe jutottunk. Mind eközben megismerhettük egy korszerűtlen, ámde végsőkig kihasznált vegyiüzem munkásait és vezetőit, akik a maguk szempontjából mindannyian nagyon is érthetően cselekedtek és cselekszenek, csakhogy a három emberéletet követelő baleset mégis azt bizonyította: valami nem volt és nincs rendben. RÁDIÓFIGYELŐ Az rását ügy megnyugtató lezá- az jelentette volna, ha a vizsgálatnak sikerül tisztáznia o személyes felelősség kérdését. A vizsgálat azonban jóformán semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni, s így a darab az először vád alá helyezett' majd utóbb felmentett üzemmérnök erkölcsi megújulásával ér homályosan bizakodó véget. Most már a hallgatón a sor, hogy eldöntse, mire elég a morális újjászületés. A FELNŐTTKOR HATÁRÁN címmel hangzott el az Ifjúsági Rádió ideológiai-politikai műsora. (Petőfi, 20.33) Erdős Endre újságíró, Papp Zsolt és Schiffer Péter szociológus a társadalmi és az egyéni, illetve a csoportérdek problémáiról beszélgetett Ze- ley László szerkesztővel. A beszélgetés résztvevői az ötvenes évekből ránkmaradt rossz örökségként jellemezték azt a kétféle felfogást," amelyek szerint egyrészt az egyéni érdek teljes egészében alávetendő az önálló létezőként felfogott össztársadalmi érdeknek, másrészt' pedig a tár- j sadalmi fejlődés előrehalad- 1 tával az egyéni és a csoport- I érdekek harmonikusan belesimulnak az össztársadalmi érdekbe. E két felfogást bírálva utaltak arra, hogy az össztársadalmi érdek csupán a különös érdekek eredőjeként értelmezhető, s hogy a jövő tagolt társadalmainak is feltehetően lényeges jellemzői lesznek ezek a különös érdekek. A furcsa csak az volt, hogy miközben a beszélgetés eredeti céljának megfelelően az ifjúság sajátos érdekeinek taglalására tért rá, többször újra előkerült az össztársadalmi érdek fogalma, mint amellyel az ifjúság bizonyos csoportjainak érdekei esetleg szembekerülhetnek. Ez esetben viszont nem derült ki világosan, hogy az előzőekkel szemben az össztársadalmi érdek fogalmát milyen újabb értelemben használják. Ugyanakkor az ifjúsági érdekvédelem jelenlegi helyzetéről beszélgeti e, úgy vélem, a félórás műsoridő ellenére a kissé elvont fejtegetések helyett több szó eshetett volna konkrét esetekről és adatokról. Így talán többet érthettünk volna meg az érdekek tényleges funkciójáról. Péter László nemzetiségi olvasó-, illetvt nyelvművelő táborokról. Természetesen szó volt a táborok hátteréről, az iskolai nyelvoktatásról is. Schuth János, a Neue Zeitung olvasó- szerkesztője például a német nemzetiségi nyelv oktatásáról szólva megállapította: ma sincs még német tannyelvű általános iskola, a heti 3—4 órás nyelvoktatás pedig nem biztosítja a beszédszintén való tudást, nem teszi lehetővé az értékes irodalmi’ művek megértését. Éppen ezért van nagy szerepük ezeknek a táboroknak — s ezért fontos a résztvevők megfelelő válogatása. Az iskolában nyelvet tanulóknak ugyanis csak néhány ezreléke táborozhat, ezeknek tehát a legjobbaknak kell len-, niük. Az ilyen tanulók, ha nem egy, hanem több alkalommal jutnak el az olvasótáborba, később valóban fel is használhatják tudásukat. ‘Több hozzászóló hangsú- lyózta a folyamatos munka fontosságát, ahogyan azt is, hogy a táborok előkészítésébe fokozottabban be kell vonni a könyvtárosokat, hogy a kiscsoportvezető egyetemistáknak már év közben meg kell kezdeniük az ismerkedést a gyerekekkel. Igen, nagyon fontos azoknak a részvétele az olvasótáborokban, akik órás jellegű, az iskolainál oldottabb felnőtt— gyermek viszonyt tudnak kialakítani. Erre persze képesek a pedagógusok is. Sipos Árpád, a megyei népfrontbizottság tdt- kárhelyettese a tanácskozást bevezető előadásában a pilis- szentkereszti szlovák olvasótábor munkájának, az ott alkalmazott nevelési elvek, módszerek bemutatásával bizonyította ezt. A közepes nyelvtudással is számos feladat megoldható, ha megfelelő, játékos formákat találnak a szervezők. Lehet szó akadályversenyről, rejtvényfejtésről, találkozókról, sportról — a lényeg: az életkori sajátosságokra, az érdeklődésre kell alapozni. i\[ em üres jegyzettömbbel 1 ^ tértek hát^ haza, akik részt vettek a tanácskozáson. A sok más mellett természetesen szó esett a továbblépés lehetőségeiről is. Az egyik — nehezebben járható — út a táborok számának növelése. A másik, valóban a nemzetiségek híd szerepét, erősítő megoldás az igazán anyanyelvi környezet biztosítása, a cseretáborozás. Erre is van más példa: a mohácsi iskolások a jugoszláviai Pélmonostorra, a pilis- szentkeresztiek Szlovákiába utaztak a nyáron. Onnan pedig a magyar nemzetiségű gyerekeket várták, illetve várják, mert remélhetőleg folyamatossá válik az együttműködés. P. Szabó Ernő AHOL SEGÍTENEK, S AHOL NEM Könyvgyűrű Budapest körül :sere és tábor vítésére. Eőry Ede vezető szak- felügyelő irányításával azután a fővárosi zeneiskolák közül hat vállalta, hogy alig három hónap alatt bemutatja a műveket. A növendékek szorgalma és a tanárok lelkesedése végül nem egy hangversenyt, hanem négy teljes napra elegendő műsort produkált A hangversenyek és a felkészülés tapasztalatait most már valamennyi fővárosi zeneiskola, de az ország, s íay megyénk zenepedagógiai munkájában is lehet hasznosítani. Igaz, hogy a művek kottája még csak egyetlen példányban áll rendelkezésre, d;e hogy a másolást elkerüljék, a szakosztály javasolni fogja a Zeneműkiadó Vállalatnak a legfontpsabb művek kiadását, illetve behozatalát. Váczi Károly, a szakcsoport vezetője elmondta, hogy a hangszereknél bevezetett gyakorlat alapján, országos zeneiskolai .verseny segítségével tervezik a megyénkénti válogatást a következő zenei táborokba. Ennek az a jelentősége, hogy így számos növendék elsajátíthatja ezeket a ritka műveket, és valamennyi zeneiskola legfogékonyabb, az intenzív kétheti zenetanulásra leginkább alkalmas növendéke kerül majd oda. ZENEI PANORAMA Tapasztalat Éppen két esztendeje, hogy i megalakult az Orosz—Szovjet Zene Barátainak Köre. Azóta már több érdekes koncertről is beszámoltunk, s találkozhattunk velük a televízió képernyőjén is, amikor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában összejöttek egy kis zenehallgatásra. A tagok közt sokan vannak, akik nem sajnálva az utazás fáradalmait, Pest megye falvaibái érkeznek a rendezvényekre, á az egyszerű zene- hallgató mellett egyre több szakmabeli kapcsolódik a baráti körhöz. Ma már ott tart munkájában a kör, hogy pedagógiai csoportja szakmai tapasztalatcserére és bemutató hangversenyre hívhatta az ország zenepedagógusait. A fővárosi orosz—szovjet zenei héten négy nap alatt 160 mű került bemutatásra, ezekből számos ősbemutató volt hazánkban. Ez úgy vált lehetővé. hogy a Kulturális Kapcsolatok Intézete az oktatási és kulturális szervek javaslatára a baráti kör pedagógiai szakcsoportjából négy lelkes és hozzáértő pedagógust utaztatott tapasztalatcserére a Szovjetunióba, azzal a céllal, hogy zenepedagógiai műveket kutassanak fel és hozzanak haza. a sajnálatosan szűk kor- társ-pedagógiái irodalom bő
