Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

rntcitc 1980. MÁRCIUS 5., SZERDA Lapradiátorok Szélben, hózáporban Késő este a solymári építőknél Az idén ötszázhatvan négy­zetméter lapradiátort gyárta­nak a Hajd' ;ági Iparművek­ben. A hazai igények jobb ki­elégítésén túl, az öt különböző méretben készülő lemez lap­radiátorok eljutnak Ausztriá­ba, Angliába, és az NSZK-ba is. Az út egyik oldalán a már régebben átadott lakótelepi házak sorakoznak. A kényel­mes lakásokban konvektorok teszik kellemessé, otthonossá a szobákat. Vacsora fő a gáz­tűzhelyeken, fürdéshez készü­lődnek a gyerekek. Színhely: a solymári lakótelep, időpont: 1980. március 3. Balesetveszély Az országút túlfelén, a ka­vargó hózáporban, a viharossá erősödő szélben építőmunká- sok dolgoznak. A daru égbe­nyúló fekete sziluettje, vakító reflektorok, kékesen villanó ívlámpák fénye. Egyelőre eny-, nyi látszik a 9 tagú Pinke brigád munkahelyéből. A csa­pat a második műszak esti óráiban serényen dolgozik, hogy minél előbb befejezzék az új, 32 lakásos társasház pa­neljeinek összerakását. Az utolsó szintnél tartanak. — Nehéz napunk van ma. Különösen az erős széllökések okoznak problémát. Az eme­lőszerkezetet, de a robusztus terhet is bonyolultabb feladat ilyenkor pályán tartani, s eh­hez még az éjszakai, kedve­zőtlenebb látási viszonyok is társulnak. Tagadhatatlan, ilyenkor megnő a balesetve­szély. Dehát jól összeszokott csapat ez a mienk — mondja csendesen Pinke András< a 43. ÍME ROHASMJDIM! MEG NEM NYÍLT MEG A PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT LEGÚJABB JÁRMŰ-ES ALKATRESZ-SZAKÜZLETE GÖDÖLLŐIM Nyitás helyerGödöliö, Dózsa Gy.u.1-3, idfcje:1980. március Természetes illat?­A TERMÉSZET ILLATA! Változatlan minőségben, változatlan áron, de ZÖLD ALMA ILLATTAL kerülnek forgalomba a közkedvelt TOMS MOSÓSZEREK TOMI TOMI TOMI TOMI TOMI Super Sztár Mat Brill Prima MIND KIVÁLÓ ÁRU - MINDET ZÖLD ALMA ILLATTAL KÉSZÍTI A TISZAMENTI VEGYIMŰVEK számú Építőipari Vállalat bri­gádvezetője. Családtagok? — így is, úgy is egy család vagyunk — veti oda félig tréfásan, félig komolyan Dénik Sándor, a csoport egyik tagja. Mint később kiderült, a bri­gádban valóban erősek a roko­ni kötelékek: közéjük tartozik Pinke András két fia és ve- je Kovács József is. Termé­szetesen az összetartozás ér­zésének nemcsak ez az egyet­len oka. Sokkal inkább a kö­zös felelősség, az összeszo­kottság. Akitől leginkább függ a biztonságos munka, Volen- tics István 12 esztendeje ke­rült darura, s mind ez ideig balesetmentesen irányította, kezelte a hórihorgas vasal­kotmányt. E pillanatban 30 méter magasból figyeli a gé­pe mozgatta betonfal útját: a szállítójárművekről a máso­dik szinten fáradozó társakig. .A panelt óvatosan ereszti he­lyére, ahol Kovács József és Csobál János ügyelnek arra, hogy g súlyos lap perselyei a tőcsavarokra pontosan illesz­kedjenek. Ezúttal azonban valami probléma adódik, a szél kis­sé megnyomta a hatalmas fa­lat. Pinke István emelőrudat feszít alá. — Jó! — kiált Csobál Já­nos, miközben a vasrúd szik­rát szórva pattan ki a beton­lapok szorításából. A fal a he­lyére kerül. Kényszerpihenő Néhány perc múlva &z ap­rócska melegedőben telepe­dünk le a lócára az asztal kö­ré. A hirtelen gyülekező nem az újságíró iránti érdek­lődés eredménye, inkább kény­szerszünet az oka. A Dunake­szi Házgyárból ugyanis egye­lőre nem érkezik újabb kül­demény. — Hát igen, lehetne jobb is az anyagellátás. Ennek elle­nére igyekszünk befejezni ezt a munkát, a hét végén átadni a terepet a szerelőknek — magyarázza Pinke András. — Újpestre megyünk, ez csak amolyan kitérő volt számunk­ra — mondja búcsúzóul. A pihenő ajtaját bezárva, arra gondolok, egy-két hét múlva már mindenki elfelej­ti ezeknek az embereknek az arcát; azt, hogy egyáltalán Solymáron jártak. S az új la-1 kasok tulajdonosai, mit sem tudnak majd arról, miként került szépen berendezett szo­bájuk fala a helyére egy sze­les, hózáporos márciusi na­pon. Valkó Béla A Viharsarokból érkezett Egyszerű, ©szinte, nyílt szóval Alapanyaga: akác Sárga farostlemez Akácból is farostlemez ké­szíthető a Mohácsi Farostle­mezgyárban kidolgozott új technológiával így a jövőben ezt a fafajtát is bevonják a gyártásba. A nyersanyaghiányt jól lehet pótolni akáccal, ami bőségesen terem az ország te­rületén. Az ebből a fából ké­szült farostlemez színe nem a megszokott barna, hanem sárga, s talán még szebb is. A Tisza, a Maros és a Kö­rösök áltál határolt vidékről indult el. Arról a tájról, ame­lyet még ma is Viharsarok­ként szokás említeni. Oroshá­zán tanult, abban a városban, amely számtalan politikust adott az országnak... Munkáscsaládból származik. Tizenévesen, véletlenül került Vácra, a 204. számú iparita- nuló-intézetbe, ahol az öntő szakmát tanulta ki. Tanárai, társai hamar megkedvelték a nyílt, őszinte fiatalembert, aki­nek mindenről volt vélemé­nye, s azt nem rejtette véka alá. Rendkívül érdekelte a politika. Már általános isko­lás korában igyekezett besze­rezni minden olyan könyvet, amelyből megérthette a világ bonyolult dolgait,. • Ipar és mezőgazdaság Talán a rendszeres olvasás­nak köszönhető, de hamar ki­alakult a beszédkészsége. A logikus gondolkodás, a vita­készség, hamar ráirányította a környezete figyelmét. Először a fővárosban dolgozott, 1 s munkahelye üzemi lapjában gyakran jelentek meg az írá­sai, amelyek a ■ munkások problémáival foglalkoztak — munkásszemmel. 'Aztán ké­sőbb a szigetszentmártoni Áfésznál helyezkedett el. Batiz Zoltán, 1965-ben lett tagja a pártnak. Először az ML középiskolát, majd a há­roméves általános tagozatot végezte el. Közben hosszabb ideig a göd-alsói nyugdíjas pártalapszer vezetnek volt a tagja, majd három évig a tit­kára. A pártmunkában mindig nagyon fontosnak tartottam az őszinte, nyílt. beszédet. Számomra az egyik legjob iskola a nyugdíjas alapszerve­zet volt. Nagyon sok volt ugyanis ebben a közösségben a régi mozgalmi ember, akik az évek során szerzett tapasz­talataikat megosztották velem. Mindig hálával gondolok visz- sza rájuk... Aztán 1975-től már nem­csak a párttagsága kötötte la­kóhelyéhez, de a munkája is. A gödi Danamenti Termelő- szövetkezetbe került az ottani pártvezetőség élére. — Mivel korábban ipari te­rületen dolgoztam; a szövet­kezet, s annak élete teljesen új területet jelentett a számom­ra. Az itt levő melléküzem- ágak dolgozóinak öntudatos­sága a szocialista brigádok tevékenysége azonban nem tér el a gyárban dolgozóktól... Rövidesen megkezdődtek a tsz-egyesülések. Először a budapesti Blagoev, majd a szokolyai szövetkezet csatla­kozott a gödihez. Ennek a fo­lyamatnak a végrehajtása nemcsak jól szervezett gazda­sági, hanem politikai munkát is igényelt. — Az egyesüléseket köve­tően rendkívül gyors politikai­gazdasági fejlődést értünk el. A. korábbi időszakban kevés volt nálunk például a párt­tagok száma. Körültekintő munka után nagyobb hang­súlyt fektettünk erre ás ... Minőségi változás A legfontosabb azonban a gazdasági munka volt, ahol a tartalmi, minőségi fejlődés ke­rült előtérbe. — Már kialakult nálunk az a munkásgárda, akikre min­denkor lehet számítani. Ahhoz, hogy a szövetkezetünk az or­szág tíz legjobbja közé került, a járás gazdaságai is hozzá­járultak. Nekünk ugyanis nem voltak szakembereink, vagyis nem ánnyi, amennyire szükségünk lett volna. A já­rás sokat segített nekünk eb­ben a munkában. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a te­rület szakember-ellátásából mi is kivegyük a -részünket... A 35 éves Batiz Zoltánt leg­utóbb ismét megválasztották a téesz pártbizottságának élé­re. A több mint 5500 dolgozót foglalkoztató szövetkezet párt- életében közben minőségi vál­tozás történt. A lehetőségek adottak voltak arra, hogy a korábbi pártvezetőség párt- bizottsággá alakuljon. — Ügy gondolom, tapasz­talom is, hogy a községgel kialakult kapcsolatunk jó, de ezt a későbbiekben még to­vább szeretnénk fejleszteni. Tartalmában igen jelentős do­lognak tartjuk, hogy a szö­vetkezetben létrejött a párt- bizottság ... A titkár, aki néhány évvel ezelőtt maga is tollforgató ember volt, még nem állapo­dott meg teljesen. Némi nosz­talgiával beszél arról, hogy versei megjelentek különböző folyóiratokban, s ismert iro­dalmárok nevét említi, akik’ segítették a kibontakozását. A két nagy szerelem, a líra és politika közül azonban az utóbbi volt az erősebb. Távolabbra nézve — A jövőben is — politi­kai munkásként szeretnék dol­gozni. Igyekszem kitekinteni szűkebb pátriánkból, vagyis nemcsak a szövetkezet párt­titkáraként nézem a világot. Véleményem szerint, tágabb értelemben kell gondolkod­nunk. Az egyesülések után országosan is rangot kaptunk. Aki itt van, itt dolgozik, az tudja, hogy az' eredmények ellenére is van még bőven tennivaló. Ehhez pedig jól- képzett szakemberekre van szükségünk. Arra, hogy a dol­gozóink rendszeresen képezzék magukat, megvan a lehetőség. Magam is tanulni készülök. A jogi egyetemre jelentkeztem. Hogy miért éppen oda? Mint mondtam szeretem a nyílt, őszinte szót, az igazságot... talán ezért is ... Csitári János Jegyzet Övezze eket közmegbecsülés [V éhány évvel ezelőtt még ■*-' el sem tudtuk volna kép­zelni, egyszer már-már ter­mészetes lesz: egy családban három gyermeket nevelnek. Nem azt mondom, hogy már egységesen vélekedik erről a társadalom. De egyre több nálunk a nagycsalád, s tiszte­lettel tekintünk rájuk. Meg is érdemlik. Akinek gyermeke van, tudja, milyen nehéz egyet-kettőt is nevelni, nos igaz, nem anyagilag. Am ahol három- vagy több apróság kér jó szót, kenyeret, teret az életnek, ott már mindenféle természetű gondok lehetnek, még anyagiak is. A sokgyermekes szülők ér­zik, miíyen nagy segítséget je­lent a családi pótlék, vagy szeptember táján az úgyne­vezett beiskolázási segély, s egész tanévben, nyári napkö­ziben a gyermekétkeztetés. Ami a nevelést illeti, szívesen adnak jó tanácsokat az óvó­nőik, tanítónők, tanárok, gyer­mekorvosok, védőnők, pszi­chológusok. Meddő vállalkozás volna, ha föl akarnám itt tel­jes körben sorolni- .honnan, mi A borostyánkő út mentén Ősváros a teraszokon A kőszegi hegy déli oldalá­ban az idén is folytatódik a Velem-Szentvid késő bronzko­ri és vaskori település régé­szeti feltárása. A hazai ős­korkutatás e nagy vállalkozá­sa keretében szabadtéri mú­zeumot alakítanak ki, s nyit­nak meg a területen. Az első épületegyüttest már ez év májusában átadják. Elsőként őskori házcsoportot mutatnak be eredeti nagyságában. A nyolc teraszon elhelyez­kedő ősvárosban a szakembe­rek már világosan elhatárol­ták a katonák, az iparosok és a kereskedők lakhelyét. Tud­ják azt is, hogy a késő bronz- művesség központja volt a város. Az ércet a közeli Al­pokból szállították, a készárut a korabeli Európa legfonto­sabb kereskedelmi útvonalán, a hegy lábánál húzódó boros­tyánkő úton juttatták tovább. A teraszokon a bronzkori lakosságnak körülbelül 10 egymást követő nemzedéke élt. Az őskori szabadtéri múzeum­nak tehát bőven lesz bemu­tatni való ja. mindenféle támogatásban ré­szesülnek nálunk a nagy csalá­dok. öt esztendővel ezelőtt az MSZMP XI. kongresszusának határozata kimondta: Az or­szág, a társadalom jövőjéért érzett felelősség is megkíván­ja, hogy növekedjék a több- gyermekes családok száma, g élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket. köz- megbecsülés. Nos, amikor el­érkezett a számadás ideje, ho­gyan hajtottuk végre ezt a határozatot, elmondhatjuk: le- hetőséginkhez képest mindent megtettünk, amit tehettünk. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban több mint negyven nagyesalád jél, három­hat gyermekkel. A gazdaság messzemenően igyekszik őket lakáshoz juttatni. A lakáso­kat úgy építették meg, hogy azokhoz gazdasági épületek is tartoznak, alkalmasak a jó­szágtartásra. S ez nem mellé­kes körülmény. Az egész bu­dai járásban mintegy ezer- hatszáz sokgyermekes család van. Érden például több mint négyszáz, Törökbálinton csak­nem százötven, Budaörsön százhatvan, Pilisvörösváron is több mint kétszáz. A járásban a negyedik ötéves terv idején 29 lakás épült' számukra, a jelenlegi tervidőszakban ed­dig mintegy 150. Az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár, a diósdi csapágygyár, a Mechanikai Művek adta lakásépítési köl­csönökkel, kedvezményes fu­varokkal, a tanácsoktól kapott telkeken (és bontási anyaggal is) további 40 család jutott otthonhoz. A tanácsi lakásvá­sárlás útján 1974-től több mint 40 nagycsalád került megfe­lelő életkörülmények közé. A több gyermeket nevelő szülők iránti társadalmi felelősség, az összefogás szép példája Ér­den például a Sárd utcában álló tíz lakás. Amint erről an­nak idején is hírt adtunk: a házsorhoz a Bentavölgye Tsz adta az építési területet, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat Domus szocialista brigádja készítette el társadal­mi munkában a terveket. A tiz lakás hat hónap alatt ké­szült el. A társadalmi megbecsülés, segíteni akarás példája szám­talan. A támogatás nagyon sokrétű. A hernádi Március 15. Tsz baromfifeldolgozó üze­mében van olyan műszak, amelyben az asszonyok mun­kaidejét a gyermekintézmé­nyek nyitásához, illetve zá­rásához igazították, gondolva a gyermekeikért aggódó anyákra. A nagycsaiádok gondjain is enyhítenek a rác­kevei járás nagyüzemei — köztük a Csepel Autógyár, az EGSZOV, a TERMINÁL —. amikor cselekvő részesei a já­rás Balatonakaliban levő út­törőtábora bővítésének. Ugyan­csak a ráckevei járás egyebek között, ahol hasznos kezdemé­nyezések születtek — a ven­déglátóiparral .közösen — a gyermekélelmezési lehetőségek bővítésére. Cha már az élelmezésnél tartunk, nem feledkezhe­tünk meg az áfészek törek­véseiről sem. Az utóbbi esz­tendőkben olyan ABC-áruhá- zakat építettek például Öcsán, Dobáson, s még jó néhány te­lepülésen, amelyekben mire­lit, félkész, vagy konyhakész élelmiszereket is árusítanak, megkönnyítve ezzel a háztar­tás gondjait. Pártunk most következő kongresszusának irányelvei között olvashatjuk: Továbbra is nagy figyelmet kell fordí­tani hazánk népesedési hely­zetére, a gyermeknevelés fel­tételeinek javítására, a több- gyermekes családok támogatá­sára. Ügy vélem, az eddigi esz­tendők tanulságai alapján, hogy a megye társadalma a jövőben is eleget tesz ennek a követelménynek. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents