Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

1930. MÁRCIUS 30., VASÄRNAP ANYANYELVI NEVELES Kedvezők a tapasztalatok Az anyanyelvi nevelés a korábbinál lényegesen na: gyobb hangsúlyt kap az új ál­talános iskolai tantervekben, s azok céljait a gyakorlatban is sikerült valóra váltani. Ezt a következtetést vonták le az Országos Pedagógiai Intézet­ben az új tervek alkalmazásá­ról szerzett másfél éves ta­pasztalatok alapján. A magyar nyelv és iroda­lom új tanterve az első osz­tályban 1978-ban lépett életbe. A nevelők megfelelően felké­szültek az alkalmazására, s ma már egyre biztosabban és tudatosabban végzik munkáju­kat. Ennek eredményeként az első osztályosok korábbi tár­saiknál gördülékenyebben ol­vasnak, nagyobb biztonsággal írnak, A hangos olvasásban a tan­év második félévében követke­zett be ugrásszerű fejlődés, s az év végére a tanulók több­sége a szóképeket és a hosz- szabb szövegeket is jól olvas­ta. Az írás tetszetőssége kíván­nivalót hagy maga után, ám a kisdiákok teljesítménye az önálló szóírásban és a tollba­mondásban jóval magasabb, mint az előző években volt. Ugyancsak jó, hogy a tudato­sabb beszédművelés kedvezően hat a tanulók szóbeli és írás­beli megnyilatkozásaira is. Most, hogy nagyobb figyel­met kapott az anyanyelvi ne­velés, méginkább kitűnt, hogy viszonylag sok a beszédhibás tanuló, az iskolákban, s nem kis feladatot jelent a hátrányos nyelvi környezetből kikerült gyerekek felzárkóztatása tár­saikhoz. KÜLFÖLDI RENDELÉSRE Magyar zenemű Magyar szerzőtől rendelt da­rabot a világ egyik legrango­sabb nagyzenekara, a Bostoni Szimfonikus Zenekar. A fenn­állásának 100. 'évfordulójára készülő együttes a napokban néhány jelentős zeneszerzőt kért fel: komponáljanak szá­mukra egy-egy nagyszabású művet, amelyet — vezető kar­mesterük, Seiji Ozawa vezény­letével —, maguk kívánnak bemutatni a jövő évben esedé­kes centenárium koncertjü­kön. A magyar zene növekvő nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy a felkért zeneszerzők kö­zött szerepel egy magyar kom­ponista — Balassa Sándor — is. Bartók óta Balassa az első zeneszerző, akitől nagyzeneka­ri művet rendelt a bostoni együttes. ASATAS A SZENTENDREI VÁRDOMBON Csak a kidobott, halomra hulló föld tompa zaja hallat­szik. A szentendrei várdom­bon, amelynek kőmellvédjére nyári napokon turisták százai támaszkodnak, most csak né­hány- munkás dolgozik. Ahol követ ér az ásó, ott óvatosan haladnak tovább a mélyítés­sel: régészeti feltárás folyik itt. a város középkori múltjá­nak emlékeit kutatják. Falkutatás, pincefeltárás — Korábban, az ötvenes évek elejéig barokknak hitték a várdombon álló plébánia- temDlomot — mondja Tetta- manti Sarolta, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, az ásatás vezetője. — 1954—57. között Tompos Er­zsébet és Csemegi József falka tátása során olyan részletek ke­rültek elő, amelyek középkori épületről beszéltek: román­kori félköríves ablaknyílások, freskódarabok bukkantak elő. A XIII. században épült egy négyszögletes szentély, temp­lomhajó, sekrestye. Egy év­század múlva átépítették, nyolcszög alakúra bővítették a szentélyt. Ebből a korból származnak a támpillérek, a torony, a gótikus ablak, ajtó­részlet. A déli, kapu a XV. században épült — akkor ké­szült a gótikus napóra. — Nem is voltak ásatások eddig a várdombon? — Nem. 1963-ban viszont a sekrestye alatt egy másik szintet fedeztek fel, egy osz- száriumféle helyiséget. Ama­tőr kutatók altemplomra gya­nakodva kirámolták a csonto­kat. A Nemzeti Múzeum ré­gésze azután megállapította: a sekrestye középkori, kétszin­tes, északi irányban folytató­dik az alsó szint. A sekrestyé­től északra falrészt is találtak. Temetőfal, lakóépület — Milyen eredményeket ho­zott a mostani, egy hónapig tartó ásatás? — A munkát azért kellett február közepén elkezdeni, mert tavasszal be szeretnék kövezni a templomdombot. Az egyházi központhoz tartozhatott a feltárt épület. Kutatóárkokkal alaposan meg­vizsgálták a domb déli részét, s egy mintegy tizenöt méter hosszú, kidőlt kőkerítést ta­láltunk. Kelet felé haladva a fal a dombról kifelé szalad, valószínű tehát, hogy a domb­ról korábban nagy tömegű föld omlott le.- A fal korát nem sikerüli*. megállapítani? — A temetőfal valószínűleg középkori, de megbízható kor- meghatározó réteget nem ta­láltunk: különböző építkezé­sekkel teljesen felbolygatták a talajt. Előkerült viszont igen sok római korabeli kerá­miatöredék: a rómaiak és az «lőttük itt élt lakosság mun­kái. — Milyen eredményekkel iári a kutatás az északi ol­dalon?-- Itt egy XIII. századi, hatszor négy méteres, két he­lyiségből álló épület, valószí­nűleg lakóház falai kerültek elő. A sziklába alapozott fa­lak között néhány kerámiát találtunk, tűzhelyet, kemencét sajnos nem. «A talajt itt is megbolygatták. Azt minden­esetre tudjuk, hogy 1220—1320. között a veszprémi püspökség főesüeressége működött Szent­endrén, korábban pedig a püs­pök kúriája állott itt. — Ha tehát „szenzációs” le­letek nem is kerültek elő. ez az ásatás is tovább gazdagí­totta a város múltjáról alko­tott mozaikképünket? A főesperesség helye — Feltétlenül. El tudjuk képzelni például, mekkora volt a középkori temető. Azt is sejtjük, merre kell keresni a főesperesség helyét. Az Alkot­mány utcában ugyan már né- vány évvel ezelőtt komoly fal­maradványok kerültek elő, te­hát a központ valószínűleg a mai iskolaépület helyén lehe­tett. Itt persze nem egyetlen leletből, hanem a különböző alkalmakkor előkerült tár­gyak, adatok összességéből kell kiindulni. A most feltárt falakat egyébként nem őriz­zük meg. A róluk készült fo­tók, rajzok, a szöveges doku­mentáció segítik a jövő kuta­tómunkáját. P. Szabó Ernő Saját erőből korszerűbben KÖNYVTÁRI EREDMÉNYEKRŐL, ELGONDOLÁSOKRÓL Olvasunk, olvashatunk-e ele­get? Hä felelni kell a kérdésre, nem kevesen a fáradtságra, a másodállásra hivatkoznak, mások a könyvek árának emelkedését említik. Ismét mások a könyvtár nyitvatar­tási idejét, állapotát említik a tagadó válasz indoklására. Százhúszezer olvasó Ami az utóbbit, a könyvtá­ri lehetőségeket illeti, szeren­csére egyre kevesebb panasz­ra lehet okunk. A megye ta­nácsi könyvtárhálózata — ima 376 önálló, illetve fiókin­tézmény — minden területen az országos átlagot meghaladó ütemben fejlődik. Az ötödik ötéves tervidőszakban 3000 négyzetméternyi új könyvtári aiapterületet vehettek birto­kukba az olvasók. Ez — az összeget tekintve 60 millió forint értékű fejlődés — teljes egészében a helyi erőforrások felhasználósának köszönhető. A tavalyi év eredményei sem elhanyagolhatóak. — A megye könyvtárainak alapterüiete tavaly — mond­ja Békés György megyei könyvtárigazgató — 416 négy­zetméterrel bővült, a helyi szervek, a lakosság közel 10 millió forintnyi munkája eredményeként. Űj, korsze­rűbb körülmények közé ke­rült a könyvtár Pilisen, Bér- nccebarátiban, Márianosztrán, Nagykőrösön, Tápi ószentmár- íonban. Az új helyiségek egy részének berendezéséhez a megyei tanács adott segítsé­get. Tovább növekedett, több mint 210 ezer kötettel. a könyvállomány is. — Hogyan befolyásolták ezek a kedvező változások az intézmények tartalmi mun­káját? — Majdnem 3 ezer 800-zal nőtt a könyvtári tagok száma, s meghaladta a*122 ezer főt. Egyre több helyen alakul ki a helyben olvasás lehetősége, különösen a járási, könyvtá­rakra mondhatjuk el, hogy a település dolgozószobái lettek. Ez egyként segíti a különböző intézményekben levelező tago­zaton tanulók. információszer­zését és a termelőmunkát. Növekedett a könyvtárközi kölcsönzések száma, olyan is előfordult, hogy egy kutatónak Bécsből kértünk meg egy csembalóról szóló művet, közművelődés különböző few máit nemcsak a művelődési házak vetélkedőihez adott könyvekkel segítették az in­tézmények, hanem maguk is szerveztek akciókat. A tava­lyi 5423 rendezvényen mintegy ?00 ezer ember vett részt. A legtöbb előadás, kiscsoportos foglalkozás a gyerekeket vár­ta. de működik a könyvtárak­ban kertbarátkör. nemzetiségi klub is. Bővítések, ésszerűsítés — Egy szobi kiállítás jelez­te. hogy tavaly megélénkült a könyvtárak helytörténeti mun­kája is... — Az olvasók általában nem veszik észre ezeket a lát­hatatlan eredményeket. Pedig a használható katalógus vagy a helytörténeti gyűjtemény nagyon fontos. Az a sajnála­tos azonban, hogy még a me­gyei könyvtár gyűjteményei­be sem kerül bele minden, a megyével kapcsolatos doku­mentum. Egyes intézmények s rendelet ellenére egyszerűen rém küldik el kiadványaikat. Ami a régi anyagot illeti: mintegy 3000 olyan könyvet tartunk nyilván, amelyet ere­detiben vagy másolatban sze­retnénk megszerezni. — Ez nyilván hosszú távra szóló programot jelent. Milyen változások várhatók a me­gye könyvtári hálózatában az idén? — A legfontosabb az intéz­mények további bővítése, kor­szerűsítésé. A váci városi-já­rási, a ráckevei járási, a gö­döllői városi-járási, a dunake­szi városi, a budakeszi nagy­községi-járási, a nagymarosi, tápiószelei, tápióbicskei, ecse- ri, kákái könyvtárak helyzete javul jelentősen a helyi erő­források felhasználásának kö­szönhetően. Nem nő, de nem is csökken a könyvbeszerzési keret. Igaz, a könyvtárak emelkedése miatt kevesebb könyvet tudunk vásárolni, ke­vesebb folyóiratra fizethetnek elő a könyvtárak. Lényegesen kevesebb tiszteletdíjat fizethe­tünk ki, mint korábban. — Hogyan maradhat mégis legalább olyan hatékony a könyvtári munka, mint koráb­ban volt? — Éppen a népgazdaság ne­hézségei követelik tőlünk, hogy a belső tartalékok fel­használásával, ésszerű szerve­zéssel növeljük a könyvtári munka hatásfokát. Jó néhány könyvtárba például igen ala­csony az olvasók száma, a la­kossághoz viszonyított ará­nya. Nem várunk lényeges növekedést ott, ahol, mint Dunaharasztiban, Dányban, Abonyban, igen rosszak a körülmények, de igenis, vá­runk ott, ahol a feltételek megfelelőek. így Budakalá- szon (a lakosságnak csak 5,9 százaléka könyvtári tag), liscsabán, Tárnokon, Erdőker­tesen vagy Zsámbékon, ahol . kirívóan kevés, a lakosságnak csak 2,4 százaléka az olvasó. Tovább kell erősítenünk kap­csolatainkat az általános isko­lákkal, több könyvtárlátoga­tást, rendhagyó órát szerve­zünk. A KISZ-szel eredmé­nyesen dolgoztunk együtt a Könyv és Ifjúság vetélkedő megszervezésén. Az akció nem zárult le a tavalyi döntővel. Körzeti ellátás — Gondolom, gazdasági okok is indokolják, a szobi körzeti ellátási rendszert to­vább fejlesztik, kiterjesztik a következő időszakban. — Igen, elsősorban a közös tanácsú községekben, ahol ez a módszer az addig szétapró­zott erőforrásokat koncentrál­ja, kiküszöböli a párhuzamos­ságot, a fölösleges könyvbe­szerzést. S ha nrir a folyta­tásnál tartunk: tavaly igen sikeres volt a szakképzetlen könyvtárosok számára szerve­zett 250 órás, könyvtárkezelői képesítést adó tanfolyam. Er­re az idén is szükség lesz, an­nál is inkább, mivel a Pest megyei könyvtárosok közül nagyon keveset vesznek fel a felsőoktatási intézmények le­velező tagozatára. Az lenne talán a megoldás, ha a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli tagozatán mód nyílna könyvtárosok képzésére. P. Sz. E, NEMET IRODALOM MAGYARORSZÁGON Egy új antológia TV-FIGYELŐ AZ EUROPA KIADÓ TERYEI Kétszáz kiadvány Mintegy 200 mű a világiro- ■ gok irodalma, mintegy 45 kötet­dalom legjavából, s 35 kötet j tel szerepel a kiadói tervekben. különleges Helikon kiadvány — ez az Európa Kiadó idei terve. A külföldi kortárs és klasz- szikus irodalmat gondozó kiadó a múlt évhez hasonlóan idén is. mintegy 40 szovjet és klasz- szikus orosz író, költő művét adja közre. Ugyancsak nagyszabású vál­lalkozása a kiadónak Az orosz irodalom kistükre című kötet, amely a Xl-től a XVIII. szá­zadig mutatja be az orosz iro­dalom legjellegzetesebb alko­tásait, fejlődését. A népi demokratikus orszá­Magyarul is hozzáférhetővé válik, egyebek között, az utób­bi idők egyik legnagyobb len­gyel irodalmi szenzációja, Ka- zimierz Moczarski Beszélgetés a hóhérral című kötete. A szer­ző, aki a második világháború német megszállása alatt a ho­ni hadsereg tisztjeként harcolt a németek ellen, 225 napot töl­tött egy börtöncellában Jürgen von Stroop SS-tábornokkal, a varsói gettó hóhérával, Poznan véreskezű rendőrfőnökével, Athén SS-parancsnokával. Stroop a börtönpriccsen ülve mondta el Moczarskinak élete történetét. Háború. Immár az ötödik részét is levetítették a Hat év történelem című szovjet—ame­rikai koprodukcióban készült dokumentumfilmnek, és amint a méltán elérzékenyült néző tapasztalhatta, ennek a leg­újabb traktusnak is megvolt i maga sajátos légköre — úgy is mondhatjuk: a stílusa. Ebben a világtörténelmileg páratlan vállalkozásban ugyanis, amikor 1500 gyárat telepítettek át a kevésbé fe­nyegetett szibériai és más ke­leti vidékekre, a lányok és az asszonyok játszották a fősze­repet, s ennek megfelelően a péntek este látott ötven perc a társuktól, családjuktól meg­fosztott nők szóban ki nem mondható fájdalmától volt terhes. Míg kezük napi tíz. tizenkét órán ót szinte megál­lás nélkül kezelte a hadi szer­kezeteket gyártó — nem egy­szer fedetlen műhelyekben mű­ködtetett — gépeket, arcukra mind mélyebb árkokat vésett az örökös' aggod&lom. Hát ez a féltés, a távolle­vőkért való moccanatlan resz- ketés tette olyan balladásan meghatóvá ezt a képsort. Ro­man Karmen művészeti veze­tő jóvoltából pedig még to­vább erősödött a költői jelleg, mert értő keze nyomán az égész összeállítás nagyszerű ritmust kapott. Szinte egy ka­merákkal írott versként per­gett le hát a szóban forgó fe­jezet, amelyet — hála a mű­sorszerkesztés rugalmasságá­nak — immár azok is megte­kinthetnek, akik csak szombat délelőtt tudnak időt szakítani a Hat év történelem soros foly­tatásainak végigfigyelésére. Mellesleg szólva, egyre több­ször tapasztalni az efféle prög- ramalakítói méltányosságot, amikor az illetékesek az este, avagy az éjjel dolgozó előfize­tők igényeire is tekintettel vannak. Noha így több az is­métlés, de — a köszönet is számosabb. Kongresszus. S ha már a kedves nézőket dicsértük az imént, hadd folytassuk az el­ismerő szavakat. Mégpedig a csütörtökön véget ért kong­resszusi közvetítések kapcsán. Merthogy — s ezt a számos műsorórát kitevő adások több milliós nézőtábora szinte perc­ről percre tapasztalhatta — a jeles politikai esemény rögzí­tésekor remekeltek a tévések. Ügyes és hatásos képváltásaik­kal, mondhatni, dramatizálták az ülésteremben történteket Tévedhetetlen pontossággal mindig azokra szegődött a ka­mera. akikről éppen szó esett, s ettől valami olyan személyes elvtelenség áradt a képernyő­ről, ami a messzi távolból fi­Ujabb szép kiállítású kiad­vány bizonyltja a hazai nem­zetiségek kulturális törekvései­nek életképességét: a Tan­könyvkiadónál most megje­lent Bekenntnisse-Erkenntnisse (Vallomások-felismerések) c. antológia. A Szénde Béla szerkesztette kötet pontosan jelzi a nemze­tiségi irodalmaink között élen­gyelő nézőket is közvetlen ré­szessé tette. Csak az a furcsa, hogy ami­kor egy néhány perces kisfilm után is ott vonul végig az az irdatlan hosszú stáblista, ez­úttal ennek az — ismételjük — nágyszerű operatőri és ren­dezői összmunkának a része­sei említetlenül maradtak. Saj­nálni való, hogy igy van, mert végtére. tőlük is függött, mi s hogyan kerül az ország szeme elé: milyen meggyőző erejű az az általuk továbbított képi vi­lág. ­Dunakeszi. A péntek délutá­ni Kertünk—udvarunk című műsorban a dunakeszi kertba­rátkor tagjai is feltűntek né­hány percre. Mindez abból az alkalomból történt, hogy a né­zők láthassák: miképpen lehet fölvirágoztatni egy ilyen kö­zösséget, amelyet 1967 óta, amikor az a húsz alapító megkezdte az együttműködést, immár egy ezres tömegű tár­sasággá gyarapodott. A sokasodás oka? Elsősor­ban is az, hogy e kertbarátok szinte mindent megkatmak szervezetüktől — a műtrágyát éppen úgy, mint a facsemeté­ket. Másodsorban az. hogy rendszeres a továbbképzés. Harmadsorban pedig — s ez sem mellékes — az, hogy eb­ben a kedves és jószándékú társaságban együtt lehet len­ni. Társat találhat ott a ko­rábban magányoskodó társta- lan... Akácz László járó német literatúra fő tö­rekvéseit: őszintén és egyre erőteljesebben irodalmi szín­vonalon szólni a mai való­ságról, a múltról, a követen­dő útról; szórakoztató és egy­ben tanulságos olvasmányt nyújtani a magyarországi né­meteknek. Tizenegy szerző vál­lalkozik a feladatok megoldá­sára, mindnyájan a magyar- országi német szövetség 1972 óta működő irodalmi szekció­jának tagjai, van köztük tanár és bányász, kőműves és újság­író, nyelvtudós és háziasszony, hivatalnok és nyugdíjas. Amilyen sokrétű a foglalko­zás szerinti megoszlás, olyan különbözőek a kötetben fel­lelhető műfajok is. Fath György balladákat ír a bara­nyai mondakör felhasználásá­val, Rittinger Engelbert, affé­le táj nyelvi Mikes Kelemen­ként, leveleket egy fiktív cím­re, Fischer Lajos valódi epi­kus hajlamra valló, bár több­ször modorosságba torkolló el­beszélésekkel próbálkozik, Wittmann György a hazai né­metség történetéből ragad ki képeket, Mikonya József az utolsó 30—40 év eseményei­vel viaskodik és így tovább. Az antológia egyes darabjai persze színvonalukban is kü­lönbözőek. Igazi irodalmi ér­téket három kialakult egyéni­ségű lírikustól kapunk: a szi­gorú gondolati tartalmakat fe­gyelmezett, feszes verssorok­ban kifejező Ats Erikától, a német nyelv parányi lehetősé­geivel is mesterien zsonglőrkö­dő Bradean-Ebinger Nelu-tói, valamint a klasszikus szellemi örökséé tiszteletének, a gyer­meki játékosságnak és a tár­sadalmi elkötelezettségnek sa- iátos szintézisét megvalósító Koch Valériától. A Bekenntnisse-Erkennt­nisse biztosnak látszó ígéret arra, hogy a magyarországi német szerzőktől további ér­tékes munkákat várhatunk. Szabó János Középkori emlékek nyomában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents