Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és további feladatairól — Rövidített szöveg — A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa jóváhagyta a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a két kongresszus kö­zötti tevékenységéről. Megállapítja, hogy a társadalmi élet alapvető területein az elmúlt öt évben is érvénye­sült pártunk több mint két évtizedes töretlen, egész népünk érdekeit szolgáló politikája. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a mun­káshatalom, a szocialista nemzeti egység szilárd. A párt betölti vezető szerepét, élvezi a dolgozók bizalmát, cselekvő támogatását. Az elért eredmények számottevők. A programnyilatkozatban megfogalmazott célok felé haladva előbbre jutottunk a fejlett szocialista társadalom építésében. Fejlődött a népgazdaság, javultak népünk életkörülményei, erősödött szocialista tudata, gyarapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosította a hazai építőmunka külső feltételeit, tevékenyen közreműködött a békéért vívott harcban. A párt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és az imperialista­ellenes erők összefogásának további szilárdításán munkálkodott. A párt XII. kongresszusa hazánk felszabadulása 35. évfordulójának évében ült össze. A három és fél évtized alatt megtett út azt bizonyítja, hogy a magyar nép élni ^tudott a történelem adta lehetőséggel. Hazánk, a Magyar Népköztársaság, szabad és független szocialista ország, amelyben a nép élete gyökeresen megváltozott. A következő öt évben a fő feladat, hogy nagy vívmányainkra támaszkodva erősít­sük társadalmunk szocialista vonásait, megalapozzuk a népgazdaság további fejlődését, megszilárdítsuk az életszínvonal területén elért eredményeket és javítsuk az életkö­rülményeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa megerősíti a párt eddigi politikai irányvonalát. A programnyilatkozatban kitűzött célokkal összhangban jelöli ki a fejlett szocialista társadalom építésének további tennivalóit. I. A NEMZETKÖZI HELYZET, KÜLPOLITIKÁNK Korunkban az emberiség számára sorsdöntő a béke megőrzése, egy újabb világháború megakadályozása. Külpolitikánk hazánk érdekeivel összhang­ban, a proletár internacionalizmus elvét kö­vetve, segíti a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért vívott harcot. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus nemzetközi pozíciói. A szocialista országok nagy sikereket értek el az új társa­dalom építésében, fejlődött két- és többoldalú együttműködésük, politikájukkal, eredmé­nyeikkel jelentős hatást gyakorolnak a világ­ra. A jelenlegi világhelyzetben növekszik an­nak szükségessége, hogy jobban összehangol­ják erőfeszítéseiket. Külpolitikájuk egyezteté­sében, vívmányaik és a béke védelmében ki­emelkedő szerepet tölt be a Varsói Szerződés Szervezete. Országaink gazdasági fejlődésének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében megvalósuló együtt­működés. A kapitalizmus általános válságának tala­ján tovább mélyültek a tőkés világ ellent­mondásai. A reakciós körök fokozzák táma­dásaikat a kommunista és munkásmozgalom­mal s más haladó, demokratikus erőkkel szem­ben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspártok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek tovább szélesítik és erősítik harcu­kat. Fellépnek a nemzetközi monopóliumok gazdasági és politikai hatalmának korlátozá­sáért, felszámolásáért, a fegyverkezés ellen. Kiállnak a demokratikus jogok védelméért, a gazdasági és szociális helyzet javításáért, a gyökeres társadalmi változásokért. Pártunk, népünk teljes mértékben szolidáris küzdel­mükkel. A gyarmati uralom alól felszabadult népek fokozzák erőfeszítéseiket a nemzeti független­ség teljes kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért, a haladásért. E küzdelem több országban egybekapcsolódik a szocialista társadalom megteremtését célzó törekvésekkel. Az enyhülési folyamat korszakos jelentőségű állomása volt a Helsinkiben megtartott euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az országok közötti kapcsolatok javulását az imperialista erők, a reakciós körök, a fegy­verkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek megakadályozni. Fokozzák támadásaikat a társadalmi haladás ellen, növelik a feszült­séget, mérgezik a nemzetközi légkört. Arra törekszenek, hogy a maguk javára változtas­sák meg a katonai erőegyensúlyt. . Az emberiség számára különösen súlyos ve­szélyt jelent a vezető tőkés országok reakciós katanai-ipari körei által az utóbbi években különös erővel szított fegyverkezési hajsza. Ezt bizonyítja a NATO-országoknak washing­toni határozata a katonai kiadások fokozott növeléséről, és brüsszeli döntése újabb raké­ták telepítéséről egyes nyugat-európai orszá­gokba. Aggodalomra ad okot, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok halogatja a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló második szov­jet—amerikai megállapodás életbe léptetését; ez akadályozza, hogy gátat lehessen emelni a fegyverkezési versenynek. A Magyar Népköztársaság, a szocialista kö­zösség országai a nemzetközi helyzet élező­dése ellenére sem térnek le a békés egymás mellett élés útjáról. A hidegháborús irányza­tokkal szemben újabb és újabb kezdeménye­zéseket tesznek az enyhülés eredményeinek megőrzésére, a béke védelmére. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy szövetségeseinkkel szorosan együttmű­ködve biztosítsa építőmunkánk megfelelő kül­ső feltételeit és hozzájáruljon az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocia­lizmus térhódításához. Meghatározó jelentőségű feladatunk, hogy erősítsük szövetségünket, barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a szo­cialista közösség országaival, hozzájáruljunk a Varsói Szerződés Szervezetének, védelmi erejének tökéletesítéséhez. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, e. délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek egybeesnek a reak­ciós körök haladásellenes céljaival. Ugyan­akkor továbbra is készek vagyunk az állam­közi kapcsolatok fejlesztésére, népünk baráti érzéseket táplál a kínai nép iránt Azt kí­vánja, hogy a Kínai Népköztársaság ismét a haladásért és a békéért vívott harc fontos té­nyezője legyen. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, antiimperia- lista törekvéseivel. A kölcsönös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperia­listaellenes politikáját, a nemzetközi feszült­ség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből, az enyhülés közös érdekeiből kiindulva, az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ezt elősegítené, ha ezek az országok nem al­kalmaznának hátrányos megkülönböztetést a kereskedelemben, valamint megszüntetnék az indokolatlan aránytalanságot a tájékoztatás­ban és a kulturális értékek cseréjében. A Magyar Népköztársaság kormánya fo­lyamatos munkát végez a helsinki záróokmány elveinek érvényesítéséért, az ajánlások meg­valósításáért, a madridi találkozó sikeres meg­tartásáért. Kész tevőlegesen hozzájárulni a közösen elért eredmények megvédéséhez, a kapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság fontosnak tartja, hogy folytatódjanak a leszerelési tárgyalások az egyenlő biztonság elve alapján. Fellép a fegyverkezési hajsza fokozása, a reakciós kö­röknek a katonai erőegyensúly megbontását célzó törekvései ellen. Elítéli a vezető imperia­lista hatalmak agresszív, hidegháborús lépé­seit, a NATO legutóbbi határozatait. Támo­gatja a fegyverkezési verseny megfékezését célzó szovjet javaslatokat, és együtt küzd szö­vetségeseivel a Varsói Szerződés kezdeménye­PEsr MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ^ra 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 29„ SZOMBAT Közel-Kelstről a DKV-ba Az első olaj az Adria-vezetéken Az Adria-kőolajvezetéken tegnap délután 13 óra 58 perc­kor Magyarországra érkezett az első olajszállítmány. A ve­zeték fogadóállomása a So­mogy megyei Berzence mel­lett, a magyar—jugoszláv határ mentén épült fel, ahol tegnap reggeltől dolgoznak a nagy teljesítményű szivattyúk. A vezeték jugoszláviai szakaszá­ról érkező kőolajat — mely az addig megtett út során jócs­kán veszít a mozgatásához szükséges nyomásból — 60 at- moszférás nyomással indítot­ták tovább még a kora esti órákban, csaknem 200 kilomé­teres magyarországi útjára. A magyar szakasz végállo­mása Százhalombatta, a Dunai Kőolajipari Vállalat, ahová előreláthatóan holnap, a haj­nali órákban érkezik meg az értékes nyersanyag. A feldol­gozó udvarán négy, egyen­ként 30 ezer köbméteres tar­tály fogadja az olajszállít­mányt, de maga a vezeték is tárolótérnek számít: a határ és a DKV közötti szakaszán 50 ezer tonna olaj fér el. Az Adria-vezeték a Közel- Keleten vásárolt olajat szállít­ja a magyar és a csehszlovák finomítóba. A vezeték hazánkban épült szakasza ugyanis közös beru­házás eredménye. Kapacitásá­nak felét — évente 10 millió tonna kőolaj szállítására al­kalmas a magyar szakasz — csehszlovák finomítók dolgoz­zák fel, ahová a Barátság I. vezetéken jut el a kőolaj Százhalombattáról. zéseinek megvalósításáért Síkraszáll oíyan európai értekezlet összehívásáért amely erő­sítené az országok közötti bizalmat, eltorla­szolná a hidegháború visszatérésének útját. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest hozzájáruljon az emberiség olyan egyetemes gondjainak meg­oldásához, mint a nyersanyag-, az energia- és az élelmiszerellátás, a közlekedés fejlesztése, a környezet védelme, továbbá a világ külön­böző térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és az írástudatlanság leküzdése. II. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYAINK Előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy tovább erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok és rendszerünk szilárd gazdasági alapja, a termelőeszközök szocialista — álla­mi és szövetkezeti — tulajdona. Államunk elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. A társadalom osztályainak és rétegeinek számaránya az utóbbi években nem módo­sult lényegesen, az egymáshoz való közeledés irányába ható minőségi változások voltak a meghatározók. A jövőben is arra kell töre­kedni, hogy az osztályjellegű különbségek csökkenjenek. Ugyanakkor az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítani az egyes réte­geknek a munkamegosztás, az iskolázottság, a lakóhely és más tényezők szerint eltérő helyzetére. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Döntő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Erősödött politikai öntudata, fo­kozódott aktivitása és kezdeményezőkészsége. A termelőszövetkezeti parasztságot a mun­ka, az elosztás és az életmód jellegében be­következett változások is közelítik a munkás- osztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érde­kei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. E szö­vetség szorosabbra fűzése egész népünk ér­deke. A társadalom fejlődéséből adódó lehetőség és egyben követelmény, hogy a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok folyamatosan gyarapítsák politikai, szakmai és kulturális ismereteiket, s ezáltal is csökkenjen a szel­lemi és a fizikai munka közti különbség. Az értelmiség tevékeny részese a szocializ­mus építésének, szorosan kötődik a munkás- osztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Sze­repe és létszáma a társadalmi fejlődéssel együtt növekszik. Az értelmiség — iskolai végzettsége, munkahelye és választott pályá­ja alapján sok irányban rétegeződött. Szel­lemi erőforrásainkat hasznosítsuk minden te­rületen jobban, szervezetten és fokozottan igényeljük az értelmiség részvételét a szocia­lista építőmunkában, a közéletben. A termelésben és az igazgatásban foglal­koztatott alkalmazottak nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Létszá­muk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt, az egyes szakterületek közti megoszlá­suk is aránytalan. Ezen a munka és a szer­vezetek ésszerűsítésével, a társadalmi ellen­őrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorítá­sával kell változtatni. , A nők a társadalmi élet minden területén, a munkában, a családban, a közéletben be­csülettel teljesítik feladataikat, kötelezettsé­geiket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre job­ban kiteljesedik, de még sok a megoldásra váró gond. Tovább kell javítani azokat a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltétele­ket, amelyek segítik a nők egyenlő esélyei­nek érvényesülését. Társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjából döntő jelentőségű közös­sége a család. Stabilitása különösen fontos a gyermeknevelés szempontjából. Pártunk és államunk támogatja s védi a család intéz­ményét A párt megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság helyzetére. Ismeri a fiatalok gond­jait és a körükben tapasztalható negatív je­lenségeket is. Szükségesnek tartja, hogy ja­vuljanak a fiatalok nevelésének, pályakezdé­sének, beilleszkedésének, családalapításának a feltételei. Több lehetőséget kell nyújtani a felnövő nemzedék kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, öntevékenységé­nek kibontakoztatására. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvé­nyesítését változatlanul fontos feladatnak te­kinti. A nemzetiségiek hazánk egyenjogú ál­lampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fon­tos politikai és kulturális feladatot látnak el. A hazánkban élő nemzetiségek és a szom­szédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhat népeink barátságá­nak és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megol­dásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak rendezett viszonya is. Az állam az alkotmány szellemé­ben szavatolja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működését. Az egyhá­zak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. Társadalmi fejlődésünknek nélkülözhetet­len erőforrása szövetségi politikánk megfelelő érvényesülése. Rendszeres eszmecserével és meggyőzéssel igyekszünk megnyerni min­denkit az együttes cselekvésnek. Szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegek­nek, a párttagoknak és a pártonkívülieknek, a marxistáknak és más világnézetűeknek, az ateistáknak és a vallásos embereknek mind jobban szélesedő összefogásával valósulnak meg. Javult az állami irányító testületek, szervek és a tanácsok tevékenysége, korszerűsödött az államigazgatás. A megnövekedett követel­mények azonban szükségessé teszik, hogy to­vább javítsák munkájukat, gondosabban ele­mezzék a belső és külső társadalmi, gazdasági folyamatokat és idejében intézkedjenek. Az országgyűlés széles körű nyilvános vi­tákra támaszkodva a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fej­lődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája. Fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdé­sek megoldásában. Váljék szorosabbá kap­csolatuk választóikkal. Erősíteni kell az ál­lamigazgatás népképviseleti ellenőrzését. Meg kell szüntetni az állami és társadalmi szervek munkájában tapasztalható párhuza­mosságokat, a túlszabályozást. Az ügyinté­zés váljék egyszerűbbé és gyorsabbá, határo­zottan fel kell lépni a bürokrácia ellen. A tanácsok emeljék a hatáskörükbe tartozó szervek irányításának színvonalát. Éljenek bátrabban a különböző intézmények és esz­(Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents